Nekem a konyhában a mosogató fölött van egy fénycső armatúrám. Én átalakítottam úgy a kábelezését, hogy direkt, mindenféle gyújtó pótló nélkül megkapja a 230V-ot a fénycső. Tökéletesen működik.

Köszi. Akkor lehet hogy csőcsere lessz....

Da ha csak az a baj, hogy túl fényes, akkor megpróbálhatod akár sorba is kötni őket.
Nekem volt már amikor bejött...

Ezekben ugyanúgy meghajtó elektronika van, mint a 230V-os ledes égőkben. Nem hiszem hogy eredményes lenne sorba kötni őket. Játszani persze lehet.

Ezt azért nem mertem volna megkérdezni...7. osztály ált. iskola biztos hiányoztál.

Ha tömör vezetékről van szó, akkor jó hozzá a kör terület képlete, mint ahogy írták.
Ha sodrott vezetékről van szó, akkor egy elemi szál területét kell kiszámolni,
és az eredményt szorozni kell az elemi szálak darabszámával is...

De remélem azért nem vonalzóval mérted...

Akkor ki se próbálja a kolléga, mert nekem működött, szerinted meg elektronika van benne.

Nemrég olvastam valahol, hogy a normál matek érettségi anyagából úgy ahogy van kiveszik trigonometriát, azaz nem lesznek benne a szögfüggvények (sin, cos, tg), csak az emelt szintűben marad benne. A tananyag további szűkítését is tervezik a következő években.

Az oktatás szinvolnalának csökkenése már elég nyilvánvalóan látszik. Csak érdekesség képpen: középiskolás diákok jelentős része előveszi a számológépet, azért hogy 1000-el megszorozzon vagy elosszon egy számot (pl. mW, W, és kW közötti átváltáshoz)

És akkor ráírják a leletre hogy "sine morbo".
Ez súlyos?
Adhatok rá tablettát, 50 000.-

Próbálja ki nyugodtan. Én is kíváncsi leszek az eredményre.

Kérdés, hogy kapacitív előtétes occo led, vagy rendes tápos volt, utóbbi jó esetben agresszív villózással fogja jutalmazni a soros kötést...

De Skori, itt semmi szögfüggvény nincs. Kör átmérője (2*r), kerülete (2*r*π, ez utóbbi a pi lenne, de nem szép karakter), területe (r²*π) legyen már meg mindenkinek, aki egy általános iskola 8. osztályban elégséges jegyet megkapott matekból. Aki meg matekból nem, csak életből, az megkérdezi a guglit (kör átmérője, kör kerülete)...

Én amúgy tök szégyen alapműveletekhez is indítok inkább egy excelt (ha gép előtt vagyok), pl. 236*4. Nyilván ki tudom fejben is számolni, de így sokkal hamarabb megkapom az eredményt, és a hibalehetőség is kisebb, és ezekre optimalizálok. Az 1000-es szorzásnál azért nem, de pont ma hallottam egy egyetemi tanárról, aki 40 perc alatt levezetett valami diff. egyenletet, és nagyon örült magának, hogy végre egyszer sikerült neki hibátlanul végigszámolni. Erre az egyik hallgató feltette a kezét, hogy "tanárnő, ott az a tíz a harmadikon nem maradt ki?", erre elszomorodott...

Is. Úgy-e? Két külön dolog.

Ezt meg innen látatlanban meg nem mondjuk...

Értelmezési segítséget kérnék. Van a mellékelt kapcsolási ábra innen, és az USB aljzat lábai "4, 3, 5, 6" számozásúak. Ennek megfelelően melyik láb melyik?

Ne a képen látható jelöléssel foglalkozz. A testet és a +5V -ot ugye be tudod kötni.
A forráskódban ott van az arduino lábai hova kapcsolódnak:

Ha esetleg az adatvezetékeket véletlenül felcserélnéd, nem probléma, megfordítod őket.

Köszönöm.

Sziasztok!

Már többször is kérdeztem ezzel a projekttel kapcsolatban. A kérdésem az volt, hogy a 600V-ot miként tudnám előállítani, mert nem volt megfelelő transzformátorom hozzá. Idő közben akadt egy, aminek a 160 és 750V-os kivezetéseit tudnám használni, hogy meglegyen a közel hatszáz, az 590V-om. Nem hiszem, hogy ekkora feszültségnél nagy problémát jelentene annak a 10 voltnak a hiánya.
A mostani kérésem az lenne, hogy a feszültségduplázó részt milyen beszerezhető alkatrészekkel tudnám megvalósítani? Se diódából, se kondenzátorból nem találok a rajzzal egyezőt a Hesore-on. Ha jól gondolom, diódánál csak a feszültségérték és az átfolyó áram számíthat. A kondenzátorról nem tudom, hogy mennyire fix az a 12nf, de a kondenzátor feszültségi értékének mindenképpen nagyobbnak kell lennie 600V-nál.
Ezek megfelelőek lennének nekem? Dióda, Kondenzátor
A dióda 600V-os, de csak 1A-rel terhelhető. A fogyasztásból ítélve még így is sokszoros "tartalék" lenne benne terhelhetőségét tekintve, tehát szerintem megfelelne nekem.
Mit gondoltok róla?
Ezekkel működhet a kapcsolás ugyanúgy?
Előre is köszönöm a segítséget!

Jópofa projekt, készítesz róla videót amikor elkészül?

Szia!
A kapcsolásban a 3db diódasorra jutó zárófeszültség 1200V. Ezt próbálta meg 3db 600V-os diódával megoldani. Szerintem nem korrekt a dolog csak úgy simán sorba kötni a diódákat. Ha mégis ezt akarod, akkor inkább 2-2db UF4007-t válasz; gyorsabb dióda, és 1000V-os.
Biztonságosabb lehetne az áramkör, ha 2db 600V-os tekercs lenne, azokat külön egyenirányítanád 4db UF4007-tel, és utána kötnéd sorba úgy, hogy meglegyen a +-600Vdc.
A rajzon szerepel, hogy 1250V-os FKP1 kondenzátor kell. Ez nagyon jó minőségű kondenzátor, az általad választott gyengébb. Legalább a zárófeszültséget nagyobbra kellene választani. A Lomex-nál valamivel szélesebb a választék. Ott van 15nF, 1600V-os MKP10-es kondi, amit inkább választanék.

Nagyfeszültségre lehet sorba kötni diódákat, csak elegendően nagy értékű (pl.220 kOhm vagy nagyobb), és elegendően nagy teljesítményű ellenállásokat kell minden diódával párhuzamosan kötni. Ezzel biztosítva van, hogy közel egyforma feszültség legyen a diódákon záróirányban, és ne legyen túlfeszültség egyiken sem. Így 2-300V-os diódákból is össze lehet rakni több kilovoltos "diódát".

Szia!
Köszönöm!

Hogyan lenne korrekt dolog? Milyen dióda tudná a fent említett hármat “szakszerűen” helyettesíteni?

Sokszorozónál a kondenzátorokon és a diódán csak annyi feszültség van,mint az egyszeri csúcsfeszültség. 600V ~ -ra elég 1200 V-os dióda. 1000V-os is elég lehet, de a gyors dióda sem szükségszerű az 50 Hz miatt.

Köszönöm szépen!

Szerintem ez nem sokszorozó, hanem sima egyutas egyenirányítás. A Pozitív félperiódusban a +600V-t tölti, a negatív félperiódusban a -600V-t. Szerintem a diódákra 1200V jut a záró szakaszban, a biztonságos működéshez szerintem az 1200V nem elég , nagyobbat kellene választani.
A kapcsolás egy Royer-oszcillátor, a frekvenciáját a bázisköri tekercs és a vas jellemzői szabják meg. A cikk nem tér ki rá, hogy mennyivel megy, de a képen látható kis ferrit trafó működési frekvenciája simán lehet több 10kHz, oda meg kell a minél gyorsabb dióda, mint ahogy az eredeti típus is az.

Én viszont sima 50Hz-es hálózati trafót használnék.
A jóval alacsonyabb frekvencia gond lehet?

Nem. Sőt egyszerűbb alkatrészek is megfelelnek.

A linkelt kondenzátor mi miatt lenne rosszabb?
Azt írták rá, hogy gyengébb minőségű, de az mit befolyásolná? A feszültség stabilitását?
Mivel itt az MKP-s és FKP-s konfikat írták, szerintem teszek majd fel az oldalon egy hirdetést, hogy ezt keresem, mert Hestore-on nincs, csak emiatt meg nem akarok 1200Ft-os szállítási díjat fizetni, míg levélként két ilyen simán elmegy.

Ha nem sürgős, akkor a hét végén megyek a vidéki "raktáramba" (kollégák; nem röhögni!) és hozhatok. Szerintem találok mindent hozzá. Péntekre Pesten lesz.

Nem vagyok annyira videózós fajta, de fotók majd lesznek kis leírással. Az alkatrészek már nálam vannak, lehet, hogy vasárnap nekiállok (holnap programom van).
Előre annyit írhatok, hogy PS/2 számítógépes billentyűzettel lehetne a 20×4 LCD-re írkálni ékezetek nélkül csak kisbetűkkel, de majd kiderül, hogy valójában milyen funkciókat tud...