Ha olyan sok ilyen kondid van, összerakhatod (kipróbálásra, de előtte ellenőrizni őket) a megfelelő értéket (kis rátartással. 1-2 próbát kibírnak.).

Köszönöm mindenkinek. Közben olvasgattam, és a rajzot publikáló (Sandor1632) szerint simán jó a fóliakondi, de valaki elkóval is járatja évek óta. A PC táp kondit csak példának írtam, az kapacitásban erős lenne, de van kisebb kapcsolóüzemű tápokban 10u körüli is.

Szeptemberben volt erről szó egyébként:
https://www.hobbielektronika.hu/forum/topic_post_2291694.html#2291694

Lehet tévedek.. De akkor az összes neves gyártó is. Ugyanis mind kivétel nélkül olyan felépítésü kondit használ, mint a motorindítók ( söt legtöbb konkrétan azt ) A belinkelt forum bejegyzét kicsit szkeptikusan fogadom.. Attól eltekintve hogy a nap is süti, még ha közvetlenül nem is, de 30 fokban üzemel + belsö üzemi hőfok. Még a normál üzemeltetés alatt is annyira felmenne az ESR értéke az elkónak, hogy nem hogy 7 évet, de még 2 öt sem bírna.. Egyszerüen kiszárad.
A töltés/ kisütés másodprcenként meg konkrétan felmelegíti

De próbáld ki,

Szervusz,
Én is próbáltam elektrolit kondival és a tapasztalatom az, hogy sokkal kisebb és gyengébb szikrát ad mint fólia kondival. Mind a két kondi 10µF-s volt, az elektrónika pedig ugyanaz.

Szerintem még érdemes lehet megpróbálni öreg fényképezőgépek vaku kondenzátorát, az is elektrolit, de nagyfeszültségű és nagyerejű kondi. De az igaz, hogy nem túl sűrű igénybevételre van tervezve. Ha van kéznél megér egy próbát, mielőtt még enyészeté lenne.

Az sem jó mert nagy a kapacitás. 200-500uF.
A legjobb a motor üzemi kondi. Aki nem akar érte adni 1000ft körüli árat az tegyen bele amit talál.

Végülis az lett, amit találtam, de nem elektrolit, hanem egy 2,2µF és egy 1µF fóliakondi párhuzamosan. Délelőtt élesztettem, és úgy tűnik, hogy működik is, de lenne pár kérdésem. Nagyjából 1mp-enként szikrázik, az normális? Jól sejtem, hogy ha nem ér hozzá semmi, akkor egész nap csattogni fog, amíg be van dugva?
Azt vettem észre, hogy a gyújtótekercs 15-ös lábának a tövében időnként áthúz, ez mitől lehet, valamit nem kötöttem össze? A rajz szerint a 15-ös láb megy az áramkör mínuszára, és az 1-es a kondin keresztül a pluszra.

Egyébként ilyen lett:

Szia.
Talán egy picit mãsképp kellett volna elhelyezni ezt-azt...(nem kötekedés szándékkal mondom),én pl. nem földeltem volna le a gytekercs fémházát sem. Nem ártott volna szikraköz sem.Ha nem teszel szikraközt ,lehetséges hogy kinyírja a bobinát...épp ott,ahol néha-néha MÁR át űt.

Van szikraköz, csak a fotón nem látszik. A csavarok tövében alul. Közben visszaolvasgattam, és éppen az lehet a gond, hogy nem kötöttem össze a 15-öt a fémházzal. Én azt hittem, hogy maga a fémház a szekunder mások pólusa.

Bocsi,de nem láttam a szikraközt. Én egyszer kötöttem le a fémházat ,akkor is gondom lett a bobinával.

Na, ez volt a gond természetesen. Most tökéletesen működik. Szegény kutyi, már meg is tanulta, hogy maradjon távol a dróttól. Külön jó, hogy ez ilyen szép sárga-narancs, messziről is látszik. Először alá akart bújni, akkor csak ugrott egyet ijedtében, aztán megszagolta... Azóta a közelébe sem megy.
Tudom ajánlani másnak is ezt a verziót, szinte minden alkatrészt tudtam bontani itthon, csak a Lada gyújtótrafót kellett megvenni. Az elektronikát egy óra alatt összedobtam próbanyákon. Régi modemek dugasztápjaiból (AC 9V) használtam fel kettőt, az egyiket hagytam kívül, az megy a konnektorba, a másiknak levágtam a lábait, és az került belülre fordítva kötve. A kimenetén 240V váltó jön le.

Köszönöm a segítséget.

Jók ezek az internetes tapasztalatok, valaki összerak valamit, majd megírja, hogy már régóta stabilan megy (ami mondjuk 2 hetet jelent, vagy pár hónapot )
Amennyire tudom a motorkondik öngyógyító fóliakondik, vagy valami olajos cucc. Bírják egy darabig a nagyobb feszültséget, ha néha átüt, akkor veszít a kapacitásából, aztán vagy így vagy úgy, idővel meghal, szóval a gyökkettő szorozva az AC névleges feszültségét nem érdemes meghaladni.
Az elkók mindenképp meghalnak előbb-utóbb, de inkább előbb. Az impulzusüzemre tervezetteket sem erre találták ki.
A kis kocka fóliakondik, főleg az FKP viszont jó, azt képcsöves tévékből lehet akár bontani, kutyáknak kiskertbe bőven elég az 1-2uF, az 630V-osból kb. gyufásdoboz méret.

Üdvözlök minden csoport tagot!
Kezembe került nemrég egy gyári, 15J pásztor.
Működik, viszont néha-néha váratlanul (nem periodikusan) nagyon gyorsan sül ki. Hasonló a jelenség, mint amikor átüt a tirisztor és igy gyújtás vezérlés nélkül is gyújt.
Így elsőre egyszerűnek tűnik, csakhogy van benne 6,7 darab tirisztor mind külön vezérelve.
Ha volt hasonló tapasztalatotok, vagy netalán kapcsolási rajz, hálás leszek érte. Egyelőre úgy tűnik, megvan mi okozta a jelenséget. Mégpedig az, hogy eléggé sok kondenz nyom van benne.
Az árához képest okos, de eléggé összedobott készülék. Miért mondom ezt?
Például nyoma sincs védő rétegnek a pcb-n, amit nagyfeszültségű környezetben szokás hasznalni.
Vagy a hosszú pin-el beultetett TO-220 alkatrészek, amik csak ide-oda hajlanak...
Több kép is van, ebből 5-öt felteszek.

Nem lehet, hogy alapból csak 1J-vel megy, és ha úgy érzékeli, hogy valamit fogott akkor gyorsan ráveret még egy nagyobbat?

De igen. Ez működik is, illetve átkapcsol különböző fokozatokra a terheléstől függően.
Ezeket a kijelzőn mutatja, valamint a kimenő feszültséget, a tárolt energiát J-ban és a karám impedanciát Ohm-ban.
Amikor előállt a hiba, akkor kb. 20Hz ütés sűrűséggel porozta a karámot. Ez akár életveszélyes is lehet, annál is inkább hogy a vezérlő hibakezelő algoritmusa (ha van neki ilyen) ezt nem kezelte.
Szóval ez történt mintegy fél órán keresztül, aztán a tulajdonosa a józan paraszti észtől indíttatva ki húzta a konnektorból.

További ínyenc található a csatolt képeken.
Egy hardware "upgrade" látható 2 dioda, longi-manus stílusú elhelyezésben.
Egy másik életveszélyes konstrukciós hiba, hogy semmi távolító nincs illesztve a nagy pcb (alaplap) forrasztási oldal és doboz hátoldal közé. Kondenz esetén a doboz hátlapjáról maradéktalanul átkerülő víz a nagyfeszültségű pcb forrasztási oldalára kerül, ahol ugye ott egy feszültség többszöröző áramkör is, és persze nincs leválasztva galvanikusan. Ezenkívül földelés sincs...2 pólusú konektorvilla a gyári rajta.
Látható a képeken az is, ahogyan a lecsapódott viz megteszi a magáét. Ahogy a mondás is tartja: Ha a vízbe villany van, az "gáz".
De félretéve a tréfát, nézzük tovább...
Azt még megjegyezném, hogy nem töbször javított eszközről van szó, amit hanyagul raktak vissza. Ez így jött a gyárból.
Az is érdekelne kit lehet felelősségre vonni ilyen esetben, amikor nagyfeszültségű berendezés, alapvető biztonságra vonatkozó szabvány(ok) megsértéséről van szó?

Sikerült
Egy szakadás volt az egyik vezető sávon. Látható a csatolt fóton.
Kösz a lehetőséget.

Gratula! Alattomos egy hiba.. Nem francia ez a villanypásztor véletlenül? a LACME nyákokon szoktam ilyenbe bele szaladni.. Láttam már olyat is hogy a lötsop alatt nem volt réz, elfogyott
Ha ennél vékonyabb rézfolival gyártatnák a nyákot, már átlátszó lenne

De igen. Francia gyártmány.
Úgy ahogy íród, nagyon spórolónak

Szép Napot!
Íme,itt is egy szörnyedmény!

Szia.
Hát az!.Elhandrálta a szaki úgy -ahogy illik.

Azért nekem tetszik benne hogy törekedett a biztonságra, nem spórolt a biztosíték foglalaton.(meg megpatkolta) két trafó közé tette a tervezö? no comment egyébként

"nem spóroltam semmin" ( Jurassic Park 1 )

Többször is megnéztem, és még valami eszembe juttott:

-Te Józsi hagyjál már, hát Nyák nélkül nem lehet Villanypásztort csinálni pár kukázott alkatrészből
-Nem e? Fogd csak meg a söröm....

Magyar ember leleményes! Nekem is csak kerekedett a szemem mikor kinyitottam a dobozát!
Azt mondta a tulaj,hogy ment jó pár évet! Én meg mondtam neki,hogy örülhet,hogy még él!!!

Igen leleményes. A "kényszerhelyzet élesíti az elmét" szokták mondani. De ez már az a kategoria, amikor nincs mit élesíteni.. Én is találkoztam hasonlóval. Ott egy szépen megépített ( Nyák, igényes alkatrészek, stb ) villanypásztorban a galvanikusan elválasztó kimenö trafó helyett beszerelt a "szaki" egy autó gyujtótrafót, mondván "Hogy jó lesz az úgy is.."

Viszont a bibi ott volt, hogy hálózatról ment. Csak a csoda és a vakszerencse mentette meg az állatokat ( beleértve a kétlábút is aki csinálta ) a biztos haláltól...

Azt hittem rosszul látok mikor kinyitottam. Szerencsére a tulaj szerint csak pár másodpercig üzemelt, mert - mint kiderült - a gyujtótrafó megadta magát, meg néhány alkatrész füst kiséretében elhalálozott. Talán ez mentette meg öket

A TRM (Transzformátor Rögzítő Madzag) viszont szép masnira van kötve. Már csak hogy mondjak pozitívat i róla

Üdv.
Egy kérdésem lenne a pásztorszakikhoz.
Szeretnék használni egy 230V-s kapcsolást. Ha 2 drb. trafót teszek előtétnek (galvanikus levãlasztásnak)van e valami "rizikó"??vagy tehnikai probléma?
Köszönöm.

Szia.
Itt lesz a kapcsolás is...

Én nem vagyok pásztor szaki, de annyi gondolatom van mindennemű hálózati pásztorüzemeltetéssel kapcsolatban, hogy arra kell figyelni, hogy a pásztornak jó legyen a földelése, ha lehet, ne csak helyben hanem a karámon körbe is. Mellette kell a megfelelően beállított üzemi szikraköz. Hogy a hálózat felé még véletlenül se tudjon ívkisülés kialakulni. Se a trafón belül, se máshol.