Nem emlékszem már, de szerintem a 350 az még épp kijön belőle ha tudja a puffer. Ha nem, akkor meg mókolsz kicsit a visszacsatoláson. Meg élesztés után mérj rá a source ellenállásokra hogy mennyire fut együtt a 3 FET, és lehetőleg ne menj velük 60W/tok fölé már ami a disszipációt illeti.
Kivenni kivehetsz belőle többet is, csak akkor ne nagyon zárogasd rövidre mert megfőnek a fetek.

Közben kicsit összefoglaltam, hogy az akkori kutakodásaim során milyen típusokkal találkoztam:

-Az 50-es,60-as évek akkor korszerű, és még sok helyen ma is kapható elektroncső vizsgáló készülékekkel,
- az ezt követő korszak oszcilloszkóppal kombinált karakterisztika rajzolóival, mint például az általad linkelt megoldás elődjeivel,
- a mikrokontrolleres első kategóriás készülékekkel, mint a szintén általad linkelt Lengyel mérőkészülék. Ezekből elég sokfélét lehet fellelni a neten, még Magyar készítésűt is találtam, de szerintem a mérési eredmények nehézkesen kezelhetőek, és utólagosan nehezen feldolgozhatóak.
- a PC-hez kapcsolható megoldásokkal, itt az adatok feldolgozása már sokkal látványosabb és könnyen értékelhető mérési eredményeket ad. Ilyen pl. a szintén általad linkelt uTracker,
Én is PC-s megoldást választottam az általam készített karakterisztika rajzoló megépítésénél is, aminek megismerését ajánlottam az előző hozzászólásomban.
Egyben köszönöm az gratulációdat, jólesik.
Ezek a PC-s megoldások biztosítják az igény szerinti mérési módszer és mérési folyamat rugalmas beállítását/módosítását, biztosítják az igény szerinti adatkijelzéseket(Ua, Ia, u, Rb, S).

A fentiek alapján, szerintem, a harmadik változat valamelyike ad igazán jól használható megoldást.

Ja, és találtam egy igazi kuriózumot, a csőfoglalatok bekötésére és a csövek mátrix áramkörös, automatikus kiválasztására.

Szerintem "gyönyörű".

Az univerzális csőmérőnél a mátrixos megoldás ad nagy rugalmasságot. Az egyik oldalon a csövek lábai (1, 2, 3, . . stb), a másik oldalon a mért feszültségek, áramok. Akkor minden csőhöz lehet készíteni egy kódkártyát, ami megmutatja, hogy a mátrixnak melyik pontjait kell rövidrezárni pl egy rövidzár dugóval.
El lehet készíteni elektronikus formában is, a mátrixpontokban megfelelő kapcsoló elemmel, kódkártya helyett kódtáblázattal.
A rácsáram mérésére közvetlen, és közvetett módszert lehet használni. A közvetlen módszer a galvanométer (ez nem igazán járható) és a 100 kΩ -nál nem nagyobb rácslevezető ellenálláson nagyimpedanciás ( 1 - 10 MΩ) bemeneti impedanciájú műszerrel (+ némi számolás)
A közvetett módszernél egy pontosan ismert értékű rövidre zárható rácslevezető ellenálláson keresztül kapcsoljuk a rácsra az előfeszültséget. Megmérjük a rövidrezáró kapcsoló nyitott állásában az anód áramot, majd a rácslevezető ellenállást rövidre zárva, az előfeszültséget addig állítjuk, amíg az anódáram ugyanannyi lesz, mint előző esetben.
Ekkor arcsáram értéke az
Ig = (Ug' - Ug)/ Rg
képlettel számolható. Az Ug feszültség a beiktatott rácslevezető ellenállás, az Ug' a rácslevezető ellenállás rövidre zárása esetén beállított rács előfeszültség.
Homályosan emlékeztem, hogy valahogy az anódárammal kell manipulálni, de pontosan nem. Hiába az 50 év, az 50 év, meghát ilyesmire már jó régen nem volt szükségem.

Szerintem is szép, bár a linket berakhattad volna, ahol a projektet találtad....

Szíves kérésed/felszólításod-ra, íme:Bővebben: Link

Köszönöm a leírást, egy kicsit átgondolom és kitalálom hogyan is lehetne beilleszteni a rendszerbe. Bár most nyaralás van, úgy hogy legkorábban valamikor augusztus végétől tudok vele érdemben foglalkozni, akkor is előbb a dobozolást és a csőbekötést kell megcsinálnom, mert nagyon szétcsúsztam vele.
Egyébként nézd meg ennek a Német embernek a munkáját, ebből raktam fel az előbbiekben a mátrixos képet Itt:, mindig meglepődöm a precizitásukon, bár kicsit hagyományőrző megoldást választott, de ennek ellenére benne van minden amit egy PC-s--Mikrokontrolleres--csőteszternek tudnia kell.

Hogy legyen egy arduinós is

Elnézést, hogy csak most válaszolok, de nemrég érkeztem haza Békéscsabáról a találkozóról. Jó lett volna veled is találkozni, egy személyes találkozást én igazán nagyra tartok.
Nekem nagyon tetszik ez a hajtogatós megoldás, jól szervizelhető, ha probléma akad, és a modulos kialakításnak is vannak előnyei.
A bármit bárhova kialakításnak a mátrixos a megoldása. Programból vezérelhető, és kódtáblával menüből működik.
Mifelénk is a dobozolás a legnagyobb probléma, ezért mondtam még az elején, hogy annak a néhány ma is használatos csőnek nem csinálnék ekkora köretet, légszereléssel, deszkamodell szerűen oldanám meg. De azért a szép, precíz munkában tudok gyönyörködni.

Ugyan már, nekem is most nagyon rendszertelenül van egy kis ráérő időm. Most Keszthely mellől elég messze lett volna Békéscsaba, sajnos én ilyen találkozókon ritkán szoktam részt venni, nem is tudom miért.
Visszatérve a linkelt teszterre, azért ebbe a nagyon sok munka mellett, szerintem nagyon sok pénzt is nyomtak bele, amire én is úgy ítélem meg, hogy csak professzionális felhasználónak van igénye, ha még van ilyen felhasználási terület.
Amikor elkezdtem az enyémet, akkor kifejezetten a ma is gyakran használatos csövekre gondoltam, ebben is legfontosabb szempontként azok párbaválogatási lehetőségére koncentráltam. Azt hiszem ez sikerült is, ha elkészül a doboza, akkor egy komapakt kis szerkezet lehet(remélem) belőle.

Akkor már van miből válogatni és kiválasztani a neked legjobban megfelelőt.
Kíváncsi leszek melyik mellett döntesz.

Van már évek óta egy "gubanc"amit használok, de azon is kócon lóg méréskor a cső, egy picit csinosítani szeretnék rajta. Gyakorlati ötletek végett voltam kíváncsi ki hogyan oldja meg a kiválasztást. A Gee Lee áramkorlátos tápjára lecserélem a jelenlegi egyszerűt, nem mintha ez nem lenne elég oda, de egy zárlatot az csak jobban kezel mint ez az egyszerű védelem, a "kóc" meg marad, mert ahogy Pucuka és Gee Lee is mondta, annyi idő és pénz befektetést nem ér az az évi pár cső. Az uTracer-ről letettem, mert nem méréssel szeretnék nonstop játszani, hanem amit beépítek, gyorsan megállapítani az életképességét. A piac is jobban bízik a 30kg pluszos mérőkben, hisz láttam már 200 ezerért is elkelni orosz L3-3 csőmérőt. Biztos sokmindent tudhat(?) és súlyban is tekintélyes...

Azok általában még annyit se tudnak mint amiket mi összedrótozunk. Én is csak ámulni szoktam rajta, hogy miket el nem adnak ott és mennyiért. Ezt viszont nem lehet elvitatni tőlük.
Mutatok egy öreg gyárit, hogy mi van (inkább nincs) benne, milyen elven és mit mér, ezek is aranyáron cserélnek gazdát.
Meg mutatok egy olyan csövet amit szándékosan túlhajtottunk, így ment kb 10 hónapot (napi 2-4 órát), hogy ez idő alatt menyit csökkent a katód emissziója (2 pontos alulfűtős mérés).

Ennek az accurate-nek tényleg nem túl bonyolult a belseje, az oroszban legalább van jó pár cső is.

Ez a 2 pontos mérés, ha jól értelmezem szavaidból, beváltotta a hozzá fűzött reményeket és érdemes megépíteni. A trafót, a sok kivezetéses eredeti cikkben közölt verziót alkalmaztad vagy szabályozható táppal kivitelezted?

Nem szórakoztam primer tekergetéssel, fogtam egy használaton kívüli toroidot, megcsapoltam ott ahol 6,3V van némi terheléssel, utána megcsapoltam annak a 60%-ánál és ennyi. A többi menetből meg megcsináltam azt a pár voltot az LM317-nek. Azt a néhány db PCL-t meg labortápról mértem.
A mérés egy új katód esetén nagyjából hozza a tőle elvárható szintet, persze ez sosem lesz precíz. Ez azt jelenti, hogy ha felfűtöm a diódába kötött csövet, beállítok 10 mA áramot rajta, akkor ha átkapcsolom a fűtőfeszt, nagyjából arányosan kell csökkennie, azaz 60% körülire. Azért csak nagyjából, mert ez a 60 lehet 72% is meg 53% is. De, ha ilyen 43% körül mérsz akkor már biztosan tudhatod hogy abban a csőben már van jó néhány üzemóra, így a mérés már nagyon jó vitaalap egy használt csőnél.
Illetve az újnál is (NOS), mert én kizárólag új csövekből építkezek, és ezzel el tudom dönteni hogy valóban új-e amit vettem vagy átvágtak. Egy megrajzolt (mért) grafikonból ez sosem fog kiderülni, mivel névleges fűtéssel a használt is hozza még az új cső paramétereit, szinte meredekségcsökkenés nélkül.

Köszi! Van még ugyanattól a szerzőtől ITT egy másik emissziómérő is. Erről mi a véleményed? Bár ha nem csökkenti a fűtést az ember akkor szinte a kétpontos is tudja ugyanezt.

Csak érdekességként, más témában előkerült a 6C33C adatlapja, és láss csodát, rajta van a rácsáramra vonatkozó adat.
Bővebben: Link

Köszi! Nincs mese akkor ezzel kell építeni ezentúl mindent Nem tudom ezek a "botcsinálta" okleveles villamosmérnökök, miért a "hülyeségről" cikkeznek már 100 éve az RT hasábjain, hisz itt ez a rácsáram módszer, ami biztos elkerülte a figyelmüket....

Már megbocsáss, de épp Te mondtad egy előző hozzászólásodban a rácsáramos kérdésben, hogy a Magyari féle atlaszban nincs ilyen. Lehet, de az nem szentírás. Az én példányomban két oldalas hibajegyzék volt már a megjelenéskor.
A cső állapotának jellemzésére három fő paramétert szokás határadatként megadni, a nulla vezérlőrács áramhoz tartozó anódáramot, a meredekséget, és a vezérlőrács áramot. Természetesen ez nem minden csőnél, de ipari csövek adatlapjain így van. Ettől függetlenül, a három paraméter ismeretében lehet megállapítani a cső használtságát.
Az érdekesség az, hogy még ennek a nyamvadt stabilizátorban áteresztő elemként használt csőnek (ami nem épp a kiváló minőségéről híres), is ott van az adatlapján.
Engem sem bot csinált, hanem az a józsefvárosi, és dunaparti iskola, és a gyakorlat, de azok a mérnökök akik ezzel foglalatoskodtak, könyvet írtak róla (pl. Valkó Iván Péter) egészen biztos tudtak róla, és ezen paraméterek méréséről is.
Nagyon régen vagyok/voltam a rádiótechnika újság olvasója (vannak háború előtti példányaim is) de nem igazán emlékszem, hogy erről a témáról túl sokat cikkeztek volna. Volt cső elég gyári új is, viszonylag hozzáférhető is, nem igazán merült fel a kérdés, hogy "mennyi üzemóra van benne". Ahol ez a kérdés fontos volt, (rádió, és erősítő állomásokon, stúdióban) ott volt erre a célra megfelelő célműszer. Ez az üzemóra kérdés általánosságban egy újabb keletű dolog, mert már nem igazán elérhetők új csövek, ahogy írtátok is, a tesztelés szinte kizárólag a fűtőszálra vonatkozik, vagy még arra sem. Az is igaz, hogy az a cső amelyik elérte az élettartama végét a gyári ajánlások szerint, még működik, de meddíg, és hogyan. Ha ez nem számít, akkor hajrá.

Amit írtam, némi iróniával írtam, ezért lett volna a vigyor jel. A rácsáram mérés létjogosultságában nem akarok és nem is tudok már érdemben vitatkozni, mert egy hétköznapi átlagfelhasználó vagyok, a jelenlegi piaci kínálatból építkezek ezt-azt időnként. Hogy mit mértetek egy adótoronyban speciális csöveken, speciális ahhoz készített műszerparkkal, számomra az érdekesség kategóriába tartozik, de nem több. Egy autógyárban is vannak célműszerek amivel csak a gyár tud mérni vagy egy szakszervíz, mert nincs megadva Jóska Pista autószerelőnek, hogy 813 fokon mennyi a kipufogószelep szakítószilárdsága, és műszere sincs hozzá, mégha meg is leli az értéket az interneten. Többnyire HF dolgokat építek a saját szórakoztatásomra, klisztronokat, magnetronokat és egyéb extravagáns csöveket én soha nem fogok méregetni. A Rádiótechnika(mivel más nincs) hasábjait átnyálaztam csőmérő terén régebben a kezdetektől napjainkig. Egy építési cikket sem találtam "rácsárammérős" csőmérő építéséről, és te sem mutattál egy megvalósított gyakorlati csőmérő kapcsolást, ami ezt a módszert használja. A mérnökök sem cikkeztek róla az említett lap hasábjain, és a méregdrága gyári csőmérők is meredekség+anódáram mérés elven működnek vagy emisszió jó-nemjó alapon. Míg nem volt internet is megmérték sokan a csöveket, történetesen a Magyari atlasz alapján. Ha elengedhetetlen lett volna ezen rácsáram érték, szerintem egy cső fejlécét ő is ezzel kezdte volna az atlaszában. Ha nem haragszol, nem akarok áttérni már én sem a járatlan útra, és maradok az eddigi gyakorlatnál amit szinte mindenki használ a világon, én is ki tudom szűrni ha véres a torka egy csőnek.

Pedig az a bizonyos nyomógomb, ha nem is mérés, de a vizsgálat célját szolgálja.
Azért nem mutattam kapcsolást, mert ilyenem nincs, ha szükséges volt használnom, volt gyári megoldás, annyira meg sohasem érdekelt, hogy magamnak készítsek ilyet. Az a néhány alkalom amikor szükségem volt rá (de régen volt) akkor "deszkamodellen" elvégeztem azt a pár mérést, de nem kerítettem nagy feneket neki, ahogy már azt a polémia elején is írtam.
De a MÉRÉS szónak nálam komoly jelentősége van, annak megvannak a módszerei. Ha nem úgy, nem azzal a módszerrel kiértékeléssel történik, akkor csak vizsgálat, test, vagy valami próba. Nem tehetek róla, ezt is belém (belénk) sulykolták a botcsinálta iskolákban.

Látom a "botcsinálta" szó hagyott mély nyomot benned, pedig idézőjelben volt téve, és igen nagyra értékelem a cikk szerző szakembereket is, ahogy téged is és minden fórumlakót....
Számomra a MÉRÉS azt jelenti, hogy azt mér az ember amit könnyebb, amire az adott műszerei alkalmasak, gyorsabb , és kielégítően meg lehet állapítani egy adott eszköz, vagy alkatrész állapotát. Ehhez gyűjtöttem volna gyakorlati tapasztalatokat. Ilyen alapon egy zéner diódával is el lehetne játszani egy napig mire az összes jellemzőjét megméred amit iskolában tanítottak és belénk sulykoltak, a gyakorlatban viszont még letörési feszültséget sem mérünk legtöbben.

Inkább nem kommentálom, szerintem a kétpontos mérés jobb, korrektebb eredményt ad, és a csövet sem terheli jobban.

Ezekről a "nyamvadt" stabilizátor csövekről csak annyit, hogy egész jó SE-k készülnek belőle, legutóbb 9000 font körüli áron láttam, annyiért azért nem nagyon lehet vacakot eladni.
De a másik "nyamvadt" stabilizátorról a 6H13C-ről is csak azt tudom mondani, hogy nem azért építkeznek(zünk) ezekből mert ezek vannak még ezrével raktáron (NOS), hanem mert az általában a köztudatban lévő és közkézen forgó csöves erősítőknél (EL34,84 és egyebek) jóval szebb hangú építhető velük.
Na nem biztos hogy a szokványos kacsolástechnikákkal, mivel azok a triódák nagyon kis belső ellenállásúak, és az erősítésük is kicsi, így nem lehet őket csak kis impedanciáról meghajtani.

Van a 2003-as évkönyv 80.-oldalától egy csőmérő leírás Plachtovics úr tollából. Az, (vagy helyette a tápom) meg ez a kétpontos emissziómérő tökéletesen elég mindenféle mérés elvégzéséhez egy csövön. A rácsáramot ő is elintézi egy 2M2 ellenállással meg egy nyomógombbal. De, ha mérni szeretnéd az sem bonyolult, fogsz egy 1M1 ellenállást és az azon eső feszt simán meg tudod mérni egy 10M belső ellenállású műszerrel, ahol is a multiméter kijelzőjén a uA-eket voltokban kapod.
Én nem csak azért nem csináltam aurduinos PC-s projektet mert nem tudom megírni hozzá a szoftvert, hanem mert feleslegesnek is tartottam. Annak akkor lenne értelme ha az ember napi 8 órában csöveket mér, aki csak hébe hóba annak minek.
Ráadásul azt a két műszert dobozolással együtt is össze lehet rakni néhány nap alatt és használatba lehet venni, míg egy olyan PC-s rajzolgatós projekt fejlesztése mint látjuk hónapokig (netán évekig) tart.

Teljesen igazad van! Köszi mindent!

Ezt a kijelentés nettó butaság, vélhetően aki ilyen kijelentést tesz, indoklás nélkül, az nincs tisztában ezeknek a berendezéseknek a működésével.
A grafikusan megjelenített adatokból szinte az összes fontos csőparaméter leolvasható, a vizuális megjelenés pedig nagymértékben megkönnyíti ezek értelmezését.

Ez így van.

Még az is, ami az egyszerűen számszerűen megadott adatokból ki sem derül. Ami nem derül ki, az a zajra, és a környezeti feltételekre vonatkozó adatok. A cső zajára, rázásállóságára vonatkozó adatokat is lehet mérni, de az egy külön mérés lenne.

Mármint, minek a működésével nem vagyok tisztában kedves Accord? A butaság az amit most te írtál. Most egy darabig nem érek rá, de teszek majd be ide neked 2 grafikont, és mivel te velem ellentétben nagyon értesz hozzá, biztosan meg tudod majd mondani, hogy melyik cső új, és melyiket használtam hónapokig.
Ha nem tudod megmondani, akkor sajnos azt kell majd mondanom, hogy egyáltalán nem értesz hozzá.
Tudod, ezen én már rég túl vagyok. Ha minden fontos paramétert meg lehetne mondani egy csőről egy grafikon alapján mint írod (nem, nem lehet), akkor nem tudom mi a bánatnak is építettem azt a plusz emissziómérőt, mert hogy nem a magam szórakoztatására az teljesen biztos.

Most elolvasva az utolsó mondatodat, mégis igazad van, mert ott van benne az a "szinte" szó, szinte az összes, vagyis nem az összes... Olyanról meg teljesen felesleges vitatkoznod amit soha még csak ki sem próbáltál! Vegyél inkább leharcolt csöveket a vakerán aztán méricskéld őket, meg rajzolgattasd a képernyőre, addig se írsz butaságot.

Kíváncsi lennék vajon az itteni tagok közül ki az aki egy csöves áramkör építés előtt végzett e bármilyen cső mérést vagy ez megmarad a megszállottaknak. A hozzám hasonló kezdő amatőrök beérik azzal, hogy amit épít az működik. Többre nincs is szükségünk. Az persze nem mindegy, hogy egy végfok építésnél megváltozik-e a munkapont csak azért mert a cserénél változást vélek felfedezni. Bármi is legyen az igazság a méréseket illetően ez legyen az illető privát véleménye.