Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Elméleti elektronika (kérdések)
Lapozás: OK   20 / 20
(#) ötfelezős válasza Bakman hozzászólására (») Okt 25, 2017 /
 
Az igazságnak nem jár le a szavatossága.
(#) Bakman válasza ötfelezős hozzászólására (») Okt 25, 2017 /
 
Azért megnyugtató, hogy előbb-utóbb minden problémára születik megoldás.
(#) ötfelezős válasza potyo hozzászólására (») Okt 26, 2017 /
 
Bocs, nem is kell az, elég a vonaliak abszolút értéke és a "+ fázissorrend" megjegyzés.
(#) marcellus96 hozzászólása Jan 2, 2021 /
 
Sziasztok!

Nem szerettem volna új topikot nyitni a kérdésemnek, illetve azt sem tudom, milyen meglévő topikba passzol igazán, úgyhogy gondoltam ide írom, mert végül is elméleti elektronika kérdés.

Tehát, felmerült bennem az a kérdés, hogy milyen hatást lehetne elérni azzal, ha elektromos térbe (pl. egy sík kondenzátor fegyverzetei közé) helyeznénk el állandó mágnest, akár az elektromos térre merőleges vagy párhuzamos indukcióvonalakkal? Használható lenne egy ilyen eszköz a gyakorlatban valamire, illetve létezik ehhez hasonló?

A válaszokat előre is köszönöm!
(#) pucuka válasza marcellus96 hozzászólására (») Jan 3, 2021 / 2
 
Gondolj a magnetronra, vagy klisztronra, vagy haladó hullámú csőre. De pl. a CRT képcsöve is mágneses eltérítésű.
(#) marcellus96 válasza pucuka hozzászólására (») Jan 3, 2021 /
 
Köszönöm! Amikor felmerült bennem ez a kérdés, ezekre a eszközökre nem is gondoltam.
(#) Gafly válasza marcellus96 hozzászólására (») Jan 4, 2021 / 1
 
Csak azok nem igy működnek:
Idézet:
„egy sík kondenzátor fegyverzetei közé) helyeznénk el állandó mágnest, akár az elektromos térre merőleges vagy párhuzamos indukcióvonalakkal”

Én személy szerint, egy napos gondolkodás után sem jutottam semmi használhatóra a témában.
(#) Karesz 50 válasza Gafly hozzászólására (») Jan 4, 2021 / 2
 
Pedig egyszerű. Ez a sokat emlegetett fluxus kondenzátor.
(#) Ge Lee hozzászólása Feb 19, 2021 /
 
Nem találtam matekos topikot így ide írok. Variációszámításban melyik az a képlet, amikor az összes létező adott variációra kíváncsi vagyok? Mondok egy példát, legyen 3 valamink, A, B és C, amikből mindig valamennyit kicserélünk, azaz: 1. csak A-t cserélem, 2. csak B-t cserélem, 3. csak C-t cserélem, 4. A-t és B-t cserélem, 5. B-t és C-t cserélem, 6. A-t és C-t cserélem, 7. mindhármat cserélem, 8. egyiket sem cserélem, ez így ugye 8 variáció. Hogy nézne ki ez a képlet mondjuk 25 valamivel?
(#) kissi válasza Ge Lee hozzászólására (») Feb 19, 2021 / 1
 
Szia!

Ha mind a 25 különböző, akkor 2^25-iken = 33 554 432 (ha jól értettem a kérdésedet !) !
A hozzászólás módosítva: Feb 19, 2021
(#) Bakman válasza Ge Lee hozzászólására (») Feb 19, 2021 /
 
Nem teljesen világos a kérdés de neked a permutáció, kombináció vagy a variáció képlete kell: Kombinatorika, Wikipédia.

Pl. Lottó ötös brute force-hoz 43 949 268 szelvényt kell kitöltened, ennyi a lehetséges kombinációk száma.
(#) sany válasza Ge Lee hozzászólására (») Feb 19, 2021 /
 
Az elejét hallgasd meg ennek a zenének.
(#) compozit válasza sany hozzászólására (») Feb 19, 2021 /
 
Sokat kell egy ilyen tudás birtoklásához gyakorolni?
(#) sany válasza compozit hozzászólására (») Feb 19, 2021 /
 
Nem tudom.
(#) Szárnyas válasza Ge Lee hozzászólására (») Feb 19, 2021 /
 
Nekem se teljesen világos, hogy pontosan mi is a feladat. Például nem írtad le, hogy az egyes betűkkel jelölt tagoknál hányféle dolog áll rendelkezésre, amikre cserélhetjük azokat. Illetve ez a készlet közös-e az összes betűnél és, ha egyet felhasználunk ezekből, a többinél még lehet-e használni ezt, vagy ez már kiesik a rendelkezésre álló halmazból.
Szerintem nézd át a következő online tananyag első öt részét, a videókhoz tartozó leírásokban megtalálhatók a feladatok ismertetései, ha nem szeretnéd végignézni mindet. Hátha találsz a tiédhez hasonlót. Bővebben: Link
A hozzászólás módosítva: Feb 19, 2021
(#) Szárnyas válasza kissi hozzászólására (») Feb 19, 2021 /
 
Amire te gondolsz az a faktoriális, jelen esetben 25!, de szerintem ennél a feladatnál nem csak ennyi a megoldás.
(#) kissi válasza Szárnyas hozzászólására (») Feb 19, 2021 /
 
Szia!

3 valaminél a 3 faktoriális 6-ot adna eredményül, így szerintem Ő se arra gondolt (meg én se)!

szerk.: De írtam Neki, hogy
Idézet:
„ha jól értettem a kérdésedet”
!
A hozzászólás módosítva: Feb 19, 2021
(#) Szárnyas válasza kissi hozzászólására (») Feb 20, 2021 /
 
Na igen, a kérdést én sem értettem teljesen, meg kettőnkön kívül még többen, ahogy elnézem.
A hozzászólás módosítva: Feb 20, 2021
(#) Ge Lee válasza Szárnyas hozzászólására (») Feb 20, 2021 /
 
Igazából lényegtelen is mert csak a nagyságrendre voltam kíváncsi. Az n!-t alapból elvetettem, a 2 hatványaival már pontosabb a kép.
(#) Bakman válasza Ge Lee hozzászólására (») Feb 20, 2021 /
 
A kérdésben leginkább az nem tiszta, hogy az 1, 2, 3, 4, 5 és az 1, 2, 3, 5, 4 meg van-e különböztetve. Pl. lottózásnál a kettő egyenértékű de egy PIN kódnál már nem. A köznyelvben ez keveredik minden irányban.
(#) Szárnyas válasza Ge Lee hozzászólására (») Feb 20, 2021 /
 
Akkor én egy kicsit túlgondoltam a kérdést, mindenképpen kombinatorikában gondolkodtam, de most így reggel tiszta fejjel átgondolva, valóban @kissi válasza a helyes, két és négy elemnél is kijön a várt eredmény. Öt elemre viszont nem ellenőriztem le, de fogadjuk el, hogy ebben az esetben is helyes eredményt kapunk, ha kettő n-edik hatványát alkalmazzuk a feladatra.
(#) Szárnyas válasza Bakman hozzászólására (») Feb 20, 2021 /
 
Ha jól értelmezem a feladatot, itt az egyes elemek csak két értéket vehetnek fel, mondjuk úgy, hogy vagy egyet vagy nullát. De jó lenne látni a feladat pontos megfogalmazását.
A hozzászólás módosítva: Feb 20, 2021
(#) pajty hozzászólása Vas, 11:08 /
 

Félvezetők lábainak terhelhetősége

Tisztelt Urak !
Az lenne a kérdésem, hogy az újabb keletű félvezetők, például FET-ek, IGBT-k adatai között találkozhatunk akár tartós 100 A feletti áramokkal is ! Ha ezt tényleg átküldjük rajta szerintem nagyon aggályos például a TO 220-as tokok lábainak keresztmetszete. Hogyan kell ezeket ilyen felhasználás esetén szakszerűen bekötni az áramkörbe ?
(#) Suba53 válasza pajty hozzászólására (») Vas, 11:51 /
 
Vannak olyan a tartós nagy áram esetére tervezett szerelési megoldások, ahol úgy szerelik, hogy a lábak tövét forrasztják be közvetlenül a tok mellett, ahol eleve vastagított maga a láb is. Vagy a lábra húznak egy forrasztható csövet, szintén a tövéig, amibe a megfelelő keresztmetszetű elvezető kábel megy.

De a profi megoldásoknál eleve olyan tokozást használnak, ahol a nagy áramsűrűségre van méretezve a kivezetés.
(#) pajty válasza Suba53 hozzászólására (») Vas, 12:33 /
 
Igen én is valami hasonló bekötésre és forrasztásra gondoltam !

Bekötés.JPG
    
(#) Hp41C válasza pajty hozzászólására (») Vas, 12:45 /
 
Aluminum Bonding Wire and Copper Bonding Wire szerint
Idézet:
„For the current in a leadless package, the limiting factor at the Source-connection is not the connection of the chip, but the contact surface to the PCB. For e.g. for a TOLL 40V in SFET4, IPLU300N04S4-R8: the chip itself is capable to conduct 700A, the Bonding Wire limits the current to 550A and the current density of the Source-contact limits the current to another 300A against Electromigration i.e., use of Copper Clips would probably not help us with the current rating. This is not currently the case with MOSFETs > 60V, where the Rdson*A is higher and thus the chips are less current rated.”


Máshol azt találtam, hogy az Rdson 30% a kivezetés ellenállása adja.
(#) majkimester válasza pajty hozzászólására (») Vas, 13:26 /
 
Amit az adatlapok az első sorban nagy betűkkel feltüntetnek áram adat, azt normál körülmények között sosem lehet elérni. 100 Fokos tokhőmérsékletre is van egy második adat, de még azt sem.

Ajánlom figyelmedbe az IRF AN-1140 Application Note-ját, ahol ezt hosszasan elemzik.

A 8-as szekcióban a gyakorlatias példánál az IRFS3006-os FET-et veszi példának, aminek a Id max 270A (100 fokon 191A), ami a félvezető határadata, de a D2PAK tokozásra, is van egy határadat, ami 195A. Ezek a gyakorlatban soha el nem érhető inert folyadék hűtéssel (forráshővel) elvont hő esetére megadott határadatok.

A méretezésnél a maximális láb hőmérsékletből indul ki, amit a példában a NYÁK hordozó FR4 anyaga korlátoz olyan 150 fok körül, erre a méretezés után 45A-es maximális áram adódott az egyébként 270A-re specifikált FET-nél, és a gyakorlatban szerintem ezt sem érdemes megközelíteni. Reálisan 20...30A átlagáram felé nem biztos, hogy érdemes menni.


Érdekes még, például a tokra megadott 195A-es határadat, ami a tokon belül a láb és a szilícium összekötéséhez használt alumínium bond wire határadata. A 195A 3db 20 mil (kb. 0,5mm) átmérőjű párhuzamos vezeték adja. Ezek együttes keresztmetszete 0,6 mm2, az áramsűrűség pedig 325 A/mm2, de 45A-nél is még 75A/mm2-re adódik. A láb vastagított része sem sokkal nagyobb keresztmetszet ennél.
(#) Janszi válasza majkimester hozzászólására (») Vas, 15:46 /
 
A sort folytatva a profi szerelések közé tartozik a csokival szerelés is szerintem,régebbi frekiváltóknál többet használták.
Azt gondolom,amikor egy-egy hegesztő inverterben elfüstöl az alkatrészláb a fóliával együtt,az a tok túlhajtása volt,nyilván van szűkebb keresztmetszet is az ónozott 35 mikronos nyáknál például,és mégis.
Következő: »»   20 / 20
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem