Egy tartályban egy gumimebrán van elhelyezve (jelemzően középvonal tájékán) és amíg nagyobb nyomás nem érkezik, addig az tölti ki a teret. A nitrogén valahogy nem rémlik de lehet hogy már én vagyok csak régi, viszont furcsa hogy egy "összenyomhatatlan" gázzal töltik a tartályokat.
Az hogy levegővel pótolod, nem okoz problémát.

Tudomásom szerint egy gumimembrán van a tartályban, ami két térrészre választja szét.
Egy felől a légnyomás (nitrogén) részre, másik végén a víz tud beáramlani a második térrészbe.
Víz nélküli állapotban a második térrész nulla térfogatú, a gumimembránt a falhoz préseli a első térrész nyomása.
Nitrogén, tőlem okosabbak majd megmondják miért kell.
Szerintem a levegő pára és oxigén káros hatásai miatt használnak Nitrogént.
Ha le van eresztve, akkor töltésre a levegőnél egyszerűbb nincs (esetleg még CO2 vagy Argon ami nálam a műhelyben fellelhető).
Persze az is lehet, hogy erre van direkt töltőpatron vagy flakon kitalálva (mint a szódáspatron vagy a defektjavító).

A túlnyomás szelep pontos megnevezése biztonsági szelep de ez most nem is lényeg, biztonsági szelepet ha be is építenek akkor is az általános méretet (1/2", 3/4" vagy esetleg 1"), de ahhoz hogy egy vegyestüzelésű kazánból elvezessük a túlnyomást, egy sokkalta nagyobb keresztmetszetre lenne szükség (minimum 2" vagy 3") amit pedig elhanyagolnak a kivitelezők.
De a lényeg hogy bolond biztosnak és segédenergia nélkül is üzemelőnek kell lenni, ha valami probléma van akkor egy túlnyomástól nagy bumm lehet ami akár a ház egy részét is szétfeszíti nem csak a kazánt.

Szia,

Egy 1000L-es puffer van a rendszerben, meg 100m2 padlófűtés, meg egy radiátorkör(törölközőszárító),meg egy vegyes kazán.Szerintem kb.1100L víz lehet benne összesen.80L-es tágulási kevésnek bizonyult, ezért került bele egy második is.
(A vegyes kazán szabályozott égésű, úgyhogy biztonság szempontjából rendben van zárt rendszerben is.(Pellet égőfej van rajta))

Gázkészülék szervizes barátaim is egy kis kézi pumpával járnak, nem kell túlbonyolítani a dolgot. Továbbá azt sem szabad elfelejteni, hogy ha a membrán átszakad (nem ez lenne az első) akkor a fűtési rendszer alkotóelemeire milyen hatással lehet a pót gáz.

Nem kívánok vitatkozni senkivel.
Az imént találtam egy-két írást a szilárdtüzelésű rendszerekkel kapcsolatban:

Továbbá:

ÉsEzzel nem lehet mit kezdeni akkor sem, ha nyitott a rendszer. Sok helyen láttam már zárt vegyestüzelésű rendszert, több helyen is felforralták már a vizet, nem volt gond. A vészhűtő dolgozott, egy helyen a szelep is kinyitott (a gőz egy csövön keresztül a szabadba távozott).

A garantált időzített probléma olyan rendszerben van, ahol a tulajnak kézzel kell nyitni/zárni csapokat a vegyestüzelés és a gázüzem közötti váltáshoz. Egyszerűen nem is értem, hogy a szerelők hogyan gondolják az ilyet.

A szabvány valószínűleg azért avult el, mert ma már vannak megfelelő biztosítóberendezések (csak éppen be is kellene építeni).

Az a pellet égőfej olyan, hogyha áramkimaradás van, akkor értelemszerűen megáll a pellet adagolása, mert villanymotor végzi.És a levegő befúvás is megáll, mert az is elektromos.Mivel egyszerre kb. egy maréknyi pellet van a kazánban, 2-3 perc alatt kialszik a láng.

Alapvetően két típusú tartály van. Membrános és ballonos. Mehet bele környezeti levegő, nem kell túlvariálni. Ha a levegő bekerül a rendszerbe, a légtelenítők majd kiengedik.

Sziasztok!

Ha már tágulási tartályról van szó, akkor had kérdezzem meg, hogy honnan lehet tudni elég-e ami van?
A szerelő külön nem épített be, csak az van ami a kondenzációs kazán hátuljában van. A nyomás 0.4 -0.5 bar-t változik hideg és meleg állapotok között. Ez nem sok már? Ha kell tágulási akkor hova érdemes beépíteni? Elég sok víz van már a rendszerben és még lesz majd hozzátéve pár kör padlófűtés...

Szia! ITT egy jó példa és első találat a gugliban.

Szia! Köszi, ez hasznos lehet ha meg tudom saccolni mennyi liter víz van a rendszerben. De először csak azt kérdeztem mennyi lehet egy ilyen rendszer nyomásingadozása? Mi az ami az elvárt, mi az ami elfogadható még, és mennyi ami már sok? Miért ez a mágikus 1,5 bar?

Már bocs! De mi lenne, ha elolvasnád amit belinkelt?

Sziasztok!

Ismételten egy gubancos technikai kérdéssel - felvetéssel fordulok hozzátok, érdekelne, ki mit gondol a témában. A kérdésem általános fűtéstechnikai, mely vonatkozik padlófűtésre is, indirekt HMV-re is.
Picit szőrszálhasogatás és finomhangolás a téma, de úgy vettem észre nyitottak vagytok az eszmecserére, és sokan nagyon sok tapasztalattal rendelkeztek a témában.

Van egy hőcserélő, mely lehet akár padlófűtés cső is, és indirekt HMV hőcserélője is. Közös bennük, hogy a környezetének nagy a hőtehetetlensége. Mindegy, hogy betonba ágyazott cső, vagy vízbe mártott csőkígyó.
Van két paraméter amit kézben tudunk tartani, az áramlási sebességet és a dT-t. Egymástól függenek értelemszerűen ezek az adatok.

Kérdésem az, hogy ezen két adat között miképpen lehet meghatározni azt a jó üzemi paramétert, ami egyben a leggazdaságosabb üzemet is adja. Tételesen írom a dilemmáimat / összefüggéseket.

- Ha megfelelő a csőátmérő, akkor az áramlási sebességből adódó nyomásesés az odavezetésen elhagyagolható. Egy 1-1/2-os csövön is egy 4m3/h szinte 0 nyomáseséssel keringethető, így elhagyagolható a nyomásesés figyelembe vétele az optimális áramlási sebesség meghatározásához. Lemezes hőcserélőnél hatalmas tartományt írnak mindig, szintén indirekt HMV-knél is mind dT mind pedig áramlásban hatalmas, tág határokat adnak meg a gyártók.

- Ha növeljük az áramlási sebességet, akkor értelemszerűen csökken a dT

- Ha csökkentjük az áramlási sebességet, akkor értelemszerűen nő a dT

- Ha növeljük az áramlási sebességet, akkor elkezdi hallani a visszatérő ágon a hőtermelő egység saját magát, mert nem tudja a közeg elvonni az összes hőt belőle, emiatt előbb hiszi felfűtöttnek a kört, rövidül a ciklusidő de sűrűsödik a ki bekapcsolás.

- Magasabb áramlási sebességnél kisebb dT alacsonyabb előremenő hőmérsékletet eredményez, de ez nem jelent nagyobb hatékonyságot a "visszahallás" miatt.

Hol helyezkedik el tehát az optimális dT és áramlási sebesség?

Szerintem, ha a melléklet szeinti elrendezést vesszük alapul (HMV esetén), akkor jó hatásfokot lehet elérni a lassú áramlási sebességgel. A fizika segít ebben, a visszahallás addig nem következik be, amíg a felső részben lévő víz fel nem melegszik. Igaz, az elrendezés a hőveszteséget növeli, lévén tökéletes hőszigetelés nincs, de ez kb. bármilyen hőtárolónál jelentkezik.

A padlófűtés kicsit más tészta. Ott az lenne a lényeg, hogy viszonylag egyenletes legyen a hőmérséklet, ehhez pedig a hatásfokot kell csökkenteni a nagyobb áramlási sebességgel.

Igen, pont ez a kettősség az ami még indokoltabbá teszi a "metszéspont" meghatározását.
Indirekt HMV-re én egy olyan Heizer típust használok, ami szinte teljes magasságában hőcserélő csőkígyót tartalmaz (Heizer BSH MAXI 720L / * 6xxL melegvizzel, 6.5nm hőcserélővel), így tehát lassú áramlási sebesség mellett gyakorlatilag a visszatérő hőmérséklet szinte egy az egyben a tartály legalján lévő leghidegebb vízhőmérsékletetet tükrözi. Itt nagyjából most kezdetben akár 7°C dT is van, majd szépen lassan csökken, de jelen áramlás mellett min. 3°C-ot tartok.

A padlófűtés körön egy 300L-es hagyományos puffer van, 4 keresztirányú csatlakozással (bal fennt+jobb lennt és jobb fennt+bal lennt). Na ehhez nehezebben tudom megállapítani a helyes áramlási sebességet és dT-t. Kereszt irányban van bekötve a puffertartály, hogy mindenképpen keresztirányba jobban megkeverje a tartály tartalmát, viszont ennél jobb lenne egy magasabb áramlási sebesség.

A probléma/kérdés egyszerű. Azért is érdekelne a megfelelő keresztezési pont ebben a témában, mert jelenleg visszatérő hőmérsékletre szabályzok mindenhol, emiatt viszont előfordul HMV esetében, hogy ha alulra csak kevés hideg víz tódul be (adott esetben kevés melegvízhasználat miatt), akkor egészen egyszerűen az előremenő hőmérsékletem jóval magasabbra szökik, mert a hőcserélő végén hül csak le a rétegeződés miatt (és nincs is annyi ideje lehülni).
Ugyan ezen probléma miatt az előremenő hőmérsékletre szabályozást sem látom 100%-os megoldásnak, ezért szeretném dT szempontból szabályozni.

Mi adja a meleget? Gázkazán, vegyestüzelésű kazán, napkollektor, valamilyen hőszivattyú?

Szia.
Mit szabályozol a visszatérő hőmérséklete alapján?
A HMV-nél a felmelegítendő víz hőmérséklete alapján kellene szabályozni, a padlófűtésnél, a szoba hőmérsékletének függvényében kellene a szabályzás.
(vagy csak én nem értem a kérdéseid?)

Egy talajkollektoros hőszivattyú adja a meleget HMV-re is, és a hűtés fűtést is (mennyezet / padló). Ez egy szabadidős projekt, Bővebben: Infó innentől pár hsz.

Nem értem az egész koncepciót. Szükség esetén fűtöd a HMV tartályt és a puffert, egyébként pedig áll a rendszer. Nem?

Az a működés jelenleg, hogy a puffertárolóban lévő meleget / hideget keringeti a padló / mennyezetkör. Zónaszelepekkel, szobánkénti szabályzással.
A hőszivattyú a tartály alsó harmadában lévő hőmérséklet érzékelő alapján kapcsol be ha szükséges. Gyakorlatilag a puffer hőtermelő és hőhasznosító oldala egymástól teljesen aszinkron.
Ha a szobának melegre van szüksége, akkor nyitnak a zónaszelepek. Ha a tartályt elhűtenék akkor rádolgozik a hőszivattyú.
HMV prioritás van természetesen, szóval ha a HMV tárolóban lévő szenzor szerint melegvíz kellene, akkor egy előremenő ágban lévő keverőszelepet átváltja, megcsinálja a melegvizet, majd ha szükséges megy vissza fűteni, vagy hűteni.

Szerintem így már érthető, hogy miért visszatérő ágra szabályzok. Tudom, hogy lehetne a HMV-t is addig fűteni, hogy a benne lévő szenzor állítsa le a folyamatot, de mivel teljesen kézben tartom a hőszivattyú mindenét, így tudok "mintavételezni", és nem addig fűtöm amíg a HMV kozepén lévő szenzor szerint oké, hanem amikor a tartály alja is tényleg meleg vizet tartalmaz már.

Természetesen bármilyen kritikát szívesen fogadok, nem ragaszkodom a mostani módhoz, így volt jelenleg a legegyszerűbb. A visszatérő hőmérsékletre szabályzás hőszivattyún belül mindenképp kötelező, mert az szabályozza az expanziós szelepet.

Így már érthetőbb bár a "zónaszelepek" kicsit megzavarnak.
Nálam a padlófűtés két osztó-gyűjtőn keresztül van vezérelve körönként. A visszatérőt zárom/nyitom a hőmérséklet függvényében (szobánkként szabályzás). Az előremenőkön, körönként áramlásmérő van és a kör hosszától függően van beszabályozva. Így hiába csak egy kör megy, a víz áramlása állandó. Persze ezt a szabályzást szivattyúnak is tudnia kell, de a mai korszerű keringetőszivattyúk ezt már tudják.

Alapvetően ez nálam is pontosan így van, a padló keringető automatikusan szabályoz, a nyitott zónák okozta nyomáskülönbség alapján.

Szerk: a padló / mennyezet / törcsiszárítóknak külön kis keringetője van. A három osztógyűjtő hőforrása a puffer.

Így visszaolvasva az általad leírtakat és elkészített gépészeti rendszert, a "problémád" felvetésed megoldásához egy kicsit mélyebre kellene merülni az épületgépészetben.
Ahhoz, hogy meg tudd határozni a pontos keresztezési pontot, rengeteg adatra és számításra lenne szükség. pl szelepek, osztók Kvs értéke, szivattyúk szállítási görbéje, puffer hővesztesége, stb.

Felénk a gépészeti szerelők feldobják a gázkazánt, csinálnak egy primer/szekunder kört és felveszik a sok-sok kpt. Ilyen mélységeket nem lehet tanulni tőlük.

Sziasztok!Egy kis segytséget szeretnék kérni !
Adott a képen látható fűtéskör/1 radiátor,1 padlófűtés/.1 kondenzációs kazán fűti mind a 2 kört.
A szerelő úgy oldotta meg ,hogy a padlófűtés előremenőjébe beépített egy keverőszelepet,hogy a padófűtés vizét hűtse.
Az lenne a kérdésem ,hogy a keverőszelep alá nem kellene e betenni egy visszacsapó szelepet?Ugyanis a keverőszelep alatti cső az mindig olyan forró mint az előremenő víz hőmérséklete.És laikus véleményem szerint,a keverőszelep alatti csőben lévő víz és az oda érkező visszatérő víz egymás ellen áramolnak.

Jó az úgy. Azért kell a keverőszelep, hogy a padlóba ne tudjon túl forró víz bejutni, különben fapapucsban kellene mászkálni otthon.

Sokat segítene, ha készítenél egy rajzvázlatot a rendszerről... pl a fotón nem látszik hol van a szivattyú...
Egyidőben megy a padlófűtés és radiátor kör? Minden helységben van radiátor és padlófűtés is?
Ha már van padlófűtés akkor érdemes 40 fokon járatni a kazánt, ott jobb a hatásfoka...

Ez a részlet, hidraulika-nonszensz. A visszacsapó szelep nem megoldás és értelmetlen.
Nem értem: ha a keverőszelep lezár ( a visszatérő felé nyit teljesen ) akkor a padlóban nem tud keringeni a víz. Ha az előremenőben részben nyit, akkor mitől menne vissza a visszatérő az előremenőbe? Jaj.

Szerintem a rajzocskám szerint áramlik. A keverő teljesen nyitva a padló felé, a teljes hozam a padlón megy át. Rész állásnál kerüli a padlót az összekötőn keresztül. ( söntöli a padlófűtést) Teljes zárásnál nincs keringés a padlófűtés felé. ( A visszatérő felé nyit teljesen, a meleg bejövőt zárja).