Fórum témák
» Több friss téma |
Mielőtt kérdezel, a következő két dolgot ellenőrizd!
I. A helyes tápfeszültségek megléte.
II. A kimeneten van-e egyenfeszültség.
Élesztés.
Át lehet alakítani a kapcsolást hogy lassabban éledjen fel. A C9 kondenzátor növelése ezt megoldja, de akkor ki kell hagyni az R16, R17 ellenállásokat, ami éppen gyorsítja az indulást. Természetesen végig kell zongorázni, hogy ilyenkor a feten mekkora lesz a hőfejlődés, és szükség esetén duplázni kell. Valamint még kell oldani, hogy a C9 gyorsan ki tudjon sülni ha lekapcsoljuk a tápot. Egy gyors ki-be kapcsolás esetén újra kell indulnia az elejétől a késleltetésnek.
Amúgy lassítani akarsz, vagy késleltetni? Gondolom bekapcsolás után várja meg amíg felfűtenek a csövek, majd lágyan adja rájuk az anód feszt. Ez igazából egy két lépéses időzítés. 30 másodperc késleltetés, majd 3-4 másodperc alatti tápfesz megjelenés. Nos kitalálunk valami kapcsolást.
Így van, lassítani szeretném a feszültség gyors növekedését. A 30sec pont jó lenne mert addigra felfűtenek a csövek.
Megoldható teljesen elektronikusan, csak a fetnek, valamint az első puffer kondinak el kell viselnie a terheletlen üresjárat feszültséget. Ez valahol 430-450V körül lehet.
A két időtag csak sacc volt, nyilván szabadon választható.
Még tavaly csináltam pár darab anódkésleltetőt.
- 2 színű LED-es visszajelzés - Pontos idő ismétlés ki-be kapcsolásoktól nem függ - Fűtő feszültség - 6,3V AC a tápja - Egyszerű - Kis méret 38x46 mm - Utólag adaptálható - Olcsó - kb. 45 mp késleltetés Fő alkatrészek:Relé, PUT, tirisztor, 2 színű, antiparalel LED, stb. lásd a rajzokat. A mellékelt képek alapján bárki összerakhatja, újratervezheti saját alkatrészekhez. Egyszerűsége miatt nem készült róla séma.
Már egyszer betettem ezt a rajzot, szűr, stabilizál, késleltet. A késleltetés idejét R9-cel és C8-cal tudod állítani, nyilván ha nincs szükség stabilizálásra akkora a két zéner nem kell.
Sziasztok!
Lenne egy láma kérdésem. Asszimetrikus tápos erősítőt lehet e szimmetrikus tápra kötni? Értem ezalatt, hogy a gnd-t nem kötném be, helyette a minusz lenne a gnd.
Megoldható, de át kell nézni, és valószínűleg módosítani kell a munkapont beállító elemeket, csatolásokat.
De talán jobban jársz, ha egy eleve szimmetrikus tápra tervezett áramkört használsz.
Miért ne lehetne? Amennyiben a dupla táp teljes feszültsége nem haladja meg az aszimmetrikus erősítő max tápfeszültségét.
Az más kérdés, hogy ha egy áramkorként szimmetrikus tápot igénylő erősítő fokozatokat is szeretnél ugyanerről a szimmetrikus tápról használni. Azt is lehet, de akkor a ki-, és bemeneti szintelválasztásokról gondoskodni kell. Pl. régen általános volt, hogy a 9 V -os Sokol rádiót két sorba kapcsolt 4,5 V -os elemről üzemeltették. Egyes helyeken (hordozható műszerekben) a szimmetrikus tápot a sorbakapcsolt elemek közös pontját (2 * 4,5 V) kötötték a GND -re, így szimmetrikus +/- 4,5 V -ot használtak.
Nem akarok másik kapcsolást, mert nagyon tetszik ami van(HTA30). A trafó meg sajna adva van, mert egy erősen hiányos Nad rádióerősítőbe került. A trafó 3 kivezetéses, de most is csak 2 kivezetést használok.
Csináltam egy móriczka rajzot, a mostani illetve a tervezett bekötésről. A hozzászólás módosítva: Júl 14, 2022
A két ábrán pontosan ugyanúgy van bekötve, csak az alsóban sorba van kötve 2db kondenzátor egyébként teljesen feleslegesen...
A HTA-nak szimpla tápfeszültség kell. Fogod a trafó 2 kivezetését, a diódahidat meg az elkót és ennyi, mit kell ezen még variálni, és legfőképp minek?
Mert majdnem 70v jön ki a trafóból a kondik meg 63voltosak és szerintem sok nekik, mert torzít az egész. Olyan hangja van mint mikor lekapcsolod az erősítőről az áramot és csak a kondikról megy.
Ha az alsó bekötés szerint csinálom akkor ha jól gondolom, a kondik csak féltápfeszt kapnak. Tudom legegyszerűbb lenne 100V kondit venni, de az min 10ezer. Ha meg így is meg lehet oldani akkor miért ne.
Ha 70V jön ki a trafóból akkor az közel 100V DC ami az eredeti kapcsolásnak sok. Annak a fele, az 50V az meg kevés lesz neki.
Akkor az meg pont jó. Nyilván jobb lenne egy 80V-os elkó, de a 63V-osnak sem lesz tőle semmi baja, biztos hogy nem amiatt torz, más baja van. Egyébként meg pl. ebből elég 2db de ha 4-et veszel az még mindig messze van a 10 ezertől, és ez Elna ami nem is olyan vacak.
Köszi a linket. 2200asokat találtam ennyiért.
Akkor szerinted nem kondi baja van. De akkor mi. Tápfesz jó, nyugalmi 10mV a nagy ellenálláson. Van amikor jó, most két napja torzítva szól. Ha melegszik akkor se jobb a helyzet.
A nagy ellenállás nekem semmit nem mond. Ha a végtranyók emitter ellenállására gondolsz ami 0R33 akkor azon a 10mV 30mA ami kicsit kevés, 40-45mA nyugalmi áram kell neki. Tehát a "nagy" ellenálláson 13mV-ot kéne beállítani legalább.
13,4re sikerült. Tökéletes. Köszönöm a segítséget!
A linkelt kondi kb. 1 éve nincs már a Lomex-nél, és mikor korábban feszegettem mikor lehetne ismét, akkor elmondták, hogy nem is tudják beszerezni. Állítólag rendkívül csekély igény van iránta, sőt globálisan nem is tudtak semmilyen nagyobb értékű puffert ajánlani 100 V-os feszültségre.
Nem követem folyamatosan az eseményeket ami szinte óráról órára változik, és a fejedbe sem látok bele, így nem tudom megmondani mi az éppen aktuális elgondolás. Viszont mutattam egy rajzot ami minden igényedet kielégíti. A rajzon igazából csak egyetlen dióda van a 12V-os zéner ami a FET gate-jét védi, a többire csak akkor van szükség ha stabilizálni is szeretnél. Viszont ha jól emlékszem neked valami 300V körüli feszültségre kell, tehát oda akkor 4db 75V-os zéner kell (illetve ki kell rakni a szükséges feszültséget plusz a GS feszültség). Az IRFP 460 megfelel, de ha 50W-ot szeretnél vele elfűteni akkor kell belőle 2 párhuzamosan, meg egy borda amin keresztül azt a hőmennyiséget le is tudják adni.
A rajzon azért van 2db 75V-os zéner mert az adott erősítőnek 150V körüli anódfesz kellett.
Az a gond hogy nagy hűtőborda nem fér be. Van egy 78mm széles, 100mm hosszú és 35mm magas ,ez be fér a táp helyére és emellé még jönnének a kondik is.
A fojtóról egy kérdés: Megnéztem és 0.65mm vastag drótból van tekerve (sodort 2ér). Fojtó Méretei: 70mm széles 60mm magas 30mm vastag A két EL34 380V on 65mA melett 49W-ot visz és ehhez jönne még a meghajtás de az már nem olyan sok. Az lenne a kérédsem hogy ez a vasmag kibírná ezt a terhelést? Még nem könyveltem el a mosfetes elképezelést csak érdeklődöm.
A vasmag jó, de a 0,65-ös huzal rajta biztos hogy feleslegesen vastag, emiatt az induktivitás kisebb lesz mint a szükséges. A két csatornához együtt is elég lenne a 0,28-as huzal is, azzal meg is lenne a kellő induktivitása a fojtónak, de még jobb lenne dupla fojtót használni. Tehát a táp csak a trafóban meg az első pufferben lenne közös, utána 2db fojtó és 2db elkó adná a CLC köröket.
Ha 420V a bemenőd és 380V anódtáp kell akkor el kéne még fűteni vagy 20-30V-ot 130mA-en ami néhány W ahhoz már nem kell nagy borda. Na meg kérdés hogy az a 420V az már terhelve annyi vagy terheletlenül, mert lehet hogy maga a trafó feszültsége is fog esni 20-30V-ot ha leterheled azzal a 130mA-rel. Ha azt a fetes anódszűrőt építed meg akkor a fojtó nem kell és elég lesz 1 FET is, nem lesz nagy a disszipáció.
Ha jól emlékszem amikor rajta volt az egész erősítő (PCL-EM-EL) akkor 200mA-el 420Vról leesett 390 valamennyire.. A 420V terheletlen fesz.
Csatoltam a tápról az elképzelést:
Vannak 150V-os zénerek is, spórolhatsz a hellyel. Jó lesz az úgy, az R2 értékén lehet hogy kell majd variálni de majd kiderül. Meg azt 2db soros 2W-osból raknám össze, mert a bekapcsolás pillanatában a C2 rövidzár, a teljes tápfesz rajta van olyankor, bár elvileg el kell neki bírni.
Fojtótekercset nem csak egyféleképpen lehet használni. Ha az egyenirányító után nagy kondenzátor van, akkor utána fojtó, majd mégegy kondi. Ez a klasszikus felépítés. Ilyenkor az első kondi csúcsfeszre töltődik, és az utána kapcsolt LC tag ezt a kicsit hullámos feszültséget integrálja. 470µF esetén 200mA áramnál ez kisebb mint 5Vpp. Tehát a nyers feszültséget csak a fojtó egyenáramú ellenállása csökkenti, függetlenül az induktivitástól.
Ha az első puffer kondit szándékosan kicsire választjuk, akkor a rajta keletkező egyen fesz csúcsértéke ugyan megegyezik a korábbi elrendezésével, sőt kicsit magasabb is lesz, de a hullámvölgy sokkal mélyebben lesz. Ezt integrálva alacsonyabb feszültséget kapunk mint a korábbi verzióban. Ha ráérsz tesztelgetni, próbaként az első kondi helyére rakhatsz kicsi (10uF) nagyságrendű kondit, majd utána a fojtódat. Ezt követően jönne a nagy 470uF. A cél az lenne, hogy az első kis kondi értékét addig módosítsuk, amíg a szükséges kimenő feszültség be nem áll. Nem tudom hány H a fojtód, lehet hogy túl kicsi is lesz, de egy próbát megér. Ha sikerül elérni a kívánt feszültséget, akkor a fetes áteresztőre csak a szükséges 10V körüli feszültség esése kellene rábízni, ezt is csak a maradék búgófesz eltüntetésére miatt. Ebben az elrendezésben nagyon kicsi lehetne az eldisszipálandó teljesítmény.
Sziasztok!
Szükségem lenne az ÁGOTA DS1200-as erősítőnek a végfok részében található 5 darab smd tranzisztor pontos típusát, sajnos a rajzokon nem derül ki a tranzisztorok pontos típusa! Aki tudja a pontos típusát ezeknek a tranzisztoroknak azt nagyon meg köszönném! Van nálam egy hibás példány és most próbálok életet lehelni bele.
Szia! Ha jól emlékszem BC857-847 de később előásom az enyémet és megnézem neked.
Sziasztok!
Szükségem lenne az ÁGOTA DS1200-as erősítőnek a végfok részében található 5 darab smd tranzisztor pontos típusára, sajnos a rajzokon (neten fel lelhető) nem derül ki a tranzisztorok pontos típusa! Valamint a végfok részben található 3 darab termisztor is, egy 47K, egy 15K és egy nagyon kicsi is amin 75ohmot mérek. A rajzon stimmel a 15K és a 47K de a 75 ohmost nem lelem a rajzon, abban a pozícióban 30 ohmost látok. Ami érdekelne még az az hogy ez a három termisztor PTC vagy NTC kell hogy legyen, és a 75 ohmos termisztor jó értékű e? Aki tudja a pontos típusát ezeknek a tranzisztoroknak, termisztoroknak, azt nagyon meg köszönném! Van nálam egy hibás példány és most próbálok életet lehelni bele. |
Bejelentkezés
Hirdetés |
