Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » [OFF] Pihenő pákások témája - Elektronika, és politikamentes topik
Témaindító: Topi, idő: Nov 18, 2007
Még mindig jobb, mintha a napkollektor vízkövesedne le....
Bezzeg a pákádat nem veszed félfeszültségre.....
A szokásaim alapján nekem hasznos lenne egy holdfény-hasznosító páka apparát.
Vagy a gyufafejes forrasztás. Valamikor réges régen a forrasztópáka ritkaság, költséges dolog volt. Akkori Ezermester újságban megjelent a gyufás forrasztó technika. A forrasztandó drótok lábak összetekerve vékony dróttal, forrasztóón is odatéve, gyufafej porral körbeöntve, ez az egész valami alufóliába becsomagolva. Meggyújtva, elég, kész a forrasztás. Próbáltan, sehogy sem lett jó.
Emlékeim szerint nem volt benne gyufafej. De ez 50+ éves sztori, oszt néha még a tegnapra sem emlékszem.
De bizisten kipróbálom.
A gyufa foszfor melege olvasztott. Ha jól emlékszem a foszfor koszolt annyira, hogy nem szép folyós lett az ón, hanem krix krax.
Viszont jól lehetett kiságyúval lőni vele...
Kipróbáltam. Ellenállás egyik lába levágva, mindkettő megsmirglizve, darabka gyantás ón (vagy 3x olyan vastag, mint az ellenállás lába) vékony rézdróttal fixálva, 2 menet alufólia, 1 szál gyufával melegítve. A forrasztás randa, de stabil. Sajnos ez a legélesebb kép, ennyit tudott a telefon.
Szerintem a gyufafej kén és egyéb tartalma "eloxidálja" a rezet, nem futja be az ón rendesen.
Lehet régebben még más volt a gyufafej gyúlékony anyagának összetétele.
Most gondolj bele. Felfűtöd a vizet 70°C-ra. Ahhoz sok energia kell, majd visszahűtöd használható hőfokra. Ahhoz meg sok hideg víz.
Ha 38-39°C-ra melegíted akkor kevesebb energia és kevesebb víz kell. Cserébe hetente egyszer fel kell fűteni 67°C fölé. A legionella megelőzése miatt.
Addig nem kell visszamenni. Van kék és piros végű gyufa is. Csak van benne valami, amitől nem egyforma színűek.
A hozzászólás módosítva: Szept 12, 2022
Igen, úgy emlékszem, ilyesmi probléma volt. Mármint a foszfor anyaga a rezet és-vagy ónt megakámizte. A gyufafej pora közvetlenül a forrasztásnál volt, nem kívülről melegített.
A hozzászólás módosítva: Szept 12, 2022
Most olvasom, hogy a meteorológiai szolgálat kimutatta, eső után növekszik a talaj nedvességtartalma.
Ez a tudományos felismerés legalább öt nóbeldíjat kell hogy kapjon. Mégsem hiába költenek az adófizetők pénzéből évente milliárdokat. Én itt a tanyán még soha nem találtam összefüggést az eső és a sár között. De hát a tudósok kimutatták ...
Ahhoz viszont - szokás szerint az angol tudósok géniusza kellett - hogy felfedezték, bebizonyították, 10 átlag emberből négy az hat.
Azóta sokkal jobban érzem magam.
Hirtelen nem tudom. Reggel átfutottam néhány oldalt és akkor találkoztam vele.
Annyit jegyeztem meg belőle, hogy az MTI röppentette világgá a hírt.
Márpedig az a legautentikusabb hírforrás!
Elvégre ők csinálják a "híreket" rendelésre.
Volt úgy, hogy benne voltam az eseményeben. Na nem mint főszereplő, csak mint szemlélő. Erre másnap egy homlokegyenest ellenkező sztorit olvastam. A hozzászólás módosítva: Szept 13, 2022
Idézet: Ebből derül ki, hogy öntözéssel is víz jut a talajba. Eddig csak öntöztünk, de senki nem tudta miért. Az ember holtig tanul. „eső után növekszik a talaj nedvességtartalma.” Idézet: „Az ember holtig tanul.” Sőt! A legjobbak még utána is! Így jár az, aki hiányos főcímet olvas -hiányos értelmű újságírótól. Én is jót mulatok időnként, nagyot bosszankodom néha ilyen főcímeket olvasván, amit általában meg sem ír az "újságíró", csak hülye címet ad a linkjének. a cikk ennél bővebben beszél, szót ejtenek ugyan róla, hogy a talaj átnedvesedett az esőtől, de nem különlegességként említik, csak a jó és a rossz oldalát is elmondják az átnedvesedésnek. A hozzászólás módosítva: Szept 13, 2022
Szerinted van értelme megírni egy ilyen baromságot?
A cikket (amit linkeltem) érdekességként van értelme megírni. Olvasd el.
Olyan hüleséget, amit eléd tettek (átnedvesedik a föld az esőtől, ha jól emlékszem) nincs. Ne azt olvasd. Ja, igen, abban a cikkben is szerepel egy hasonló mondatrész -csak nem önmagában, nem önálló állításként... A hozzászólás módosítva: Szept 13, 2022
Habár nem engem kérdeztél. Van. Hiszen, elolvassuk..
A hozzászólás módosítva: Szept 13, 2022
A cím láttán nem támadt az az érzésem, hogy el kéne olvasnom a cikkel.
Arra gondoltam, hogy a firkásznál beállt az agyhalál és itt már nincs mit tenni.
De mondtam, hogy azt ne is olvasd
De nem is mondtad meg, hol olvasható. Én megmondtam, hol van értelmes címmel, értelmesen. A hozzászólás módosítva: Szept 13, 2022
Ilyen címmel épeszű embernek NEM LEHET felkelteni az érdeklődését.
Sem a címben, sem a szövegben nincs olyan állítás, mint amit írtál, valamit nagyon félreértettél. Ez egy egyszerű írás egy elemzésről, miszerint hol és mennyire növekszik a talajban található nedvesség.
Igen?
Olvas az ember egy ilyen címet, két dologra gondolhat. Az egyik, hogy az ostoba címnek megfelelően folytatja a firkász. A másik meg egészen más ostobaságokon rugózik. Egyik se érdekel. Mi jellemző ma az újságírásra? Három "apró" hiba fordul elő. A sztori nem akkor, nem úgy, nem ott és nem azzal esett meg. Van értelme az ilyet elolvasni? Nem érzem úgy.
Valószínűleg ő valamelyik "internetes linkgyűjteményes" izében találhatott egy rosszul fogalmazott címet -ami körülbelül erre a cikkre mutathatott.
Attól még elolvashatná, ami én linkeltem, akkor látná, hogy a cikk azért érdekes, ha nem is világmegváltó. De érdemes. |
Bejelentkezés
Hirdetés |