Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Villámvédelem
 
Témaindító: Cyberex, idő: Aug 5, 2005
Lapozás: OK   7 / 7
(#) hcanonymus hozzászólása Feb 19, 2021 /
 
Üdv!

Milyen túlfeszültség levezetőt ajánlanátok, ha azt szeretném, hogy "somfy asa solus pa vagy solus 2pa" rádios redőnyeim motorbeállítása többé ne szálljon el egy esetleges szolgáltató hibájából következett rövid áramszünet miatt. Máskor is volt már áramszünet, de az utóbbi egy rövid pár másodperces volt és olyan impulzus szerű túláram keletkezhetett, hogy minden motoros redőnyöm programja elszállt és emiatt programozhattam újra... A házban minden más rendben működik tovább, szóval csak ezek a redőnyök a kifejezetten érzékenyek.

Közvetlen a villanyóra után, az FI relé elé? szeretném csak egy fázisra betenni, amin a redőnyök vannak. Villámhárító nincs a házon. Érzékenység és Ár/érték arányban melyiket ajánlanátok?

Előre is köszi!
(#) Ge Lee válasza hcanonymus hozzászólására (») Feb 19, 2021 /
 
Ha a probléma (túlfesz) a vezérlőn keletkezik akkor a villanyóra után hiába teszel túlfesz védelmet. A vezérlést kellene védeni közvetlenül.
(#) deebo válasza hcanonymus hozzászólására (») Feb 19, 2021 /
 
Az adatok elvesztését nem valószínű, hogy bármiféle túlfeszültség okozná, hacsak nem közvetlenül az egyenirányított hálózati feszről (340V) mennek a flash IC-k... Ez olyankor történik, amikor indulás után írna a készülék a flash-be, de egy áramszünet miatt megszakad a folyamat. Neked szünetmentes tápegység kell, nem túlfeszüoltségvédő. Ha túlfeszültség van, annak egyértelmű jelei szoktak lenni, ami teljes működésképtelenség, plusz égés.
(#) hcanonymus válasza deebo hozzászólására (») Feb 19, 2021 /
 
Szünetmentes tápegységgel az a bajom, hogy nem találok arra megoldást, hogy hogyan lehetne egy fázisra "gányolás" nélkül pl egy kismegszakitó után rákötni, hogyan lenne célszerű kiépíteni? Neten nem láttam erre instrukciót. Hiszen minden kötődobozhoz, ahol a redőny kapcsolódik a fázisra, csak nem rakhatok egy szünetmentes tápot. Rakjak a gerinc elejére egy tápkábelt és dugjam rá?

Ezért gondoltam valamilyen túlfesz védelemre... Több redőny van, ráadásul napközben volt, szóval nem indult rádiósan jel, hogy valami történjen velük, egyszerűen a rövid áramszünet után már nem mentek.
A hozzászólás módosítva: Feb 19, 2021
(#) deebo válasza hcanonymus hozzászólására (») Feb 19, 2021 /
 
Jó lenne megérteni, hogy ez nem túlfesz. Az áramszünet a feszültség hiánya. Tele van az internet ezzel a "túlfesz" elmélettel, ami 8 évi szervíztapasztalat alapján sosem volt valódi ok. Túlfeszültség esetén a tápokban szétdurran a varisztor, ha van, ha nincs és tartós a túlfeszültség, akkor a pufferkondenzátor robban szét (szó szerint), ha nem tartós, csak egy impulzus történik, valami induktív terhelés hírtelen megszűnése okán például, akkor nem történik semmi, észrevétlenül üzemel tovább a berendezés! Az áramkör, ami tartja a beállításokat 1.8-5V környéki stabilizált egyenfeszültségről működik, fizikai képtelenség, hogy hálózati túlfeszültség tenné tönkre. És igen, tönkretenné, használhatatlan lenne a berendezés, nem elfelejtené a beálíltásokat.

Ilyen akkor történik (ha gagyi az áramkör), amikor áramszünet után visszajön az áram, a masina elindul, és mindjárt ír is a nem felejtő IC-be (NVRAM), de írás közben megint elmegy a feszültség. Ez az olcsó török paneles TV-k rákfenéje például, meg minden más gagyi cuccnak is.
A hozzászólás módosítva: Feb 19, 2021
(#) ötfelezős válasza deebo hozzászólására (») Feb 28, 2021 /
 
akkor nem történik semmi, észrevétlenül üzemel tovább a berendezés!
Nincs benne olyan, amit egy 2-3 kV-os impulzus károsíthatna?
(#) ötfelezős válasza hcanonymus hozzászólására (») Feb 28, 2021 /
 
egy esetleges szolgáltató hibájából következett rövid áramszünet
??? Az áramszünetek oka manapság legtöbbször a fa. Kevesebb az, amikor villámcsapás van, kábelsértés történik vagy a kamion kidönti a sarki oszlopot. Ötévente egyszer (nem bárkire nézve, hanem az egész országot tekintve) valóban van olyan is, hogy a szolgáltató hibája az áramszünet. Azonban az áramszünet az a rendszer természetes eseménye, az ellene való védekezés annak a dolga, akinek szerkezete működik - mivel tudja, hogy előfordulhat áramszünet.
(#) Gafly válasza ötfelezős hozzászólására (») Feb 28, 2021 /
 
(#) deebo válasza ötfelezős hozzászólására (») Feb 28, 2021 /
 
Egy rövid impulzus valószínűleg át sem jut az EMI szűrőn. Egy hosszabb túlfeszültségtől pedig szénnég az egész.

A mellékelt képen egy 15V Meanwell táp nyákja látható amiről egy kábelmodem üzemelt, amit csúnyán szétcsapott villám. A táp szekunderének negatívján érkezett a nagyfesz, ami a földelésre és a fázisra is áthúzott, a fázison megszakadt egy 2A-es olvadóbiztosíték is. A táp primerje üzemképes maradt, a vezérlő IC is elindul, a szabályzókörben lett fémgőzös néhány alkatrész, cseréltem a tápot, de javítható lenne. Minden más eszköz, ami ugyanezen a fázison volt azóta is üzemképes, konkrétan két 12V MeanWell táp ugyanarról a csomópontról kapja a 230-at, amin ez a táp is volt, mégis üzemelnek. Ami ledurrant, az közvetlenül az etherneten kapta a nem odaillő impulzust.

modemtap.jpg
    
(#) ötfelezős válasza Gafly hozzászólására (») Feb 28, 2021 / 1
 
Sosem bírtam, ha egy állásponton vagyok bármilyen vezetőkkel. Azonban villamos szakemberként nem tagadhatnám, hogy vannak meghibásodások. A feszültségminőségi szabvány is IEC oldalról jön, még Nyugaton is elismerik, hogy vannak kimaradások.
(#) ötfelezős válasza deebo hozzászólására (») Feb 28, 2021 /
 
OK, ha bírja, akkor bírja.
(#) meone hozzászólása Márc 8, 2021 /
 
Sziasztok!

A meteorológiai állomás villámvédelmét szeretném kialakítani. Maga az árbóc el van látva védelemmel.
De a szenzorok nincsenek. A szenzor és az adatgyűjtő kábelen kapcsolódik. Ide szeretnék be építeni valami védelmet. (tudom ha belecsap akkor már a szenzor el szált, de még az adatgyűjtőt azért menteni szeretném ha lehet)

Például egy szenzor 12Voltot és 1,7 mA használ. (vannak más szenzorok is)
Valakinek valami javaslata, hogy milyen diódát, vagy más milyen dolgot lehet beépíteni védelem céljából?
Ami nem befolyásol semmit a mérési eszköz és az adatgyűjtő kommunikációjában.

Válaszaitokat előre is köszönöm.
(#) Gafly válasza meone hozzászólására (») Márc 8, 2021 /
 
FNR-10K 471-ből szivesen adok egy nagy marékkal ajándékba.
A hozzászólás módosítva: Márc 8, 2021
(#) mikrodigit válasza meone hozzászólására (») Márc 8, 2021 /
 
Én ilyeneket használok.
(Öntözésvezérlőm ment tönkre közeli villámcsapás miatt 4 éve, akkor építettem be. Igaz, azóta nem csapkodott olyan közel villám.)
(#) meone válasza Gafly hozzászólására (») Márc 14, 2021 /
 
Köszönöm szépen.

Akkor mem is olyan bonyolultvédelmet kell alkalmaznom. Csak terevzni kell egy kis nyákot amibe beleteszem az alkatrészeket, és ezt beépítem az adatgyüjtő és a mérő eszköz közzé.

Köszönöm a segítséget neked is illetve mikrodigit Bővebben: Link fórumtársnak is.
(#) d3s3r7f0x hozzászólása Máj 4, 2024 /
 
Sziasztok !

Sokat kockulok komoly géppel és ehhez szeretnék komolyabb villámvédelmet.
Drónozok , de ott maximum a töltetőket veszélyezteti ez a dolog mert azok folyamatosan be vannak dugva , az nem akkora tétel mint gamer PC
Kértem ajánlatot tőlük http://www.villamharito.com valakinek van még ebben tapasztalata ?
Építetett ki villámhárító rendszert itt valaki ?
A villámhárító kiépítésén kívül még mit érdemes használni ? Túlfeszültségvédelmes hosszabitóm van. Az baj nálunk itt hegyen elégé durva mostanában a nyári záporok.
(#) Massawa válasza d3s3r7f0x hozzászólására (») Máj 4, 2024 /
 
Attol függ milyen lakásban élsz, dolgozol. Ha városiban akkor valoszinü az áram is földi vezetéken jön akkor felesleges a villámvédelemmel foglalkozni.
Ha vidéki házban élsz és oszlopokrol kapod az elektromos áramot akkor vannak egész megbizhato villámvédö biztositèkok, amit általában ma már a villanyora elé épitenek be ( amihez te nem tudsz hozzáférni, mert a szolgáltato is védi a saját berendezéseit - az elektronikus villanyorát), de utánna te is szerelhetsz be valami ilyen berendezést. Nem is tul drága.
A legolcsobba készen kaphato elosztok amibe ilyesmi be van épitve a jobbakért még garanciát is vállal a gyárto.
(#) Bakman válasza d3s3r7f0x hozzászólására (») Máj 4, 2024 / 1
 
A villámvédelem és a túlfeszültség elleni védelem két külön dolog. A túlfeszültségvédelmes hosszabbító jó esetben egy rendszer utolsó, a többihez képest játékszintű eleme.

Google első találat: Bővebben: Link.
(#) sevenhill hozzászólása Jún 5, 2024 /
 
Szevasztok! A minap elsétáltam egy óvoda előtt. Arra lettem figyelmes, hogy a járda és a fal tövében köracél húzódik, ami követi az épület kiszögelléseit is, néhány helyen le is van rögzítve. Jobban megszemlélve a köracél bekúszik az épület két végénél lévő ajtó alatt, és az egyiknél látható (a másiknál csak sejthető) hogy a villámhárító levezetőjéhez van kötve. Van ilyen szabvány, előírás, hogy a talaj fölött össze kell kötni? És ráadásul ezt az utcára teszik. Nyilván itt lehetett a legrövidebb úton összekötni. Egy szép napon majd felszedik a fémtolvajok! A vélhetően nagyobb forgalmú bejáratnál a levezető mellett egy tábla: Figyelem! Vihar esetén a villámhárító 3m-es körzetén belül tartózkodni tilos! Az is érdekes, hogy az óvoda teteje cserepeslemez, szóval összefüggő fémfelület is, de a villámhárító mégsem a tető legmagasabb gerincén halad végig távtartózva, hanem valahogy a cserepeslemez alján elkúszik. Ezt sajnos nem tudtam fotózni, mert a régi telefonom elég rossz minőségű fotókat csinál. (Legközelebb jobban felkészülök.)
A hozzászólás módosítva: Jún 5, 2024
(#) Atis57 válasza sevenhill hozzászólására (») Jún 5, 2024 /
 
Szia!

Igen -egy kerettel kell/lehet az épületett körbevenni.
Ezt lehetne épitéskor a földbe süllyesztve ,utólag meg igy is. Lehet még kb 40cm-el a föld felett is.

A cserepes lemez anyagvastagságától függően többféle megoldás is létezhet/megfelelő.

más; lehetne független VV is. A két magasabb szomszédház tartana egy" felfogó hálót".
vagy felállitani 3--4db (esetleg több) különálló oszlopot. De ez még léggömbbel is működne.
(disney parkok )

Megfelelő méretek/arányok betartása esetén megfelelő.
A hozzászólás módosítva: Jún 5, 2024
(#) Gafly válasza Atis57 hozzászólására (») Jún 5, 2024 / 1
 
Granpánál most raktak fel cserepeslemezt, a sittet még el sem vitték, annyira friss.
Megcsodáltuk, szép barna.
Semmiféle földelés nincsen, de villám nem csap csalánba a hegyen.
(#) proba válasza sevenhill hozzászólására (») Jún 5, 2024 /
 
Valaha mikor a templom villámvédelmét kellett rendbe hozni, akkor valahol azt olvastam, bizonyos távolságnál közelebb lévő szondákat egy bizonyos keresztmetszetű vezetővel össze kell kötni. Itt lehet azért van ez a föld felett, mert nem volt keret az eltüntetésre.
(#) sevenhill válasza sevenhill hozzászólására (») Jún 6, 2024 /
 
Sikerült nagy nehezen megszemlélni a fenti illesztéseket, hát nemes egyszerűséggel a levezető a legrövidebb úton az esőcsatornához és a cserepeslemez széléhez van szorítva egy-egy lefogató bilinccsel. Mivel középületről van szó, inkább a tetőgerincen végigvitt köracél, felfogó csúcsokkal ellátva, lenne kívánatosabb. Lehet, hogy azért voltak ilyen nagyvonalúak, mert az óvodától kb. 50 méterre egy templom tornya magasodik, a másik irányban 100 méterre az emeletes községház, sátortetővel, egzakt villámvédelemmel.
(#) Atis57 válasza sevenhill hozzászólására (») Jún 7, 2024 /
 
Szia!
Az első; a fémtető is megfelel felfogóként , ha.... itt jönnek a méretek/lemez vastagságok.
S nem csak felfogó csúccsal lehet megoldani. (mit szólnál egy 90mm2 -s sodronyhoz? )
a második;ilyen esetben akár el is hagyható , s mégis megfelelő ....
A 100m -t kicsit soknak érzem , de az 50m megfelelő .Persze ezt azért helyszinen kell megnézni.
(#) SKY válasza sevenhill hozzászólására (») Jún 7, 2024 / 2
 
Szia! Úgy tűnik, hogy a villámvédelmet az épület teljes elkészülte (talajrendezés, hőszigetelés, stb.) után kezdték el kialakítani, ezért született ez a nagyon buta megoldás.

1. Ha van felfogórendszer az épületen, akkor minimum kettő levezetőre van szükség, amelyek elsősorban földelőrúdban, mélyföldelőben végződnek a hatékony és minél rövidebb úton történő villámáram földbe vezetéséhez. A kettő meghibásodás/megszakadás esetén is előnyös, de elsősorban a villámáram keltette elektromágneses tereket oltja ki az épületen belül, ami egyébként kV-os feszültséget tudna indukálni a közelben és a falban haladó fémszerkezetekben, vezetékhurkokban. (És nem utolsósorban a levezetők számával csökken az a minimális távolság, amely alatt még a fémes levezetőrendszerről is képes másodlagos szikra képződni az épület egyéb jobb vezetőképességű részei felé.)

2. A levezetők - fokozattól függően - nem lehetnek maximum 20m-nél távolabb egymástól, amik földelésben végződnek, itt életbe lép egy másik követelmény, hogy ezeket a közel lévő földeléseket össze kell kötni egymással a talajszinthez közel. Ez úgy rémlik megengedhető talajszint felett is egy adott magasságig, de a leghatékonyabb ha ezt egy talajba ágyazott földelővezető köracél vagy laposacél biztosítja zárt hurokként az épület külső falai mentén (B-típusú földelés), mert így a teljes alapterületen nagyon egyenletes lesz a potenciáleloszlás, valamint a földbe ágyazott összekötő-vezető minden centimétere tovább javítja a földelési ellenállást, lévén hogy nem csak a függőleges rudak számítanak földelőnek, hanem a legalább fagyhatár alá és legalább 2,5m hosszúságú vízszintesen fektetett vezetők is. - A fentiek alapján megérthető, hogy valószínűleg nem volt semmilyen nagy kiterjedésű földelés és biztos csatlakozási felállások sem voltak a földelőrendszerből, ezért a levezetőket az út bontása nélkül mégis össze kellett valahogy kötniük.

3. Bizonyos vastagságú fémlemez tetőborítás felhasználható felfogóként, vagyis nem kell a jól ismert ágaskodó árbócot alkalmazni. Azonban én nem bíznék ebben, főleg hogy a villámvédelmi terv szintén az építkezés előtt szokott elkészülni és bár pontosan tudni, hogy milyen anyagokkal terveztek az építészek, a kivitelezők szinte mindig olcsóbb és rosszabb minőséget alkalmaznak az eredeti helyett, vagyis könnyen lehet hogy az eredetileg papíron megfelelő anyag csak fele olyan vastagságú lesz, ami máris könnyebben olvad/elfröccsen. A külső villámvédelmi rendszer ezért jó, ha nagy mértékben független az épületszerkezettől (most nem a levezetős vasbeton pillérekre vagy acéloszlopokra gondolok). A cserepeslemezzel a vastagságon kívül amúgy is van egy másik oltári nagy gond: ezeket kb. 1m széles sávokban rakják fel, ennyi a biztosan folytonos felület, így mindegyiket rá kell kötni villámáram vezetésére alkalmas kapoccsal egy köracélra (ami ebből adódóan kénytelen keresztülfutni a tetőn is, mint egy felfogó/levezető), mert egyébként a lemezek közötti áramvezetést semmi más nem biztosítja, mint néhány kétesen érintkező önmetsző csavar... nem hiszem, hogy bármilyen villámáram vezetésére minősítve lenne ez az átlapolt, csavaros rögzítés.

4. Nem kizárt hogy van néhány minősített eset a környezet figyelembevételéhez pl. távvezeték oszlop vagy adótorony, de hasonló kaliberű építmények villámvédelmére a környéken én nem alapoznék. Ha közrefogja két szélső épület villámvédelemmel, hasonló magassággal, 15-30m távolság felett akkor is maradna olyan része a köztes épületnek, ami már nem esik védett térbe, de ezt pontosan ki lehet szerkeszteni. A nagyobb probléma azok villámvédelmének a megfelelősége, mi van ha nem látja el a feladatát, netán erről felülvizsgálói jegyzőkönyv is születik? Abban a pillanatban becsenget az óvodába a szomszédban járt felülvizsgáló, hogy a hiba kijavításáig létesítsenek ideiglenes villámvédelmet? Mi van ha mégis elbontják a szomszédos épületet?
Nem tudom mi erre a pontos előírás, de ha egy épületre kötelező valamilyen fokozatú külső villámvédelmet kiépíteni, akkor biztos vagyok benne, hogy azt környezettől függetlenül meg kell valósítani, sőt az időszakos felülvizsgálattal bizonyítani is kell hogy bármilyen külső tényezőtől függetlenül az adott rendszer az általa védett épületre kifogástalan védelmet biztosít.

A levezetőnél kihelyezett figyelmeztető tábla egy hivatalos védelmi intézkedés és egyben mi más, mint a legolcsóbb is. A néhány méteres környezetében a villámcsapás pillanatában veszélyes lépésfeszültség alakulhat ki, ahogy a megérintése is okozhat áramütést a nagy áram miatti jelentős feszültségesés következtében. A táblához hasonló, de kézzelfoghatóbb védelmi intézkedés a levezető környezetében a talaj ellenállásának növelése, pl. kavicsfeltöltés és aszfaltborítás alkalmazása, vagy a levezető közvetlen érinthetőségének megakadályozása.
Következő: »»   7 / 7
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem