Némi fizika, és máris van magyarázat mindkét jelenségre.

Közben aludtam rá, és pár ötlet:
- Ugye az egy húrhoz két fototranzisztor nem párhuzamosan van kötve? Mert ellenfázisban működnek, és "differenciál" bement járna hozzá...
- Ugye kicsit meg vannak döntve közép irányban, hogy a húr közepére nézzenek?
- Van tipusa a 0805 fotótranzisztornak? Mert például lehet különböző a spektrális érzékenysége, amivel lehetne csökkenteni a zavarérzékenységet.
- Ugyanide kapcsolódik, hogy nagyon meglepett, hogy nem brummog. Ez számomra azt jelenti, hogy nem igazán lát infrában, azaz a rizsszem izzó nem biztos hogy tökéletes a megvilágitáshoz.
- Egyáltalán milyen a bemenő fokozat? Nem kellene hogy külső fény lefektesse...

Ha lesz Egerhet2022, hivd már el a srácot zenélni.

A két fototranzisztor sorosan van kötve, a közös pontról megy a jel az erősítő felé. A típusa KP-2012 P3C. Infra tartományban, 950nm-en van az érzékelés maximuma, a LED-es világítás egyáltalán nem zavarja. Az hogy nem brummog, nem állíthatom, hiszen az erősítőmnek is van egy nem elhanyagolható alapzajszintje.
Mindenképpen kiviszem ezt, vagy az utódját a következő Egerhet-re.

Akkor nagyjából mindenre gondoltál, ami én is.

Megfogott a leleményességed. Magam is próbáltam ilyen alternatív handszedőket gyártani. Nálam olyan sikeredett, hogy hat darab sorosan kapcsolt néhány menetes ferritmagos tekercs lett a hangszedő, ami 10,7MHz-re lett hangolva, és egy oszcillátor rezgőköreként üzemelt. Úgy gondoltam, a húrok közeledése-távolodása elhangolja a frekvenciát, tehát FM moduláció jön létre, amit lehet demodulálni. Ezt egy FM monó kis rádió KF bemenetére csatlakoztatva szépen muzsikált is, de nem igszán tetszett. A hagyományos hangszedő sebesség érzékeny, ez az FM izé pedig mozgás érzékeny. Ennek köszönhetően kevés magas, illetve sok mély hang keletkezett. Demoduláció utáni korrekció nem segített, mert a magas hangok zajossá, a mélyek torzításba fulladóak lettek. Megoldást jelentene, ha valami szervó áramkör eleve a modulációt tartaná kordában úgy, hogy valahogy mint egy AFC áramkör, de olyan időállandóval, ami kvázi sebességérzékennyé tenné a hangszedőt. Egy biztos. Külső 50Hz-es mágneses tér nem generál benne jelet.

Már régen nem foglakozok hangszerekkel, de igy olvasva talán másképp kellene fényt modulálni. A régi motorosok talán még ismerik a méregdrága szalaghangszorok müködését, amik ugye arrol voltak hiresek, hogy a legkisebb torzitást produkálták. Szoval az optokoplernek egy változo résen ( hur meg valami) között átjuto fényt kellene érzékelniük. Hasonlo rendszer volt a hajdani filmhangkamerákban, ahol egy izzo fényét két modulált szalag között juttatták át egy optikán keresztül a filmnyersanyagra, hogy rögzitsék az optikai hangsávokat a negativra.

Sziasztok!
Egy dobozt (kettőt) kreáltam a napokban. Az ok az volt, hogy a gitárosaink nem akarják halkan hajtani az erősítőket, a hangosítós pedig le akarja halkíttatni az alapokat.
Nos arra gondoltam, csinálok egy illesztő dobozt galvanikus elválasztással, szimmetrikus kimenettel. Ennek bemenetét egyszerűen az erősítő valamelyik szabad hangfal kimenetére dugom, az XLR csatiról meg a hangosítós megkapja a szimmetrikus jelet.
Van jóféle szélessávú hangfrekis trafóm, de ez nem hifihez kell, ezért kellene egy hangfal szimulátor utána. Már csináltam olyat hogy analóg aktív szűrős szimulátor reaktív műterheléssel, de most műterhelés re nincs szükség, mivel az alapok szólnak.
Próbáltam passzív szűrőket szimulátorban, de nagyon bonyolultá vált a kapcsolás. Mindenképpen passz>vban gondolkodtam, hogy ne kelljen táp a dobozhoz.
Bevillant egy gondolat. Mi lenne, ha a trafó szórt másodlagos paramétereit ki tudnánk aknázni, akár egy rezonáns tápegység transzformátoránál.
Kerestem viszonylag laza csatolású trafót (nem éppen hangfrekire készült), és megnéztem az átvitelét. Egy Schaffer vagy mi gyártmányú tekerenc volt az alany. Egész tűrhető, de nekem nagy a szekunder kimeneti jel. Hát leosztottam. Igen ám, de eltűnt a magas. Megnéztem a szkóp 1kHz-es kalibráló jelével, és bizony lassulás tapasztaltam ha leterheltem a szekundert. Megnéztem van e hatással a terhelés mértéke az átvitelre, és igen. Nagyobb ellenállással túllövéses, kicsivel lassú. Ha kihangolom, vagyis illesztem, szép gyors túllövésmentes az átvitel. Ez így jó is lenne, de kell mellé egy kabinet szimulátor. De ennek a trafónak mint mindnek van mindenféle paramétere. A primer induktivitása egy soros kapacitással ki lehet hangolni éppen a alsó rezonáns frekire, amin lesz egy kiemelés, aminek jósága a szekunder oldali terheléstől függ. Ez alatt meredeken esik az átvitel, mint egy igazi hangláda esetében. Az átvitel a magas frekik felé szép egyenes lenne, de ez nem jó. Egy gitárhangszóró néhány kHz frekin kiemel, majd utána meredeken esik. A szekunderrel párhuzamos kondenzátor a kívánt helyen teszi mindezt.
Tulajdonképpen egy trafó, kettő kondenzátor, valamint a szekunder oldali illesztő terhelés ami egyben jelosztó is önmagában adja a galvanikus elválasztó, DI box, valamint kabinet szimulátor funkciót.

Nos, ma ki lett próbálva valós körülmények között, nem csak itthon virtuális módban. Nagyon meggyőző volt a hangja.

Sziasztok!
Építettem egy Soldano SLO klónt, az lenne a kérdésem hogy az LDR-ek táplálását hogyan lenne érdemes megoldanom. Az eredeti erősítőben az LDR-eket egy külön 6.3V-os leágazásról hajtják a trafóról a fűtés 6.3V kivezetésén kívül. Az én trafómon viszont csak 1db 6,3V ág van, aminek van egy közép kivezetése. Ezt bekötöttöm az anód feszre egy 1:10-es osztóval ami megemeli GND szintjét a fűtésnek ~40V-al. Erre volt nekem bekötve az LDR tápja, de zajos volt, még a tiszta csatorna is, aztán kipróbáltam egy külön toroid trafóval, úgy már nem volt zaj. Gondolom a megemelt fűtés okozta illetve hogy az ldr-ek nem voltak a földpontra kötve. Arra gondoltam első körben hogy módosítom kicsit az ldr-ek tápját és egy litium ion cellával működtetem azt az 5 ldr-t. Esetleg megcsinálhatom úgy is hogy a közép kivezetést csak simán gnd-re kötöm és az 5db előfokcső tápját egyenirányítom és pufferelem, így még talán zajmentesebb is lenne mint a megemelt fűtéssel.

Sziasztok! Van valakinek nyomtatásra kész, méretezett ts808/ts9 NYÁK-ja? Amit a neten találtam, azt nem lehet mérethelyesen kinyomtatni.

Erre gondolsz?

Igen, köszi

Egy gitár erősítőt építettem vizsga munkának. Kezdő ként, de sikeresen működésre bírtam az egészet, viszont kb 50HZ búgó zaj van benne. Minden ami van tervrajz, nyakterv van. Kaphatok tanácsot esetleg?

Az egész egy kettős szimmetrikus tápról működik (toroid csapolva) +- 24V ami Feszstab IC, illetve egy +- 35-40V ig terjedő kimeneti fesz. Amit a hálózat határoz meg.


Az előerősítő bemenetén a + jel coax kábellel van bekötve. Ez 2 tranzisztoros erősítővel van megépítve az elso fokozaton gain állítási lehetőség a 2. Fokozaton hangszín szabalyzóval. A kimeneten nincs RC csatolo kondi mert a vegfokon van DC levalasztas. A kimenete 0-2,5 V ig terjed. A kimeneten a +jel megy coax kabellel. Fontos megjegyzés hogy nincs árnyékolt dobozolása még. Ez lehet egy megoldás szerintem.


A vegfokot vasaroltam ami egy TDA 7293as végfok 90W kimenettel ( de a táp csak 70-80W. A vegfokon van jelölés ahol esetleg Hifi használat esetén a GND elkaparhato a föld hurok ellen. Mivel mono ezért nem látom értelmét elkaparni.


Tapasztalások a működés során :


A búgó hang a gitár lefogását követöen halkabb jelentősen.

A Gitar nincs rendes foldelessel ellátva (elmondas alapján).

Eleinte olyan érzékeny volt, hogy a gitár érintését is hallhatóvá erősítette, ezt coax kábel kissé javította, hogy miként nem tudom pontosan.


Cél : a külső zavarerősítés minimumra csökkentése.
Köszönöm!!!

Rosszul van belül földelve. Ilyen cuccnál nagyon kell vigyázni a GND-k összekötésére és felhasznált huzalok méretére.
Azok kizárolag egy pontban találkozhatnak, csillag földelés. Ide kötheted a hálozat zöld sárga vezetékét is.
Ha majd lesz fém doboza, akkor azon is meg kell keresni azt a pontot ahova a csillapontot kötheted, ahol nem zug.

Nem tudom számít e, de nekem csak test pontom van, konkrét föld nincs, amúgy nem teljesen értem a föld és a testpont közötti különbséget ezért csak feltetelezem h nekem az van. Ha mindegyik föld pont direkt csatlakozik a toroid 0 potenciáljához az sokat segítene neki?

Feltételezem ha ez nem sikerül akkor a nyáktervben van olyan rész ami ezt a hurkot képes elő állítani?!

Az is elöfordul, de azt mi nem látjuk. De elöbb neked kell átnézned a földeléseket.
Sok ilyen érzékeny berendezés dobozolás nélkül nem biztos, hogy hibátlanul müködik.

Akkor első sorban előerosito dobozolás illetve foldelés átalakítása dolgozok, később kérdezek ha valami gondom akadt, köszönöm!

Helló! A kérdésem most inkább gitárosokhoz szólna. A chorus effektet jobb digitális delay-el kitekerni, vagy hagyományos chorus gitár effektet használni?
Azt tudom hogy basszugitáron elvileg jobban szól a delayből kitekert chorus effekt, de egy gitáron már más a helyzet. A kettő között hangzásban van különbség? Hallottam hogy a digitech digital delay pedálva chorusra kitekerve úgy hangzik mint egy boss ce-2, így az talán jobban is hangzik mint egy sima chorus gitáreffekt. Van aki ezt próbálta már? Vélemények?

Az effeklánc utolsó része általában a Delay ( bár ez sem ökölszabály!) és elötte van a Chorus, ezért erre csak akkor kapsz választ ha keresed a saját hangzásodat. Van az a pillanat amikor úgy érzed NO EZT KERESTEM! pl. én ezt a Vox -ban találtam meg Overdr. (minimális) Boost. Room. (ez sem kitekerve) +AC30. (van aki a Boost. és utána a Overdr.)
A mostani multiknál már ezt a lánc sorrendet is lehet módosítani, így aztán lehet kisérletezgetni a hangzások között.

Sziasztok!

Szeretnék a basszusgitár erősítőmbe egy hőfok függő ventlátorvezérlést építeni. Kicsit nagy a szélzaj és nem színpadi hangerőn kihajtva teljesen felesleges. Egy Ashdown MK 500 Mark King modellről lenne szó. Gyárilag két hűtőventilátor van benne, de nincs benne vezérlés, folyamatosan megy teljes fordulatszámmal. Volt néhány levélváltásom az Ashdown-nal ezügyben. Azt írták, hogy semmi gondot nem okoz az utólagos beépítés, majd küldenek egy technikai útmutatót, hogy miként javasolják az átalakítást. Nem vitték túlzásba az agyalást, küldtek egy linket egy, hűtőbordára szerelhető hőkapcsolóról, hogy ezt iktassam be a ventilátor elé a pozitív vezetékre oszt jónapot.

De én olyant szeretnék, ami a hőmérséklet függvényében változtatja a ventilátorok fordulatszámát és csak 60 fok környékén kezd el fullon tekerni. Tudna valaki valami kipróbált kapcsolást ajánlani. Nem vagyok egy elektronikai guru, de egyszerűbb kapcsolásokat meg tudok építeni.

Nem tudjuk milyenek azok a ventillátorok. Vannak olyanok amik fordulatszámát nem lehet egyszerüen változtatni ( a vezerlöelektronika a ventillatorban van). Ezért ajánlotta a gyár is a hökalcsolot.

Tegnap szétszedtem, kipucoltam, újrazsíroztam a csapágyakat. Valóban van belül a ventilátor alap panelján néhány alkatrész. Ez lehet a vezérlés? Amúgy szimpla kefementes, indukciós motornak látszott.

Ha kapcsoló, akkor ez elvileg jó lenne ugye?
https://www.hqelektronika.hu/hu/close-60C2B0c-open-45C2B0c-bt-f-060

Ha kefementes akkor van benne elektronika, azaz nem tudod nagyon szabályozni. Probáld ki, hogy pl 6V-rol mit csinál.

Igen ez jo lehet

Köszi, megpróbálom.

Elugrottam a körzeti elektronikai boltba és az eladó is megerősítette, amit mondtál. A kétvezetékes ventilátor nem szabályozható, a 3 vezetékest lehet változó fordulatszámmal vezérelni.
Úgyhogy rendeltem egy Honeywell termosztátot, ami 60 foknál zár, 45-nél nyit. Ezzel szerintem megoldom.
Amúgy mekkora hőmérsékletet bírnak egy ilyen erősítőben a végfok tranyók? Valaki azt mondja, hogy 200-nál sülnek meg. 60-nál gondolom még vígan ciripelnek. Meg gyanítom, hogy az csak egy dolog, hogy 60-nál bekapcsolnak a ventillátorok, attól még mehet feljebb a hűtőborda hőmérséklete.

Általában ugy tervezik, hogy maximális teljesitmènyen is még 60 körüli legyen szobahömérsékleten a hütöborda. Ne feledjük, sok nyári koncerten sok helyen 40 fok feletti hömérséklet is elöfordulhat és ezt azért minden jobb erösitö vigan ki szokta birni. A te esetedben lehet, hogy a ventillátorok otthon el sem indulnak.

Emlékeim szerint a kétvezetékes ventilátor is ugyanúgy hajtható PWM-mel, csak fordulatszám-visszajelzés értelemszerűen nincs. De egyébként feszültséggel elég jól szabályozhatók, most is itt zizeg az asztalon 6 voltról egy elszívónak használt 12 voltos kisventilátor.