Kicsi a valószínűsége, hogy eddig elmegyek. Max. fél nap és megvagyunk a munkával azután szét lesz szerelve.

A huzal nem teljes hosszban hűl, hanem csak ott, ahol érintkezik a polisztirol lappal. Ott csökken az ellenállása, így a hőfokfüggés is igen trükkös lehet. A nem használt rész söntölése jó ötlet, de ez már maradjon másra, mint a szabályzó építése is.

Csak mint tapasztalat megosztása volt a cél, ha már megígértem korábban, okulásképpen és kiindulásnak, hátha még hasznát veszi valaki.

Ok, már értem, csak összekevertem az időrendi sorrendet. Mivel Bakman azt írta íveket kellett vágni így nem értettem a dolgot, de már látom te még előtte levő hozzászólásban írtad a vízszintes helyzetet. Egyenes vágásnál nyilván egyértelmű amit írtál.

Itt valami nem stimmel. Egyrészt az ellenállásnak állandónak kell lennie. Ha csökkenne, akkor megnőne az áramerősség és a teljesítmény.
De ha egy huzalra megvan adva, hogy az 4 ohm/m , akkor az annyi. 20 fokon és 1000 fokon is.

Az nagyon spéci műszerellenállás huzal lehet.

Lehet, hogy egy világot döntök romba, de ilyen ellenállás nincs. Az bezony változik, vagy pozitívba, vagy negatívba. Ellenállások hőfokváltozása

Jelen esetben a vágószálnak PTK karakterisztika a megfelelő. Ezért inkább fűtőszálat ( cekász ) használnak, mintsem ellenálláshuzalt ( kanthal ). A megfelelő feszültség elérésével a hőmérséklet állandósul, a hőmérséklet ingadozást az átfolyó árammal kompenzálja az ellenállás, termikus egyensúlyra törekedve. A betáplálás alacsony belső ellenállása, a huzal vastagsága akár elég lehet a megnövekedett teljesítményigény létrehozására.

Igen, kanthal a neve, ezért használják erre a célra. Bővebben: Link
A magas fajlagos ellenállása és az alacsony hőfoktényezője miatt.
Fajlagos elektromos ellenállás 20°C-on 1,11Ω mm²/m (± 5%) · 300°C-on 1,16 Ω mm²/m (±5%) · Olvadási hőmérséklet 1390°C · Húzószilárdság min. 600 N/mm².
Persze van különbség , de ez nem számottevő. Ezért jó erre a célra.

Kanthal, vagy kantár.

Utolsó munkanapján, még a szétszedés előtt mértem áramot. Halvány izzás állapotában 8.5 A az áramfelvétel, ha polisztirol lapokkal viszonylag gyorsan lehűtöm, 9.2 A-re kúszik fel. Hideg vágószál esetén a bekapcsoláskori áram 9.4 A.

Az izzás viszont már 600 Celsius körüli hőmérsékletet jelent szerintem. Rég vágtam már a sajátunkkal, de nem emlékszem, hogy ennyit mocorgott volna a mutató pedig 2m kanthal. Majd kipróbálom legközelebb.

Persze láttam én már kőművest, aki tetőléc keretre kifeszített e a vasbeton kötözőhuzalt és a hegesztő trafót rákötötte a két végére és darabolt vele. Lehet úgy is.
De attól még a lehetséges anyagok közül a kanthalnak a legkisebb az ellenállás változása a hőmérséklet függvényében.Hőfoktényezője : 0,0000025 1/C .

Viszonylag nagy hőmérsékletkülönbségről van szó (szobahőmérséklet vs. halvány izzás), mérhető a felvett áram változása.

Igen, az általad használt huzalnak mik a paraméterei ? Mennyire ismert ?
Átmérője, anyaga, ellenállása, olvadáspontja , húzószilárdsága ?
Mert ha túlhevül, megnyúlik, már változik a paraméter.
Fontos, hogy a vágószál optimálisan vágáskor 250 - 350 fok között legyen.

Lásd melléklet. Ettől többet nem tudok róla, csak az átmérőt, ami 1.0 mm papíron.

Igen, ez alkalmas lenne, de szerintem elég lenne a vékonyabb 0,5- 0,8 között.
Ha rövid a szál, nehezebb a feladat megfelelően méretezni.

Nem lenne, ez volt a konkrét vágószál. A vékonyabbal rosszabb, gyorsabban lehűlt. Erről a masináról van szó: Bővebben: Link. Feladatát ellátta csak nem olyan jól, mint ahogy kellett volta/vártam.

Biztos lehetne építeni hozzá valamilyen szabályzót de úgy, hogy nem a teljes hossz hűl vágás közben, igen trükkös lehet.

Igen láttam, én ezt a gépet ismerem, ebbe is ilyen szálat írnak elő : Bővebben: Link
Működése: A készülék transzformátora törpefeszültséget állít elő, mellyel az ellenálláshuzalt 250 - 350°C -ra (környezeti hőmérséklet függő) melegíti. A polisztirol habok már 80°C-tól olvadnak, így a vágóhuzal a habokat elpárologtatva vág és csak minimális fizikai kontaktusba kerül az anyaggal.
Tehát, szinte hozzá sem ér, így kevésbé hűti le. Ez a trükk.

Egyenes vágásnál nem nagyon van gond, max. az ember ráengedi a keretet aztán majd végez valamikor. Ha a lap pl. 10 cm vastag, akkor is sokkal gyorsabban át lehet vágni a nagy lapra merőlegesen egy hosszú szállal, mint keresztbe vágva egy függőleges szállal egy 5 cm vastagságú lapot.

Ebben a videóban jól látszik, hogy igen lassú tud lenni hosszú vágásnál: Bővebben: Link (3:00).

Szerintem lenne egy ötletem a te esetedre, nem biztos, hogy neked kör keresztmetszetű huzalra, inkább téglalap alakúra lett volna szükség. ilyennel próbálkoztál ?
Például : 0,25x 2 mm-es Kanthal szalaggal ?

Nem lett volna jó, ívek vágása volt a feladat, forgatni pedig végkép kényelmetlen lett volna. Szerencsére ± 5 mm belefért a tűrésbe, nem okozott nagy gondot ha kiszaladtunk a vonalból, már ha az jó helyre volt rajzolva.

Köszönöm az ötleteket de ne fáradj, tényleg nem fogok vele foglalkozni többet (elvileg). Annyira ideiglenes volt a masina, hogy még szabályzót sem építettem, a saját meglévő szabályozható autotrafóm hajtotta a ~12 V-os munkatranszformátort.

A sebességgel nem tudsz mit kezdeni. Ezt te is leírtad meg mi is. Az EPS olvadási sebessége adott. Vastagabb szálat esetleg jobban tudsz hevíteni, vagy ahogy írták összetekerni több szálat(nem próbáltam), de nem lenne túl sok sebességnövekedés. Ahhoz meg, hogy azonnal elpárologjon nem tudsz magfúziós hőmérsékletet előállíatani a fűtőszállal

Sziasztok! Szeretnék építeni egy hőkést egy 30cmx2cmx0.1cm acéllemez megfelelne pengének? Mivel lehetne egy ilyet meghajtani?

Mi a fene az a "hőkés"?

Polisztirol szeletelésre is lehet használni, lényegében egy keskeny melegített lemez. (Google képkereső)

Pontosan! 50000 ha vennék eggyet és ha egy 10esből meglenne már jó lenne. Alkatrészeim vannak némi alaptudásom is van de bőven kezdő vagyok. Ha kimérem az ellenállását a pengének abból már ki tudom számolni hogy mennyi feszültség meg áramerősség kell hogy olyan 450 fokosra melegedjen?

Házilag könnyen és biztonságosan egy transzformátorral lehet meghajtani de a szükséges feszültségről és áramról nem tudok nyilatkozni. Lehet mindenfélét számolni de egyszerűbb pár próbaméréssel kideríteni az irányt, már ha van a közelben erre alkalmas trafó.

Ha ilyesmi nincs otthon elfekvőben (pl. bontásból), akkor többe fog kerülni, mint egy gyári, 12 - 15 000 Ft-os hőkés és nem éri meg építeni.

Milyen hőkés kerül 50 000 Ft-ba?

Egy komoly annyinál indul persze vannak már 10000 környékén is de nekem napi 200-500 vágásra kellene és azt nem bírná egy gagyi

Milyen trafó alkalmas a célra mert van egy csomó fajta hulladék itthon?

Első tippre 10 - 12 V-os, ami bír 15 A-t. Masszív darab, saccra 4 kg körüli lehet. Az a gond, innen kezdődik az elektronika, mérések, próbák stb. Az szinte biztos hogy csak úgy, rákötve nem lesz jó. Lehet, hogy még ennyi is kevés lesz és megeshet, hogy túl sok.

Első lépésként az U alakú pengét kell elkészíteni, lemérni az ellenállását, legalább közelítőleg, feszültséget kapcsolni rá és mérni a hőmérsékletét, vagy próbálgati a polisztirol táblákon.

220as kellene ami akkora max mint egy laptop táp

Attól tartok, az nem fog menni .
Egyébként tényleg 30*2*0,1 cm méretű egy ilyen kés? Az kb. akkora, mint egy fém-fűrészlap...
Egy ilyet felfűteni 450 fokra... hát az nem piskóta.
Amúgy lehet, hogy keverek valamit, de nem ellenálláshuzallal szoktak ilyesmit vágni?