Akkor egy kérdés. Sosem gondoltam utána hogy mi lehet a műszaki oka, csak tapasztalat, nem tudom más is felfigyelt-e rá. Amikor ezek a fetek fordítva vannak bekötve, vagyis nem source hanem drain kimenetű az erősítő (pl. VF2) akkor ezek a katyvaszok ("fetes hangzás") nem jönnek elő annak ellenére sem hogy ugyanolyan gyenge a maghajtásuk. A kapacitások ugyanúgy jelen vannak még ha máshogy is.

Kedves Gee Lee, nálam kiderülhet kb 1 hónapon belül hallgatóval.

Nekem más a tapasztalatom. A drain kimenetű erősítők hangja engem sokkal hamarabb kezd el zavarni, mint a source-követős megoldások esetében. Persze ez függhet a konkrét FET típustól is.

Nagyjából egyetértek, bizonyára lehet olyan FET-es erősítőt építeni, aminek nem lesz a szokásos FET-es erősítőkre jellemző hangja. A változó kapacitás hatása viszont csak csökkenthető pl. megfelelő meghajtással, de teljesen nem szüntethető meg. A BJT-nek is van ilyen tulajdonsága, bizonyos szempontból rosszabb is mint a FET, szerintem ezt a lényegesen nagyobb meredeksége elég hatásosan (delta I_C/delta U_BE) kompenzálja, másképp fogalmazva az így keletkező torzítási komponens más jellegű, és jóval kisebb lesz. A megoldást én a BJT és a FET ügyes kombinációjában látom, terveztem is ilyesmit, de sosem raktam össze, mert közben jött a D osztály.

Nekem van egy megérzésem, hogy azért ezekbe az eltérésekbe más is belejátszik....

Nyilván belejátszik más is, nagyjából minden mindennel összefügg. Viszont amit említettem annak van technikai magyarázata is.

A ±80 V táppal 300 W körül ad le 8 Ω-ra, de táplálható ±90 V-tal is.

Átalakítás nélkül kibírja a +-90-95Voltot? Vagy azért valahol bele kell nyúlni?

A két topológia között van egy nagy különbség. A VF2 és hasonló kapcsolásoknál magasabb frekvencián megnő a nyugalmi áram, de ez nem gond, hiszen a magasabb frekvenciájú komponensek csak alacsony szinten vannak jelen. Tehát nagyobb frekvencián közelebb áll az "A" osztályhoz.
A komplementer source követő fix UGG (a két fet kapujai közötti feszültség) miatt nem tud megnövekedni a nyugalmi áram, mivel amennyivel nő az egyik feten, a másikon annyival csökken.

Nem igényel semmilyen változtatást.

Ez a kombináció jó gondolat, én powerjfet+mosfet kombóval kísérletezek éppen. A jfet a vezérelt, de mivel ezek az eszközök csak 25V-osak, kell a source vezérelt mosfet kaszkód.
Nálam nem hifi a cél, hanem hangszererősítő. Ott nem a jelalak hű átvitele a cél, hanem a jelformálás. A kapott hang a mérvadó, hiszen abból lesz a zene.
De ebbe most nem megyek bele jobban.

Hifinél a DENON is használ mosfetet, de nem a klasszikus audióra fejlesztett laterálist, hanem nagy áramút, ahol relatív nagy az említett delta ID/delta UGS.

Ajánlottam korábban Rod Elliott kezdőknek szánt erősítőjét.
Elkészítettem nyugalmi áram szabályzóval. Mellékelem a kapcsolást.

És itt van neki a kvázi végű ős változata valami nagyon régi újságból vagy könyvből. Átméretezve 100V körüli tápfeszre, 120 vagy 150V-os végtranyókkal ebből is ki lehet hozni 100W-ot, és bármelyik változatnak a háromból (komplementer, kvázi vagy darlingtontranyós) szebb hangja van mint a differenciál bemenetű (st151) változatnak.
Ha már hang, érdekes hogy sokan példálóznak ama Marantz MA9-PM11 vagy Pioneer A06-07-400X féle rajzokkal hogy az milyen jó, de még senkinek nem jutott eszébe megépíteni. A Marantz használtan sincs 600 ezer alatt az ebay-en. És érdekes hogy csak ez az 1-2 típus, mert amúgy egyéb Marantz-okkal meg dunát lehet rekeszteni a jófogáson úgy 20 és 150 ezer között. Most úgy is megint ilyen semmitazégvilágonnincskedvemcsinálni hangulatom van, lehet hogy berajzolom szimulátorba.

"de még senkinek nem jutott eszébe megépíteni"

Khmmmm.... eddig kb. 40 példányban épült meg..

A rajzban azért van néhány hiba.

Akkor nem is annyira jó, mert sehol nem hallottam ömlengést róla az elmúlt években? A kép alapján az nem az a változatú nyák amit a kínaiak is árulnak hozzá? Melyik rajzban van hiba? A service manualban nem nagyon lehetne hiba, de ugye eleve eltérő pl. az MA9 és a PM11 meg az a Pioneer is amit Apex A40 néven koppintottak. Szóval már ott elakadtam hogy most akkor melyiket is lenne érdemes berajzolni.

Keress rá, mint V4 végfok. A panel saját tervezés, nem kínaiak által árult.

A hiba pedig az "ős ab" rajzában van.

Értelek, tehát akkor az mégsem épült meg 1 példányban sem hanem valami más. A V4 engem nem érdekel, kizárólag az eredeti MA9 vagy PM11, a manualban lévő nyáktervvel. Mondjuk az más kérdés, hogy minimum ugyanolyan alkatrészekkel is kéne megépíteni amire ugye sok esély nincs.
Az MA9S2-höz árul a kínai komplett kit-et de nekem az már ránézésre se jön be, na meg lehet hogy a kapcsolásba is belenyúltak már itt ott.

Sosem fogod pontosan utánépíteni, tekintve, hogy a félvezető készletét már nem gyártják.
Én is azért használok mást, de minimum ugyanolyan jót, esetleg jobbat.

Jó nálam a bordaszerelésed! A KT féle VF4-em is így készült, és került az erősítő hátfalára.

Köszi. Az volt a cél, hogy minél kevesebb és rövidebb legyen a kábelezés, közben viszonylag egyszerű a mechanikai felépítés

Mek-elek-től még sokat tanulhatsz, ha figyelsz

De Karesz!
Téged is szeretlek (olvasni is). Még akkor is, mikor akkorát rúgsz, mint egy jobb tranziens....

Igazából ez lenne a lényeg, hogy minden a helyén van. Bocsi a kinyilatkozásért! Karesztől külön elnézést!

Szia!
Igen, ezzel tisztában vagyok, hogy a híd kimenetre nem szerencsés a sztereó fejhallgatót közös földdel bekötni. Tesztelgettem is és rájöttem, hogy nem működik így.

De én nem a nagyobb teljesítményű híd kimenetet használom. Van annak az IC-nek egy dedikált fejhallgató kimenete is, kisebb teljesítménnyel, ami már nem híd. És kapcsolható, hogy melyik kimenet legyen aktív. És a fejhallgató kimnetét használom.
Itthon mobiltelefon bemenettel teszteltem és tökéletesen működött így.

Profi vagy, egyből ráéreztél, mi a hiba!
Ma kimértem a bácsi fülesét és tényleg az a lúdas! Szakadt a közös vezetéke.
És az én fülesemmel rendben szól mindkét oldali bemenetet bekötve.

Sziasztok!
Hátha valaki tapasztalt már hasonlót. Vagy egy aktív SUB erősítőm és időnként sisteregni kezd, mint egy rádió. Új potik vannak benne, mozgatok mindent rajta de semmi jele kontak hibának. Pár másodpecig sistereg, majd abbahagyja.

Hozzám is hoztak valamit hogy javítsam meg, nem tudják mi a baja. Más készülékeknél tapasztaltam hogy elromlik.
Ez is kevés információ.
Kellene márka (nem dojcsmárk, mert az megszűnt, néztem a tévében), modell, típus, esetleg fotó a belsejéből, a distergés hangja valami formátumban.

Hi Mesterek!
Nem pont erősítő, de köze van hozzá . Esetleg rossz helyen van majd kérem a törlését, vagy áthelyezését.
Adott egy mély láda erősítő, aminek az energiát egy ~ 600W -os toroid szolgáltatja (kősebiekben kap majd egy nagyobbat, de hát az anyagiak . Kapott lágy indítót, amit egy pic felügyel. A gondom vele, hogy így is haza vágja a B16 kismegszakítót, azaz leold.
Jelenleg sorosan van 4db 10 Ohmos 5W ellen, amit ~100 ms-ig van az áramkörben, majd egy párhuzamosított relé behúz, így rövidre zárja a 40 Ohmos előtéteket.
Az egész erősítő (műhelyben elindul, C20 a kismegszakító) nyugalmija AC 230V ról 200mA (4db trafó). Szerintem a toroid jó A trafó adott volt, csak újratekertem a szekunderét a megfelelő feszekre. Van egy kicsi morgása/bugása, de nagyon fülelni kell hozzá. Ami dobozolva egyáltalán nem hallatszik .
A kérdésem az lenne, hogy a lágy indító meghúzási időnek mi lenne az opcionális. Illetve a hely szűke miatt muszáj voltam emeletesen építkezni. Így a MCU a lágy indító rész felé/közelébe került. Egy acél lemez darabbal el/le tudom árnyékolni, vagy rosszabb lesz?
Segítséget előre is köszönöm.

Jobban bele gondolva.... ez az erősítő egy komplett mozi része. Azaz jelenleg 3deck indul egymás után. Proci,vég és a mély láda erősítő. Lehet hogy a harmadikra "le fáradt" a kismegszakító Majd megnézem hogy a mély láda erősítőt indítom abból a helységből/áramkörről akkor is elmegy e a mennykő

Ennyi puffer mellé kevés a 100msec. Nekem 80000µF mellé 5mp a késleltetés, igaz, hogy nem szimplam huzalellenállást használok, hanem NTC-t.