Minden töltőegység gnd bemenete azonos a kimenet gnd-jével. Innen ha felrajzolod, ki-kivel is van összekötve, látni fogod a megoldást (segítek: a sorbakapcsolt cellák közös pontja az egyik töltő gnd-jéhez és a másik TP4056 plusz kimenetéhez is csatlakozik). Tehát a két a TP4056 is "sorba van kötve".
Egyébként mindegy. Nagyon-nagyon ritka az, amikor valaki ilyen töltést használ.

Lefirkantottam.
A piros négyzetek a TP4056-ok, jobb oldalt a cellák, balról pedig az 5V-os bemenetek. A TP4056 pozitív ágában pedig egy lineáris elem van, félvezető, az elmélet kedvéért veheted 0.8-1.5V feszültségesének is, mivel ott nagyjából ennyi történik, eldisszipálja a felesleget. A lila mutatja az utat, ahol sorba vannak kötve.

Hali!
Így okés, külön külön 5V tápokkal

Bocsi, ha korábban félrevezetőt/félrevezetően írtam.

Urak!
Végeztem pár mérést egy 24V-os akkus géppel. Bekötöttem az áramkörbe egy ampermérőt. Érdekesség, hogy most egyáltalán nem kapcsolt le mint korábban egy "csőgázos" indítással. Bár egy pillanatra felugrott az áramfelvétel 17A környékére. Terhelés közben túllépte a 18A-t is az áramfelvétel, amire a BMS-en lévő FET-ek füstöléssel reagáltak, de le nem kapcsolt. Ez azért is érdekes, mert elméletileg a BMS 15A-t tud. Ez elgondolkodtatott, hogy a FET-eket nem kéne hűteni? Vagy inkább annyival nagyobb BMS-t kell tenni, hogy bírja a terhelést?

Ezek szerint beigazolódott, hogy ez a gép is fel tud venni csúcsban akár 450-500 W-ot is. Esetleg azt még megmérhetnéd, ha már így benne vagy, hogy az akku feszültsége mennyit esik ilyen nagy terhelésnél.
Az mindenesetre biztosnak látszik, hogy ez a BMS kicsi lesz. Persze, lehet hűteni a FET-eket, sokszor szükséges is, de ha ennyire melegedtek, azt nem tudod hűtéssel kompenzálni. Azt tapasztaltam, hogy az olcsóbb BMS-ek csak hűtéssel bírják a rájuk írt áramot, a tied pedig többel is kellene menjen, azt hűtéssel sem fogja bírni. Ráadásul a gyakorlatban a BMS egy nem túl jól szellőző helyre lesz beszerelve, ami külön gond.
Azért is lehet, hogy így árammérővel elindult, mert az árammérő pár milliohmos ellenállása is már annyit csökkenthetett a terhelésen, hogy így éppen elbírta a BMS, nem korlátozott le.
Én azt modanám, hogy ide egy 40 vagy inkább 60 A-es BMS szükséges. Az a bezártságot is jobban fogja bírni.

Megmértem, 24.2V az üresjárati feszültség és 18.8V-ra ment le max terhelésen.

Üdv mindenkinek!

A kérdésem a következő lenne:
Akkucsomag (pl. 9V) összeállítása esetén muszáj az részegységek (egyedi akkumulátorok) áram-átvezető vezetékeit pont-hegeszteni, avagy bőven elég oda a sima cínes lágyforrasztás?
A hivatalos szervizekben általában pont-hegesztik, ámde a gyakorlatban /és persze otthon/ az nem igazán valósítható meg.

Két gond van a forrasztással:
1. a li-ion cellák nagyon érzékenyek a hőre. Ha túlmelegszik, kigyúllad és nem is egyszerű eloltani.
2. a sapkák alapból nem forraszthatóak, valamilyen savat szoktak rácseppenteni amitől forraszthatóvá válik.

Ez nekem elég nagy esésnek tűnik, bár ezekkel a kis áramú cellákkal érthető. Azért "csak" ennyire megy fel az áram, mert a cellák belső ellenállása, hozzáadva a hutalok és a BMS belső ellenállását, lekorlátozzák. Innen szerintem 2 irányba indulhatsz:
1. mesterségesen magasan tartva az ellenállást, vagy eggyel csökkentve a cellák számát, működni fog, de nem tudja majd leadni a maximális nyomatékot.
2. mindent kicserélsz, amit eddig beleraktál az eddig említettek figyelembevételével. Ha van hely még celláknak, akkor a jelenlegiekkel párhuzamosan lehet kötni őket, és akkor csak a BMS-t kell kicserélni jóval erősebbre.
Én legalábbis így gondolom.

BMS-t mindenképpen teszek nagyobbat, mert az erre 15A van írva, de terheléskor majdnem kijött belőle a működtető füst. Megnéztem van még hely az akku gyári dobozában, így 3×6 cellát tudok max belerakni. Ennyi a max, remélem így legalább használható marad a gép.

A forrasztás nekem eddig mindig sikerült, csak a felületet forrasztás előtt egy jó minőségű folyasztó szerrel, és ólmos forrasztóónnal be kell futtatni. Arra valóban figyelni kell, hogy ne melegítsd túl a felületet, nagy teljesítményű forasztópákával, közepesen nagy felületű heggyel, rővid ideig forrasztani. Ha elsőre nem sikerül, akkor hagyni kihűlni, és utána újrapróbálni.
Arra figyelj, hogy a várható áramfelvételnek megfelelő keresztmetszetű vezetékkel kösd össze a cellákat.

Én inkább csináltam ponthegesztőt hozzá magamnak. Elég sok cellát felhasználtam mostanában, így célszerűbbnek láttam. Biztos nem véletlenül csinálják így gyárilag is.

Ez így szerintem jó lesz. Esetleg új cellákat tegyél olyat bele - nem baj, ha kissebb kapacitású - ami kicsit nagyobb áramot bír, ezzel tehermentesíteni lehet a jelenlegi cellákat.
Szerintem ezek ár/teljesítmény tekintetében nagyon jók.
Terhelhetőségben az óriási különbség sem jó, ha a jelenlegivel párhuzamosan kötöd az újakat, mert akkor meg egymást nyúzzák.

Persze, mindenképpen az a legjobb megoldás, de ha csak egy-két csomagot kell összerakni, akkor extrém költség/erőfeszítés. Az még lehet megoldás, ha találsz valakit, aki kevés pénzért összeheggeszti.

A pontheggesztés gyorsabb, olcsóbb (nem kell ón), viszont ha az elkészült pakkod mégsem tetszik (feszültség vagy kapacitás nem megfelelő) és újra akarod építeni vagy a cellákat másra felhasználni, akkor gondban lehetsz, ha a pontheggesztés túl erős! Szétszedésnél lyukat üthet a cellán (a negatív kupakon), innentől a cella kuka, de ha nem veszed észre, még több gondot okoz, pl. szivárgó folyadék, ami mindent szét mar, a cella elkezd oxidálódni. Vagy zárlatba megy szép lassan és viszi magával a párhuzamosan kapcsolt cellákat is, vagy szakadásba megy 0V-os cellafeszültséggel. Persze a forrasztás sem tökéletes, sőt, de vigyázva, a cellát kis ideig melegítve nagy gond nem fog történni. Én rendeltem egy pontheggesztő készüléket aliexpress-ről, kíváncsi leszek rá.
Ha túl gyenge a kötés, a sok rezgéstől magától elválik, ha túl erős, az is rossz.
Van egy olyan akkucsomagom e-bike-ból, aminél az összekötő lemezek olyan vastagok, hogy azt szétszedni sosem fogom tudni a cellák károsodása nélkül... Szerencsére pont a legszélső cellák mentek tönkre (gondolom ott volt pont a szabályzó, meg a sok hő), ezeket könnyű volt lecserélni. De ha középen lett volna hibás cella, nem tudom, mit csináltam volna.

Hali! Noti akksi bontásnál el szoktam vágni a cellákat összekötő lemezeket, így később ezek jól forraszthatók maradnak

Pontosítva "lettwasser"-t, azaz sósavban oldott fémcink oldatát.
(ez valójában valami sósavas cinkklorid - magyarul forrasztóvíz)

Hát nem tudom.... Egy másik topicban foszforsavat írt valaki.

A letwasser meg a savak, bádogosoknak való szerek, ezért nem ajánlom. Vegyél inkább forrasztó olajat(TS 560), sima flux is megteszi. Előtte kicsit megcsiszolod és gyors forrasztás.

Én maradok a ponthegesztésnél, de köszi!

Az egy eléggé gyenge szervetlen sav (H3PO4), hisz akár meg is lehet inni. (édeskés ízű)
A mindenféle kóla italokban java részében az van - a drága kristálycukor helyett.

Igaz, többnyire - és elsősorban - az időskori csontritkulás egyik jeles előidézője, ámde a sok hülye mégis issza ...

Van nekem itthon a rézből készült vízvezetékcsövek forrasztásához használatos "folyasztó-szerem", szerintem még az is minden bizonnyal jó oda.

Minden savat meg lehet inni, ha eléggé híg. A gyomorsav pl. sósavoldat.
A foszforsav nem édes, hanem savanyú.
Az időskori csontritkulás nem emiatt van - bár nagyobb mennyiségben fogyasztva valóban "kivonja a kalciumot a szervezetből", a részletekbe ne menjünk bele...

Ez nem teljesen igaz, a foszforsav egy közepesen erős szervetlen sav, a sósavnál gyengébb, de nem gyenge. Töményen ne próbáld meginni, mert halálos is lehet. Egyáltalán nem édeskés, kicsit húzós savanyú íze van híg oldatban. Az adja a kólának azt a kicsit húzós mellékízét akkor is, ha kiment belőle a buborék.
Sok elvetemült bizonygatja, hogy a kóla milyen maró, mert a patinát is lemarja a fém pénzről. És valóban. Ez a benne levő, kb. 0.3%-nyi foszforsavtól van. Ugyanez teszi alkalmassá forrasztásra is a foszforsavat. De erre nem ideális, ugyanúgy mint az aszpirin sem (azzal is lehet tök jól forrasztani, az is sav, acetilszalicilsav), mert rajtamarad a felületen, és lassan elkorrodálja.
Sok vízkőoldó is foszforsav oldat, azt se idd meg!

- "A gyomorsav pl. sósavoldat."

Hááát?

Azért én a sósavas pepszint (emésztő fehérje) nem igazán merném híg sósavnak nevezni.

A foszforsav pedig inkább édeskés.
Valójában a szénsav (szódavíz) sem savanyú. Bár a savasság az savanya ízre utal, ez azonban nem minden esetben teljesen igaz.

Nekem írod, vegyésztechnikusnak? Mintha nem tudnám ...

Szia!
A BMS mosfetjeinek olyan kicsi ar RDSon ellenállása, hogy gyakorlatilag nem melegedhetnek, mert alig an rajtuk teljesítmény.
De! Ez csak arra az esetre igaz, amikor a fetek teljesen be vannak kapcsolva. Ha elkezdenek lezárni, egyre nagyobb feszültség esik rajtuk, ami miatt természetes a melegedés.
A kérdés, hogy mi miatt kezdenek lezárni?
Töltéskor valamelyik cella elérte a 4,2V felső határt,
Kisütéskor az áram elérte a maximális értéket,
Kisütéskor valamelyik cella elérte a 2,7V alsó határt.
Az áram limit az én három cellás BMS-emen késleltetett, vagyis a csúcsokat magasabbra engedi, és az állandósult terhelést figyeli. Vélhetően nálad is hasonló a jelleg.
Töltéskori figyelés most lényegtelen.
A kisütési undervoltage protect viszont gyanús lehet. Mérd meg cellánként a feszültséget terheléskor, mert gyanús hogy valamelyik cella túl alacsony kapocsfeszültségre esik.

Megpróbálom, de az nem lesz egyszerű.
Viszont valami szöget ütött a fejembe, ahogy ma olvasgattam. Egy kína BMS-re volt írva, hogy 7S-24V. Én viszont csak 6S pakkot használok. Úgy gondoltam, hogy a teljesen feltöltööt pakk 25,2V körül van, akkor ez jó közelítés lehet. Viszont most nem vagyok biztos a dologban, bár a 7S 29,4V teljes feszültsége kicsit soknak hangzik. De ha ez is lecsökken terhelésre akkor talán nem olyan gáz, illetve a nagyobb feszültség miatt alacsonyabb lehet az áramerősség terhelésen.
Vagy nem jól gondolkodom?

"a nagyobb feszültség miatt alacsonyabb lehet az áramerősség terhelésen." pont nem. A behajtód nem egy dc-dc konverter. Minél nagyobb feszültséget kap a motor, annál nagyobb teljesítményt tud húzni terhelve/terheletlenül is. Az áramot legfőképpen a motor tekercsének Ohm-os ellenállása korlátozza (meg még sok más...). Ha pedig Ohm törvényét alkalmazzuk, láthatod te is az eredményt. Ettől függeltenül, lehet, hogy jó lesz. Azt sem tudom, hogy pl. kevésbé fogod-e a ravaszt meghúzni, vagy óvatosabban használod a gépet, mert akkor tényleg kevesebb áram fog a motoron folyni. De ha mindent úgy csinálsz, mint korábban, akkor több áram fog folyni, erősebb is lesz a behajtód.