Ramertem,..de jo lenne tudni hogy mire lehet ramerni multival es mire nem, ICkre gondolok elsosorban. Szerintem ez egy fontos dolog, hogy ha megveszunk egy dragabb chipet, ne nyirjuk ki egy idetlen mericskelessel.

Olvastam valahol egy kicsipogtató áramkörről, ami nagyon kis feszültséggel és áramokkal dolgozik. De bevallom én mindig a műszerem diódavizsgálóját használom ilyen célra. Sok PIC-et és CMOS IC-t tartalmazó áramkört le ellenőriztem már, de még nem tettem tönkre vele semmit. Van amit a fent említett biztonsági csipogtatóval meg se lehet mérni(kisebb átmenti ellenállásokra is jelez, amik a belső áramkörökből adódnak. Erre a diódavizsgáló nem jelez zárlatot).

Mindazonáltal nem állíthatom, hogy nem lehet baj, lehet, csak kicsi az esélye.

Nem valószínű, hogy 1 IC tönkremenne a multiméter mérőáramától.(feltéve, hogy nem az IC külömböző lábai között sípoltatod) Új áramkörnél nem kell a forrasztásokat méregetni, megfelelő technológia alkalmazása esetén, ill. kellő odafigyeléssel dolgozva könnyedén 100%-os eredményt lehet elérni.
A valós veszély abban rejlik, ha a mérőcsúccsal "nyomod hozzá" az alkatrészt a panelhoz, tehát becsapod magad. Főleg régi panelok javításakor tud hosszadalmas szívást okozni az íly módon elkövetett hibás mérések sorozata. (elrepedt forrasztás a panelhoz nyomva folytonosnak tűnhet)

Valahová a szkópos fórumba beszúrtam egyszer egy ilyen kíméletes csipogtatót. Ha nem találod meg akkor keress meg. Szerintem a multiméteres mérés csak akkor lehet veszélyes, ha fordított polaritású feszültséget kap valamelyik IC láb, fordítva teszed rá a multiméter mérőcsúcsát.

Én is méregettem már sok SMD IC-t (FT232, AD konverterek mikrovezérlők...) De szerencsére még nem tettem egyet se tönkre. bár ha belegondolok általában minden IC, mikrovezérlő, AD konverter minden lábában szokott lenni beépített dióda a fordított polaritású (vagy néha túlfeszültségű) bemenőfeszültség ellen, a multiméter meg nem hoz létre akkora áramot ami tönkre tenné...

De amúgy tényleg egy kiméletes szakadásvizsgáló építése lenne a legjobb megoldás.

Hali!

Nemtudtam hova is írja pontosan, ezért ide tezsem fel a kérdésem!
Ami az lenne hogy az SMD alaktrészeknél mit jelölnek fehér alapon fekete P betűvel??? Sima 2 "lába" van!
Aki tudja segítsen!!!!!!!
Sürgős lenne!
THX

hirtelen ennyit találtam:

P KV1841E Tok I URD uhf varicap 7-15pF

P DAP202K Roh A - 80V 100mA dual

P (white) BAT15-03W Sie I SOD323 RF Schottky 4V 100mA

hát ez nekem így elég magas!
A lényege, hogy egy autórádióban van a test és az RCA kimenetek árnyékolása közt, FU351 a panelon a jelölése!
Amúgy sehol máshol nincsenek az RCA árnyékolás lábak az elektronikához kötve!

FU talán fuse = biztositék, bár nemtudom, amit bemásoltam az egy táblázat. katt

A baj az, ha nincs rendes kapcsolási rajzod, akkor sokszor csak lutri, hogy kitalálod-e mi az adott SMD alkatrész. Az "FU" jelölés nekem azt sugallja, hogy valamilyen fuse, biztosíték lesz az. Viszont hogy pontosan milyen, azt csak adatlapból lehetne megtudni, ha legalább valami típuscsaládot tudnánk (kapcsolási rajzról kellene típusszám). Ugyanis az SMD méretek miatt csak 1-2 karakteres azonosítót szoktak rányomtatni, ami alapján az adatlapból beazonosítható.

Ez egy PIONEER DEH-P6800MP autórádió!
A hibajelensége az hogy ha rákötöm az erősítőre akkor hallatszik a generátor és egyéb zaj az erösitöből! De ha a szabadon lévő RCA pár egyik felére kötök egy kábelt a rádió testjéről akkor totál csend lesz!
Vagyis mivel minden RCA kimenetnél (3pár) meg van a zaj, és 2 párnál van egy ilyen P jelü SMD az árnyékoláson, ezek a SUB és FRONT kimenetek, és a REAR kimenet külön van kábeles és ott van a másik P jelü SMD!
Ezért gondoltam hogy ezek a hibásak mert ugye eggyik felükön az RCA árnyékolás van a másikon meg GND-t mérek, de az SMD két lába közt semmit sem tudok mérni!

szerintem kijelenthetjük, hogy az egy biztosíték. Nemnagyon tudok róla , hogy más lehet ha fehér színű és smd. Meg ugye a fu az fuse. Minden passzol.
szerk, azok elszállt biztosítékok! ha nincs más forrassz egy vékony szál vezetéket átkötésnek. Egyértelmű, hogy az árnyékolásnak összekötve kell lennie a GND-vel.

Szerintem azok kondik, és szándékosan vannak leválasztva a testtől. De ha összekötöd a testet és jó lesz, akkor miért nem hagyod úgy?

Az lesz sztm hogy kiveszem őket és átkötöm! Amúgy fura nekem, hogy nem fixen volt rákötve a GNDre az árnyékolás, mert máshol ahol láttam ott fixen GND-re volt kötve közvetlenül! Amúgy a kondi ki van zárva, mert mellett ott van az SMD hely C jelölésssel ami ugye a kondik jelölése és ott nincs semmi!
Sztm az SMD-k bennemaradnak és csak a kondik helyén kötöm át! Azt kiderül!

Sokszor leválasztják, mert jobb úgy a letöbb esetben(nekem pl. le van). De mondom, ha neked jó átkötve, akkor tegyél úgy. Persze nézd meg, hogy nagy terhelésnél, és járó motornál lámpa kapcsolgatásnál sincs utána nagyobb zavarjel..

Hát kész van, hugom kocsijában jó volt, a Trabim az most müszakizni van, azt majd ha visszakerül minden akkor kiderül hogy jó-e abba is így!
Az átkötés az annyi volt, hogy egy darab kábel rá egy szerelhető RCA dugóra az árnyékolésra, majd az eggyik RCA aljzatba bedugtam!
Köszi a segítséget mindenkinek!

Bele bele olvasgattam a fórumba. SMD IC forrasztással kapcsolatban. A legbonyolultabb cucc amit forrasztottam eddig a TQFP100. 100%-os eredménnyel. Béta verzióban én hülye még pákát is használtam hozzá. De rájöttem hogy tök fölösleges.
A chipet a helyére teszed, majd a 4 sarkát aminek köze sincs a forrasztáshoz összepöttyölöd pillanatragasztóval. Rendesen odafogja. Az összes láb érintkezik a panellal. Kimértem.
Ettől függetlenül mivel a panelek amikkel dolgozom ónozottak, meg lehet játszani hogy meleglevegős hőlégfúvóval eccerre forrasztod az összes lábat.
Ez olyannyira jó megoldás hogy kifelé szedtem már ki vele döglött alaplaból PCI sint illetve Socket478-as proci foglalatot is teljes sikerrel.
Szóval íme az alternatív megoldás százlábúhoz.

FU - Filter unit - egy egyszerű szűrő, pontosabban 2 tekercs egy magon... Azért teszik bele h a zajt kivegye amit a hosszú kábel összeszed.

Ez most hova tartozik? Mert nem hiszem, hogy egy ilyen jellegű dolgot pont ide, az SMD forrasztás profin című topikba szántad volna...

Hali!

Forrasztásról jutott eszembe. Nézem a komolyabb ARM procikat. 256 BGA tokozás. Ezeket hogy forrasztják?
Ebay-en néztem valami kis üveget, 10 000 apró kis "forrasztó golyó" van hozzá, meg valami 600$-os infra szerűség.

Van esetleg más lehetőség? Mondjuk szerintem két oldalas panelen nem igazán lehet vele foglalkozni, mert hát a legbelső lábakat kihúzni ház hüm....

En is nezegettem volt Cirrus Logic ARM -t, BGA.
Sajnos ket oldalas nyakon el lehet felejteni ezeket.
Olvastam olyant az e.lev.listan hogy uj, tobbretegu , gyartatott nyakra beforrasztottak a BGAt sutoben.

Üdv.ha vkit érdekel Flux,tudok ipari mennyiségben

TN180-as védőlakkot forrasztás előtt vagy után érdemes ráfújni az SMD panele? Csak azért, mert rá van írva hogy a réteg utólag átforrasztható, de gondolom így nehezebben fut végig az ón. És talán csúnya is lesz ahol megolvadt a védőréteg....

1mm BGA tokokat nézegettem én is. Van pár ilyen procim/FPGA-m.
Egyoldalas panelen max 6x6ost lehet elvezetni.
2 oldalas furatgalvanoson pedig 10x10-est.
Ez egy procinak (pl BGA208) igen kevésnek tűnik, de lehet nem is kell több, hisz nem kell minden lábat kivezetni (egyrésze VCC vagy GND és használatlan lábak)
10x10 azaz 100 lábbal már azért lehet mit kezdeni
RAM EPROM-nak lehet elég ennyi lábkivezetés.
De tényleg az a korrekt, ha többrétegű a panel és nem kell szűkölködni.

Jól sejted, rosszul forrasztható. Ezzel a lakkal csak annyi a bajom hogy olyan csúnya feketés zöld. 5 éve vettem és nemrég fújtam le a védelem miatt egy nyákot így 5 év után vele.

Én is TN180-at használok, nekem az ég világon semmi bajom sincsen vele. Szerintem a tiéd csak azért csúnya, mert már rég lejárt. Ezek a lakkok általában 1 évig tarthatóak el szobahőmérsékleten.
Ha új a lakkod, akkor nagyon szépen terül, világoszöld színe van, és nagyon jól forrasztható. Ezenkívül forrasztás után abszolút nem marad csúnya a nyákod. Nem is látszik rajta, hogy megfolyna vagy elbarnulna a lakk. Persze mindez akkor igaz, ha ésszerű mennyiséget fújtál rá. Ha túl vastagon fújod be, akkor nyilván forrasztás után elbarnul egy kicsit.
Egyébként ha forrasztás után fújod le a védőlakkal, akkor az sokkal csúnyább lesz, mintha előtte fújtad volna. Mivel mikor ráfújod a panelre, még valamilyen szinten folyékony a lakk, és a kidomborodó részeknél (pl.: forrasztás) kicsit össze fog gyűlni a lakk, nem lesz szép egyenletes színe a felületnek!

Valószínűleg azért ilyen randa, mert már régi a lakk, ezek szerint. Esetleg tudnál egy képet feltenni egy ilyen nyákodról, vagy esetleg a weboldaladon lévő kapcsolások közül valamelyiknél használtad?

Érv+ellenérv. Remek...
Akkor esetleg így helyes lenne a használata?

1. lefújom vékonyan a panelt TN180-al.
2. A PAD-eknél előónozom.
3. SMD-k ráforrasztása.

Igen, ilyen sorrendben kell, ahogyan írtad.
A honlapomon ha bármelyik képet megnézed, láthatod a TN180-at. Mindig használom, kivétel nélkül.
De feltöltöttem ide egy képet, ez a nyák szintén le lett fújva, mégpedig szokás szerint, forrasztás előtt. Szerintem nem lett túl ronda, sehol nem folyt meg a lakk vagy hasonló...

Szerintem először próbáld ki valamin, amiben nem teszel kárt. Nagyon régen én már használtam ezt a lakkot. Ez utólagos védelemre való és nem folyasztószer helyett. Ha a padekről száradás után le tudod szedni a lakkot akkor fújd le a nyákot beültetés előtt. Ellenkező esetben csináld azt, amit én tettem. A kényes alkatrészeket ( beforrasztás után) aprólékos munkával alufóliával letakartam és a kész áramkört fújtam le.