A règi kapcsoló órák 182Hz-es , hangfrekvenciás jellel voltak,, vezèrelve,, a mostani, kb, 10ève ,, használatban lèvők,, Rf, jelek vètelèvel, működnek, ill. kapcsolnak be, egy nagyáramú relèt,
Ezekben a tipusokban van, egy kis ferritantenna is, amit egy motor forgat be, az adó antenna irányába,,
Amikor áram alá helyezzük, lehet hallani a kis motor morgó hangját,,a felerősitett rf, jelet, demodulálja a vevő, majd amikor on, jel, modulációt fog, akkor behúz a relè, ami zárja a fázist,kiadja az áramot, a bojlernek,

Ezt mondjuk nem gondoltam volna.

Köszi, nem gondoltam, hogy ilyen érdekes technika van benne !

40 éves, barna, sima falú, 14mm külső átmérőjű védőcsöveim vannak a falban, mennyezetben. Ki kellene jönni vele a falon kívülre vagy a falban elágazással folytatni. Létezik ehhez az átmérőhöz T idom? Csak 16mm-esben találtam: 1, 2.

Ezt komolyan gondoltad? A T idomban hogyan kanyarodik be a befűző szalag?

Az összeszereléssel egyidőben belehelyezem a vezetékeket.

Villanyszerelés alapszabálya, először csövezünk, utána kábelezünk az újrahúzhatóság miatt. Ha ilyen helyzet van, oda süllyesztett dobozt illik alkalmazni.

A benne lévő vezetékek egyikének segítségével bármikor újrahúzható (ha nem így lenne, az én problémám legyen). Csak világításhoz megy. A mennyezetre nem szeretnék dobozt tenni. Nem lenne logikus egy meglévő kötődobozból egy másik nyomvonalon több métert vésni, hogy végül ugyanoda lyukadjak ki. Érthető okok miatt a T idom nem elterjedt megoldás. Reménykedtem, hogy nem én vagyok az első, akinek kellett és léteznek idomok a régi, 14mm átmérőjű csövekhez is. Méretpontos, 14/16mm belső/külső átmérőjű szilikoncsővel fogom megoldani a pontos illeszkedést.

A kötődobozt a T elágazás helyére gondoltam, sose lehet tudni, idővel ki fog a rendszerhez nyúlni, Én úgy vagyok ezzel engem, vagy anyukámat ne emlegesse senki... El is lehet a dobozt rejteni, nem kell a régifajta kerek bedugózásra gondolni. Szerintem ez is jobb megoldás, mint egy később áthúzhatatlan T elágazás.

Teljesen egyetértettem már az előbb is, csak nem szeretném ha bármi is látszódna a mennyezeten és most ez a fő szempont. Az egész cső csak világításnak van, abból ágazna le. Esetleg tudnál a mennyezettel síkba glettelhető fedelű, alacsony profilú dobozt ajánlani?

Nem tudok, nem is kerestem, esetleg ötlet, sima szerelvénydoboz, mélyebben berakva mint a mennyezet síkja, bármiből kivágni egy akkora átmérőjű (68mm) műanyag lapot, felcsavarozni fedőnek, és innentől a festő megoldja. Esetleg még 1-2 rövid csavart bele lehet tekerni a műanyagba, vigyázva, hogy a kábeleket meg ne sértse, hogy a festő által felvitt anyag biztosan fent maradjon. (De ez mind csak ötlet, saját meglátásod szerint megoldod)

Létezik csavaros fedelű doboz, csak kisebbet nem találok, ez túlméretes oda. Szerelvénydobozhoz nem kapható fedél?

Legjobb megoldás lehet, szerelvénydoboz vakolófedél néven keresd jó dolog, pont beleillik a szerelvénydobozba, csak jelen esetben benne is marad.

Megtaláltam közben én is a vakolófedelet, de mégiscsak jobb lenne a rugós fedél, akár átfúrva és belecsavarozva. Ha a mennyezetben pont ott beton van (jó esély van rá), akkor részemről vállalhatatlan a doboz befúrása nem csak a magas költségek, a mennyezet szerkezetének a kímélése miatt is. A csőnek már egyszer be lett vésve a hely, onnan csak a vakolatot kell kiütögetni. A T idom nem igényel a cső szélességénél nagyobb helyet, ha merőlegesen kivezetem a falból a leágazást. Az idomba egy csipesszel benyúlva ki lehet húzni a vezeték végét. Bármikor újrahúzható.

Szerintem ezzel, a hozzászólásodban szereplő, T idommal jó az elgondolásod.

Ezek a T idomok a falon kívüli szereléshez vannak, nem a falban. Nem véletlenül 2 darabból és szétszedhető a kivitel. Ha falon kívül szereled, semmi gond nincs vele, de kötés ebbe nem tehető, csak kötődobozba. 16 mm-es a legkisebb méret . Nem véletlenül. Mü II csőhöz használható.

Ez a T idom jobb lenne, csak nem tudom honnan szerzem be. Nincs kötés. Csak annyi szerepe lenne, hogy négy 0.75mm2-es vezetéket nyílegyenesen ki tudjak vezetni a mennyezetbe épített védőcsőből.

1,5 mm2-es vezeték a falba beépíthető legkisebb keresztmetszet.
Még ha elegendő is lenne áramerősségre, akkor sem szabad.
Az elérhetőség ott van a weboldalon. Meg tudod rendelni, tudsz telefonálni, vagy elmenni érte.

Jó tudni, be tudom tartani a szabványt, csak a világításnak felesleges lett volna. Sajnos nincs készleten. Mini OBO-s dobozt tudnék a falba élére állítva beépítve elképzelni, ahhoz keveset kell vésni. Jó lenne mégkeskenyebb doboz, de attól tartok nem lesz. Mardok ennél a megoldásnál. Köszönöm a hasznos hozzászólásaitokat.

Kézi fal vésésnél egy 200-300g-os (hagyományos) lakatos kalapácshoz képest van bármi előnye egy elnyújtott fejű villanyszerelő kalapácsnak?

Szigetel a nyele.

Mocsok vagy. Az üveges kalapácsra mit mondanál?

Nekem nagyon régen a falvésőhőz 1 kg-os ráverő kalapácsot ( pöröly ) adtak készletben. A 23-30 dekást kevésnek érzem.

Például.

Van egy 1.25kg-os ráverő kalapácsom, beton véséshez vettem. Eltúloztam, nagyon nehéz volt vele dolgozni a tömege miatt. Most tégálhoz kellene. A 8mm-es vágóélszélességű vésőhöz fél kilogrammos nem lenne elegendő?

Próbáld ki mindkettőt, a nagyobb haladósabb.

Meg jobban is fáj ha ráver a kezére

A fél kilósat felejts el, 1kg alatt csak szenvedni lehet nem vésni.

1.25kg-os van, csak a csuklóm nem bírja. Talán 800g-os kellett volna, de már késő, fél kilóst rendeltem, legfeljebb másra lesz jó.

Gyúrni kell rá.
Mink gyakran 2kg-sal véstünk mert azzal haladni is lehetett. Főleg ha 300-as vésővel dolgoztunk. De olyan is volt, hogy 5kg-al csináltunk helyet az elosztószekrénynek (a francnak volt kedve egy 50x180cm-es 23cm mély lyukat vésni a 25cm-er vastag téglafalba).

Az 5 kg-ossal vigyázni kell, mert összedöntheti a házat.