Lényeg a lényeg, hogy a jel emelkedési sebességet úgy tudod növelni, hogy csökkented a fetek gate lezáró ellenállásait (560R 220R) és növeled vagy a differősítő áramát, vagy az áramtükör arányát. És-VAGY kisebb kapacitású feteket teszel bele. Látod, milyen 100Khz-es négyszöget tol IRF530-al. Azzal olyan 60W RMS elérhető már 8Ohm-on...

A nyílt hurkú erősítést a differősítő meredekségével (39-ohmok) és az áramtükör arányával lehet csökkenteni-növelni. Szükség esetén külön még lehet fázistartalékot növelni egy differenciáló taggal (kondi a vcs ellenállással párhuzamosan) Zobel tag kell a kimenetre (10R 100n).

Tehát tetszőleges célokra lehet méretezni.

Nem konkrét kapcsolást ajánlottam, hanem csak működési elvet! Ezt ne felejtsd el...

Például ki lehet belőle hozni 100V/us jelemelkedési sebességet...

Olyan 100Khz-es négyszöget tol ekkor már, hogy a derékszöget mellé lehet tenni...

De továbbra sem kapcsolásokat ajánlgatok neked kedves Karesz, hanem csak működési elvet...

Én úgy gondoltam, hogy erősítőt fejleszteni neked kell(ene) ebből... Azt az örömöt nem veszem el tőled...

Te N-csatornás fetes szimmetrikus kimeneti fokozatot vágytál, én meg ajánlottam egy elvet. Mint egy rossz porszívó ügynök, rád akartam tukmálni, de csak az elvi működést, nem egy konkrét kapcsolást!

Hogy ebből milyen erősítőt hoz ki valaki, az a személyes motivációi, meg a szerencse kérdése...

(Nyilván a napelem mérőbe fejlesztett OPA nem alkalmas hifire, abban a formájában, mert egyszerűen nem arra lett tervezve...át kell tervezni...)

A THD 0.015% 1Khz-en és 20Khz-en meg 0,019% (40Vpp/8R) Az SR több, mint 100V/us

Tápfeszültségig kivezérelhető. Egy fél cigis doboz méretű nyákon el fog férni a buffer. Az elékötött opamppal együtt max egy cigisdoboz méretű nyák lenne... Az opamp-ra történő visszacsatolással 0,001% alatti THD-ra lehet számítani...

A 100Khz-es négyszög jele különb, mint az ősének (napelem mérő OPA) az 1Khz-es négyszögátvitele...

Megkövetlek. Leszimuláltam és tényleg jó kis kapcsolás. Kisebb kimeneti jelszintnél - ha nem hagyjuk telítésbe menni a differenciál erősítőt - 300V/us a jelemelkedési sebesség és még
100 kHz-es szinusznál sincs keresztezési torzítása. De még kell vele kicsit mókolni, hogy a gyakorlatban is jól működjön. (Nem tudom mennyire szólna jól, még aludni kell rá egy-kettőt.)

Kösz, hogy legalább szimulátoron kipróbáltad!

Azt én se tudom, hogy mennyire szólna jól, vagy rosszul. Nyilván az sok mindentől függ...

De, ha fejlesztesz belőle valamit, akkor kiderül...

Annyi egyelőre a helyzet, hogy elméletileg elég jó paraméterekkel rendelkező buffer fokozatot lehet belőle csinálni a már meglévő erősítődbe. De ugye a jó paraméterek, mint tudjuk, kb semmiféle garanciát nem jelentenek a jó szubjektív hangra...Csak létező erősítők hangjáról lehet beszélni...

Mivel a buffer nem invertáló módban is használható, lehet, hogy kipróbálom rajta ezt a D-osztályú erősítőre kitalált meghajtási módot.

Ennek a lényege, hogy egy külső visszacsatoló hurkot erőszakolhatunk rá egy erősítőre úgy, hogy egyenes marad a frekvenciamenete (zárt körű erősítés).

A külső visszacsatoló hurok pólusfrekijét letolhatjuk akár a hangfrekis sávba is, akkor is megoldható vele az egyenes frekvenciamenet.

A kondi két vége között mindig szinkronban van a jel. Magába a vezérlő jelbe nem pofázik bele, csak a visszacsatoló jel szempontjából (hibajel) van ott.

Kíváncsivá teszel...

D-osztály esetében talán van értelme játszani magasabb vágási meredekséggel
is...

Ezt legfeljebb félig értem. Pl: mit értesz magasabb vágási meredekségen? Meg ahhoz, hogy egy nevezőn legyünk, értenem kell az esetelegesen eltérő elnevezéseidet is, vagy fordítva. Pl: mit értesz hibajelen?

Szabályzástechnikai fogalom a hibajel. A bemeneti és kimeneti jel különbsége...

A meredekséget egy hálózat átviteli függvényének a meredekségére értem...

20dB/dec elsőfokú esetben, 40dB/dec másodfokú esetben.

Az első esetben 1 pólus van, a második esetben 2-szeres multiplicitással szerepel ez a pólus a nevezőben ugyebár... https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81tviteli_f%C3%BCggv%C3%A9ny

http://www.mogi.bme.hu/TAMOP/szamitogepes_szimulacio/ch01.html

A tömör lényeg, hogy a külső hurok frekvencia függvényében 20dB/dec meredekséggel átmászik a (D-osztályú) erősítőnk kimenetéről az opamp kimenetére, úgy, hogy közben a zárthurkú átvitel egyenes marad, még akkor is, ha a külső hurok vágási frekvenciája mittom én pl 2Khz-en van, tehát benne van a hangfrekis sávban...

Ezzel a megoldással egy sima szűrő előtt visszacsatolt D-osztályra ráerőszakoltam 1Khz-en 26dB negatív visszacsatolást, úgy hogy vágási frekin (20K környéke) 60° fázistartalék marad.

A szűrő előtt visszacsatolt D osztály átvitele egy másodfokú aluláteresztő taggal egyezik meg ugye...

UCD-re még nagyobb VCS-t is rá lehet erőszakolni ezzel a módszerrel...

Hát azt én is tudom, hogy szabályozástechnikai fogalom, lévén, hogy államvizsgáztam is belőle. De nem hibajelnek nevezik, hanem rendelkezőjelnek. Ezzel nagyon nem értek egyet, mert ha két jelet kivonunk egymásból, akkor a különbség ami marad az a hiba. Maradjunk is annál, nekünk érthetőbb.

Hát ezt a BME-n mápedig így tanítják...De Bálinték biztos hülyék lehetnek akkor csak...

e-vel jelölik és hibajel a neve...

Tessék: https://vik.wiki/images/a/a5/Eloadas2_2020_tavasz.pdf

Bemegy az összegzőbe a bemeneti jel, meg a kimeneti jel...Azt a kettő különbsége a hibajel...

Ez biztosan jó, de én inkább a matematikai modelleket kedvelem. ( matmod-nak nevezem őket, nagyon jól mennek szimulátorban.) Vagy nevezzük hatásvázlatnak. Például a csatolmányban találsz egyet. Ha érdekel, eredményeket is tudok feltenni. Ha gondolod, átrajzolhatnád ilyenre, jobban érteném.

Akkor inkább csináljad matlabbal...

Igazuk van, de én is tudok hozni könyveket, ahol rendelkezőjelnek hívják. Ezen nem érdemes vitatkozni, ahogy írtam, szerintem is sokkal logikusabb a hibajel elnevezés. Meredjünk ebben.

Maradok a Multisimnél. Minden olyat meg tud csinálni, amit a matlab. Csak egyszerűbb...

Tényleg?

Tudsz vele tervezni két szabadságfokú szabályzót, kipróbálni egy genetikus algoritmust?

Közbe elindítottam D-osztályba...

Nem tudok, mert csak korlátozottan emlékszem a régen tanultakra. De ha lerajzolsz egy hatásvázlatot ( amit a korábbiakban javasoltam ) akkor meg tudom csinálni. Nos? Várom a hatásvázlatot! Ahogy szokták mondani, aki "Á"-t mond, mondjon "B"-t is....

Én úgy érzem, hogy nagyon egyedül maradsz az ötleteiddel. D-osztályban biztosan.

Tessék. Ilyet tervezz optimumra multisimmel...

Véletlenül így működik a hőmérőm A szummátor helyén egy előre-hátra számláló van.
Tietze-Schenk: DA konverterek című fejezet.

Kénytelen vagyok beismerni, hogy mégsem tudok ilyet tervezni. De, ha jól gondolom, akkor te biztosan tudsz. Meg az is lehet, hogy te nem a D-osztályról beszélsz, hanem valami egészen más célod van. Ennek semmi köze a szakmához, hanem valami egész máshoz... meghagylak ebben a célodban, biztosan nem te vagy akivel a D osztály kérdéseit akarnám feszegetni. De, azért majd tedd fel, ha érdemleges eredményre jutottál. Vagyunk itt néhányan akik szívesen tanulnának.

Nem hiszem, hogy így működik a hőmérőd... Ezt embertelen nehéz optimumra tervezni. Nem embernek való feladat. Azért kell hozzá matlab... ha jól rémlik 2004-ben fejlesztették ki katonai repülőgépek számára és a haditechnikából jött szabályzási elv...Az hogy diszkrét idejű és van benne ADC, meg DAC az más történet. Egy PID szabályzó is lehet diszkrét idejű. Na ezt csak diszkrét időben lehet megcsinálni...

Konkrétan mondjuk ilyet pont lehetne D-osztályra használni.

Ezzel pl meg lehetne oldani egy digitális erősítő szűrő utáni visszacsatolását...

A szűrő utáni visszacsatolást már egész jól megoldották. Tudod, UcD, fázistolós... Kicsit nézz körül Bruno Putzey munkássága körül. Nem hiszem, hogy Bruno, vagy az északi népek egyetemein fejlesztett dolgokat túl lehetne lépni. Nyilván, nem tudok a te képességeidről, de várom a megoldást. Talán tudod, hogy mik a problémák, szóval azokra várnék megoldást. Esetleg leírhatnád ide, hogy pontosan tudjuk, hogy milyen hiányosságokat küszöbölnél ki...De, ha nem tudsz megoldást, az sem baj. Legfeljebb pontosítottad azt, hogy nem a D-osztály a fontos számodra, hanem valami egész más... ( nem meglepő... )

Egyébként, a D osztályú erősítő nem digitális, legalábbis, amiről szó van, hanem analóg. Mintha ezt te, magad is leírtad volna néhány nappal ezelőtt...

A D osztályú erősítőnk erősítése mondjuk legyen 10, az átvitele ugye klasszikus 2 tárolós tag.
1/(s+1)^2 Tudunk e rá pl egy PID szabályzót tervezni mondjuk 60° fázistartalékkal?

És lehet rá valamit görcsölni. Csak azt a szép wc_pid átvitelt kell elé kókányolni majd és frekvencia arányosan arra visszacsatolni...

Na hát erre jó pl sok egyéb mellett a matlab.

Értem. Azaz nem . Ebből kifolyólag maradok a kényelmesebb megoldásoknál. De te csak használd ezt, ha értesz hozzá. És írd le azt, hogy milyen felmerült próblémákat és azokat hogyan oldottad meg!

Pl arra is jó, hogy ha leírjuk a D-osztályú erősítőnk átvitelét és tervezünk elé egy szabályzót, akkor látszik a különbség mondjuk az ugrásválaszában (négyszögátvitel) a + visszacsatolással ellátott erősítőhöz képest.

Valójában nem lenne azért ennyire rózsás a helyzet, mivel a D-osztályú erősítőnek van egy maximális jelemelkedési sebessége, ezért le...rja, ha végtelenül nagy beavatkozó jelet kap a bemenetére. A másodfokú alul áteresztő szűrő meg nem... A késleltetést bele lehet operálni szintén az átvitelbe. A matlabbal lehet optimumra tervezni visszacsatoló hurkokat. Csak nem mindig érdemes...