Mindenki találkozhatott már hasonló esettel. Változtatnak hát legyen.. de ne spórolnák ki az anyagot! Ha már legyártsJák, akkor tennék bele azt a körömnyi csipet.
Én esetem
Meg még számos haszontalan hamis minden.

De minek, ha a kisebb, új technológiás chip ugyanazt tudja, mint a régi, rossz technológiával összerakott? Minek rakjanak bele feleslegesen anyagot? Hogy drágább legyen az alkatrész, mint a másik, amelyik ugyanazt tudja, csak a gyártója pont annyi anyagot használt, ami szükséges? Hogy ne tudják eladni? Hogy veszteséges legyen a termék?
Minek legyenek adatlapok, ha a termékek 200%-kal többet tudnak, mint amire specifikálják őket? Akkor miért nem adják el az alkatrészt drágábban, más néven, ha már úgyis sokkal jobb, mint amit az adatlap ír? Stb. stb...
A másik, ha aliexpresszről rendelsz olyan tranzisztort, amit már 10 éve nem is gyártanak, könnyen előfordul, hogy hamis.

Egyet ne felejts el, ahogy a kolléga is irta, ilyen darabszámoknál meg ilyen technologia mellett mindenen sporolni kell. És egészen biztosan akad majd egy könyvelö, aki rájön, hogy 1/10 mm-rel vékonyabb drot hány ezer dollárt sporol meg a cégnek. S tudod ilyenkor mi a lépés? A mérnököknek meg a technologusnak be kell bizonyitaniuk, hogy a termék ugyanazt fogja tudni, mint elödje. (És mindig lesznek emberek, akik tudatosan vagy anélkül aláirják a papirost. )
Az sem lényegtelen, hogy ezeket az alkatrészeket ma fillérekért adják ( a minap vettem 20 darab IC- t annyiért, mint korábban egyet, és hidd el ezen az alig 1 dolláros összegen is még legalább fél dollár haszon volt)

Ezekért a gondolatért többen többször "megköveztek" ezen a fórumon már.
Épen én voltam az, aki éveken át írtam a félvezető technológia fejlődéséről pont a 2N3055 kapcsán. Anno 1960 -as években a 2N3055 MESA felépítésű volt, jó széles csíkokkal kb 1 cm2 felülettel. A vastag kollektor réteg miatt lett a technológia neve "meredek szélű fennsík". A hőnek át kellett mennie ezen a vastag rétegen. A tranzisztor lassú volt Ft < 0.5MHz.
Ahogy telt az idő, ez a technológia elavulttá vált, túl nagy felület, rossz kihozatal, magas költségek. Számos gyártó áttért más technológiára. Az epitaxiális technológiájú verzió terjedt el a 70 -évek közepétől. A kollektor réteg sokkal vékonyabb, jobb hőelvezetést valósít meg. Mellesleg a chip mérete is kisebb (esetekben sokkal kisebb) lett. A paraméterek majdnem azonosak a katalógusokban a korábbi technológiával gyártottakéval. Gyorsabb lett Ft > 2MHz, de sokkal érzékenyebb a másodlagos letörés jelenségre (Second breakdown). Azaz a maximális C-E feszültség felé jelentősen csökken a átvihető áram (a DC is és a pulzus szerű is) maximális értéke.
Egy 12mil -es alumínium wire bond huzal mai specifikáció szerint 21-23A -nél olvad el (fusing current). Azon gondolkodom, hogy milyen keresztmetszetű bond huzalt várnátok el pl. egy 100- 150A -t is tudó MOS-FET source elektródájánál, ha a baloldalon levő két képen látható kicsi. A jobb oldali képből kiindulva igényelt méret nem igazán férne el egy TO220 tokban.
A TO-3 tokok hűtése annó úgy volt tervezve, hogy a B, E kivezetés átmegy egy jelentős vastagságú hűtőbordán, a hő a tok alján egyből a hűtőfelületre kerül. Az itt alkalmazott L hőátadó elem és az illesztések termikus ellenállását is figyelembe kell venni a terhelhetőség számításánál.
Továbbá a környezetvédelmi előírások miatt a tokok fém anyagának vastagságát sok gyártó csökkentette. "Úgysem használja már senki sem ezeket a félvezetőket jelentősebb hő termelés mellett, mindenki kapcsoló üzemű megoldást alkalmaz" felkiáltással. Emiatt a termikus viszonyokat, a dinamikus terheléseket újra kellene tervezni.
Soha nem biztosított a párhuzamosan kapcsolt félvezetők között a pontos tehermegosztás. Így mindig lesz egy, amelyiknek meredekebb vagy kisebb kezdőfeszültségű a Ic - Ube görbéje. Ez fogja vinni a nagyobb terhet. A nagyobb teher nagyobb disszipációt jelent, ami tovább csökkenti a Ube feszültséget. Ez további áram átvételét jelenti... A kör bezárul. Ha ez a példány a legrosszabb hűtésű is mind közül, hamar eléri azt a átmeneti (Tja) hőmérsékletet, ami beindítja a második letörést.
Ezeket mind beszámítva, a 30V / 3A - 3 x 2N3055 elégé a biztonságos működési tartomány szélére van tervezve. Kijelentésemet az alábbi megfontolások alapján tettem:
- A táp bemenő feszültségét úgy választjuk, hogy a minimális hálózati feszültség esetén is kivehető legyen a 30V a kimeneten. A táp viszont rendszeresen üzemel a maximális hálózati feszültség környéken. 230+/-5%.
- Amperenként 1000µF puffer mellett 10V, amperenként 10000µF mellett 1V rippli feszültséggel kell számolni. Melyik tápba építettek be 30000µF puffert?
- A tranzisztoroknak kell hagyni 2-3V tartalék kollektor - emitter feszültséget a szabályozáshoz.
Rossz esetben 40..45V is lehet a pillanatnyi Uce feszültség 1A (teljesen elosztott áram esetén) kollektor áram mellett. Ez bizony nagyon közel van a SOA terület hatásához a 25 fokos adatokat nézve.

Bár valóban érdekes és hasznos ez a polemizálás, csak semmi köze nincs a labor tápegységhez, azaz jelen téma címéhez, ezért kérjük, hogy térjetek vissza az eredeti fősodorba!
Köszönjük.

Elnézést kérek a moderátoroktól, de ellent kell mondanom. Ez a "polemizálás" igencsak hozzátartozik a labortápok probléma köréhez, egyrészt az örökké felmerülő hamis, nem hamis problématikához, mert nem veszik figyelembe az áteresztő tranzisztor valós terhelhetőségét, és a tekergetés folyamán fellépő szélsőséges állapotokat. Semmilyen más felhasználásban nem lehet ennyire szélsőséges állapotokat előidézni, és egy áteresztő tranzisztor zárlat mindent visz.
Nagyon megszívlelendőnek tartom Hp41C írását, nem lehet eléggé hangsúlyozni, pont a labortáp topikban.

Ne mondj ellent a modinak ....

Mert mi lesz? Úgyis otthon kell maradni. Még nagyobb bünti?

Idézet:
„Mert mi lesz?”

Majd meglátod ....

Nem elég, hogy otton kell maradni, még a vitából is ki leszel zárva !

Az új technológiával egyet értek ,kisebb méret többet tud stb... Ezek sajnos nem tudták még a 10% -át sem teljesíteni nemhogy 200 at. Befürödtem velük. Olyannal is találkoztam ,hogy a TO3 tok kalapja belül szilikonnal volt bekenve , gondolom meglegyen a súlya a kispórolt rézlapka+chip helyett.

Ez igy egészen biztos, hogy nem igaz!!!! ( piaci kofa mondta....).
Régebben is volt zsir sok tranzisztorban, sokban meg nem. És hidd el senkinek a világon nem ěrdeke ilyesmit hamisitani - az elöállitása ugyannyiba vagy többe kerül, a terjesztése ( a márka hiánya miatt ) még drágább, és a vevökör sem igen érdekes ( hiszen még a filléres dolgokon is sporolni akar). Szoval nagyon ütödöttnek kell valakinek lennie, ha ilyesmit hamisitana. Ez nagyon hasonlit az egyszeri emberekhez, akik az 5 dolláros bankjegyet 3 dollárosra hamisitották....
Szoval mellözném az ilyen kijelentéseket - amik eredete gyakran az alapvetö felhasználoi hiányosságokban rejtözik, ahogy az HP41C kolléga is irta.

Azt természetes elöfordulhat, hogy egyik másik alkatrész nem egészen azt hozza, amit kellene - de az technologiai slamposság, gyártási hiba, de nem hamisitás. Vagy gondolod, hogy létezik valaki a világon, akik meg tudják elöre mondani, hogy melyik alkatrész, jobb meg melyik rosszabb. Legfeljebb a márkás gyárto mint B minöséget dobja a piacra, ha nem ment át a gyári teszten - habár mostanában ez már meglehetösen tiltva van.
A saját tapasztalatbol mondom, hogy gyakran még a neves ( sok évtizedekig a céggel kooperálo) gyár kihozott egy "feljavitott" szüröt, az eredeti helyett. S mint kiderült, nem tudta pontosan ugyanazt, amit az eredeti. A gyártás nálunk honapokig állt, mert a termék nem müködött, és nem létezett semilyen helyettesités a régi helyett pontosan ugyanzokkal a paraméterekkel. A beszállitonak ujra kellett inditania, az akkor már 40 éves gyártosort és ujra gyártani, ama jol bevált szüröt ( 2 amerikai cent volt az alkatrész értéke a mi könyvelésünkben!). Közel fél éves kiesés volt csak a mi cégünknél.

Elég csak körülnézni az ebay-es "alkatrészpiacon", meg elolvasni azokkal kapcsolatos véleményeket, tapasztalatokat különféle fórumokon. Amikor egy 250V-ra specifikált tranzisztor statikusan, mindenféle kivezérlés nélkül 160V-nál letörik (nem 1db, hanem száz számra), akkor az sok minden lehet csak nem gyártási hiba. Ekkora blamát egyetlen gyártó sem engedhet meg magának, azt meg pláne nem, hogy ha netán mégis ilyen gyártási selejt lenne, az utána valahogy mégis piacra kerüljön. Ez egy vicc, semmi más.
Az meg igenis üzlet, ha valaki áttokoz vagy átfeliratoz egy fél dolláros chipet egy olyanra, aminek darabja másfél dollár. A minap javítottam egy kínai gépet, a ránézésre szabvány másfeles kábelt kellett blankolnom forrasztáshoz. Aztán, nem értettem miért szakad el a belső ér már a harmadik próbálkozásra is ugyanúgy. Mire rájöttem hogy nem szakadt az el egyszer sem, hanem csak annyi volt benne! A másfeles helyett volt benne vagy 0,25-ös sodrott ér! Ennyit arról hogy mit éri vagy nem éri meg csinálni...

A kábel azért más, ott ki kell sporolni a rezet. Én is kaptam nemrégen egy zenész havertol ilyen tönkrement hálozati kábeleket, amiben erenként 3 szál 0,3 mm-s drot volt. S mit ad isten az amerikai erösitöhöz jöttek egyenesen az USA-bol olyan vastag volt a kábel, mint a kisujjam!!

Az ebay, FB meg hasonlo kommentekre meg még annyit sem lehet adni, mint a piaci kofák mondokájára....ott vannak fizetett nyavajgok, akik minden konkurrens termékre elmondják a magukét. Sok nagy cég nem kis pénzt költ a negativ reklámra....

Ime a tic206, ami BT137-ből van átcimkézve, így kaptam az 5db-os csomagot. Persze hogy nem működik minden esetben, ha pici a gate áram, akkor a bt137 nem kapcsol be...
Ha nem lett volna benne a rosszul csiszolt, akkor csodálkozhatnék miért nem megy a tic206 helyén. Azt meg csak most láttam meg hogy a PHILIPPINES-ből hiányzik a PI, az ember biztos hiányzott a suliból mikor a kört tanitották )))

Vagy lehet, kiszámolták, hogy ezzel a 2 karakterrel milliós darabnál x€-t keresnek.

Ja, erre nem is gondoltam Rápillantásra amúgy nem is lehet észrevenni, az agyam "korrigálja" az íráshibát

Készítettem egy kis számítást, hogy lássuk mennyire a határon működik az áteresztő tranzisztor a 2.7.4 kacsolásban.
Azok a paraméter választás nem teljesítik a 30V kimeneti feszültséget ahol a sorban kék az "Uce Uki=30V" mező. Azokban az esetekben, amelyeknél színes az "Uce Uki=0 esetén" mező, egy eredeti (nem hamis) epitaxiális tranzisztort is kivittünk a biztonságos működési tartományból. A számítás nem veszi figyelembe a transzformátor szekunder feszültségének terheléstől való függését. Ennek akkor lehet jelentősége, ha két tápot közös transzformátorról járatunk.
A számítások alapja az ST adatlapja. Rtja a legrosszabb megadott, csak a tok hőmérsékletét vettem figyelembe.

Nem tudom hol veszed és mennyiért hagyod magad átverni. Nekem még nem sikerült ilyen hamis alkatrészt vennem, pedig a mühely meglehetösen tele van mindenféle ( már sok felesleges) kacattal. Most is uton van egy egész doboz mindenféle elektronika többnyire Kinábol és nem az ebayrol ( onnan csak márkás dolgot szoktam venni - mást nem éri meg. Lehet, hogy csak peched van vagy még a semmin is sporolni akarsz.

Aliexpress-ről van. Ha nincs közte a hibásan csiszolt, lehet rá se jövök, csak a fejemet vakartam volna.

Szia!

Néhány fotó Aliexpress-ről érkezett tranyók. Eddig az összes hamis volt ami onnan jött...
Minden alkatrészt megvizsgálok beépítés előtt. Ezek a képeken Uce=5V Ic=2A mellett olyan gyorsan mentek zárlatba, hogy nem volt ideje a hűtetlen toknak felmelegednie.
Itt MO-n kb 15 éve már jött a HQ-ból olyan 2N3773 ami hasonlóan gyorsan tönkrement még beépítés előtt. Állítólag Román gyártmány volt.

Azért marha érdekes - a 80-s években több mint 100 2N3773 és klonjait épitettük be, de még soha nem volt szükségem arra, hogy felbontsak egy tranzisztort. Azért az mégsem egy halkonzerv, hogy megvizsgáljam a belsejét. Azok vagy müködtek vagy nem, de az >1000 trantisztirbol talán csak 20 ment tönkre.

Annak a TO3-as, boncolt tranyóra mi volt ráírva, mint típus? Matt volt a kupak tetején a felszín?

A 80-as évek 2N tranyóit kár felhozni példaként, mert azok a mai napig is működnek (nemrég adtam el az utolsó pár darab MEV-es 3055-öt) ugyanilyen labortápokban, de még a Quad405-ökben is mentek 90V-ról a 60V-os tranyók. És azokban az időkben még nem volt divat az átszitázás sem...

Na jo, azota is átment sok ezer alkatrész a kezeim között, és nem mondhatom, hogy bármelyikkel is olyan problémáim lettek volna mint amiröl itt ment a vita.....

Ő volt kibontva, kb 2A és 10V mellett ment tönkre.

Az alaplemez is sorjás, gagyi az egész. Aliról nem rendelek többé tranzisztort. Az eladók megkapták az 1 csilagot.

A matt felületű, az enyéim is ilyen mattok voltak (2N3055), csak SGS-Thomson volt a szitázás, nem ON-Semi. A bele ugyanilyen volt, vékonyka kötőhuzalok, mütyürke die. Nem is bírták a típusra jellemző áramértéket.
Upd: én a Lomexben vettem...
Azért feltűnhetne, hogy különböző típusok, mégis egyforma méretű kék a kivezetések szigetelése, pedig ahány gyártő, annyi féle volt anno. Most meg valahogy uniformizálva lett?
Mi a véleménye, Watsonom?

De itt hiába mutogatod, egyesek szerint nekik kell hinni, nem a szemünknek. Az, hogy valaki sose látott hamisított alkatrészt (ami sosem tudja azt, amit az eredeti, de olcsóbban "gyártható"), attól még nem lesz nemlétező a jelenség - ugye, nincs Adibas cipő sem a piacon... Én is megosztottam itt a SAJÁT tapasztalatomat, meg másokét is, akik többet kutakodtak a témában, majdnem lehülyéztek itt miatta. Vallási tétel: Nincs hamis alkatrész, mert szerintem nem éri meg csinálni, vagy mert csak, vagy mert nem hiszem el, meg nem is láttam, különben is, háttal ültem...

Ez az "amiről nem tudok az nem is létezik" hozzáállás egyeseknél egy életen át működő jelenség. Ugye, soha senki nem azt firtatta, és nem is érdekelte volna, hogy az adott alkatrész 10%-kal kevesebbet tud mint amit kellene neki. Na de hogy a felét se? És akkor aki sosem találkozott ilyennel (mert mondjuk már 20 éve nem csinál semmit) jön és lehülyéz, hogy ilyen nem létezik, meg nem értesz hozzá, meg biztos egy kóbor tranziens tette tönkre meg egyebek. Érdekes módon, amit utána megveszek rendes helyen 2x annyiért, akkor azt miért nem teszi tönkre a tranziens évek múlva sem? Az a 250V-os tranyó miért nem törik le 160V-nál, de még 250V-nál se?Tettem fel valahova régebben szkópábrás mérést hamis IC-ről, azt sem hitték volna el ha nem a saját szemükkel látják. Volt aki még akkor se... Rájuk kell hagyni, ennyi amit tehetünk.

Sziasztok, esetleg innen próbált már valaki rendelni? Én tegnap adtam le az első rendelésem náluk, igaz nem 2N3055 -öt (nincs sok raktáron és ránézésre az is ami van nem épp bizalomgerjesztő) majd kiderül hogy mit kapok tőlük

Engem az is bosszantott, hogy még olcsó se volt a gagyi
A boltban is hiába reklamáltam, mutattam a boncolás eredményét, kötötték az ebet a karóhoz, hogy az bizony az SGS-től származik, mert a papíron az volt.
Aha, persze. A disztribútorokról meg azt hiszik, hogy szentek, nem? Nem a gyártő (az eredetié) a hunyó, hanem a disztribútorok próbálnak "óccsóé" szerezni alkatrészt "valahonnan". Azokat találják meg a hamisítók. Kell 5000 db x alkatrész? Semmi gond, máris üzemel a homokfúvó/csiszológép és a szita is élesítve, ki legyen a gyártó? Amilyet óhajt...