Fórum témák
» Több friss téma |
- Ez a felület kizárólag, az elektronikában kezdők kérdéseinek van fenntartva és nem elfelejtve, hogy hobbielektronika a fórumunk!
- Ami tehát azt jelenti, hogy a nagymama bevásárlását nem itt beszéljük meg, ill. ez nem üzenőfal! - Kerülendő az olyan kérdés, amit egy másik meglévő (több mint 17000 van), témában kellene kitárgyalni! - És végül büntetés terhe mellett kerülendő az MSN és egyéb szleng, a magyar helyesírás mellőzése, beleértve a mondateleji nagybetűket is!
Szerintem ilyen megoldást kellenél használni. A LED-del soros ellenállással lehet beállítani a áramot, így a fényerejét is. Mivel nem tudom, hogy milyen LED-et tennél az üvegbúrába, így az ellenállás értékét pontosabban nem tudom megadni. Tehát 600-1000 ohm közötti értékkel kellene kísérletezni. 600 ohmmal van a nagyobb fényerő.
Érintésvédelemre azért figyelj oda. Ha van esetleg egy labortápod azzal 14-15 V körüli feszültséggel egyszerűbb kísérletezni. A LED-el párhuzamos dióda 1N4004 lehet. Lehet egy gond még ezzel kapcsolással, sajnos a LED vibrálni fog. Ezt valamilyen elkóval lehetne megoldani, de akkor kicsit át kell alakítani a kapcsolást. Az 1N4007 dióda sorba polaritáshelyesen a LED-del, és a LED-del meg párhuzamosan az elkó. Ha spórolni akarsz a hellyel akkor SMD alkatrészeket is használhatsz! A hozzászólás módosítva: Dec 18, 2020
Igen, ez a korrekt megoldás, de nem fog elférni szerintem.
A másik ötletem, hogy - mivel ezek az izzók kincset érhetnek, és valóban kisebb feszültségre tervezték a rendszert - az egésszel sorba kellene kötni egy ellenállást, hogy csökkenjen a feszültség az izzókon. Talán picit halványabban fognak világítani, de az élettartamuk nagyon megnő. Ha ezt csinálod, a leddel párhuzamosan kötött 1 ellenállás is elég. A leddel párhuzamosan valami 15Ω/1W körüli kellene, azzal tudod a fényerőt beállítani (minél kisebb ellenállás, annál halványabb led), az egésszel sorba (mindjárt a villásdugó után) egy 120Ω/5W. Sajnos ez utóbbit elég nehéz jól megcsinálni, hogy a hőt is le tudja adni, és ne is rázzon meg senkit, de nem tudok más megoldást így hirtelen.
Mekkora áram van a füzéren, maximum. A LED-es megoldásnak mindig fel kell vennie ugyan azt az áramot. Míg a lednek nem. JZoli ajánlata lehet kiindulási alap, de két-két ellenpárhuzamos lennel.
A hozzászólás módosítva: Dec 18, 2020
Még egy gondolat: valami pici autós izzó nem fér bele a régi búrába? Azok 14V-ra vannak tervezve. Csak az is 3W-os kell legyen.
Szerintem nagy titok az égő formája, valószínűleg attól fél, hogy valakinek van elfekvőben a fiókjában és megpróbálja rásózni, ne adj Isten akár 2 db-ot is, és a másodikat is beiktava a sorba, az élettartam is megnövekedne. Sokkal "egyszerűbb" a kerülő megoldásokon agyalni, faragni.
))
Szokták mondani hogy ne etesd a trollt. Miért mondom?
Ha valóban 1947-ből származik a füzér, akkor értelmesebb lenne eredeti izzókat keresni. Már akkoriban sem csak néhányat gyártottak belőlük, tehát nagy valószínűséggel, az izzó pontos ismeretében, lehetne találni pótlást.
Most csak egy égett ki. Lévén, a többi izzó is hasonló igénybevételnek lett kitéve, várható a többi tönkremenetele is. Na, ezért lenne érdemes látni egy fotót az eredeti izzókról. Persze ha titok...
Én is csak spekulálok... lehet, hogy nem is karácsonyfára való füzér, hanem ki tudja, milyen célt szolgál(t), és esetleg lehetnek az izzókon (bizarr, izgi, cikis, stb) rajzolatok vagy ábrák, emblémák.
Idézet: „Na, ezért lenne érdemes látni egy fotót az eredeti izzókról. Persze ha titok...” Titok, azért nem lehet róla képet látni/közölni. De jól el vagyunk. Troll meg röhög a markába.
Mostmár én is kíváncsi vagyok rá. Rágugliztam de nem találtam 1947-est
De jót mulattam...
1947-es, 16 db soros 14V-os izzósor??? Miközben akkor vígan 110V-os volt az országban a hálózati feszültség. Ez egy kifinomult szívatás, vicc... Úgy sajnálom, hogy nem nekem jutott eszembe!
Ebben biztos vagy?
Nem kötözködni akarok, de tudtommal már a két háború között is volt 110V/220V hálózati feszültségű rádiókészülék gyártásan, forgalomban Magyarországon. Ezt csak azzal tudom magyarázni, hogy voltak az országban olyan helyek, ahol a 220V dívott. Egy példa: Horthy néprádió
Abban biztosabb vagyok, hogy felültetetek.
Ebben csak akkor lehetsz biztos, ha IRL adatokat ismersz. Ha igazad van, akkor ez olyan gyerekes dolog, mint egy kamu bombariasztás - egy perverz elme szüleménye.
Én nem vagyok ilyen mindent borúlátó. Engem ilyen esetben egyáltalán nem a káröröm vezényelt volna. Hanem az, hogy próbáljanak az emberek magukon is mosolyogni, vegyék észre, hogy nem kell annyira véresen komolyan venni mindent, még magunkat sem.
Nem szégyen az...Tapasztalatom szerint 30-50:1 -hez van kb. az én felfogásom szerinti a műszaki ember és a humorérzékkel is bírók aránya. Persze, van aki csakis a más baján tud nevetni. Van még egy eset, amikor az ember nem tud felhőtlenül mulatni: Amikor a villámtréfát másnap érti meg. Mindettől függetlenül megengedem, hogy a füzér tulaj komoly műszaki gondokra vár segítséget. Engem szórakoztatott, csakis az ő hsz-eit olvasva nekem mulatságos ugratásnak tűnt. Ha nem, nem. A hozzászólás módosítva: Dec 19, 2020
Segíts értelmezni a mondandódat... alternatív értelmezéseim:
1) felültünk (-te) 2) felültettek bennünket (-e) 3) te ültetsz fel valaki/ke/t (-te) Többet nem tudok kihozni belőle A hozzászólás módosítva: Dec 19, 2020
... és még azt még meg sem kérdeztem, hol van a szél, amikor nem fúj?
Na kb. ennyi a jelentősége a kérdésnek. De menjünk át a vicc rovatba, ott jobban mutat elejétől a végéig és nem kell szólni időnként: Na most kell nevetni.
Az alap kérdéskör:
Van egy, eredetileg 16 db-os, darabonként 14V-os izzósor. Ebből egy kiég, miközben legjobb tudásunk szerint 230V-os (220V) hálózati feszültségről ez a természetes elhasználódás miatt történhetett. Alternatív megoldásokra ajánlás: 1, Egy 230/200V-os transzformátor készítése - lásd. transzformátor tekercselés topik. Az ajánlott teljesítmény az izzók áramfelvételéhez igazítandó - lásd Ohm törvény, teljesítmény számítás, Ohmikus fogyasztók a feudalizmustól korunkig - Szabó Ervin könyvtár, Kocsubej Annunilova könyve 1947. 2, Amennyiben a fogyasztási hely kellő távolságra van az alállomástól, a díszvilágítás ideje alatt működtessünk minden fázison ca. 4 kW-os terménydarálót és ellenőrizzük a vonali feszültséget.
Sziasztok!
Valaki magyarázza el nekem, hogy mi a különbség a két bekötés között? Értem én, hogy a felső ábrán ott az intelligens vezérlés, vagy ház automatika, vagy legyen az akármi is, de a kapcsoló mindkét esteben csak annyit csinál, hogy hol ide, hol oda adja ki a fázist, nem? A hozzászólás módosítva: Dec 19, 2020
Kedves és Tisztelt fórum tagok! Mindenkinek igazán nagyon hálás vagyok , különösen azoknak akik segítő szándékkal írtak,de örülök ha valaki érdekes ,vagy bizarr formájú izzókról képzelődik, és annak is örülök ha valaki el sem hiszi,hogy ilyen izzósor létezhet. Rendkívül primitívnek érezném magam,ha azzal az ostoba szándékkal kértem volna segítséget, hogy „felültessem, szívassam”” a tisztelt fórum tagokat, ennyire talán még nem vagyok elvetemült. Bunkónak már nevezett itt valaki, (ezt a jelzőt kaptam a moderátortól is,aki figyelmeztetett, tudomásul vettem) troll-ként is emlegetnek, de talán odáig még nem süllyedtem,hogy őrült passzióból vegyem igénybe mások tudását,segítőkészségét és közben ezen jót mulassak.
Nem vagyok biztos benne ,hogy akár csak nagy vonalakban elmesélve bárki is kíváncsi lenne a fényfűzér történetére, valamint arra ,hogy miért is olyan fontos nekem, miért szeretném sok-sok év után újra látni a fenyőfán, úgy világítani, mint ahogyan emlékeimben mostanában ez előjön. A történelemhez véletlenül van némi közöm, ezért ha megengedik a tisztelt fórum tagok, elmondanám,hogy először Budapesten kezdődött meg az áramszolgáltatás, 1893-ban, akkor vegyesen volt a fogyasztóknál 100 V egyen és váltó áram. Az egyfázisú váltakozó áramú hálózatot később 190/110 V-os háromfázisúvá alakították át. A harmincas évek elején, 1932-től kezdődően – részben a nagyobb terhelések miatt – jelent meg a 380/220 V feszültségű hálózat, amely fokozatosan elterjedt, és 1947-ben már az ország jelentős részén elérhető volt, a hatvanas évek közepére végleg kiszorította a korábbi egyen és váltó áramú hálózatot. Napjainkban már a 400/230 V –os hálózat van jelen. A fényfűzér Svédországból származik, ahol egyik ősöm született és Magyarországon házasodott meg. Mellékelem a dobozban lévő áruházi pecsétről a fotót,ami azt igazolja, hogy 1948 december 6-án adták el, és 1947-ben gyártották, az izzóról sajnos nem tudtam olyan képet készíteni, hogy jól látható legyen a 14V és a 3W jelölés. Hálás köszönet a sok jó lehetséges megoldásért, a LED-es változatot fogom elkészíteni, már nagyjából hasonlít is a fénye a többi izzóéhoz, csak az üvegbúrát kell a helyére ragasztanom. Tisztelettel és hálával tartozom minden segítő hozzászólónak, és határozottan szeretném kijelenteni és tudatni mindenkivel,hogy egyetlen pillanatra sem volt a problémám felvetésében átverés, szívatás, szándékos félrevezetés, vagy mindezeknek akár csak a halvány árnyéka is ! A fényfűzér létezik mind a 15 darab eredeti izzójával és remélhetőleg hamarosan világítani is fog, egy újragyártott 16. -al . Magam részéről ennyit szerettem volna elmondani. Tiszteletem minden fórumtagnak. A hozzászólás módosítva: Dec 19, 2020
Igen, jól látod. Valószínűleg a vezérlő felül tudja bírálni a kapcsoló állását. Ennyi a trükk.
Nyilván nem az égőn lévő feliratra vagyunk kíváncsiak, hanem az égősor formájára, kivitelére. Felirat senkinek nincs a fiókjában. De legalább tudjuk milyen konnektordugója van, a fotód semmilyen, a kérdésedhez kapcsolódó információt nem hordoz.
Na mindegy.
Micsoda tájékozottság, micsoda szakértelem!
Én köszönöm! A szakirodalmi ajánlás külön figyelemre méltó! A 2-es pont végrehajtásában szívesen segítek, de a távolságra és a vírushelyzetre való tekintettel kizárólag Scada rendszeren keresztül.
Az izzókról is tudnál képet feltenni? Az izzók méretei is érdekesek lehetnek. Főleg a menetes része.
(Nehéz így segíteni, ha csak félinformációkat adsz.)
Tudna ajánlani valaki valami olyan nyáktervező programot, ami nincs túlbonyolítva és egyszerűen, gyorsan lehet vele tervezni? Eddig circad 98-at használtam, amivel pillanatok alatt megcsinálok egy bonyolultabb tervet is, de nem lehet vele olyan furmátumokat menteni, amiből a kínaiak tudnának nyákot gyártani, ráadásulc sak XP-n megy normálisan.
Próbáltam a KiCad-et, ami elsőre ígéretesnek tűnt, de a szoftver használata valami borzalom egyszerűen tűvel hamarabb kikaparom a nyákot, mint lerakok 3 alkatrészt és összekötögetem benne. Korábban próbáltam az eagle-t, de akkor azt is feladtam. Valami olyan kellene, amiben csak lerakok egy tokozást és nem kell 120 féle alkatrészből kiválogatnom típusokat és lehet vele gyorsan haladni, ne tartson 2 percig míg lerakok egy alkatrészt, annó az eagle-ben nem tudtam rájönni, hogy lehet vezetősávot húzni. .
Hali!
Pedig nekem bejött a Kicad. Nem bonyolult, kézreáll. Saját alkatrészeket/footprinteket használok, nem a libraryból, így tudom hogy olyanok, amiket szeretek (pad/forrszem méret-furatátmérő). A kinai nyákos oldalakon láttam leírva, mit kell a gerber létrehozáshoz beállígatni, gond nélkül legyártották. Angolul használom, a magyarban semmit nem találok, ráadásul a gyorsgombok az angolhoz kötődnek. Korrekt kapcsirajzot rajzolok, ebből netlista, ebből pcb, így szépen "kézenfog" mit hová kell bekötni, gumihuzalozásban látszik milyen irányba rakjam le a széttaposott 1000 lábú szörnyeket. Az Eagle nekem nem jött be, nem "érzem" át a gondolkodásmenetét, pedig nagyon sokan használják |
Bejelentkezés
Hirdetés |