Ha ltspicében modellezek egy ilyen erősítőfokozatot,
az mennyire lesz valós?

Nagyjából, amennyire a modell az.... Érdemes lehet vagy 3 különböző típussal kipróbálnod, nagyjából ugyanazt mutatja e, mielőtt elhiszed...

3 féle modellező program, vagy 3 féle tranzisztor?

Természetesen alkatrészt értettem ezalatt!

szupervevő 2 tranzisztorral

Erre nagyon kíváncsi vagyok, mit tud.

Érdekes kapcsolás. Lehet hogy még korán van, de nem teljesen értem a működését. Elvileg minden megvan benne ami egy szuper vevőhöz kell, de kissé furfangosan lett összerakva. Ha jól gondolom, ez a hangolt antennakörből jövő jelet összekeveri az oszcillátor jelével, és a keverés eredménye lesz egyből a hangfrekveciás jel, amit a második tranzisztor erősít. De a gyakorlati megvalósítás számomra nem kerek.

Nincs ebben semmi rendkívüli, az első tranyó önrezgő-keverő üzemmódban középfrekvenciára keveri a venni kívánt adó jelét, majd demodulálás után a hangfrekvencia vissza van vezetve ugyanerre a tranzisztorra! Erősítés után jut a hangfrekvencia a második fokozatra, ami még erősít rajta.
Legalábbis ez az elve. Hogy működik e, vagy hogy mennyire, azt nem tudom megítélni...

Érdekes, hogy a dióda után a demodulált jelet visszavezeti az antenna és az oszcillátor kicsatoló tekercsein keresztül a bázisra és az oszcillátor LC körből szedi ki a hangfrekit.
A 10kpf (kilopikofarad - vagyis nanofarad?) is szokatlan

Hasonló RH-ra:
SWL 7MHz RX

Ez nagyon szuper.

Édes jó istenem. A tranzisztor manapság az ellenállások után a legolcsóbb alkatrész. A trafókat meg maga tekeri, vagy ingyé adják? Mikori lehet ez a kapcsolás? Valóban drágább volt akkor egy tranzisztor az elektroncsőnél is?

Egy csoportban irkáltunk és mondja az ember karácsonyra egy tranzisztort kért anyukájától. Meg is kapta csak az alkatrészt azt kért a tranzisztor az anyja 1 heti fizetése volt. Abból csinált egy 1 tranzisztoros rádiót amit esténként hallgatott. De mondjuk nálunk az egykori Jugóban a háború idején a fizetések 0,5 tól 1 márka volt ez anno egy BC107-es volt és suliba kellet ezt azt csinálni. Erősítőnek a TBA810-est csináltam az volt a legolcsóbb. A tranzisztor megjelenésekkor egy ideig drága volt. Modernebb technológiában nézd meg az okostelókat. Egy vagyon volt 512MB RAM-mal most apró pénzért veszel sokkal jobbat 2 vagy 4GB RAM-mal. Régen egy egy rádió vagy TV egy vagyon volt. Egy ismerősöm mesélte Németországban a színes TV az elején annyiba került mint nálunk egy vadi új Zastava 750.

Off.

Idézet:
„Régen egy egy rádió vagy TV egy vagyon volt.”

Véleményem szerint most is azok.
On.

De lehet, hogy láttam már ezt, vagy valami hasonló kapcsolást. A tranzisztoron spóroltak, de viszont tele van transzformátorokkal, kell bele KF tekercs, oszci tekercs is, amiket gyerekkoromban elkészíteni nem tudtam, és nálunk készen nem lehetett kapni, mint Amerikában. A roncsokból kiszedni, meg megfelelő szerszám nem volt. Ónszippantót akkoriban még a szakik sem használtak, A Sokol rádió hőre lágyuló műanyag tekercseit kitermelni reménytelen volt. Viszont az Ezermester és úttörő boltban lehetett kapni 1 Ft -os tranzisztort. Akkor nálunk egy kifli 40 fillér volt. Most viszont 3-4 db BC 547 árán kapsz 1 kiflit. Én is emlékszem, amikor a 4 alapműveletes zsebszámológép 15 20 ezer forint volt, ma meg már 2-300 Ft. Lassan olcsóbb lesz, mint a bele való elem.

Pont mivel középfrekvenciás tekercset nehéz készíteni, másik rádióból kell kiszedni lettek érdekesek a primitív rádiók. Néha jobb eredmény értem el mint a gyári rádió. Van egy zsebrádióm, gyári kínai és van egy 3 tranzisztoros reflex+visszacsatolt, Megeszi reggelire a kínai gyári zsebrádiót. Egyszer csináltam egy szuperhetet ugye másik rádióból KF tekercsek, aztán évekig nem érdekelt az egész, valamiért elvette a rádiótechnika izgalmát. Most egy 10 éve megint érdekel de megint a primitív rádiók vonzanak. Tetszik mit tudtak kihozni pár alkatrészből. Azt sem értem miért ragadtam le a középhullámnál, már csináltam 1 csöves FM rádiót ami akár 70km is befog rádióadót szobaantennával Bővebben: Link, de valami bája van a középhullámnak.

Középhullámra egy 15cmx20cm keretantenna jobb vagy egy 10cm ferritrudas antenna? Visszacsatolt csöves audion lenne. Terméseztessen kell hely csatlakoztatni külső antennát is mert egy csővel akarok hangszórós vételt elérni.

Fizikai méretben a keretantenna kicsit nagyobb a kis átmérőjű ferritrúdhoz képest.
Mobilitás , kisebb méret miatt inkább a ferrit rudat használják.
Érdemes lenne mindkét verziót kipróbálni.
Mennyivel jobb / rosszabb egyik a másikhoz képest.
Az audion visszacstolása hol lenne megvalósítva ?
Anódból - antennakörbe vcs tekercs soros áram korlát potencióméterrel, Soros vics tekercs / forgó kondenzátor ugyan így.
Fékező / árnyékoló rács áram/fesz szabályozás avagy erre csatolva vissza.
Ferrit esetén talán kevesebb zavaró szórt kapacitás van, mert készülék házon belül elhelyezhető.
A keretantenna a külső környezet felé nagyobb felületettel "érintkezik" így ezek a szórt kapacitások is jobban jelentkezhetnek.
pl.: 2 kosárfenék tekercs esetén akár a tekercsek távolságával is szabályozhatod a vcs mértékét.
Ez jellemző megoldás volt , adott időszakban a akár gyári rádiókban is.
Egyik a vevő keretantenna volt a másik az anódból vitte a visszacsatolt energiát.

Igen, én potenciométerrel és kondenzátorral szabályoznám a visszacsatolást. A trióda anódjáról menne vissza a jel. Klasszikus kötés lenne, bár gondolkoztam más megoldásokon is mint ultra audion vagy Hartley, de azok nagyon kisugároznak. Az áram nem a tekercsen menne csak kapacitív csatolással menne vissza. Szerintem az sem jobb ha direkt átfolyik az áram rajta.

Sziasztok !

Van egy oszcillátor ötletem, ami a Franklin oszcillátoron alapul.

Eredeti franklin

Ott a rezgőkör-ből az erősítő egy kicsi kondenzátoron át kapja a bemenetet,
és egy kis kondenzátoron keresztül küldi a kimenetet vissza a rezgőkörbe.

A kicsi kondenzátorok azért kellenek, hogy ne zavarják a rezgőkört,
az én ötletemben a jelet egy (nagy impedanciájú fet nem invertáló )buffer
venné ki, a kimenetet, meg egy nem túl nagy, kondenzátoron át lenne
visszavezetve, egy tekercsleágazásra. Ezért a kimenet se terhelné nagyon
a rezgőkört. A veszteség azonban kisebb, mint a két kicsi kondenzátoros
megoldásnál!

Az érdekelne, a fet nincs e veszélyben, mert a szimulátorban elég magasra
ment a feszültség a rezgőkörben!

Ez egy kicsit másképpen rajzolt de mégis Franklin-oszcillátor.
Stabilabb kimenő jel szinthez az alsó source közös ellenállás egy 3. FET szokott lenni amit a kimenő jel szintjének a változása szabályoz csúcsegyenírányítón keresztül.
Jelenleg egy kaszkód erősítő tehermenetesíti a környezettől az oszcillátor fokozatot.

Az alsó BJT emmiteréről frekimérő felé kimenetként használják.
A külvilágra pedig a egy 2 lyúkú ballun magon autó trafó szerű leválasztással , üldi ki az RF jelet.
BJT-k nagyobb f_t legynek ha feljebb mész frekiben BF24x , BF93 ...stb... .
FET : J310 , BF245 ...stb.

Elnézést kérek !

Lehagytam a rajzot az előző hozzászólásomról
ez lenne az ötletem:

A tekercset meg kell csapolni ... csak a macera van vele .
Sok a tranzisztor , 2 db FET elég Lásd fentebb.
MOSFET is megteszi akkor még jobb a rezgőkör stabilitása, mivel nagy Gate impedancia terheli a rezgőkört ... ugyan úgy pár pF kondikkal csatolni ki és be a rezgőkört a 2 db MOSFET között.
A 2db aktív elem teljesíti a fázis és amplitudó feltételt ami a pozitív visszacsatoláshoz szükséges.
(saját magát kergető astabil multivibrátor szerű állapotban vannak a tranzisztorok)
Lazán csatolva (pár pF) nem szólnak bele annyira a félvezető kapacitások a rezgőkör működésébe.
Így gyakorlatilag csak a L és C tulajdonságai határozza meg a kialakuló frekvenciát.

Nem rossz ötlet, a két mosfetes megoldás, főleg ha jól menne 2n7000-el.

Az én rajzomról most látom lemaradt a jfet-gate földelő ellenállása!

Nem szerencsés a fet-et teljesen kinyitott állapotba hozva a tápján keresztül kényszeríteni analóg működésre!
A gate-t nagy ellenállással földpotenciálra kell kötni, amivel záróirányba kényszeríted, és így minden szempontból jobb, stabilabb működése lesz....

Közben látom feltűnt neked is

Itt a javított rajz.

Van benne pluszban egy ellenállás, R8 ami nem lenne benne a végleges
áramkörben, csak azt néztem, a szimulátorban, ha leterhelem, a rezgőkört,
akkor meddig tud normálisan rezegni.

Szimulátorban jó, nem tudom, a gyakorlatban milyen lenne. (Nyilván R8 nélkül)

Mostmár tényleg itt van.

Ugye csak viccelsz? Mi értelme van az egésznek, ha az R8-at berakod?!!

Az csak a szimulációban van benne, a véglegesben nyilván nem lesz!

Így 300 ohmmal terhelve a rezgőkört még éppen működik, alatta már nem.
Valahogy ki kellett próbálnom.