Fórum témák
» Több friss téma |
Nem, 48V 20amper, a ház elosztójában a tápegység mely 3 fázisról megy de még akkor is aktív pfc vel ellátva, illetve teljesen szabványos zavarvédelem, esetleg akkumulátoros kiegészítéssel, erről menne tv, világítás, pc, töltők, inverteres hűtő, Így több zavarforrást meg nem szinuszos áramfelvételt lehetne kiküszöbölni.
Természetesen a 230AC is marad, ahol fúteni kell, mosógép, sütő, mikro. A hozzászólás módosítva: Okt 29, 2021
Lassan csak eljutunk a 110 V-os hálózathoz, amit a világ fele használ.
Bővebben: Link A hozzászólás módosítva: Okt 29, 2021
Szia!
AZ amerikai módi? Az utcán 6000--18000V (ha valaki lopni akarná ) s a felhasználónál meg 1-1 trafó a 115/230V hoz Mert azért 4kW felett náluk is 230V dukál. De ez a lakókocsiknál rögtön 12-24V lessz..
Egy elméleti kérdés, mekkora feszültségű lesz majd a szupravezetőkkel kiépített hálózat....?
Tudom ma még vannak korlátai az elterjedésének, gondolok itt a nagyon alacsony környezeti hőmérséklet szükségletére, de a kutatás a szoba hőmérsékleten is alkalmazható anyagok megtalálására irányul, és mivel nem zárható ki a siker, itt illene elgondolkodni milyen is lesz a villanyszerelői szakma utána. Milyen összetevői lesznek, mit fog a villanyszerelő "kábelként" szerelni. Például ha gázszerű akkor gázszerelő is lesz egyben a szaki, ha folyékony akkor vízvezetékszerelő is egyben és így tovább.... Megkérnék mindenkit lazára fogjátok a válaszokat, de a moderátorok ingerküszöbére vigyázzatok.
Voltam Mexikóban a nyáron. Láttam a kábeleket az ottani Obihoz hasonló Home Depot-ban.
Ha 110V a feszültséged akkor ugyanahhoz a teljesítményű hajszátítóhoz mint amit az EU-ban használsz kétszer akkora áram kell. Gondoljátok a hosszabbítók kétszer olyan vastagak mint nálunk? Inkább az van, hogy náluk valóban melegednek a vezetékek a falakban. Ami nálunk max 32A az náluk 64. Ha valaki jól megterheli a hálózatot akkor szép kis feszültségesés jön létre.
Nincs olyan hogy szobahőmérsékleten szupravezető. Annyit mindig fog majd kelleni hűteni rajta, hogy csak spec hűtőberendezéssel és szigeteléssel lehessen használni.
Ha a kutatásokkal találnak olyan anyagot amivel alulról elérik a szárazjég szublimálási hőmérsékletét, az már jó lehet egy vasútnak.
Söt nagyon ugy néz ki, hogy a nagyfeszültségü hálozatok csucsa ismét az egy drotos 1000 kV-s távvezeték lesz, mert a jelenlegi háromfázisu hálozat 400 km feletti hosszban már használhatatlan, és méreg drága. Márpedig ha, ne adj isten, mégis az akkus e-autok fognak elterjedni, akkor kénytelenek leszünk alapjában átgondolni a törzshálozat kialakitását.
( Szerencsére a mintaország hatalmas csödöt mondott. 2011 ota Németországban 12000 km vezetéket kellett volna kiépiteni/átalakitani. Ha minden jol megy 2021 végére eljutnak az 1000 km-nyi uj tápvonalig . Itt is látni mennyivel könnyebb valamit leállitani/tönkretenni - 17 atomerömüvet - mint bármit is épiteni ). A hozzászólás módosítva: Okt 30, 2021
Ha már felvetődött ez a kérdés, aki felújít, vagy újat épít, lakó helységenként egy darab független konnektor az ajtó mellet megfontolandó ( porszívó, szerviz, tartalék ), aminek külön áramköre, kismegszakítója van.
Érdemes ilyet kiépíteni. Egy átlagos lakásnak azért 8-12 db áramkörrel kell rendelkeznie. A hozzászólás módosítva: Okt 30, 2021
Nem a 8-12 áramkörrel van gond, hanem a gazdaságos és környezetkímélő 42-95-tel.
Nagy távoságon nem a három fázis a probléma, hanem maga a váltóáram. Ha egy vezeték hossza összemérhető a hullámhosszal, tápvonal lesz belőle. Márpedig az 50 Hz hullámhossza kb. 6000 km.
Ez azt jelenti, hogy kb. 4 - 500 km -ként (λ/4 -nél rövidebb távolságonként) a vezetéket meg kell szakítani egy alállomással. Ez teszi drágává az ilyen nagytávolságú váltóáramú energia szállítást. Ilyenkor (és ha nem lehet alállomást építeni a földrajzi viszonyok miatt) jön szóba a nagyfeszültségű, egyenáramú rendszer, mert így csak két drága átalakító állomást kell építeni a távvezeték két végén. A hozzászólás módosítva: Okt 30, 2021
Nem akartam ilyen részletekbe menni, a hajdani tanulmányaiból csak az ökölszabályra emlékeztem, ahány kV annyi km az ajánlott vezeték hossza.
Kösz, hogy felfrissitetted az okokat.
Mondjuk ez ellen szól az, hogy nem mindenki számit arra, hogy ha a szobát áramtalanitja, van egy konnektor amelyik áram alatt marad. És gondolom nem piros szinű, felette nagy figyelmeztető felirattal, mert hülyen néz ki a nappaliban...
De bizony, számítani kell. Lekapcsolás után is mérni szükséges. Pont ez lenne az előnye, hogy le lehet szakaszolni és nem marad a helység teljesen áram nélkül.
Előző helyemen, kb. minden szoba labornak volt kialakitva. Külön kapcsolószekrény, 3F 24/42 V trafó, stb...
Rendesen én maradtam estig, és melóztam az egy PC-n, amink volt. Elszállt a tápja. Mondom magamban, hogy akkor megyek haza, holnap lehet ezzel bármit is csinálni, ma már nem. A biztonság kedvéért kihúztam a PC-t a konnektorból, nehogy valaki használni akarja. János kollégám legendásan korán járt melózni, mert úgy jött a vonatja, reggel hat előtt már bent volt rendesen a cégnél. Fogna neki melózni, de nincsen áram. Hát kiégett a biztositék. De ilyenkor még nincsen raktár, nem lehet vételezni másikat, fusi meg nem várhat, hát megpatkolta. Jön Laci barátom, ketten dolgoztunk az szent PC-n, rendszerint. Kapcsolja be, semmi. Nézi hogy mi fene van? Hát ki van húzva a konnektorból. A többi már a legendárium része...
Nem teljesen értem a problémát. Nem tiltja semmi, hogy ne 50 Hz-et használjon az emberfia a továbbításra. Ha nagyot álmodunk, azt ne szűk cipőben tegyük.
Az 50Hz-től való eltérés lefelé nem jó, mert akkor nagyobb trafó kell. Felfelé nem jó mert a hullámhossz miatt, ha jól értem gyakrabban kell állomást építeni.
Szia!
felfelé növelni a frekvenciát ?-csökken a km távolság. Lefelé csökkentve pl.15hZ ? igen nőne a km, meg a trafók tömege /ára .
Állomás az nem biztos hogy egy komplett transzformátor, hanem csak a kábelkapacitást kompenzáló soros folytótekercsek.
Sziasztook!
Most látom milyen tréfának estem áldozatul. Eddig nem mutatta az előző hozzászólást .
Annó linkeltem nagyjából az összes komolyabb alállomásunk kapcsolási rajzát.
Telefontechnikai hasonlattal élve, a légvezeték jó, mert egymástól 30 cm távolságra lévő 3 mm-es réz (pontosabban bronz) vezeték hullámimpedanciája ohmos, és 600 Ohm. Kábelnél sokkal közelebb vannak az erek, és nem levegő a dielektrukum, igy a kábel erősen kapacitiv. Soros "pupin" tekerccsel volt szokás kompenzálni. Nagyfeszültségnél nem igazán szeretik a kábelt, 10 kV ugyan teljesen bevett a belvárosban, de nagyobb feszültségen és távolsára a szabad vezeték az általános (bár ronda, stb.). Hullámhossz kérdésben nem tudom mit segit egy alállomás? Idézet: „Hullámhossz kérdésben nem tudom mit segit egy alállomás?” Sokat. Lehet kompenzálni, újra kezdődik egy tápvonal. Tökmindegy minek nevezed, pupinnak, fojtónak, trafónak, az átvitt teljesítény miatt biztos nagyméretű, nagysúlyú, és be lehet építeni a biztonsági berendezéseket. Mindez együtt alállomás.
Sziasztok! Egy egyszerű kérdésem lenne.
Kismegszakítóból 2,5 mm² tömör réz vezetékkel jövök el.Viszont be kellene kötnöm mellé egy 1,5mm² es vezetéket azonban ez nem áll meg a kismegszakítóban rendesen. Van erre valami normális megoldás? Előre is köszönöm a segítséget!
Mivel bővíted a hálózatodat egy újabb áramkörrel, ráadásul az kisebb keresztmetszet, akkor a kismegszakítók számát is növeld meg, a vezetékhez méretezett kismegszakítóval.
Tehát a legjobb megoldás egy újabb kismegszakító beszerelése. A 1,5 mm2 vezetékhez 10 A-es B karakterisztikájú. . A hozzászólás módosítva: Nov 1, 2021
Igazából nem gondolkodtam ilyen "komoly " megoldásra de lehet ez lesz a nyerő. Amit csinálni akarok az a következő: powerline adapter azonos fázison légy a lakásban illetve a garázsban ahova ki akarom vinni a netet. Hiába dugom be a házban mondjuk az 1 fázison egy dugaljban és kint a műhelyben az 1 fázison is egy dugaljban de működik rendesen. Ezért gondoltam arra hogy a lakáselosztóban lévő 3 fázisú kismegszakító elmenő feléből (ami megy ki a műhelybe) onnan vennék le egy fázist egy dugaljnak ami nem csak az 1 fázison hanem ugyanazon a vezetéken is lenne.
Idézet: „A 1,5 mm2 vezetékhez 10 A-es B karakterisztikájú. .” Vagy B13A, de az nem olcsó.
Szia!
Akár 1 kismegszakitó alá is bekötheted -persze ha a B10-13A es. Tömör vezetéknél hajtasz 1-1 db "hurkot" s ezt rakod egymásra ,majd megszoritod. Hajlékony/sodrott vezetőnél kettős érvéghüvellyel .
Ez is egy érdekes dolog, évtizedeken keresztül ment a 1,5-es réz b16 bakony kismegszakítókkal, sőt régi szerelésnél nincs is 2,5 réz a lakásba esetleg
6kw-os villanykályhához lehúzva! Úgy látszik a réz sem olyan már mint régen!
Igen, de régen nem is ment a szobában a 150W-os TV, 200W-os PS5, anya indít egy mosogatógépet, mosógépet munka után, a másik gyerek szobájában szintén megy este egy PC 250W fogyasztással. Ezt kábelezd le 1,5-es kábelekkel egy-két áramkörön, és ebben nincs is semmi extra... (azt is el tudom képzelni, hogy a mai vezetékek sincsenek olyan minőségűek, mint régen)
Nem mondanám... Inkább a régi TV-k zabálták a villanyt, a mai korszerű LCD-k nem esznek annyit. Nekem egy 100 centis Sony Bravia-m van, olyan tápja van mint a laptoptöltő és 19,5V/3A-t tud, szóval ennél biztosan kevesebbet fogyaszt a TV. A régi 100W-os izzók helyett ma 12W-os ledek világítanak. Porszívó meg volt régen is meg ma is van, ahogy hűtő is. Egyedül mikró nem volt. Nálunk is még az 50+ éves alu szerelés van B16-tal, és akkor is el tudom indítani a mikrót ha megy mellette a kombitűzhely villanysütője ami 9A.
Amelyik PC nem izmos játékgép, az meg a monitorral együtt se nagyon fogyaszt 120W-nál többet (megmértem).
Létezik 50 Hz-től eltérő hálózat Európában, a német/osztrák vasút hálózata 15 kV 16 2/3 Hz. Mindez 110 kV 16 2/3 Hz egyfázisú hálózatról üzemeltetett alállomásokról megy, a teljesítményhez képest nagy, dögnehéz trafókkal. Ez természetesen a mozdonyok trafóira is vonatkozik, ott nem probléma a nagyobb súly, mert nem pörög ki a kerék. A csökkentett frekvenciának egyébként a múlt század elején alkalmazott, egyenirányító nélküli, soros gerjesztésű motorok az oka. Azok kis frekvencián kisebb veszteséggel üzemelnek.
A vasútnak ezekben az országokban saját erőművei vannak, illetve forgó áramátalakítók. Kb a 80-as évek óta megjelentek a félvezetős átalakítók. Nyilván ma már semmi se indokolja a csökkentett frekvenciát, de egy ekkora hálózatot átszerelni 50 Hz-re esélytelen... |
Bejelentkezés
Hirdetés |