Mivel nem egészen erősítős téma, ezért ide rakom fel.

Egy autós szivargyújtóról állít elő kettős tápot. Gyakorlatilag majdnem a bemenő feszültséget kapjuk a kimeneten. Eredetileg arra készült, hogy autó fejegységhez lehessen bármilyen kütyüt kötni földhurok probléma nélkül. Azóta gitár effekt táp is készült így, csak ott több szekunder került teljesítmény toroidra. A meghajtó toroid 4X22 menet 0,2mm huzalból 10mm átmérőjű zöld színű vason, a teljesítmény trafó 4X17 menet 0,5mm huzalból 20mm átmérőjű zöld vason.
A fet meghajtás Skori oldaláról származik, kicsit játszani kell a menetekkel, de utána atomstabil.

Nyugalmi áramfelvétel 35mA, 2-3A (60W) terhelésen sem esik a kimeneti feszültség jelentősen.

Ez pedig maga az áramkör.
Azért ilyen csintalan, mert egy 70X45X20mm-es helyre kellett betenni, ami egy üres SMPS táp doboza.

Egy kis áramú is készült régebben tipikusan BT táplálására.
IR izolátor

Szia, köszönöm a segítségedet, megint elcsúsztam a válasszal de rengeteg volt a munkánk így nem tudtam ezzel foglalkozni, mellékelem a képeket a tápokról. Ezt a két félét használjuk, mindkettőből kb azonos mennyiség van...
Kondenzátorból akkor legalább 400Voltos kell nem? Esetleg le tudnád rajzolni az alkatrészek bekötését és leírni a típusait, paramétereit? NTC, Graetz, Kondi.

Nem felejtettelek el, csak azon tanakodom, hogy az NTC bele is mehetne a halogén trafó házába, és csak a kondenzátort kellene kivezetékelni. Az ugyanis nem fér bele.

Sziasztok

Javítok egy 24/5V-os TOP 234gn ic-vel szerelt tápot, a primer kondi volt elpukkanva, ami vitte magával az IC-t, ezeket kicserélve a 24v-on kb 2 V, az 5V-on 0,5V van, ami nem terhelhető.
Nincs sehol zárlat a szekunder körbe.
Az Ic tápkondija (C lábon) 47µF/35 v kicseréltem, itt kb 4V mérhető (ennyi szokott lenni)
Az összes dióda oké, szekunder pufferkondik oké, mi a fene szivathat?
Van valakinek tippje?
Eddig még az összes javítás simán ment, már másik IC-vel is próbálkoztam, ugyanaz a helyzet

Szia!
Az ic táp diódája is megvan?
Azért nem ártana visszafelé megtáplálni a 24 voltos kimenetet 23...25 volttal, vagy/és az 5 volt kimenetet 4.5-5.5 volttal és le tudnád ellenőrizni az optocsatoló működését.

Ha az optó tranyóját is elvitte az ic és zárlatos lenne, totál visszaszabályozódna például..

Köszi, ez jó ötlet! Ez az opto, hogy működik? Bizonyos feszültség fölött a vele sorba kötött zener ad egy visszacsatolást az IC felé, hogy csökkentse a kitöltési tényezőt?

Ha a zener fesz+kb. 1.1 voltra nő a kimeneti fesz, akkor az optó diódája vezetni kezd, megvilágítja az optotranyót, az pedig a rá kötött két pont között vezetni kezd és összességében csökkenti a kitöltési tényezőt, vele együtt az ellenőrzött kimenetet.

Az adatlapon a zener helyén egy ic van és az 5 voltos ágat méri, ha 5,1V fölé emelem a feszültséget akkor kapcsolja a opto-t és az opto kimeneten ilyenkor kb 60 ohm körül mérek.
Szerintem kimondhatjuk, hogy ez a része okés.
Nekem ami még homály, az az M kivezetés ami egy 4,7 mOhmos ellenállásal kapcsolódik a +-ra, ez a boot lehet?
most mondanám, hogy *** ezek a aliexpresszes ic-, de már ebből a szállítmányból 3 tápot megcsináltam és egyik ic-vel se volt gond, nem értem ezt a helyzetet, megpróbálok szerezni egy jó panelt, mert elakadtam

Ezen az oldalon a káromkodást nem díjazzuk!

Igen, a 4.7 Mohm... ha megvan.
Nézz körül az adatlapokon, mennyire lehet csökkenteni esetleg ( 3 Mohm pl..)
A táp diódája remélem, jó..

Egy pici 10 ohmos smd ellenállás volt szakadt, pontosabban pár Kohm, az IC C körébe, valószínűleg zárlatkor odavert neki (nem látszódott rajta) így nem kapott elég naftát a működéshez, pótolva jó lett!
Köszi a segítséget, különösen az optos rész miatt.
Üdv

Sziasztok,
Van egy a csatolmányban található tápegységem ami 24V/15A. A kapcsolás teljesen megegyezik. Lehetséges ezt átalakítani kb. 2x35V-os kimeneti feszültségre?

A szekunder áttekercselésével és a referencia szükségszerű beállításával. Ha a menetszámok pontosak, lehet nem is kell. Persze a teljesítmény marad. Kb 5..5,5 A tud majd. Az alkatrészeket a megnövekedett feszültséghez kell igazítani.

Szia!
Plusz még a két diódát, amik a (+) feszt adják, további kettővel ki kell egészítened, hogy graetz legyen és a mostani (-) lenne a közös, az újabb 2 dióda anódja pedig az új negatív.

termisztor
diódahíd
kondenzátor

Ennyi az egész.

Sziasztok!
A képen látható HBG-240-36V led tápegység nem ad ki feszültséget a ledek másik tápegységről mennek.
Az ic-k 10-12V tápfeszt kapnak.
Mit vizsgáljak rajta? /Dso-nanom is van/.

Köszönöm előre is.

Köszönöm szépen a segítségedet és munkádat, megpróbálom ezzel a módszerrel amit írtál, de még engedj meg két kérdést, a mellékelt fotókon a panelon van egy kerek sárga alkatrész VAR1 néven -varisztor, annak funkciója miben különbözik a termisztorétól itt a táp esetében?
és 320V egyen fesz. nem lesz probléma a táp 230V váltó bemenetének?- úgy értem nem erre tervezték a tápot működik ennyivel nagyobb és egyen bemeneti feszültséggel is?-lehet belőle esetleg melegedés, zárlat vagy tűz hosszú távon?
üdvözlettel és köszönettel Z.

Az varisztor, vagy más néven VDR. Egyszerű szóval túlfeszültség védő. A 230V váltónak egyenirányítva, és egyenirányítás nélkül is 325V körül van a csúcsa. Ezen a feszültségen még nem vezet a VDR. Ebből a szempontból nincs változás.
Ami viszont fontos, hogy ezentúl a kimenetre nem köthetsz izzószálas lámpát, mert ott már 15-16V lesz. A te ledes lámpáidnak viszont ez előnyös is.

Sziasztok szeretnék egy kis segítséget kérni egy problémában.
Van egy laptop tápegységem 18,5V 3A és ennek a feszültségét szeretném valahogyan levinni 18V-ra, tehát 0,5V-ot csökkenteni kellene a feszültségén. Megoldható-ez valami egyszerűbb úton módon?
Egy 4S Li-Ion BMS panelt szeretnék rákötni aminek az adatlapján az szerepel, hogy max bemenő feszültség 18,1 V.
Előre is köszönöm az ötleteket és a segítséget.

Szia!
Legegyszerűbben egy soros diódával tudod csökkenteni.

Ahogy a fórumtárs jelezte, de az az más sok, akkor Shottky diódával. Az 4...5 tized volt, míg a sima dióda 6...8 tized volt. A Ge dióda 2...4 tized V.

Megoldható, csak a kimeneti részt kicsit vissza kell fejteni, a kimneten van egy fesz osztó, amin keresztül figyeli a kimenő feszültséget, azt kell módosítani.
A diódás soros kötést én nem javaslom, azt mindig elfelejtik, hogy a diódán eső fesz az áram függvénye, ugye adatlapban szép diagram van rajzolva, pici áramnál biza nem esik rajta az a bizonyos 0.xV fesz, ami adott esetben nem biztos hogy szerencsés...

Szerintem kezdjük az elején. 4s li-ion töltőt készítesz. A BMS az igazából az túlmerítés, túltöltés, valamint a cellák közti kiegyenlítés miatt lényeges. Neked 4 soros cellát kell töltened. A BMS-en gyakorlatilag nem esik feszültség bekapcsolt állapotban, mivel csak néhány mOhm áramfigyelő sönt, valamint szintén néhány mOhm rdson mosfet van az útban.
A cellák maximális töltési feszültsége 4-4,2V tipustól függően, én saját töltőmön ezt 4,15V-ra maximalizálom. De 4,2V esetében is ez 4 cellánál 16,8V-ot jelent. Neked ezt a feszültséget kell a BMS kapcsaira adnod.
A BMS nem tartalmaz továbbá töltés vége lekapcsolót, azt neked kell megoldanod. A töltés végét az jelenti, hogy a maximális töltőfeszültség mellett az akkuk áramfelvétele egy bizonyos szint alá esik. Ez többnyire az Ah-ban kifejezett érték 3-6%-a. Ennek elérése után a töltő feszültséget le kell csökkenteni 4V-körülire, vagy alá.
Szerintem ne bántsd a laptop töltőt, hanem egy kis köztes áramkört csinálj a BMS elé. Megfogja hálálni. Ha megírod a celláid pontos típusát, valamint hogy milyen az akupackod, (4SXP)szerkesztünk hozzá töltőáramkört. Az "X" az esetleges párhuzamos cellákat jelenti.
A laptop töltő is átalakítható közvetlenül erre a célra, de nem egyszerű bontani, valamint nem biztos hogy bele lehet tuszkolni még egy kis panelt a segéd áramkörrel.

Nagyon szépen köszönöm a sok segítséget és hozzászólást, mellékelem a képet a bms panelemről, az akkukat még nem vettem meg de valószínűleg használt 2000-2200mAh cellákat fogok vásárolni 8 db-ot, én azt hittem ez a panel a töltésért is felel, mert akkor miért adták meg, hogy 16,8-18,1V a bemenő (töltő) fesz. a Li akkukat nagyon pontos feszültséggel kell tölteni tehát csak 16,8V lehetne a töltő feszültség 18,1 Voltnál már 4,525Voltot kapna egy cella ami tönkretenné- ebből gondoltam, hogy a panel állítja be a pontos feszültséget...
Szívesen megcsinálom a kiegészítő áramkört ha szükséges. Köszönöm

...És amit még elfelejtettem egy digitális végfokot szeretnék majd meghajtani a 8db akkuról. a végfok képét is mellékelem.
Úgy tervezem, hogy vagy akkumulátorról vagy a laptop tápról közvetlen tudjon üzemelni egy átkapcsoló segítségével. Plussz a táp tudja feltölteni az akkukat is...

16,8V felett vélhetően lineáris módban működnek a BMS mosfetjei, ezért disszipálni fognak. 18,1V feletti bemeneti feszültség esetén még éppen el tudja fűteni a töltőáram és a dropfeszültség szorzatából eredő teljesítményt, ami akár több W is lehet. Mivel a BMS többnyire az akku csomagban kap helyet, ez fűti az érzékeny akkukat. Ez elkerülendő, ezért kell csökkenteni a bemenő feszültséget. Természetesen a BMS nem enged 4,2V feletti feszültséget a cellákra.
Van még néhány részletkérdés. A cellák közti kapacitás és belső ellenállás különbségeit a balancernek kell lenyelnie. Ezek a BMS panelek sönt balancerrel rendelkeznek, aminek áramát a te esetedben a "430" azaz 43 Ohmos ellenállás korlátozza. Magyarul ha a gyengébb cella elérte a 4,2V-ot, akkor a többi sorosan kapcsolt már csak kicsivel 100mA alatti árammal tud csak töltődni, ezért jól össze kell válogatni az akkukat. Viszont ez már inkább a saját topikjába tartozik, mert van ilyen.
A lényeg, hogy neked 4000-4400mAh kapacitásra kell előtét 18,5V bemenő feszültségre 120-240mA töltésvégi árammal. Kicsit gondot okoz, hogy a balancer áramát figyelembe kell venni a töltéskor, ezért kell néha egy lassú, balancer áramnál kisebb áramú töltést csinálni. Viszont a csepptöltést nem szeretik a liion akkuk. Ezért nem egyszerű ez a feladat. A 120-240mA-es áramot el kell vetni, és mondjuk 90mA-legyen a záró küszöb. A balancer áramot is lehetne növelni, de akkor jobban fog melegedni a BMS panel, ami nem jó.

Átkapcsoló nem kell, mert 18V- ról egyetlen csatorna is csúcsban 4A felett eszik 4 Ohmos sugárzóval. Három csatorna akár 10A felett is fogyaszthat, ez pedig messze van a töltő 3A-es limitjétől. Nekem ólom akku van két mobil hangoskodóban az egyikben kettő, a másikban három. A töltés a kivett csúcs áram tizede csak, de folyamatosan csúcson járatva is elégnek bizonyult. Az akku maga a puffer.
Dobok össze egy rajzot nemsokára.

Rendben köszönöm szépen, pici pontosítást még írok, a töltő 3,5A 65W-os pontosan és a műszer amivel kimértem 18,7V-ot mutatott.
A végfok panel pedig maximális bemeneti jelszint mellett, mielőtt elkezdene torzítani-kásásodni a kimenő jel összesen (a 3 kimeneten együttvéve) 94W teljesítmény jön ki belőle tehát ez a maximum amit ki lehet venni belőle torzítás mentesen.(bőven elég, nem is akarom ilyen nagy teljesítménnyel hallgatni) így kisebb teljesítményen 65W-ig (ami bőven elég nekem) tudom a tápról is járatni...
Esetleg valami stabilizátor IC-s megoldás 7824 állítható feszültségű kapcsolásban(16,8V-ra beállítva)+tranzisztoros kiegészítéssel nagyobb áramhoz - erről mi a véleményed?