Biztos jó lesz az is. Sok sikert!

Köszönöm a segítséget!

Szia! Köszi a választ Megnézem a vezetékeket, bár már végig vizsgáltam azokat is, jól vannak bekötve. Már kicseréltem az egész felvételi MY 5016 panelt, de nem változott a helyzet. Valami tehát a lejátszás MY- 5017 panelon is lehet, de egyszerűen képtelen vagyok rájönni mi az. Ja, hol van ennek a saját topikja?

Ajánlják a frekiváltót. Nem nekik kell kifizetni. A célra elég alacsony fordulatszámig jó a fázishasításos fordulatszám szabályzó. A toroid is csak az is nagyon drága. Magasabb fordulatszámról kell visszaszabályozni és működ. Ha így is sok a levegő, közvetlenül a venti kimenetén kell folytani.

Bővebben: Link
Van topicja neki és proli007 rajzai biztos jók, de igazából ez csak egy hiszterézises komparátor némi dísszel. (hogy terhelés megszűnésekor felugró akkufesz miatt ne peregjen a kapcsoló)
Azért labortápról próbáld ki meddig megy le dc betápban a laptop, de ha írnál pontos típust ránéznék arra is, lehet fölösleges a dcdc, de a gyári akkuja 100Wh alatti, vagyis egy 7-9Ah-s UPS akkuról is órákat kéne menjen.
Ha nem akarsz építeni, kínai panel is biztosan akad 1500Ft körül.

Köszönöm! 12V-ról még nem próbáltam, azt sem néztem labortápról mennyit tolerál. UPS akku nincs itthon, de savas az van több is, ezért arra esett a választás. Tulajdonképpen minden működik jól, csak le akarom kapcsoltatni a kritikus merültségi szint előtt. Ezt az áramkört kezdtem el megépíteni, majd beszámolok milyen lett. Üdv

A fázishasításos, vagy kapocsfeszültség (toroid) szabályozás aszinkron motoroknál akkor működik, ha a terhelés állandó. Ez a feltétel általában egy szabadon futó ventillátornál teljesül, lényeg, hogy a szállított levegő mennyisége ne változzon.
Ha változik a terhelés, a motor a jelleggörbéje miatt könnyen átesik a billenő nyomatékon, és akkor nem tud újra indulni, megáll, és leég. Ha a motorról leveszed a lapátokat, lecsökken a terhelés, és akkor az ilyen fajta fordulatszám hatástalan, és a motor a névleges fordulatszámán fog pörögni.
Egyébként a csaatolt képen nem tudom milyen motor van, vagy az adattábla hibás, 50 Hz -es hálózaton egy négypólusú (két póluspárú) motor nem pöröghet 1650 fodulaton, mert a szinkron fordulatszám csak 1500 1/perc. A névleges fordulatszám csak ennél kisebb, általában 1450 körüli. Ez a fordulatszám valószínűleg 60 Hz-es hálózathoz tartozik, ott a szinkron fordulatszám 3600 1/perc, 2 póluspár (4 pólus) esetén 1800.

Külön a GX-nek nincs, de a szalagos magnóknak van, amiben több GX kérdés is van.
Rövidre zárhatod a 1 és 1' bemeneti pontokat, akkor mind két csatorna kap fejről jelet.
Rövidre zárhatod a 6-8 pontokat, ezzel a Monitor kapcsoló hiba kizárható.
Rövidre zárhatod a 13 és 13' pontokat, ezzel a LINE meghajtó hibája kizárható.
De lehet csak a kapcsolókat kell megtakarítanod.
Mellesleg nem válaszoltál a kérdésekre, hol és milyen üzemmódban van a hiba.

A monitor kapcsolóval ha a forrásra kapcsolom, akkor csak az egyik oldal, a baloldal, jelét hallom és látom a műszeren, ha átváltom szalagra, akkor valami zavaros jel jön valahonnan, nem tudom melyik oldalról, a műszerek alig térnek ki, de mindkét oldal kitér. Azt hiszem nekiállok, és végig bogarászom a vezetékeket, és az oldalhelyességeket. Valami, mintha össze lenne keveredve. Az a baj, hogy egy öreg magnó, és ha hozzáérek egy vezetékhez az a kezemben marad.

Jó az a kapcsoló?

Délután szétszedem.

Üdv!
Szükségem lenne egy egyszerű kapcsolásra amivel egy 24V-os mágnesszelepet működtetnék.
Tápfeszültség 24V dc , a mágnesszelep áramfelvétele 200mA a vezérlő PWM jel adatai a képen.
60% alatt kikapcsolt , fölötte bekapcsolt de ha van lehetőség állítani 60-100% között az még jobb lenne.
Köszönöm.

Úgy érted, a pwm adott jel mondjuk valami szenzorból, és azt szeretnéd, hogy bizonyos küszöb értéknél kapcsoljon a szelep?
Legegyszerűbb uC-vel, bármi megteszi, Arduino nano klón, egy olcsó 8 lábú ARM STM32G031J6M6 stb.
A firmwareben bármit be tudsz állítani, küszöböt, hiszterézist stb. Ha menet közben is állítgatni szeretnéd, trimmer potméter az AD konverterére.
A szelep meghajtására agy N logic level fet meg egy 1N4001 dióda a kikapcsolási feszültség ugrás megfogására.

Hello! Analóg módon pld. így..

Egy mágnes szelepet szeretnél szabályozni, pl hogy "félig" nyisson ki? Ez nem fog menni.
Azt megnézted ugye hogy a mágnesszeleped AC vagy DC feszről kell járatni? Nem mindegy, a tekercsét másképp méretezik, Az AC-s le fog égni DC-ről
Vagy csak a vezérlő pwm más más szintjénél akarod ki/be kapcsolgatni? azt lehet

Sziasztok!
Az érdekelne, hogy mi célt szolgál, két közöskatódos dioda, párhuzamos kapcsolása, egy tápegységben?
Milyen paramétere lesz jobb, vagy mért csinálhatták? Egy Technics deck-ben van.

Ugyanaz a cél, mint ha két lovat fognak be egy szekér elé, holott (lehet, hogy) egy is elbírná. Magyarul: terhelésmegosztással kevésbé dolgoznak a diódák. Kisebb lesz rajtuk a nyitóirányú feszültségesés, bár nem jelentősen, így a disszipáció is kevesebb.

Tippek:
- Ha máshol is van a készülékben ilyen, akkor érdemes minél kevesebb féle alkatrészt használni.
- Három lábon keresztül jobban tud hűlni, mint kettőn.
- Lehet kicsit kevesebb feszültség esik rajta, mintha csak egy dióda lenne, és nem melegszik annyira.
- Ha űrszonda lenne, akkor mondanám, hogy ha az egyik fele tönkremegy, akkor van másik.

Diódával kapcsolni lehet, funkciókat, hangutat, jel utat.
Tápegységben pl. nagyteljesítményű közös katódos diódával kétutas egyenirányítást valósítanak meg középleágazásos trafóval, de lehet két forrásból történő vezérlést közösíteni.

De Lóri párhuzamosan kapcsolt diódákról beszél...

Igazad van, egy tokban két közös katódos diódát párhuzamosan is lehet kötni, ilyenkor megduplázódik a maximális (csúcs is) árama, vagy csak egyszerűen nem akarták lógva hagyni a másikat. Ismerni kéne a kapcsolást is.

Köszönöm mindenki válaszát. Kapcsolási rajz, sajna nincs. Ilyen volt benne 2db. Jelölés 10dc. Ebben volt.

Biztos, hogy diódák? Ilyen tokban nem láttam még.
Viszont találtam hasonlót az ugyan 10DD, de ez, és a körülötte levőkre azt írja, hogy Lineár regulátor. Tápegységben lehet ilyesmi.
Bővebben: Link

Azt találtam, hogy diodák. Bővebben: Link

Jobb találat a tied, de akkor tovább kell keresni a műszaki adatokért.
A piros tokra azt írja, hogy közös anódos. Akkor egy greatz egy piros, és egy feketéből állítható össze, vagy kétutasan negatív feszültség.

Én is azt gondoltam, hogy van egy közös anódos és egy katódos, mert úgy van értelme. De állítólag egyforma és párhuzamosan van kötve. Két képem van és egy talált rajzom, aminek volna értelme is...
Sőt, elvileg a hátulja piros.

Itt pont egy greatz van összerakva egy közös katódos, és egy közös anódos, valószínűleg vastagréteges áramkörben. Az volt a gyanús a csatolt képeden, hogy az alsó sarkain kilátszik a hordozó, amire vannak rögzítve a diódák, és meglehet a kondik, ill felgőzölve (gondolom) a kivezetések.

Sziasztok!
Megindult az agyam... ne nevessetek ki.
Mivel az igazi színuszos inverterek meglehetősen drágák, felmerül a kérdés, hogy nem lehetne-e megkerülni a dolgot úgy, hogy egy D osztályú, kellő teljesítményű erősítőt meghajtunk 50 Hz színusszal, a kimenetét meg feltranszformáljuk 230 Voltra. Megoldható ez így? És ha igen, miért nem?
Amúgy 36V-ra nem találok színuszos invertert, csak 24/48V a divatos, ezért (is) támadt ez a gondolatom. Kazánnnak szeretnék vésztáplálást biztosítani 36V 24Ah Li akkupackról.

Elméletileg működhet a dolog, csak az a kérdés, hogy az erősítő mit szól a különféle terhelésekhez - de ha bírja akkor semmi gond.

Felvázolnád néhány mondatban az ötlet lényegét?