Értem, de nem ez volt a kérdés hanem az, miért gyártanak négy eres kábelt. Építettünk már ki műhely áramellátását úgy, hogy egymás mellett volt két-két négy és öt pólusú dugalj, leállásonként.

Minek minek...
Minek vegyem meg az 5 ereset a motorhoz, ha elég a 4 eres is??!!
És ez csak egy példa...

Persze,egy nagy műhelynél úgy praktikus.

Nem írtál vezeték keresztmetszeteket. Ipari környezetben régebben általános volt ez a fajta szerelés. Ha elég vastag volt a gerincvezeték, mindenhol a helyszínen választottak le a védővezetékről nullát. Nemrég szűnt meg egy cég, ahol még a dugaljak is mind 4 pólusúak voltak. Eszterga, maró, hidraulikus prés, CO2 hegesztők, ... Mindegyikben 380/... trafó látta el a vezérlést, nulla nem kellett. Az már az átbuheráló felelőssége, hogy 1-1 dugaljcserénél nem jó helyre kötötte a védővezetőt. Kéket csak ott lehetett látni, ahol nulla is kellett, addig mindenhol legalább 16-os zöld-sárga ment.

A szerződésben "NYY 5x16 300/500V gerinc betáp kábelezés" van. Nagyon remélem, hogy én tévedtem, mert 300 m kábel cseréjéről van szó, és ezt majd senki nem akarja benyelni...

Még egyszer köszönöm szépen mindenkinek

Amit leírtál, az csak a földkábel a csatlakozási ponttól a mérőszekrényig, vagy épületen belül is?
Mikor készült az épület szerelése?

Négyeres szerelés létezik és nem hiba, ugyanis a háromfázisú forgógépek, de a háromfázisú hegesztő is ilyen kategória lehet, nem kér nullát, mert szimmetrikus csillagpontos, vagy deltakapcsolású. Földelés viszont kell, ez a negyedik ér.

Nullát akkor kapnak az eszközök, ha van bennük egyéb, egyfázisú rész is, mondjuk a motor meghajt egy gépet, amiben vagy egyéb elektromos áramkör, relé, trafó, lámpa...

Viszont a földelési rendszert át kell vizsgáltatni, a bekötéseket ellenőrizni.
UPD: És a PE vezető NEM használható nullaként, ha netán valamelyik gép mégis csak kér nullát!

700-1000W-os fűtőpanel kábelét szabályos toldóhüvellyel hosszabbítani? Ha nem, van szabályos módja, amihez nem kell kötődoboz? (A fűtőpanelben nem cserélhető a kábel.) Az alternatíva a termosztát vevőegységén keresztüli "hosszabbítás" lenne, amelynek esztétikai hátrányai lennének (a kábelcsatornát megszakítva, látható helyen lenne).

Sziasztok!

Lenne pár kérdésem. Fórumot olvasom, most kb még 2018 környékén tartok
Ez alapján méretezek: vezeték méretezés

Egyfázisú rendszer, régi alu vezetékek 16-os csőben mennek, cserélve lesznek, de van pár felmerült kérdésem.

Tudtok abban segíteni, hogy hol találok arra kalkulátort, ha nem csak 1 lakáselosztóm van, hanem 3 is. Van egy fő elosztó, ami a mérőszekrényhez közel van, kb 2m az órától, és onnan van 2 gerincvezetékem az emeleti elosztókhoz. Egyfázisú rendszer. Az emeleti elosztóhoz 18m (nyomvonal )(6mm2 vezeték MKH van húzva. Az emeleti elosztóból az aljzatokig pedig 2.5 mm2 vezetékek (MKH) mennének. ( Leghosszabb nyomvonal távolság a 2.5 mm2-es körön 30m, ha nagyon kell tudom úgy csövezni, hogy ez csak 22m legyen).Feszültségesésre, hogy kell vizsgálni ezt a rendszert?
2 x 18 m 6 mm2 cu MKH + 2x 30m 2.5 mm2 cu MKH .

Ezen a gerincvezetéken milyen % az elfogadott feszültségesés? ( kiszolgált áramkörök utána: led világítások, gáz sütő grill része, mikró, mosogatógép, mosógép, klímák, 1.5 kW villanybojler, porszívó, pirító, szóval minden ami csak lehet egy háztartásban. ( nincs se kerámia se indukciós tűzhely, nem is tervezzük) Gáz van helyette. Sütő is Gáz, csak van egy grill része.


A villanyórától bejön a vezeték, ott már történik feszültségesés. A 18m 6 mm2 gerincvezetéken (nyomvonalon) is történik feszültségesés. Majd a 2.5 mm2 vezetéken is történik újabb feszültségesés. Hogyan tudom kikalkulálni, hogy milyen hosszra vihetem a kismegszakító által átengedett max áramot 2.5mm2-es (illetve 1.5mm2-es világítási ) áramkörökön.

A másik problémám, a kismegszakítót méretezésénél lenne. 2.5mm2 MKH vezetékre lenne cserélve ( ahol kell érvéghüvelyezve) a konnektorokig menő vezetékek, 1.5 mm2 MKH-ra pedig a világítási. Lenne olyan téglafalban lévő csövezés, ahol ezek együtt is mennének ( most is így megy, csak alu vezetékkel).
Azaz menne 3x2.5mm2 konnektor és 3x1.5 mm2 világítási kör. Akárhogy számolom akkor ez már 6 db vezeték.
"D" táblázat módosító tényezők vezeték érszámától függően:
Ebben az esetben 0.75 -ös szorzótényezőt kell használjak a méretezésnél? ( Azaz a táblázat nem tesz különbséget, hogy a 6 vezeték az 3 áramkör föld néllül vagy csak 2 áramkör és 2 föld, amin nem is folyik áram)

Azaz 2.5 mm2 MKH Cu esetén, 21 x 0.75 = 15,75 A. Így már nem alkalmazhatok 16A -s kismegszakítót.
Azaz 1.5 mm2 MKH Cu esetén, 16 x 0.75 = 12 A. Így már nem alkalmazhatok 13A -s kismegszakítót. (mondjuk ez nem is volt tervben)


Ha van olyan szakasz, ahol 3db Mü III cső van a falban, akkor alkalmaznom kell az "E" táblázatot is. Azaz ismét meg kell szorozzam 0.75-tel az eddig számított értéket.
Azaz 2.5 mm2 MKH Cu esetén, 21 x 0.75 x 0.75 = 11.81 A. Így már nem alkalmazhatok csak 10A -s kismegszakítót 2.5mm2-es vezetékre?

Azaz 1.5 mm2 MKH Cu esetén, 16 x 0.75 x 0.75 =9A. Így már nem alkalmazhatok csak 6A -s kismegszakítót 1.5mm2-es vezetékre?


Ami kicsit vicces, mert azzal a szándékkal cserélném a régi vezetékeket aluról rézre, hogy megbízhatóbb legyen a hálózat, ne legyen égett kötés, és legyen végre földelés minden konnektorban, lámpánál. A 2-es alu vezetékek helyett nagyobb 2.5-es réz menne be, de ha szabványosan szeretném, nem tudok 10A nél nagyobb biztiket bepakolni a rendszerbe . Jól számolom?

A D táblázatbeli módosító tényezőt hogy lehet értelmezni, ha van pl egy 40 mm-es faláttörés, és azon a szakaszon több áramkör is áthalad? Nyilván itt már van bőven helye a vezetékeknek?

A D táblázatbeli módosító tényezőt hogy lehet értelmezni, ha a nyomvonal egy rövid 2.5 méteres szakaszon falon kívüli csatornában is halad. 80x50-es Legrand DLP csatorna.

Az E táblázati módosító tényezőt hogy kell figyelembe venni. A lakáselosztóból ha egy oldalt pl lent jön ki az összes védőcső, akkor már ott alkalmazni kell a szorzót? pl Ha a lakáselosztó egyik oldalán megjelenik 12 db mü III cső, akkor kapásból egy 0.48 -as szorzóval kell számolni minden áramkör esetében legalább?

A gerincvezetéket még később, ha szabványos cserélhetem 10 mm2-esre, de annak vezetékezése már sajnos nem fog beférni a jelenlegi 16-os csöbe. Lehet úgy vinni a gerincet egy emeleti felszálló szakaszon a falban, hogy a gerinc egyik fázisát és nulláját egy csőben, még a másik gerinc fázisát és nulláját egy másik csőben, és mondjuk 2 földelést egy harmadik csőben. ( Egyfázisú rendszer)
Az a problémám, hogy ezek a 16os csövek a falban vannak függőlegesen ( ahol átmegy a szint között ott is), van belőle 4 db is, de 1 csőbe nem fér be a 3x10mm2 MKH csak a 3x6mm2 MKH. Szét lehet ezen a 2 méteres szakaszon választani a gerincet így? A feszültségesésnek biztosan jót tenne.

Ebből hogy jön ki amperre? Ezt nem értem.

Szia!
Lehet nem írtam elég pontosan le. Elnézést.
A 21 az a linkelt táblázatban lévő megengedhető maximális terhelés ,( "A",) réz vezeték esetén, A csoportot nézve, 2.5 mm2 keresztmetszet esetén. Pontosan 21A. A 0.75 az a "D" táblázatban lévő módosító tényező, 6 vezeték esetén 0.75 .
Valóban nem írtam helyesen, úgy lett volna jobb, hogy 21A x 0.75 = 15,75A .
Következetesen a többi helyen is úgy lett volna helyes, hogy az első szám után odaírom a mértékegységét.

Az első ág esetében,elméletben. Ha 16A van a háztartásban.

L= 36m
A=6mm2
σ(ró)=0.0175 Ωmm2/m (Cu esetében fajlagos ellenállás)
Imax=16A

Rvez=σ*(L/A)=0.0175 Ωmm2/m * (36m / 6mm2)=0,105 Ω

Umax=Rvez*Imax=0,105Ω * 16A=1,68V

Én úgy tudom, hogy a feszültségesés értéke háztartások világítási áramkörökön 2 % -os és egyéb fogyasztókon 3%-os.

Online méretezés, esetleg.

De a többiek majd kijavítanak, ha kell.

Üdv!

Lenne egy kérdésem. A villany óra alatt van egy B16-os kismegszakító, ami ugye le van plombázva. Az óra után pedig egy C16-os, Bakony SBS tipusú, ami mostanában sűrűn lekapcsol. Úgy tudom hogy a B-s a gyorsabb kioldású, a C a lassabb, mégis ez verődik le állandóan. Ilyenformán ez cserére érett?

Nem a B lassabb, mint a C. Ha nincs más oka annak, hogy leverődik, akkor célszerű lecserélni azt, lehet elöregedett.

Ez biztos? Én úgy tudtam hogy a C-s a lassabb kioldású . Persze én sem tudhatok mindent

Hmm biztos??
Egy kis olvasnivaló:
B kioldási karakterisztika: B karakterisztikával rendelkező túláramvédelmi készülék esetében a késleltetés nélküli elektromágneses gyors kioldó a névleges áram 3-5 szőrösére van állítva. Vagyis egy B10-es kismegszakító esetében azt fogja jelenteni, hogy a késleltetés nélküli pillanatkioldó 30A és 50A közötti tartományban fog megszólalni. Jellemzően ohm-os fogyasztók túláram védelmére alkalmazhatóak, mint például elektromos tűzhely, hőtárolós vízmelegítő vagy elektromos fűtőkészülékek stb.

C kioldási karakterisztikával rendelkező kismegszakító.
C kioldási karakterisztika: C karakterisztikával rendelkező kismegszakítók késleltetés nélküli gyors kioldója a névleges áram érték 5-10 szeresére van állítva. Ez azt jelenti, hogy C10-es kismegszakító gyors kioldója 50A és 100A közötti tartományban fog megszólalni. C karakterisztikájú védelmi készüléket érdemes használni az induktív jellegű és kapcsoló üzemű tápegységekkel rendelkező fogyasztók vezeték védelmére. A háztartásokban is számos induktív fogyasztó fordul elő, ilyen készülék például a mosógép és mosogatógép, légkondicionáló berendezés, szagelszívó, hűtőszekrény mikrohullámú sütő stb.

D kioldási karakterisztikával rendelkező kismegszakító.
D kioldási karakterisztika: D kioldási karakterisztika: D kioldási karakterisztika esetében a késleltetés nélküli kioldó már a névleges áramérték 10-20 szorosára van állítva. Ebben az esetben a D10-es kismegszakító gyors kioldója már 100A és 200A közötti tartományban fog működésbe lépni. Első sorban ipari felhasználása a jellemző. Fogyasztó csoportok vezeték védelmére alkalmazzák. Háztartási jellegű felhasználása a legritkább esetekben lehet indokolt.

Én sem tudok mindent. Én akkor ezt is rosszul tanultam.

Én így tudom, illetve így tanultam:
B: lassú , pl. világítási áramkörök
C: motorok, induktìv eszközök
D: ipari, nagy áramfelvételű fogyasztók

Erre nem tudok mit mondani, a villamosság eme részét nekünk nem tanították. Amit Gabó leírt,azt én is megtaláltam, de biztos ami biztos alapon kérdeztem rá.

Pedig ahogy bemásoltam, az a helyes sorrend meg leírás.
Meg lehet grafikonokkal is tűzdelni, de a lényegen nem változtat
Pl: Bővebben: Link

De lehet, hogy abból a szempontból lassabb, hogy mit kapcsol.

Rendben,köszönöm. Veszek másikat és kicserélem. A mostani már elég öregnek néz ki.

Üdv! Velem úgy tanították ,hogy 1 fázis esetén : R = ró* (2L/A)

Bocs! látom ! 2*18

Valóban, a visszatérő vezetéket is figyelembe kell venni. A kérdező 18 m vezetéket írt, beszoroztam vele, így 36 m lett.

Köszönöm a feszültségesésre vonatkozó válaszokat. Ezek alapján le tudtam ellenőrizi, és sajnos az jött ki, hogy 6 mm2 os 18 m-es gerinc ( 16A) után 2.5 mm2 vezetékből nem tudok még 30m-es nyomvonalat kialakítani, ha ez az áramkör 13A-re lesz biztosítva.
A rövidebb 22 m-es távolsággal már nincs ilyen gond.

A többi feltett kérdésemben tud valaki segíteni?

De viszont több külön áramkört kialakíthatsz, így csökkenthető a vezetékek terhelése.

Van egy 700W-os fűtőpanel, amelynek a gyári kábele rövid és nem cserélhető ki hosszabbra, csak hosszabbítani lehet.
Szabályos egy termosztát vezérlőegységének sorkapcsán keresztül a fűtőpanel nulla vezetéket hosszabbítani? Középső részükön csavarral leszorítható kis lemezek vannak a sorkapocsban, egy irányból hozzáférhető, mindkét oldalon van hely vezetéknek.
A termosztát sorkapcsot tartalmazó része vastag műanyag, a többi résztől elkülönített, a fal felé részben nyitott. Itt meghosszabbíthatom a védőföldet WAGO-s kötéssel a dugvilláig?
Ha esetleg nincs rendben amit leírtam, hogyan lenne minden előírásoknak teljesen megfelelő?

A C a lassabb, de a lényegen nem változtat, Ha a mérőnél fog gyakrabban kioldani, annak a cseréje már macerásabb lesz. Szerintem legalább 25 A-es kismegszakítót igényelj oda, ahhoz nem kell kérni szerelési igazolást, a csere is kisebb macera . Ha 32 A-ert kérnél, ahhoz már szabványosítani kellene a mérőhelyet és az biztos többe is kerülne. Így megúszod egy kismegszakító csere árával a szolgáltatónál.

Ez alapján méretezek
Ezt az oldalt már nagyon el kéne felejteni.
Először is, mint ő is írja, ez egy megszűnt szabvány.
Másodszor is, a csoportbeosztás nem is a megszűnt szabvány utolsó, 1979-es kiadása (ami 1998-ig [!] volt érvényes), hanem az előző, az 1970-es kiadás szövege, a 79-esé egészen más.
Harmadszor is, a módosító tényezők mellett mindig ott volt, hogy lakásban nem szükséges ezekkel vacakolni:
2.5.4. A lakások fogyasztásmérő utáni vezetékeinél – a villamos alapfűtés vezetékeit kivéve – nem kell a 2.5.1.....2.5.3. szakaszok szerinti módosító tényezőt alkalmazni.
Negyedszer, az utolsó oszlop, a biztosítóbetétes, olyan a szabványban nem volt. És hülyeség is, háromféle terheléshez egy biztosítóérték, ez nagyon fura, hogy senki sem kérdőjelezi meg.
Ötödször, el is van gépelve, de nem Novill gépelte el, hanem amiből ez származik, egy villanyszerelési könyvből, abban szerepel rosszul, az nem egyszerű lenne, hanem egyerű.

Azaz a táblázat nem tesz különbséget, hogy a 6 vezeték az 3 áramkör föld néllül vagy csak 2 áramkör és 2 föld, amin nem is folyik áram
A táblázat mellett ott van a szabványban, hogy ez a szám a terhelt erek száma.