Igazad van.

Egy ilyen GSM antennát milyen pozícióban "illik" elhelyezni? Sokat ront-e a helyzeten, ha vízszintesen helyezem el? Mert csak így fér.
Valamint. Köthetem-e párhuzamosan az eredeti (fóliára nyomtatott 25x6 mm-es vezető réteg) antennával?

Egyik antennás topikban jobban elfért volna

Nem. Kapcsoló kellene, vagy egy antenna közösítő, mondjuk egy hibrid áramkör.
A mobiltelefon hálózat bázisállomás antennái vertikális polarizációjúak, a mobilok beépitett antennái inkább vegyes polarizációjúak, a felépítésüknek, és használati módjuknak köszönhetően.
A képen látható feltehetően nyereséges, antennarendszert tartalmazó panelantennát célszerű függőlegesen elhelyezni, a sugárzási jellemzői miatt. A mobiltelefonba épített viszonylag egyszerű antenna sugárzási karakterisztikájára nagyjából gömb jellemző, így csaknem közömbös, hogy hogyan tartod.

Rákerestem itt, hogy "GSM antenna", de okosabb nem lettem.
Szerinted használjam a régit, vagy nyerhetek vele valamit, ha a nagyot rakom fel lapjával, max. élivel.

Mobiltelefonokon általában van térerősség jelző, bár csak korlátozottan használható. Ezzel kereshetsz egy valamivel jobb pozíciót, bár azért ez erősen korlátozza a használhatóságot.
A probléma az, hogy a beépített antenna szélessávú, hogy használható legyen több kapcsolatra is. (GSM, Bluetooth, NFC, WIFI, GPS) A külső antennát ha bekötöd, annak használatával erősen korlátozod a készüléked használhatóságát.
Nem írtad, hogy milyen problémát szeretnél orvosolni a külső antennával.

GPS jeladó lenne a lelkem. Egy külső GPS antennát már ráakasztottam, így a műholdakat már szépen látja. Csak az a kérdés, az eredeti telefonantenna mit muzsikál eldugva a vasak közé. Próba cseresznye.

Sziasztok!
Alapállás: 24V/100A 15kHz PWM meghajtó, kefés DC-motorokat hajtogat. Néha szétég... Ha a táp felé tennék egy fojtótekercset, akkor :
1. milyen veszteséggel számolhatok
2. azért gondoltam fojtóra, mert akkor lenne idő beavatkozni és tiltani a FET-eket.
Sajnos nagyon ohmos a túlterhelés (úgy néz ki...).
(a meghajtóban semmiféle áramérzékelés, védelem nincs, csak a rézfólia...)

A kefés DC motornak elég nagy az induktivitása, tehát elvileg nem tud olyan gyorsan változni az áram, hogy ne lehetne beavatkozni. A szétégést persze okozhatja motor pillanatnyi zárlata, pl. ha a kommutátor már tele van szénporral. Ebben az esetben inkább a motor áramkörébe kellene a fojtótekercs.

A szénkeféknél nézd hogy szikrázik e , ha igen akkor szénkefe csere-rugóerő állítás-és-vagy kommutátor tisztítás (szabályzás) a motor hibáját nem szünteted meg külső alkatrésszel (fojtótekerccsel) Vagy még lehet egy olyan dolog hogy alacsony fordulaton nem tud elindulni ezért túlmelegszik és leég akkor a PWM meghajtó beállítása lehet a megoldás (túl kicsi az indító fordulat)

Én úgy értelmeztem, hogy a szabályzó ég szét, nem a motor…
Ráadásul az is tudott (ha jól nézem), hogy van túlterhelés. A durva ellen gyors bizti, a finomabbak ellen esetleg áramkorlát, ha a technológia engedi…

Igen, a vezérlőről párolog néha el a fólia. Közben kiderült, hogy a motor lett füstöltkolbász szagú, tehát sajnos a kialakult áram felfutása szinte nulla (nem számít a motor induktivitása). Ezért gondoltam, hogy egy tekercs sorba, az lassítaná a felfutást és lelőni a FET-eket. Sajnos nem sok próbálkozás van

Hogy szárad ki egy kondenzátor? Nincs lezárva?

Üdv! A folyékony elektrolit párolog, az üzemi körülményektől függ a mértéke. Az elektrolit kondenzátor (kivételtől eltekintve) le van zárva, ezért púposodik fel, vagy akár fel is robban.

De hogy szárad ki, ha le van zárva?

Az élettartam előrehaladtával a párolgás a zárt alkatrészházban is létrejön. Részletek itt olvashatók.

Láttál már gondolom elektrolit kondit. Egy alumínium hüvely, aminek a végében egy gumi tömítésen keresztül nyúlik ki a kivezetés. Ha ez a tömítés nem 100%-os, akkor ott szivároghat az elektrolit.
Plusz ha a melegedés miatt a belső nyomás növekszik, akkor az még gyorsíthatja is a szivárgást.

Persze ez nem egyik napról a másikra történik, sokszor csak évek, évtizedek során szökik ki annyi elektrolit, hogy már használhatatlanná válik az elkó.

Nagy impulzus áramok jelentősen tudják fűteni az elkót. Ilyenkor annyira megnövekedhet a nyomás, hogy akár fel is robbanhat. Ezért sok elkónak a házán találhatsz kikönnyítéseket, hogy inkább ott nyíljon ki az alumínium ház, és ne robbanjon.

Van, amikor a gumi tömítést nyomja ki a nyomás, és úgy szökik ki az elektrolit.

Láttam már mindenféle módon tönkrement elkót, sőt már robbant is fel az asztalomon.

Egyszer régebben egy bolhapiacról vett készüléknek benéztem a polaritását, azt gondoltam, hogy "közép pozitív", hát sajnos nem az volt, durrant is egy kondenzátor benne, mint egy lufi , és pár alkatrészt is magával vitt az incidens, sose tudtam használni egy pillanatig sem. Én sügér nem néztem meg, hogy mi volt a hátuljára írva, csak csatlakoztattam egy dugasztápot. Azóta is sajnálom.

Amúgy azért kérdezem, mert akkor erre számítani lehet mikrofonnál is. És mondjuk az AT2020 "Permanens polarizálású (elektret) kondenzátor". Akkor tartósabb lehet egy nem elektret kondenzátor mikrofon?

Az elektret mikrofon nem azt jelenti, hogy elektrolit van benne, hanem csak annyi, hogy polarizálták a membránját, így nem kell neki külső feszültség az előfeszítéshez.

Nem. A mikrofonban nem elektrolit kondenzátor van, hanem olyan anyag, amely viszonylag rugalmas, és nagy a dielektomos állandója. Ezek vékony speciális kerámiából, vagy műanyagból vannak, nincs bennük semmiféle folyadék, ami párologni, felrobbanni tudna. Mindezek ellenére, ha lassan is, (mint minden más) öregszenek, és ezzel változnak a műszaki paramétereik. Ez azért elég lassú folyamat. A két elnevezéselektrolit, elektret lehet, hogy hasonló, de felépítésében, működésében jelentős különbség van.

Hú, az ajándékba kapott darts-al majdnem így jártam. Meguntam az állandó elemcserét, szereztem adaptert, de a bedugás előtti pillanatban (véletlen) megláttam, hogy fordított kell. Én megúsztam...

De akkor összehasonlításban várhatóan melyik fajta lehet a tartósabb a létezők közül?

Ha az összehasonlítás alapja a tartósság, akkor természetesen az a tartósabb, amelyikben nincs folyadék.

De mikrofonokról van szó.

Pucukának igaza lehet, szerinted ezeket miért tartják?

Kondenzátor mikrofonok között technológiai okok miatt nincs elektrolit kondenzátoros, ilyenformán az összehasonlítás okafogyott.
A mikrofonok, mint akusztikus-elektromos átalakítóknál a lényeg, hogy mechanikus behatásra elektromos feszültség keletkezzen. Ehhez a dielektrikum mechanikai változása -ami egyben kapacitás változás is- szükséges.
Az elektrolit kondenzátorban a dielektrikum alumínium oxid, ami az egyik alumínium fegyverzet felületén keletkezik. Mivel az alumíniumoxid igencsak porózus anyag, ezért nagy a felülete (nagy kapacitás). Ehhez a porózus nagy felülethez illeszkedik a másik fegyverzet, ami a folyékony elektrolit. Ezt kell stabil állapotban tartani egyenfeszültségű előfeszítésével, ami azt is jelenti, hogy csak azon a helyen használható, ahol van egyenfeszültség is. Az alumíniumoxid egy meglehetősen kemény, és rideg anyag, alakváltoztatásra bírni mechanikai behatással szinte lehetetlen, mikrofon céljára alkalmatlan technológia.
A kondenzátor mikrofonok nagy előnye, hogy meglehetősen lineáris működésűek, így alkalmasak jóminőségű lineáris átalakításra, ezért a legtöbb mérőmikrofon is kondenzátor mikrofon.
Cserébe meglehetősen érzéketlenek. Ezen javítottak az elektret mikrofon konstrukciójával, ahol a dielektrikum előfeszítésével nagyobb jelet szolgáltatnak, a kondenzátor mikrofon jó (lineáris) tulajdonságainak megtartásával.

Én értem, hogy nincs benne elektrolit, azért írtam, hogy a létező mikrofonfajták közül melyik lehet a tartósabb. Mert pl. az ESI cosmik 10-re olyan adatokat írtak, amiket máson még nem láttam, viszont 6kHz felett nagyobb kiemelkedés van rajta mint az AT2020-on, a frekvenciagörbe szerint. Az AT2020 több kis, tán 3 elektret mikrofonból áll, a másik egy nagy kondenzátor mikrofonból.

Általánosan mikrofonnak nevezünk minden akusztikus-elektromos átalakítót függetlenül attól, hogy milyen a konstrukciója. Egy mikrofon egység állhat egy, vagy több mikrofon kapszulából is.
A kettő, vagy több mikrofon kapszulából álló mikrofonok általában vagy meghatározott, de leginkább átkapcsolható iránykarakterisztikák mitt készülnek, állandó iránykarakterisztika kialakítható akusztikus elemekkel is, rezonátorok, hangvezető csövecskék, különböző akusztikus csillapítók.
A mechanikus átalakítás miatt (ahogyan a hangszóróknál is) fontos a lengő tömeg, így nem mindegy a membrán mérete, tömege. A mechanikai kiviteltől függően kialakulhatnak különböző rezonanciák, amikel illik valamilyen módon elnyomni, kezelni.

Tévedtem. Az ESI cosmik10-ben 1db 1"-os, az AT2020-ban pedig egy, és elvileg 16mm-es. A Blue Yetivel kevertem. Abban van 3.

Szerintem a dinamikus mikrofonok lineárisabbak, és érzéketlenebbek a kondi mikrofonoknál…