Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Oszcilloszkóp vétel, mit gondoltok?
Valahol mintha láttam volna ilyesmit, de azon PCI express volt videokártyához, és USB3-al csatlakozott. Laptophoz használta az illető. Ezek után nem lehetetlen, hogy PCI csatlakozóval is létezhet ilyesmi.
Ehhez valami nálam sokkal tájékozottabb ember kell, mert az igaz, hogy tudok néhány szoftvert egész jól használni, de ezzel ki is merül a tudásom. Na jó, még egy XP-t fel tudok rakni...
Van, csak nem mindegy, hogy milyen chipsetes (van ASMedia, Perocom és valami ami nem ugrik be), hogy a hangkártyád elindul-e vele (utána kell nézned külföldi audio fórumokon). Ezt én is végigjátszottam az E-MU kártyámmal, aztán végül vettem egy PCI extendert és kivezettem a házon kívülre, mert belül már nem fért el (azért kellett volna PCIe portba átalakítóznom).
https://www.aliexpress.com/item/1005002107914464.html https://www.aliexpress.com/item/4000824364859.html Az USB kábel csak az összeköttetés miatt van.
A talán a prohardver valamelyik témájában küzdött egy illető ilyesmivel, egy videokártyát akart laptophoz illeszteni. Emlékeim szerint működött is neki, de a sávszélesség kevés volt, így nem tudta jól kihasználni az erősebb videokártyát.
Mekkora a harmadik-harmonikus torzítása a hangkártyádnak 8kHz-en? Nem mérhető, mert nem viszi át azt a 24kHz-es jelet! Így kijöhet akár -150dB-es torzítási érték, persze ez abszurdum.
A hangkártya nem műszer, hagyjuk már meg arra, amire való. Az RMAA és más szoftverek némelyike nem hangkártyához készült, hanem speciális mérőkártyákhoz! - Továbbra sem értem, mit kifogásoltok a Picoscope 2204A-készülékében? Még jelgenerátora is van.  Üdv!
Tényleg nem értelek! A kicsit is komolyabb hangkártyák bemenetein csak egy minimális, aliasing szűrő van, jó magas törési frekvenciával, ami nem korlátozza be a teoretikus analóg sávszélességet! Tehát pl egy 192ksps-es kártyával, ahogy már mondottam, 96kHz-ig mérhetsz igen jó paraméterekkel! Tehát minden torzítási termék, ami nem nagyobb 96kHz-nél, az pontosan leképződik! Fölötte erőteljes digitális szűrés van magában az ADC-ben, így aliasing jelenséget nem nagyon fogsz látni, bármilyen frekvenciájú jelet is adsz be neki.
Tehát nem értem a problémádat, mit nem tudsz lemérni vele és miért?!! Amúgy halkan kérdezném meg, hol láttál te komoly audio méréseket megejteni oszcilloszkóppal??! Milyen paramétereket tudsz leolvasni egy szkópról, ami érdekes lehet audio szempontból?! Amihez a 12bit-es szkóp(vagy bármi más) elég, az igencsak kaka erősítő lehet!
Akkor jól sejtettem, valójában nincs USB kapcsolat, csak kábel van, ami képes átvinni a gyors jeleket....
A semminél jobb mondjuk, de USB-t tudó lenne az igazi(bb)...
Olyanról nem tudok, hogy létezne. Egy ASMedia chipsetes PCIe - PCI átalakítót tudok adni próbára.
A hozzászólás módosítva: Máj 5, 2022
Nevezz fafejűnek, nem baj, már megszoktam.
Spórolok egy ilyenre, de valószínűleg a 2205A-lesz az, mert kicsit magasabb a határfrekvenciája és nagyobb valamivel a memóriája is. A generátorát is tudom használni, együttfutó mérésekhez, meg sok egyebet tud, amit semmilyen hangkártyával nem tudnék mérni. Ha sikerül megvenni, majd beszámolok róla. Üdv!
Megrendeltem, nem egyszerű, de sikerült. Fizetés után ugye, könnyen költ az ember.
A többi majd jön hozzá. Ha valaki megkérdezné, minek az nekem? - Azért. Üdv!
Szerintem a számítógépes szkópok nagy előnye hogy nagy méretben látszik minden és könnyű archíválni a mért adatokat. Mondom ezt úgy hogy nekem csak egy olcsó ISA-s van és már azt sem használom mióta megvan az asztali OWON. Ennek ellenére látom az előnyeit. A mérendő készüléket le kell választani galvanikusan a hálózatról, erre nagyon kell figyelni. Tudom hogy te ezt tudod, de az ember néha figyelmetlen. Az asztali OWON-om majdnem kinyírtam egyszer, mert elfelejtettem a leválasztó transzformátorról használni és egy a számítógépre feldugott eszközön akartam mérni. Figyelmetlenség volt.
Persze ha akkumulátorról megy a notebook akkor nem kell. A hozzászólás módosítva: Máj 6, 2022
Ha már megrendelted, akkor tárgytalan, de van itt a hirdetések között egy 100 MHz-es 2 csatornás Rigol.
Ha a szkóp földelését kiveszed a villásdugóból, akkor nem kell leválasztó trafó, csak arra kell vigyázni, hogy a készülék házán rajta lehet a hálózat fázisa és az ráz. Tehát ilyen mérésnél nem szabad a készüléket megérinteni.
És mit csinálsz akkor amikor éppen a hálózati oldalon kéne mérni? És nem a leválasztó trafó után, ami pont azt a mérést hamisítja meg? Vagy hogyan választasz le egy mezei PC tápot, aminek a működéséhez "feltétel" a védővezető, ugyanis az összes zavaráram azon folyik vissza?
A PC szkópok esetében a nagy látható méret az általában szó szerint csak az, mert a felbontás az nem nagyobb, csak nagyobb méretben látod ugyanazt.
Az oszcilloszkópot választom le a hálózatról. Így lényegesen gazdaságosabb, mert kisebb trafó kell.
Hálózati feszültség alatt lévő készüléknél nagyon észnél vagyok hogy hová nyúlok. Saját építésű kapcsolóüzemű tápegységek építésénél használtam eddig így. Nem szakmám az elektronika csak hobbi. Tisztába vagyok azzal, hogy a mérendő áramkört kellene leválasztani a hálózatról.
Köszönöm, de van asztali DSO-amit használok. (Siglent SDX 1102X)
Minden elektronikus készülékem védőföld nélküli konnektorból működik, hogy ne okozhasson semmilyen gondot a földelt készülék. A PC sem földelt konnektorból működik, fölösleges is. Figyelek, hogy mikor, mit, mivel mérek. Üdv!
Nem lehet rajta a fázis semmilyen esetben sem a készülékházon!
Ha mégis, akkor ott baj van, valami átvezet, zárlatos, vagy hibás! Erre mindig figyelek és mindenkinek javaslom, hogy erre figyeljen minden mérés előtt! Üdv! Idézet: Erősen ellentmondásos mondat. Nem véletlen van bizonyos készülékeken földelt dugvilla/földelési pont. Igaz, ha az áramütés nem okoz problémát (már mitől okozna), akkor igazad van. „Minden elektronikus készülékem védőföld nélküli konnektorból működik, hogy ne okozhasson semmilyen gondot a földelt készülék.” Idézet: Akkor ezzel gyakorlatilag kiiktatod a gyárilag kialakított érintésvédelmet (és a zavarszűrés egy részét is), amennyiben eredetileg védővezetős érintésvédelmi módot alkalmaztak. Ezt csak akkor szabadna megtenni, ha a gyárinál jobb védelmet alkalmazol helyette: pl. biztonsági leválasztó transzformátort. Természetesen a te dolgod, és persze a te felelősséged is. „Minden elektronikus készülékem védőföld nélküli konnektorból működik,...”
Egyre több a Darwin díjas hozzászólás...
Valamennyit értek az érintésvédelemhez is, itt minden készülékem kettős szigetelésű, az összes video és hangtechnikai készülék kettős szigetelésű, mit akarok én akkor földelni? Lehet, hogy pont így okozok valamilyen zavart, gerjedést, (lásd Kábel-TV vezetékezése!), pláne PC-vel is összekötve.
- A Darwin-díjas megoldások azok ott kezdődnek, hogy mindent-mindennel összeföldelünk, ha kell, ha nem. Ez nem is az érintésvédelem témaköre, hanem egy rossz gyakorlat, rossz beidegződés, hogy mindent földelni kell. Nem kell, sőt néha tilos! - Ha a műszerünkkel bármilyen áramkörben mérni akarunk, akkor az ne legyen összeföldelve semmivel! Lehet alkalmazni leválasztó-transzformátort, vagy egyszerűen a védőföldet kiiktatjuk valamilyen módon. Nyilván aki mér, az tisztában van a saját képességeivel, tudásával és hozzáértésével, hogy mit, hol, hogyan mérünk!? (Remélem.) Üdv!
A Darwin díjat történetesen nem én említettem, de végülis mindegy.
Idézet: „....A PC sem földelt konnektorból működik, fölösleges is....” Idézet: Viszont a fenti, tőled szárazó idézetek között érzek némi ellentmondást. Az utóbbi 20 évben nem találkoztam egyetlen olyan asztali PC-vel, ami nem védővezetős érintésvédelemmel készült, és az utóbbi időben a laptop-tápok 90%-a is ilyen megoldással készül. „Valamennyit értek az érintésvédelemhez is, itt minden készülékem kettős szigetelésű,...” Azzal nem értek egyet, hogy a védővezető bárhol felesleges lenne, ahol ilyenre tervezték az adott készüléket. A jelátvitelben, az ezzel összefüggésben jelentkező problémák általában könnyen megoldhatók, többféle módon is. Profi hangtechnikában pl. szimmetrikus jelcsatlakozókat használnak. Ha oszcilloszkópos mérésnél érintésvédelmi problémák merülhetnek fel, arra a leválasztó trafó csak egy módszer a lehetséges megoldások közül. Nekem pl. akkumulátorról is órákig tud üzemelni az oszcilloszkópom, ugyanakkor nincs a külsején megérinthető fémfelület! A kezelése pedig megoldható érintés-mentesen is, többféle módon. Pl. csatlakoztatható rá USB-s (vezeték nélküli) egér, vagy wifi-n keresztül PC-vel is teljes értékűen kezelhető (és a wifi is tökéletes leválasztást ad ).Tehát, bármilyen berendezésen a földelés kikötése kockázattal jár (és érintésvédelmi szempontból semmiképpen sem megfelelő megoldás), és mint írtam a Te döntésed, hogy ezt a kockázatot bevállalod-e. Ezért ez csak egy szükség megoldásnak tekinthető akkor, amikor létezik jó megoldás is (leválasztó trafó, akkumulátoros üzem, távoli vezérlés stb.). Csak érdekességképpen megjegyzem, hogy pl. céges érintésvédelmi ellenőrzés során, ha az ellenőr olyan berendezést talál, amelynél védővezetős érintésvédelmi módot alkalmazott a gyártó, de az érinthető fémfelületek, és a hálózati csatlakozó védővezető pontja között nincs összeköttetés, akkor köteles a berendezés használatát a továbbiakban megtiltani. Akár olyan módon is megteheti, hogy pl. tőből levágja a hálózati vezetéket, hogy a berendezést annak megjavításáig ne lehessen használni! A hozzászólás módosítva: Máj 7, 2022
Tudom, hogy amit szeretnél venni az nem asztali, én sem azt ajánlottam. Ha jól emlékszem Rigol VS5102 van (volt) itt hirdetve.
De rajta lehet. Ha a földelést kikötöd a dugvillából, akkor a készülék nincs leföldelve és ha jó a készülék akkor nem történhet semmi probléma, legfeljebb a zavarvédelem nem tökéletes.
A probléma akkor keletkezik, ha egy ilyen szkópnál a hálózati feszültséget teszed a szkóp bemenetére és azt akarod mérni, megnézni. Ugye, az simán előfordul, hogy a szkóp bemenetének hideg pontját a hálózat fázisára teszed? Na, akkor nem célszerű fogdosni a szkóp fém részeit, hiszen a régi szkópoknál a készülékházra voltak építve a BNC bemenetek csatlakozói. Tehát az ráz... Jobb is ha figyelsz, mert nem érted a lényeget. Kíváncsi lennék, hogy mit tennének egyesek, ha elmennek 300 km-re javítani, üzembehelyezni úgy, hogy otthonfelejtették a leválasztótrafót. És épp egy szünetmentessel állnak szemben, amiben by-pass is van. És az ugye a hálózatról működik... Mondjuk az üzemeltető kéri, hogy mutassa be az átkapcsolásnál fellépő szünetidőt.
Már régen megtanultam, hogy áram alatt lévő, működő elektronikus készülékben úgy mérünk, fogdosunk bármit is, hogy egyik kezünk a zsebünkben van.
Semelyik dugvillából nincs kikötve semmi. Nálam nullázás van, nincs külön bejövő földpont. Mindent ehhez a nullához mérek és a hangrendszert is dugóforgatásos módszerrel tettem biztonságosabbá, azaz a különféle készülékek közötti potenciál-eltérés így a legkisebb. A KTV-vezetékében pedig galvanikus elválasztás is van, hogy ne okozzon semmilyen zavart. A műszerparkom is hasonlóan a legkisebb potenciál-eltéréshez van a hálózatra csatlakoztatva. Egyébként van egy 630VA-es leválasztó transzformátorom is, a műszerparkhoz. A szekunder oldal nincs földre kötve sehol! - Várom a műszert, visszaigazolták. Üdv!
Sziasztok. Kéne egy szkóp hobbi-célra, itthonra (audio, erősítő-javítás, mikrokontrolleres bütykölés). Banggood-on most CZ-ből 200 € körül vannak a Hantek-ek, amik közül a legolcsóbb DSO2C10-es is - a hírek szerint - rendelkezik az AWG alkatrészekkel a NYÁK-on, és upgrade-elhető D15-re. Viszont tudnék venni egy gyakorlatilag új, alig használt - bár még 2016-ban vásárolt - Siglent 1102X-et is (ez még a 8"-es display, nem az X-E változat) alig drágábban. A Hantekre nagyon sok a panasz (eevblog), de a legújabb FW-ekkel már állítólag tűrhető. Ennél sokkal drágábbat egyelőre nem szeretnék, pl. egy Rigol 1054Z vagy egy 1104 is 400-500 körül lenne. Érdemes bevállalni a Siglent-et így gari nélkül?
|
Bejelentkezés
Hirdetés |
