Esetleg mosógép motorvezérléssel ki lehetne váltani, vagy ott túl lassú a szabályzás? Továbbra is rejtély számomra, hogy hogya gyújtaná be a uC, ha se a saját gnd-je, se a pozitív tápága nem gyújtja direktbe rákötve.

A korábban felvázolt kapcsolás triakkal működik, egy átlagos tirisztorral nem. A triak működésének kellene utána olvasnod. Az A1 és A2 között folyó áram iránya és a Gate-n folyó áram iránya lapján kijelölhető egy Descartes koordináta rendszer, ami 4db 1/4-es síkra bontható a koordináta tengelyek mentén. A triakok általában mind a négy negyedben gyújthatók, de nem egyformán. A negatív A1 és A2 áramirányban pozitív Gate árammal általában nehezebben gyújthatók a triakkok, ezért ha az egyirányú gyújtóáram egyszerűségét akarjuk választani, akkor annak célszerűen negatívnak kell lennie. Ezért szokás úgy felépíteni az elektronikát, hogy annak tápellátásának pozitív pólusát közösítik a triak A1 pontjával, és a tápellátás negatív pontja felé húzva a gate-t képzik a gyújtójelet.
A konkrét probléma megoldását segítené, ha megírnád a típusát annak a félvezetőnek, amit be szeretnél kapcsolni.

Ez az ellenállás nem sorban van, hanem párhuzamosan a G - M1 kivezetésekkel, és a célja M1-M2-re jutó gyors feszültség változás (nagy dV/dt) esetén a kapacitív csatolással a gate-re kerülő feszültség ne tudja a triak-ot nem kivánt módon triggerrelni.

Meg akartam mutatni a falstad szimulátorral, de sajnos abban is rosszul van szimulálva. A tirak paramétereinél megadható a Gate-MT1 Resistance (ohms), de azt úgy veszi mintha sorba lenne.
Bővebben: Link

De ha megméred igazi triak-on (én megtettem), akkor látni fogod. 5V és 75 Ohm gate ellenállás esetén kb 0,8..1V fog esni a triak-on és a többi a 75 Ohm-on. Ami 55mA körüli áramot jelent.


Nem rövidzár védett az, nincs ott plusz soros ellenállás beépítve, az amit mértél a kimeneti FET Rdson-ja. Azaz ekkora feszültség esik a FET-en. Impulzus üzemben lehet, hogy elbírja, de régen rossz, ha az adatlapban megadott Absolute maximum fölötti értékekre van tervezve.


Tipikusan akkor van gond, hogyha az IO lábon nagyobb feszültség lesz, mint a kontroller tápfeszültsége, mert az Latch-up-ot okozhat.
A kapacitív csatolás hatását csökkenti a G-M1-el párhuzamosan kötött belső ellenállás, de lehet, hogy további védelem kellene (pl. Snubber RC, ami szintén nincs forma3 által berakott rajzon), vagy még inkább egy külső tranzisztoros meghajtás jobb lenne.

Köszi, így már értem a labortáppal tett megfigyelést, hogy fordított polaritásra gyújtva jóval nagyobb áramot vett fel.
Bta16-800 típusú triakot szeretném begyújtani kézzel a uC helyett. Tudtommal az uC csak saját tápfesz tartományában tud kimenő feszültséget adni, ennek ellenére se a + se q - tápágara direktbe rákötve (az uC helyére triakot vezérélő kimenetre) nem indul a motor. A kapcsolási rajzot csatoltam az első hozzászólásomhoz.

A uC kiforrasztása után a gate-re menő 75 Ohm-os ellenállást lemérted?
Amikor GND-re kötöd a gate ellenállás másik végét, akkor mekkora feszültséget mérsz az A1 (+5V) és Gate között?

Igen, pontosan 75ohm. Viszont az A1 és a gate között a 75 ohmos ellenállással gnd-re húzás után csak 0,08V-ot mérek.

Szerintem próbáld ki egy másik triakkal. Biztosan sérül a gate, ha nem is ment teljesen tönkre.

Bár vadiúj amit betettem, kiforrasztottam és visszaraktam a eredetit, és azzal 0,04V-ot tudok mérni. (ez kiszerelve labortáp + izzóval tesztelve működik) Illetrve a típussal tévedtem, az eredeti a BTA16-800, amivel helyettesíteni próbálom az pedig BTB-800CW.

Jobban megnézve ezek a feszültségek összevissza ingadozna 0 között DC állásban mérve. Lehet a táp részével van baj? Próbáljam esetleg az uc tápot fokozatosan beterhelni, és mérni?

Triak gate 75 Ohm-on testre, akkor mennyi az 5V?
Ha 75 Ohm jó, triak jó, akkor már csak a táp maradt.

0,09v, szóval tényleg a táp tűnik el. Labortáppal a tápelkót kisegítve azonnal indul is a motor. Ilyenkor 5V-on 60mA-t vesz fel a táp felöl, szóval nagyon túlterhelve sincs. Megnézem mégegyszer a táp alkatrészet, nem sok mindenből áll..
Erre amúgy azért nem gyanakodtam, mert bent lévő uC mellett már kipróbáltam ezt, és nem ment.

A rajzon C?-el jelölt kondenzátort kiforrasztottam, mert gyanús volt félig meddig áramkörben mérve, de a kiforrasztást kivetően a fém rész le is pottyant róla, megsemmisült. Ennek mi lehet a szerepe, kb milyen értékkel helyettesíthetném?

Úgy sejtem, hogy a szinkron jelet szűrte.
A vezérlő áramkörnek fázishasításhoz tudnia kell a hálózati feszültség fázishelyzetét, hogy megfelelő időpillanatban gyújtsa a teljesítmény félvezetőt. Legtöbbször a nullátmenetet szokták figyelni. A kapcsolásban R4 és R5 alkot egy olyan osztót, ami a hálózati feszültségről adhat olyan jelet, amit a vezérlő IC feldolgozhat. A hálózati feszültségen rajta lévő zajokat le szokás szűrni, ezt végezheti a C? kondenzátor.
Az érték meghatározása nekem problémásabb. Jó lenne tudni a vezérlő IC típusát, annak ismeretében lehetne értelmezni a választott 47/470K osztót. Ha nullátmenetet figyel a vezérlő, és merev szinkronozású, akkor jelentős fázis tolást nem végezhet a szűrő (feltételezem ezzel, hogy nincs benne PLL-es követés). Ha kb. 0,1ms fázistolást engedünk meg, akkor ha jól saccolom, kb. 2nF lehet a kondi. Mondjuk 2,2nF NP0 anyagú kerámia kondival próbálnám meg.

Köszi, a mikrokontroller ez a kínai darab: HR7P169

Számolgattam kicsit a zener kalkulátorral, és arra jutottam, hogy 5W elenállás mellett, nem igazán lehet 5-10mA-nél több a kimenő áram. Lehet, hogy ez szándákosan így van tervezve, és a uC olyan rövid idő alatt gyújt, hogy azt a pillanatnyi tápigényt az elko fedezi? A 22k ellenállás értékből is csak néhány mA adódik. Emiatt normális így, ha lehal a tápfesz?

Most volt egy kis időm foglalkozni a témával, mivel érdekelt. Méregettem egy kicsit. Fogtam egy BTB10-800BW triacokot és elkezdtem megmérni a gate áramot a feszültség függvényében egy 100 ohmos soros ellenálláson keresztül. 1.2V-tól 2 V-ig 0.1V lépéssel, onnan kezdve 0.5V lépéssel. Ezért a törés a kék vonalban 2V-nál. A zöld vonal a számított eredő ellenállás értéke. A triac terhelése néhány mA volt, hogy ne legyen tartóáram. 2V-nál nyitott ki teljesen. Amíg nem nyitott ki, addig teljesen lineáris az ellenállás, míg a kinyitása után elkezdett hiperbolikusan csökkenni. Zárt állásban 75 ohm volt a számított érték, míg 5,5V-nál, 43 mA-nál már 30 ohm volt ez az érték.
A másik, hogy tanulmányaim alapján úgy emlékszem, hogy a digitális áramkörök kimenetei föld felé tárlat tűrőek, azaz van védelem, míg a táp felé nincs. Két kimenet szembe kapcsolását és testzárlatot simán elviselnek. Erre találtam egy rajzot. Az, hogy a kontrollereknél a gyártástechnológia miatt ez az ellenállás integrálva van, az a működés szempontjából, azaz a kimenet terhelhetőségének a határolása szempontjából mindegy. A lényeg, hogy létezik a működő védelem, azaz nem megy tönkre a kimeneti buffer testzárlat esetén.

Gate-M1 feszültséget kellett volna mérned, abból látszana, hogyha már kinyitott, akkor ott egy PN átmenetnyi feszültség esik. 0,7..0,9V, ami minimálisan nő csak a gate árammal.

Mellékeltem a TIC226D-ről a mérésemet.
Gate-M1 között mindkét irányban 80 Ohm mérhető.
Gate áram és feszültség összefüggése standard dióda karakterisztika. Nincs vele sorban ellenállás, a 80 Ohm párhuzamosan van.

A kimenet amit beraktál egy régi TTL kapu, a kontrollerekben meg CMOS kimenet van. 1 N és egy P FET, például a PIC16F628 belső rajzát mellékeltem. Nincs ott semmi extra áramkorlátozás, csak a két FET.

A triac gate akkor sem lesz nulla ellenállású, ezért van a soros ellenállás a gate-en.

Én is ismerem azt a rajzot, de az csak funkcionális rajz. Ha valóban így lenne, akkor a kimeneti FET-ek sorban szállnának el zárlatkor, de nem teszik, hanem simán túlélik. Ahogy írtam, ez az ellenállás integrálva van és ez mérhető is. A gyakorlatban számtalan "zárlatos volt, aztán jó lett" hibával és megoldásával lehet találkozni, nem pedig azzal, hogy már az n-edik kontroller megy tönkre, mire megtaláltam a zárlatot a föld felé.

A gate-M1-gyel párhuzamosan van az a belső ellenállás, le is írtam miért, és az is megmagyarázza miért nem lehet sorban, de én nem foglak győzködni tovább. Azt hiszel amit akarsz.

A méretezés szempontjából ez teljesen irreleváns, de főleg nem hit kérdése, mivel én nem hiszek, hanem mérek és kipróbálok, számolok. Nem mondtam, hogy ott nincs párhuzamos ellenállás, tehát nem értem, hogy valójában mit akartál mondani, főleg a győzködés szó értelmetlen. A lényeg, hogy nem lehet nulla ohmmal számolni a gate ellenállást, ahogyan azt te tetted, még akkor sem, ha a PN átmenet elkezd kinyit, még akkor is van valamekkora ellenállása. Ez tény és nem hit!

Ezt írtad:



A gate egy PN átmenet, és vele párhuzamosan ott van a 60..80 akármennyi Ohm.
Az egészet tekintheted ellenállásnak, de mivel az áramtól függően változó érték, ezért nem szerencsés annak tekinteni. Ha megnézed a TIC példámat láthatod, hogy 40mA-nél 0,82V esik azaz megfelel 20,5 Ohm-nak, 20mA-nél meg 39 Ohm-nak, 10mA-nél meg kb 75 Ohm-nak. Műszerrel megmérve, amikor a PN átmenet zárva van meg 80 Ohm. Ezzel így nem számolhatsz.

Amikor méretezed, akkor inkább úgy kell, hogy az 5V-ból levonod a PN átmeneten eső feszültséget, ami mint láttad a fenti diagramban 0,7...0,8V, majd a maradékot osztod a kívánt gate árammal. Vagy fordítva, az eredeti példánál maradva:
Ig = (5V - 0,8V) / 75 Ohm = 0.056A = 56mA, és nem 37mA, ahogy te számoltad.
De le is mérheted.

Sziasztok nem tudom,hogy jó helyre írok e, de ez a topic áll a problémámhoz a legközelebb. Egy Philips HR7774 konyhai mixer/szeletelő fordulatszabályozója "bolondult" meg, ugyanis a csavarásra hullámzik a fordulat. Pontosabban a tekerés alatt lecsökken, majd kis idő múlva áll be a beállìtott fordulatra. Inkább akkor csinálja amikor minimumról maximumra tekerem. Visszafelé nem hullámzik. Próbáltam potit cserélni de nincs változás. B-vel kezdődő potit raktam bele ami ha jól tudom logaritmikus , olyan is volt benne. A triak cseréje sem segít. Ezen kívül már csak egy mikrokontroller vezérlő van benne amivel nem tudok mit kezdeni mert az programozott, de bízom benne hogy az jó. A fordulatszám érzékelőt ha kikötöm akkor természetesen felugrik a maximumra. Merre induljak? Köszönöm a válaszokat.

Sziasztok

Itt most elöször irok sokat olvasgattam itt. Lenne egy kerdesem, feltennek ker tervet a motor fordulatszam szabalyzasrol. A kerdesem, hogy melyik a jo szerintetek.
Viszont en nem ugy hajtom meg mint az atlag itt. Keszitettem neki egy diodahidon keresztül egy kapcsolast aminek 12 Voltnak kellene lennie, de nalam 15 Volt van. Az Ne555 az meg 15Voltal siman müködik. Viszont a villanymotorom az 12 Voltos, lehet nem igazan szereti azt a 3 Volt pluszt.
Szerintetek melyik kapcsolas a jo es hogyan tudnam 3 Voltal lelyebb vinni a meghajto aramot Stab kozka nelkül.

A lay fájlt csak "bennfentesek" tudják megnézni...

Két kérés.: Először is, mekkora a motor és mihez akarod használni? Másodszor, a rajzot kép, pdf vagy más, egyszerű emberek számára is látható formában tedd fel! (most éppen nem a saját gépem előtt ülök és más gépére nem telepítgetek ezt-azt)

Úgy képzelted, hogy mindenki rajzolja le ez alapján a kapcsolási rajzot, hogy értékelni tudja? Találja ki az értékeket, no meg hogy mi lenne az a lábatlan alkatrész...?

Szo nem volt arrol, hogy le kellene valakinek is rajzolni. Gondoltam, hogy Layout programja sok mindenkinek van es azzal meg tudja nezni a rajzot illetve az alkatreszek azonositojat. Nem tudom milyen vagyis melyik alkatreszre gondoltal ami labatlan. Ket helyen nincs alkatresz mivel az egyik a 230V a masik az a dc motor meghalytasa, de rairom majd az alkatreszek nevet-meretet. Különben ez egy auto ablaktörlö motor meghalytasat kellene hogy elvegezze.

Hello! " Különben ez egy auto ablaktörlö motor meghalytasat kellene hogy elvegezze."
Az elég érdekes lehet. Mert ez a 2,2µF-os kondenzátoros táp, maximum 100..150mA leadására képes. Én ugyan nem ismerem az ablaktörlődet meg a terhelését, de gyanúm, hogy nagyságrendekkel nagyobb áramra van szüksége.
Mindemellett ha a motor nem megy, akkor a zénernek kell lenyelni az összes áramot, ami 1,2..1,8W között lesz. Vagy is egy BZX85C12 "kiforrasztja magát" a panelből ekkora terhelésre.

Sziasztok!

Adott egy kicsi konyha robotgép. A probléma az lenne vele hogy 1-es fokozattòl a 4-ig nem indul el a motor, utána viszont elindul, de nagyon lassan, majd ha még egy kicsit tekerünk a potin akkor már jòval gyorsabban forog a motor. Végig mértem mindent rajta, a potit is, és megfelelően működik. Egyedül a triakot nem mértem. A triak hibája okozhatja ezt a jelenséget ? Vagy mi okozhatja ezt még ? BTB16 800 triak van benne.

Ha rossz helyre írtam akkor elnézést érte.