Sziasztok!
Mindenkinek köszönöm az építő jellegű hozzászólását, segítségét...
A táp végül elkészült, 32V-os szekunderrel. (ehhez lesz kérdésem...)
Az áramkör cimopata cikke alapján a Ti segítségetekkel épült.
216uH lett a szórási induktivitása a trafónak, 35,5kHz frekin stabilan jár, 2db 100W-os leddel simán elboldogul.

És akkor a kérdés: a szekunder méretezésénél milyen primer feszültséggel kell számolni?
cimopata cikkében:
"Az Uprimer feszültség méréseim szerint kb. 150V (minimum, amint az a méréseken is látszik, ez a feszültség nagy terhelésnél csökken)."

Ezt hol kell mérni?

És végül néhány fotót csatoltam a működő tápról....

Szia!
"...Uprimer feszültség méréseim szerint kb. 150V .."
A kb. 320 v dc feszültségbe ( leszámítva a veszteségeket ) +/- 160 volt feszülség fér be, ha a két kondi közöshöz ( trafó jobb oldal ) képest mérsz szkóppal.

Köszi... akkor jól mérek, csak a multiméterem képtelen rá.... megnézem majd szkóppal is...

Multival ne mérjél, mert ott beállításoktól függően a színusztól a négyszögig bármi lehet.
A diódák pont azért vannak ott, hogy ne tudjon a tápnál nagyobb feszültség kialakulni, akkor vágják le a színusz sapkáit.

Sziasztok!
kb 100W-os fűtőteljesítményre lenne szükségem - hőmérséklet-szabályozással. Mean Well fémdobozos tápra gondoltam és lassú PWM-el szabályoznám. Nem tudom, hogy ezek a tápok hogy viselik a 0-100%-os terhelésváltozásokat. Felfűtésnél 100%, hőntartáshoz kb 1-10 Hz-es ki-be kapcsolás kell. (Szóba jöhet esetleg a 230V-os oldal kapcsolgatása??)

Az elöbb kimaradt, hogy 12V-os a táp. 10 A-t kell kapcsolgatni. (Szilárdtestrelé a bemenő oldalon használható? Gondolom, hogy csak "0" átmenetes jöhet szóba.)

Kapcsolgathatod, reggel be, este ki A kapcsi tápokat a bemenetükön nem tudod pwm-el szabályozni. A táp kimenetére tegyél kapcsolóáramkört, sokkal egyszerűbb.

Eredetileg arra gondoltam, hogy PWM-el és FET-tel oldom meg. Csak nem tudom a sűrű ki-be kapcsolgatást (max terhelésen) hogyan bírják ezek a tápok.

Miért ne bírnák? De 10A terhelésre nem 10A tápot tennék, hanem nagyobbat, legyen tartalék.

Köszönöm a válaszaidat, természetesen legalább 25% tartalékot terveztem.

A bemeneten nem igazán tolerálják a sűrű ki-be kapcsolgatást. Ha van benne NTC, az felmelegszik, kicsi az ellenállása. Ha rövid a kikapcsolási periódus, nem hűl ki, de a puffer kiürül. Az eredmény lehet csatt. Találkoztam már ilyennel többször is. A kimenet viszont elviseli akár a sűrű kapcsolgatást, akár a PWM-et.

Köszönöm, tartottam ilyen problémáktól, ezért kérdeztem.

Sziasztok!
Rendeltem egy iphone töltőt aliexpressről pár száz forintért. Elég gagyi, már már életveszélyes. Dióhélyban, egyutas egyenirányítás a primer oldalon, a primer és a szekunder GND közötti Y kondi helyett mezei kerámia kondi van, a primer és szekunder közti biztonságos szigetelési távolság nincs 1mm. A kérdés az, hogy ezek ellenére a trafót vajon használhatom biztonsággal? Abba sajnos nem látok bele. Kis mérete miatt jól lenne és elvileg 5V 1A-t tud.

Szia!

Erről dióhéjban annyit, hogy csak arra használd, amire való (?) - de azt is úgy, hogy először csatlakoztasd a töltendő eszközre, utána a hálózatra és ne fogdosd.
Minden más a te felelősséged.

Az előbb leírtak miatt mobil töltőként biztosan nem fogom használni. Nem életszerű, hogy a töltőkábel végén lévő szigeteletlen csatlakozóhoz ne nyúljon hozzá senki. E miatt lesz belőle alkatrészforrás, mégpedig egy mikrokontrolleres jelző tápegységébe, amit körültekintően fogok megtervezni. Abban vagyok bizonytalan, hogy az így kitermelt trafó nem lesz-e gyenge láncszem a jól átgondolt biztonságos tervezésben?

Ismeretlen SMPS trafóval (pláne ha kellően kicsi) két dolgot lehet (illik) csinálni. Az egyik az erős fényben, nagyítóval történő szemrevételezés oldalról, azaz be kell nézni a tekercsek és a szigetelések közé. Olcsóbb dolgokban a kínai előszeretettel ki szokta spórolni a sorok zárását, azaz oldlaról ránézel a csévére, és úgy néz ki hogy CuZ sor, fólia, CuZ sor, fólia stb. Tehát szabad szemmel is látod a huzalt, és látod azt is, hogy a primer és a szekunder tekercset a levegőben mondjuk 3mm-nyi levegő választja el egymástól. Konyhanyelvre lefordítva, van a primer huzal, utána van 1,5mm levegő, jön a poliészter fólia, ezen átbukva újabb 1,5mm levegő, majd jön a szekunder huzal.
Ez noha működik, adott esetben az életveszélyes kategória, mert ha oda netán pára kerül, vagy valami vezetőbb kosz, por, egyebek, akkor maga a primer-szekunder közti szigetelés nem lesz más, mint a primer és a szekunder huzalokon lévő lakk (csúfnevén zománc) réteg. Én nem merném az életemet 2 lakkrétegre rábízni.

A másik amit még lehet tenni az a szigetelésvizsgálat. Ma már van erre is műszer Kínából olcsón, de azt nem érdemes megvenni. Azért nem, mert nem csak a mérőfeszültsége alacsony hanem a méréshatára is. Tud mondjuk max. 1 kV-tal mérni és max. 2 GΩ-ot. Ezzel egy korszerű szigetelőanyagot nem lehet megmérni (általában nem is kell), de az azon kezdődő problémákat sem, és ez a lényegesebb. Tehát, mondjuk kiírja a műszer, hogy a szigetelési ellenállás 1kV-on mérve >2 GΩ. És ha az érintésvédelem szempontjából nézzük a dolgot, akkor ez tökéletesen meg is felel, mert nem vág agyon ha megfogod.
No de tudod-e ebből a mérésből, hogy a szigetelés nem fog-e átütni 4kV-on? Nem tudod. És vajon tudod-e ebből a mérésből, hogy a szigetelési ellenállás értéke 21 GΩ vagy éppen 3 TΩ? Ezt sem tudod. Annyit tudsz, hogy az anyagnak (poliészter fólia) tétegenként kell lenni legalább 6-7 TΩ ellenállásának a dokumentációja szerint, ha hibátlan, és nem szennyezett. Stb, stb.
Egy valamivel jobb műszerrel már (ami nekem van az kb. 1 teráig mér és max 5kV-tal) lehet látni kezdődő problémákat is, pl. szennyeződés, papír szigetelésnél öregedés, stb. Bár állítólag csak túllihegem a dolgot, ki tudja...

Lehet jobb műszert is rendelni Kínából. Ami nekem van az maximum 2500V-al is tud mérni, és 20GΩ-ig (és szerintem egész használható). Ugyanennek a műszernek kapható az 5kV-os verziója is.

Olyannal kezdtem, az sem jobb semmivel, ugyanúgy nem látok rajta semmit. Az analógon látom a kapacitás töltődését, látom a töltődés vége felé az áram libegését ami a vele párhuzamosan folyó polarizációs áramból adódik, a digiten semmit nem látok. És addig mérek ameddig akarok, nem úgy van mint a digitnél, hogy pár másodperc múlva kidob a kijelzőre egy értéket és annyi, hanem ha 2 percig tart az érték beállása akkor azt is látom a mutatón, már ha méréshatáron belül van.
Ezen valamelyest azt is látom ha öregedésnek indult vagy szennyeződött a szigetelés, a régin ezt sem láttam. A HI-POT teszt a 100-120V-os hálózaton és eszközöknél 1,24kV AC vagy annak a csúcsértékének megfelelő DC-t ír elő, a 220-240V-os rendszerekben és eszközöknél meg a dupláját, amit 60s-ig el kell viselni az eszköznek. A toroid gyártó cégek pl. 4kV DC-vel 60s-on keresztül vizsgálják a termékeiket mielőtt az forgalomba kerül (itt ott az adatlapokon is szerepel). Jártam már úgy régi, a hőtől megbarnult, meg a párától megöregedett papírszigetelésű hálózati trafóval, hogy már alacsony feszültségen mérve sem tűnt egészségesnek, 2,5kV-on még meg tudtam mérni, de 5kV-on mérve meg már átütött.

Sziasztok!

Van egy Astec AA20850 számra hallgató tápom, ami egy plotterben szogált. A gép megadta magát, se kép se hang. Valaki találkozott már ilyennel, hogy tudnám tesztelni, elindítani? Arra vagyok kiváncsi, hogy a táp hibásodott meg, vagy a nyomtató vezérlése adta meg magát. PC alaplapi csati van rajta, de a bekapcsoló gomb külön van. Illetve ez ad le +32V-ot is, így nem tudom számítógép táppal helyettesíteni.

Köszönöm előre is a segítséget!

Üdv:
spgabor

Szia, lehet, hogy ugyan úgy tudod bekapcsolni, mint a sima PC tápokat. Ezen is lehet stand-by táp, az már kikapcsolt állapotban is jelen lehet. PC tápoknál az 5V-ra illik rakni egy minimális terhelést, hogy rendesen működjön a stabilizálás, pl. 22-47Ohm / 5W.

Hasonló, de külön bekapcsoló gombja van. Pc tápnál a zöld kábelt kell testesni, de itt nem merem ezt megtenni a bekapcsoló gomb miatt. Jó lenne egy rajz hozzá.
Stand by fesz a segédtápon van rajta, nem az okozza a hibát valószínűleg.

Szerintem el kellene indulnia tápnak kiszedve is a saját bekapcsoló gombjával. Gondolom ezen olyan gombot értesz ami csak addig zárja az érintkezőit amíg nyomva tartod. Végső soron ez is elromolhatott, ellenőrizheted ennek a működését is. Belenézhetsz a tápba, hogy nincs-e kiégett biztosíték, vagy valami egyéb ránézésre is gyanús állapotú alkatrész. Ha már szétszeded, portalaníthatod is.

Igen, ez egy pillanat nyomógomb. A táp bele szép, semmi fizikai elváltozás nincs rajta. Lehet kiveszem a nyákokat és megpróbálom visszaméregetni, ha lesz időm rá.

Azért próbálj méregetni. Első körben a nyomógombon van e feszültség, a következő, a PC -s csatlakozón van e valahol feszültség. Ha az egyébként pc indító lábon van, oda tennék egy 100-1K ellenállást, ha akar arra elindul, ha meg nem, nem okoz kárt. Ha sehol nincs táp, akkor a primer részen a biztosíték állapota kérdéses, ha füstté vált, elég reménytelen. Ha nem, akkor a segédtáp kondenzátorai gyanúsak.

Sziasztok!
Segítséget szeretnék kérni. Van egy 24 V-os motorom ami két sorba kötött akkuról megy. Szeretném kiegészíteni egy aggregátorral. A képen lévő 2 verzió közül melyiket javasolnátok?

Szerintem ez inkább akkutoltős téma. Ha megoldható, a második felállás sokkal előnyösebb, mert egyben megoldja az akkuk töltéskiegyenlítését (balance) is. A két töltő drágább, de mindenképp növeli az akkuk élettartamát. Emellett az is igaz, hogy a savas akkuk nem annyira érzékenyek a töltési végfeszültségre, kompromisszumos megoldásként azonos akkuk esetén az első is működhet.

Az alábbi töltő alkalmas lehet erre a célra? Illetve mennyire probléma egy kapcsoló üzemű töltőnek, az aggregátorról való táplálás? (az inverteres hegesztők nem szeretik)
Einhell CE-BC 10 M

Bármilyen töltő megfelel, ami tudja kezelni az akksit, így az általad megadott is. A kapcsolóüzemű tápok talán még jobban is bírják az inverteres üzemet, mert jellemzően szélesebb bemenetei feszültségtartományban (100-250V) üzemelnek mint a hagyományos trafósak. Az inverteres hegesztő más nagyságrendű áramot fesz fel, és ha nem PFC-s, akkor igencsak megrángatja az aggregátort a nem szinuszos áramfelvételével. Ilyen kis teljesítméynen mint az akksitöltő ez elhanyagolható. Viszont innentől javaslom az akkutöltős topikot.

Köszönöm a segítséget, és megkeresem az töltős topikot!

Sziasztok!
Az Aliexpressről rendeltem még néhány éve pár db. 12V 2A-es tápot a konyhaszekrénybe épített LED szalaghoz (magam tettem fel). A LED szalag teljes hossza 135cm (5050 60LED/m). A felhasznált LED szalag teljesítmény igénye a gyártó szerint 5-6W/m. Ehhez szerintem elégnek kellene lennie az előbb említett tápnak. Viszont azt tapasztaltam, hogy a táp kb. 1-1.5 év után bekapcsolást követően elkezdi villogtatni a LED szalagot, majd rövid időn belül már nem is világít a LED szalag. Persze kicseréltem a tápot és láss csodát tökéletesen világít a LED. A táp a szekrény tetején helyezkedik el.
A kérdésem az lenne, hogy meg lehet-e javítani ezeket a tápokat? (Van már 2 ami így elhalálozott.)
Szétszedve azt látom, hogy nem olyan sok alkatrész van benne. Hozzá kell tennem azt is, hogy nem vagyok egy végzett műszerész, de a hobbim az elektronika. Van pár műszerem (multiméter, oszcilloszkóp, AVR-es alkatrész teszter (magam készítettem)) amikkel ellenőrizni tudom az alkatrészeket, csak mivel az elméleti résszel nem vagyok tisztában ezért nem tudom merre induljak.
Tudom a legegyszerűbb megoldás az lenne, ha vennék még párat ebből a tápból (hajrá fogyasztói társadalom ), de ha van rá lehetőség, akkor inkább megmenteném/javítanám ezeket.