Késve olvastam, ezek szerint nem okos csak gyenge minőség.

De nem tetszik ez a hosszabbítóval kapcsolgatás. De ugye, ha kikapcsolom, szét kell szednem, hogy bekapcsoljam...

Nem valami felhasználóbarát megoldás. Ha jól értettem a kapcsolóhoz vezető tolórúd ugrik félre, azt kéne stabilizálni. Műgyantás ragasztó, vagy egy pici furat a kapcsoló fülén amin keresztül a tolóka rögzíthető ?

Ennyiért nem érdemes vacakolni.

Azért csináltam így, mert régen is okozott ez hibákat. Akkor hagyjam el az R6-ot mégis?

Oké, csak az a gáz, hogy ez mire megjön, ha tudtam volna...

Nem jó, mert olyan mozdulatokat tesz, hogy úgyis szétbontódna a kötés. De gondoltam, hogy a műanyag nem igen változott, úgyhogy a kapcsoló szorul. Szétszedtem, összeraktam. Fogalmam sincs, mitől szorult, most már könnyen mozog, és tudja húzni. Viszont most egyszer kapcsol, egyszer nem, és van, hogy ha kapcsol is egy idő után magától leáll. Gondolom nem volt jó ötlet olajos kézzel szétszedni, talán ha letisztítom az érintkezőket, jó lesz. Vagy lehet bele kellett volna jobban nyomnom az érintkező lemezeket. De van egy másik, amiből kiesett a tengely végén lévő fogaskereket tartó pöcök. És felszívódott. Olyat hol lehet venni, és mi a neve, és mekkorát?

Vagy volt benne rugó és eltűnt.

Ha már eleve betervezted, akkor maradhat.

Az íves reteszre gondolsz ami elfordulás ellen biztosítja, vagy hasított szeg van benne ? ( aprócska nagyon acélos csődarab teljes hosszán bevágva)

Sziasztok!
PNP tranzisztorokat még nem kötöttem darlingtonba, és az lenne a kérdésem hogy a mellékelt képen jól rajzoltam-e, vagy fordítva kell?
A TIP136 -nak max 20A lesz a kollektor árama. Ehhez 1.25A bázisáram kell amit a BD681 szolgáltatna. Ennek viszont elég nagy az erősítése és 2A kollektoráramhoz csak 1.3mA kell ha jól számoltam. Ezt még elbírja a uc 16-os lába.
Általában NPN tranyókról tanultuk a suliban, PNP -kről ritkán volt szó.
Előre is köszönöm a segítséget!

Nem láttam mi volt benne, de valami köztes darab, hogy ne csak a tengely forogjon, hanem a fogaskerék is. Szóval az első lehetett, mert csak az egyik oldalon van egy bevágás a keréken belül, meg a tengelyen kívül.

Szerencsére szabványos alkatrész, mint a csavar.

Nagyjából jó nem árt még egy ellenállás a felső BE-re, meg egy másik az alsó B-re sorba....
pl
Nem tudom mi a cél, kapcsolás, vagy analóg erősítés, ha kapcsolgatás, a mai világban inkább fet-et kéne alkalmazni, kisebb maradékfesz, kisebb disszipáció, kisebb vezérlőáram sokkal kevesebb veszteség

És a kapcsolóban kell lennie rugónak? És hol lehet ilyen kapcsolót venni?

A kisgépjavítás nem mondható fő profilomnak, és ráadásul a típust sem árultad el, de ha megteszed vagy feladsz egy hirdetést a keres rovatban, talán szerencsével jársz, és tud valaki segíteni

Nem tudom, minden flexben így volt megoldva eddig a kapcsoló, és ilyen volt benne, és nem használt kapcsoló érdekel.

Gyulank! Vagy kevesebbet igyál, vagy hozz a fiúknak is, mert így sosem fogtok szót érteni..

Főzzenek!

Rendben köszi. A BD681 emittere és a Tip36 emittere közé? Oda miért kell ellenállás? Láttam a linken, minden ok, csak nem értem, azért kérdem. Bázis ellenállásra én is gondoltam, de elvileg nem folyhat túl nagy áram ami tönkre tenné az uc -t. Analóg erősítés lenne a cél, a FET-en és is gondolkodtam de ahhoz még egy kicsit tanulnom kell

Hello! Elvileg a darlington kapcsolás így jó, gyakorlatban itt nem használható.
- A BD136 önmagában is darlington tranyó.
- A maximális kollektorárama 8A (nem 20), de hatalmas maradék (szaturációs) feszültséggel. 6A kollektoráram és 30mA bázisáram esetén a kollektor-emitter feszültsége 3V. Pld ha a kollektor-bázist közvetlen összekötnéd.
- A BD681 (egyébként 682 kellene, mert a 681 NPN) is önmagában darlington, szintén tetemes 1..2V maradék feszültséggel.
- Tehát ha ezeket darligtonba kötöd, akkor a maradék feszültség 2..4V között lenne. 6A áram esetén ez 6A*4V=24W hőt disszipálna.
- De a uC tápja ha 5V, akkor a BD136 emitterét maximum +5V-ra köthetnéd. Így ha bekapcsolnának a tranyók maradna 1V feszültség az 5V-ból.
- Így aztán ez a használhatatlan kategória lenne. (Kivét ha valami negatív tápot kapcsolnál a +5V-hoz képest, de ezt nem ragoznám itt.) Az áram nem elvileg folyik, hanem a gyakorlatban.

Akkor se tudom, hol lehet venni, és mekkora kell.

Közben leeset a tantusz, hogy Te a "uc" alatt nem mikrokontrollert értesz, hanem az UC3906-os töltésvezérlőt..
- De ettől függetlenül nem jó ennyi darlington tranyót összekötni.
- De gondolj bele, emelted a tétet illetve a kimenti áramot 20A-ra. Ez hatalmas hőterhelést fog eredményezni. Mert már teljesen nyitott tranyók mellett is sok. Ráadásul, mikor a töltő elkezdi csökkenteni az áramot a napelem feszültsége elkezd nőni, mert az leginkább áramgenerátorként működne.
- Tulajdonképpen a megoldást egy kapcsolóüzemű töltésvezérlő alkalmazása lenne. Pld. Mert ennek hatásfoka lényegesen jobb, mint egy analóg disszpatív szabályzóé. De ha ezt Te szeretnéd megépíteni, ahhoz azért több tudás/eszköz szükségeltetik, mint hogy "Jó ez a darlington kapcsolás?"
- Ha még is ez/ilyen a szándékod, akkor a DC-DC topikban a téma helye. De én ebben segíteni nem fogok, mert kevés a gyakorlati tapasztalatom benne. De vannak ott topik lakók..
- Egyébiránt én az UC3906-al nem szimpatizálok. A töltésállapot kijelzései számomra logikátlan. De lehet hogy egy napelemhez egy ilyen töltő túl is van lihegve. Ha a napelem (teljesítménye-feszültsége) leadott árama az aksi kapacitásához helyesen van megállapítva, a töltőáram nem tus egy maximális áramértéket túllépni, tehát azt szabályozni sem kell, csak a töltőfeszültség maximális értékét. Mint ahogy egy gépjárműben sincs a töltőáram szabályozva, "rá van bízva" a generátor karakterisztikájára. Avagy a generátor tervezésnél veszik ezt figyelembe. Apropó, számodra nem gépjármű indító akkumulátor kell, hanem "munkaakkumulátor".

Értem, köszönöm. Amúgy véletlenül elírtam egy kicsit mert TIP36C lenne a nagy tranyó, és BD682 a kicsit. Ezt nem figyeltem, elnézést. A többit értem és utána olvasgatok a kapcsolóüzemű elektronikának. Ez amit belinkeltél a DC DC konverter gyakorlatilag egy kapcsolóüzemű tápegység? Ezekről is már tanultam de még nem mélyültem bele egészen.
Ha véleményed szerint nem olyan jó az UC3906 akkor nem foglalkozom vele annyira.

- Én nem mondom hogy "nem jó", csak nekem nem tetszik, főleg a jelzései.
- Igen,gyakorlatilag tápegység, csak egyenáramból egyenáramot állít elő.
- Egyébként a TIP36 sem lenne képes a feladatra. Ha megnézed az adatlapon a 6. ábrát a SOA görbét, akkor láthatod, hogy 10V kollektor feszültség esetén, legfeljebb 8A áram engedhető meg. (DC karakterisztika.) De még ez is 80W hő lenne és hiába a 125W teljesítmény adata a tranyónak, nem lehet lehűteni. Mert a 125W az 25 fok hőmérsékletre vonatkozik, amit lehetetlen elérni a chip-ben.
Tehát a 20A áramhoz legalább 4db-ot kell párhuzamosan üzemeltetni, hogy 10V kollektor feszültség esetén elviselje a 200W hőt. (Persze mindegyiknek saját emitterellenállást kell tenni, hogy az áram el is oszoljon köztük.) Tetemes hűtőfelület igénye lenne, és vélhetően ventilátor hűtés is kellenne szükséges hozzá.
Ha egy-egy tranyó 5A áramot vinne, akkor az 5. ábrából leolvasható, hogy 100-as béta várható. Vagy is a négy tranyónak így 20A/100=200mA bázisáram igénye lesz.
Ezt pedig nem egy újabb darlingtonnal célszerű biztosítani, hanem egy mezei PNP tranyóval, pld. egy BD438-al. (De ezt is hűtőfelületre kell tenni.) Ennél a tranyónál 200mA kollektoráram mellett messze 100 feletti bétára lehet számítani, ami 2mA bázisáram igényt jelet. Azt pedig az UC3906 simán elviszi..

Hát, ez így elég macerás a nagy hőtermelés miatt. Régebben azt hittem hogy simán elég az akkumulátoroknak csak a töltőfeszültségét beállítani, és a maximum áramerősséget, hogy ne lépje túl a kapacitás 10%-át. Ha ez így elég lenne akkor egy egyszerű LM338-al is meg lehetne építeni egy sima töltőt.
Azzal be tudnám állítani a kimeneti feszültséget, a maximális áramerősséget, és automatikusan csökken is az áram ahogy növekszik az akku feszültsége. Ez szerinted nem lenne jó megoldás? Vagy ez így nagyon primitív?
Nem tudom hogy az akku töltőknek milyen szabályozásra van szükségük, vagyis hogy milyen elven töltik az akkumulátorokat. Gondolom valami speciális menetrend szerint ,mint a formálás, csepptöltés, stb.

Gyakorlatilag ezzel is lehetne akkut tölteni?
https://www.hestore.hu/prod_10038452.html

Hogy mivel szabályozol, az mellékes. Ha ezt analóg disszipatív módon teszed, akkor az fűteni fog. Mert a feszültséget csak úgy tudod korlátozni, hogy csökkented a töltőáramot maximumról nullára.
Tekintve hogy a napelem leadott áramát meghatározza a napelem mérete, elégséges a feszültséget szabályozni.
Egy akkumulátor tölthető többféle módon és céllal. De ha ezt a napelem által szolgáltatott energia tárolására használod, akkor az semmivel nem különb mint a gépjárműben lévő töltés és használat, csak az idő a napelemnél hosszabb. És ott is csak a feszültséget szabályozzák. (De jobban szeretem itt a korlátozás szót.)
Így van, ezzel is lehet tölteni. Csak kérdés, hogy a maximum 10A az a terhelés maximuma, vagy van korlátozás is benne vagy sem. Valamint, hogy ha nincs korlátozás, akkor a napelem túl tudja -e ezt lépni. Mert itt a fáma csak a feszültség szabályozásról szól, ami 10A csúcsban és átlagosan 6A. De egy töltő mindenképpen különb egy táptól, mert ott a terhelés tartósa, órákon keresztül fennáll.. Sok helyen ezt figyelmen kívül hagyják és nincs megfelelő hűtés kialakítva.

5k-s ellenállásból mekkora teljesítményűek vannak? Építettem egy pcl86-ot trafó nélkül. Van hangja de halk és az 5k 5W-os ellenállás veszettül melegszik. A táp 212V.

Sziasztok!
A video szalagnál(videokazetta) és a magnó szalagnál(magnókazetta)az esetlegesen a használat folyamán leszakadozó kis szalagdarabkáknak van-e elektromos vezetőképességük?
Ha mondjuk rossz helyre kerül,tud-e az IC-knél elektromos zárlatot csinálni?
Hiszen ha elemi fémet(például metál kazetta) tartalmaz a szalag,akkor ez is elképzelhető,nem?
És a többi szalagtípusnál előfordulhat-e ilyen?

Két 10k-s párhuzamosan, vagy öt 1k-s sorba kötve ?