Fórum témák
» Több friss téma |
Szerintem ez fog történni, ehhez csak pár kanna vizet kell vinni pluszban. Ha nem sikerül, akkor a lyuk úgysem veszik kárba (az alján leflexeljük és a csutakot visstatemetjük az utókor nagy örömére).
Annyira sok energiát azért nem ölnék egy 5. 000 Ft-os nyárs visznyereményezésébe, különösen ha sikerül, akkor sem az enyém lenne (tehát anyagilag bukós a projekt, tekintve a kb. 6 000 Ft benzinköltséget). De ha már úgyis ott vagyok, akkor azt a két kanna vizet megéri. Ameddig ázik, addig csinálunk mást...
Nem áztatni kell, az szerintem inkább káros. Kiásás után víz, azonnal mozgatás, miután könnyebben mozog, húzás mozgatás. Nem az a lényeg, hogy elázzon a föld, csak az hogy a szonda mellett keletkező üreg legyen teli vízzel. Az puhítja, így könnyebb mozgatni, meg csúszósabbá teszi, könnyebb húzni. Szerintem a mozgatást abbahagyni is csak rövid időre, mert a keletkező vékony viszonylag csúszós film sárrá ázik, és akkor már inkább ragad, mint csúszik.
Szerintem megvitattuk.
Ha van fejlemény, akkor jelentkezek.
Azért én még megállnék egy ásónyomra. Vannak ugye itten azok a fogalmak, hogy egykarú emelő, erőkar, mérnökileg ki is lehet számolgatni, meg mozgóképes irodalma is van.
A hozzászólás módosítva: Okt 24, 2021
Tökéletes megoldás.
Már csak néhány ismeretlen tényezőt kellene tisztázni. Milyen összetételű, rétegezettségű talaj mennyire tapadt a földelőszonda felületéhez? Egyáltalán milyen talaj? Leveréskor a szonda találkozott-e kővel, vagy egyéb szilárd anyaggal, ami deformálhatta?
Én csak segíteni szerettem volna a kollégànak, az általad feltett ravasz kérdésekre ő tudja megadni a helyes válaszokat, amikhez érzésem szerint minimum egy kutatófúrás szükséges, (szerencsés esetben vízért sem kell akkor menni vagy hazafele már ingyen lesz az üzemanyag), utána akár közösen ki is számolhatjuk a megfelelő adatokat. De szerintem neki lehet állni, Hübele Balázs módjára is, a nyers erő néha sikert kovácsol.
Az egy nagy szakmai baki. Nem is értem, miért nem veszi már le a honlap gazdája.
Ennek a hozzászólásnak semmi értelme az enyémhez kapcsolva.
Annak se, hogy azt írod, 40 éve nem lehet, majd rugalmasan módosítod, hogy ja, te nem szerelsz 40 éve alut. Te vagy a szabványügyi testület elnöke?
Sziasztok!
Ezeket a mai villany szereléseket nem értem minek kell minden egyes konektorhoz elosztószekrénytől csövet vinni a padloba. Minden helyiségbe külön csövek menek. A hozzászólás módosítva: Okt 28, 2021
A 60 éves villamos művek tankönyvünk amerikai találmánynak titulálta, például copperweld néven.
Több áramkör, nagyobb biztonság, gyorsabb hibakeresés, kevesebb kötés.
Én csak 50 éve tanultam a villanyszerelést. Nem néztem, mikori kiadás a könyvünk, év végén meg mindig beszedték. De elég réginek tűnt. '87-ben a technikusminősítő vizsgaanyagában szerepelt a higanygőzös egyenirányító. Mikor felszólaltam, hogy ezt már '68-ban szakmai ismeretek órán elavultnak titulálták, de még itt-ott villamos remízekben használják, kivették a vizsgaanyagból.
Szia!
A higanygőz egyenirányitó nagy túlélő ,A Miskolci villamos projektben kb 10 éve dobták ki az utólsó üzemelőt. Mi van ha nem lett volna uniós pénz erre is, máig működne ? S egy néhány régi gyár "gépházában " miket lehet-ne még találni ? A legkorszerűbb 1890s technikai vivmányok....
És szerinted mi a különbség a két egyenáram között, amit ignitronnal meg amit szilicium diodával nyernek.
Az 1890-t kicsit tulzonak tartom, mert akkoriban nem kellett nagyon semmit egyenirányitani, mert nem igen volt váltoáram. Sok helyen Europában még 1945 után is egyenáram volt a stekkerben. ( s nem egyenirányitott).
Visszaléptünk vagy 100 évet, gyakorlatilag minden egyenáramről működik, TV, LED lámpák, azaz mindegyik tápja egy greatz híddal kezdődik, kivétel ami nem korszerű: például a nem inverters hűtő.
Persze! Az egyenáram transzformálása és szállítása távvezetéken nem gazdaságos. A turbinák hajtotta generátorok váltóáramot állítanak elő, így kézenfekvő ezt a konnektorig elvezetni.
Egyre több energiatakarékos eszköz jelenik meg, kis súllyal emiatt valóban minden áramkör diódával kezdődik. Ezeket a diódákat ki lehetne spórolni ha az utca végén a transzformátor mindenkinek egyenirányítana és aktív PFC-vel DC230V-ot állítana elő. Így viszont minden háztartásban használt aszinkron motorra kellene egy ferekiváltó. Persze a szolgáltatótól lehene kérni egy ötödik vezetéket amin 24V DC jön és 100A-ig terhelhető, a baj, hogy a vezetéken a trafóháztól túl nagy teljesítmény elveszne. Ha ez sem jó akkor végül a villanyóra mellé is kerülhetne egy nagy PFC táp ami DC24 voltot állít elő 100A-en, hogy kiszolgálja a TV-t számítógépet, mobiltelefont, izzókat, de a kérdés az, hogy kitől veszel garanciácal 24V-ról működő nagyképernyős TV-t? Vagy turmixgépet. Tehát a végén csak oda jutunk, hogy egyszerűbb minden eszközbe beleépíteni az eszközt amivel letranszformáljuk és átalakítjuk a feszültséget. Talán a ledes fényforrások esetében mégis úgy gondolnám van létjogosultsága a 24V egyenáramú rendszernek, mert a benne lévő szabályzó gyakran meghal. Ezen kívül nem kellene inverter az akkuknak, ha áramszünet van. Napelemről is könnyebben lenne tölthető az akku.
Az utolsó mondat a megoldás. Ez meg is valósítható.
És jóval drágább is, miközben kb. 99 %-ban felesleges. Fel nem tudom fogni, minek egy kamrába két áramkör: egy a világításnak, egy a magányos dugaljnak. Hasonló szitu lenne, ha 500 méterenként lenne benzinkút...
A 24V-tal csak annyi probléma van, hogy mondjuk amit magam építettem régebben az 33V körül nyit ki. Meg általában az összes, ami nem néhány W teljesítményű, hanem látni is lehet alatta (24-36W). Illetve általában ha 6V-os soros ledek vannak benne, akkor még ennél is jóval nagyobb feszültség kell neki.
Igen, cserébe többet kell fizetni. Ez hasonlít arra, hogy 1 db Fi relé elég, vagy jó ha van 5 db.
A hozzászólás módosítva: Okt 29, 2021
Engem egyszer megvilágosítottak. Azért kell, hogy ha az egyik helyiségben szerelni kell, akkor ne kelljen már elővenni a 25 méteres hosszabbítót, hanem csak a 6 méterest. Régen is megfelelt hogy az óra után volt mindjárt egy üres dugalj, és egyetlen áramkörön volt az egész ház, meg szerintem a lakások 99%-ába ma is ugyanúgy megfelel. Már ahol normálisan meg van csinálva minden, mert akkor ott 25-30 évig biztos nem lesz olyan, hogy javítani, szerelni kell az egyik helyiségben, míg a másikakban meg élnének.
Az ilyeneket azoknak lehet eladni sikerrel, akik már attól is dobnak egy hátast, ha leáll a Wifi két percre.
" Az egyenáram transzformálása és szállítása távvezetéken nem gazdaságos"
Még jó hogy ezt a kínaiak nem tudták meg: The Changji-Guquan +/-1,100kV project Bővebben A hozzászólás módosítva: Okt 29, 2021
És az igazság kettő között valahol. Az egy automata se annyira jó ( felénk a 70-es években is általában kettő olvadóbiztosítékkal szerelték a házakat), a minden áramkörhöz egy sem annyira kifizetődő. A köztes állapot meg egyénre szabva, pénztálca, és meggyőződésfüggő.
Annyira azért nem elvetélt ötlet.
A váltóáram, és a magasabb feszültség elterjesztésekor a feszültségátalakításra egyedülálló eszközként a transzformátor létezett. Az energiafelhasználás csökkentése mostanában azt hozta, hogy a legtöbb, nem helyhez kötött eszköz párwattos fogyasztású.
Ha rendelkezésre áll 24V egyenáram, akkor gondolom más topológiával megoldottad volna a dolgot, még csak sok fejtörésbe sem kerül.
24 V DC / 100 A? Ne már! Elképzelem ahogy minden utca elején combvastagságú vezetékek indulnak el az elosztóktól.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |