Nem forrasztható, vakarással sem. Egy ónozott réz/bronz lemezt szokás beletenni a lemezek közé földelés céljára. Természetesen nem zárt hurkot.

Ezt mire írod? Én csak azt kérdeztem Gaflytól, hogy az a vékony drótja forrasztható e a lakkal együtt, vagy a lakkot le kell előtte vakarni.

A lemezre írtam. " a kék jobb, egyébként forrasztható" -ra. Elnézést.

Saját készítésű 600/600 Ω -os hibrid, igaz sok évvel ezelőtt.

Hát ezt nem értem.

" Mivel a B max-ok nem háromszög hanem szinusz formájú árammal alakulnak ki, ezért van a 2Pi..."
Ez mit jelent? Én nem is beszéltem áramokról és nincs is semmi köze a menetszámhoz. Az áram olyan lesz, amilyen akar, de semmi köze nincs a kialakuló fluxushoz. A trafónk feszültséggenerátoros meghajtást kap.

" ...ezért van a 2Pi illetve a 2PIxf a gyök 2 meg az effektív értéke miatt. "

Ez biztosan nem jó, legalábbis én nem értem. Miért?

Az amit tegnap írtam, egy általános képlet, ami egy trafó menetszámát adja meg adott mágneses keresztmetszet és kapocsfeszültség esetén.
Ez így néz ki:

n= (Uk x tp/2) / Am x 2Bm

Sajnos tegnap rosszat írtam le, mert egy félperiódusnyi feszültség-idő terület alatt a fluxusváltozás állandósult állapotban a -Bm és a + Bm között változik. Ezért van a nevezőben 2Bm. A teljes fluxusváltozás tehát 2Bm.

Ha a képletbe beírjuk, az általánosan használt effektív értéket, az nem jó, mert oda középérték kell. Tehát, beírjuk, hogy a középérték:

Uk = 2 x U x Gyök kettő/Pi. Ahol U az effektív érték.

Ez egy szinuszos feszültség középértékét adja.

A tp/ 2 a periódusidő fele, ehelyett valahogy frekvenciát kellene beírni, tehát írhatjuk azt, hogy:

tp/2 = 1/2f

Ha most ezeket visszahelyettesítjük, akkor ezt kapjuk:

( 2Ugyök2/Pi ) x ( 1/2f ) x 1/( Am x 2 x Bm ) És az valóban az általánosan használt képletet adja ki.

n= 1/ ( 4,44 x Am x Bm x f )

Ne felejtsük el, hogy ez a képlet, csak szinuszos feszültségre alkalmazható. Ha mondjuk négyszög, vagy háromszög, vagy valamilyen impulzusszerű feszültségről van szó, akkor elő kell venni a kiindulási képletet. ( feszültség-idő terület )

Természetesen, ez csak a menetszámra, fluxusra, indukcióra való méretezés. Ezen kívül nagyon sok mindent ki lehet számolni egy trafóra, pucuka írt is be egy csomó képletet. De a menetszám, indukció, tehát a főbb dolgokat ez nem érinti.
Ez a képlet minden tekercsre, trafóra igaz, még a 100Hz-es fojtókra is. Ebből lehet kiszámolni a csöves kimenőket is. Az is csak egy trafó...

Pedig, mint minden, árammal működik. Pl a gerjesztés H= n*I. Feszültség csak az indukált feszültség képletében van. Az áramnak van mágneses térereje, a feszültségnek elektromos.
Igen beírtam egy csomó képletet, ha igazán tervezni akarsz, akkor ezeket a képleteket használnod kell, mert ezek egymásból következnek.
Mivel az átviteltechnikai trafók egy tápvonal részei, még a ki-, és bemenő impedanciák helygörbéit (Schmidt diagramm) is fel kell rajzolni (számolni) az ütközési csillapítás miatt. Persze ezek a lépések el is hagyhatók, és lehet egyszerű táblázatokban elérhető adatokkal operálni.
És azon sok képlet között nem is szerepel a tényleges megvalósításhoz szükséges kitöltési tényező, hogy a rendelkezésre álló ablak keresztmetszetet milyen vastag dróttal töltsd ki, hogy az ablak tele is legyen a kiszámolt menetszámokkal.
Ezért is vonakodok a kézi számítás elvégzésétől.

Sziasztok.hogyan tudom kiszámolni a Transzformator teljesitmenyet,van valami keplet?amit tudok az csak a kimeno feszultség es mas semmi

Készre tekert vagy még nincs össze rakva? Haverral úgy csináltuk kisebb teljesítményen, hogy a szekunder oldalon 1 Ohmmal terheltük és mértük az áramot. Közelítő értéknek jó lehet.

Ez csodálatos közelítés..

Megméred a szekunder átmérőt, számolsz keresztmetszetet, abból a megengedett ampert és szorzod a terhelt feszültséggel... ez már eléggé közeli érték.
Ha több szekunder van, összeadogatod mindegyikre kiszámoltat.
Vagy: a primerre csinálod a számolást.

Az ismert kimenő feszültséget ráadod a szekunderre, megméred a primeren kijövőt. A primert erre a feszültségre kapcsolva, terheletlenül primer áramot mérsz. Ezután a szekundert terheled, emelkedő mértékben. Ahol hirtelen, meredeken elkezd emelkedni a primer áram, vagy kéznél jobban melegszik, zúg a primer, onnan ~10 %-ot visszaszámolsz, az a teljesítmény. Vagy melegedést mérsz, de az sokkal lassúbb.

Nincs képlet, ugyanis pontosan ezt nem lehet kiszámolni, inkább csak kikísérletezni (pl. a 100W terhelést még bírja órákon át, a 101W-tól meg leég) .
Megméred a primer huzal átmérőjét, ami áramot az bír, annál többet biztosan nem bír a trafó. Hogy ez mennyi az a kiviteltől (is) függ, kevesebb sor nagy felületen (toroid) nyilván jobban fog tudni hűlni mint több sor egy E mag középső szárán.
EI trafók primerjét 2,5-3A/mm²-re szokták méretezni, SMPS trafók simán mennek 8A/mm² áramsűrűséggel is.

Öregrókákat kérdezném aki már látott ilyesmit.
Műhelyben bogarászva találtam egy régi beag trafót (toroid).
Ez melyik beag készülékben lehetett esetleg a tipusát nem tudja valaki?

Biztos hogy Beag? Azok nem nagyon csináltak ilyen kivitelt, de nekem volt sokféle orosz, ők igen. Pont ugyanígy néznek ki, 2db vasmag van egymáson csak nem kiöntve vannak hanem csak lakkba mártva és zöldre festve.

A kiöntésen keresztül látszik a beag logó.
Szét kotorom a net-et de nem tudok rájönni miben lehetett.

Érdekes a feszültség érték is rajta mert van 2x15volt és 2x23volt.

Megcsiszkáltam hátha jobban látszik mi van ráírva.
Nehezen lehet a kiöntésen keresztül kivenni de talán th109 vagy th094 a trafó tipusa de erre sem találok semmit. 2x15v + 2x20v ennyi amit le tudok olvasni róla.

Elképzelhető, hogy bár a trafó gyári Beag, valaki saját kezűleg öntötte be.

Könnyen elképzelhető dolog. Hozzám már így került.

Van vele egy merényleti tervem csak jó lenne tudni róla valamit .
Addig nem merem beüzemelni ahová szánom amíg nem tudok róla semmit.

Tovább csiszmáloktam a kiöntést így már látható hogy th1094 a jelölése.
Sajnos a net-en semmit sem találok erről.

Mit szeretnél megtudni róla azon kívül amit meg lehet mérni? Ha találnál is bármit róla, az legjobb esetben is csak a terhelhetőség lenne, mert menetszámot csak akkor adnak meg ha valami készülék szervizdoksija netán kitér rá.
Nem tudom mi a célod vele, de még ha ingyen is van, jobban jársz egy olyannal amit valahol megkapsz nagyon olcsón (1500-2500/db-ért is vannak már), mert arról le tudod bontani a szekundert és a szigetelést, ki tudod venni a hőbiztit ami képes néha ok nélkül is megnyekkenni, tudod impregnálni a primert (hogy ne legyen később menetzárlatos), tenni rá új szigetelést és olyan szekundert amilyet csak akarsz. De még kimenőt is tekerhetsz belőle.

Engem pont a terhelhetősége érdekelne.
A fesz ami van rajta teljesen megfelelő csak tudnom kellene hogy mennyi áramot tudhat.

Mennyi a primer ellenállása?

15,3ohm.

Mértem régebben párat:
80VA - 18,5 Ω
100VA - 13 Ω
160VA - 8 Ω
200VA - 5,5 Ω
300VA - 4 Ω

Akkor 80-100watt közötti.
Perfecto.

Gyanúsan ismerős a magas primer ellenállás. Egyszer kaptam valami szövegszerkesztő vagy fax gépet, abban volt egy beöntött toroid árnyékoló búrában. Jelentősen alul volt gerjesztve a vas, lévén egy zöld színű CRT volt a képernyője. Én ki tudtam húzni az árnyékolásból, lepucoltam a gyantát és újratekertem, immáron 8,5 Ohmos a primere. Most is megvan a búra, 110mm átmérője van, a magassága 80mm.

Nekem egy jóképű kis erősítőnek lessz a tarfója kb 2x20Watt teljesítményen. A 2x15voltos ágát fogom használni csak elbírja csórikám.

Apropó ezt a gyanta izét hogy sikerült lepucolni róla?

...és még csodáljuk a tojáspatkolókat?

Szerintem méretéből ítélve egy "szokványos" BEAG trafó lehet, ami a 453-250, stb.-ben is van. A 2x20-ast gondolom terhelhetőbbnek, de leterhelve mindegyik feszültség, kiderülhet a feszültségesésből.

Meleg levegő, fémfűrész, pici véső, kalapács, fűró, mint a fogorvosnál.