Ha van türelmed, a gázos teflon, átlapolással megfelel. Bár lebontani, betekergetni, újra feltekerni; gondolom alul van, tehát a szekundert is le kell tekerni és vissza.

Újra tekerés után egy AC43 lakkfürdő megakadályozhatja az újabb menetzárlatot.

De akkor a melegedés megszünhet?vagy csak csökkenhet?
Kb mekkora hő lehet a trafónak ami még normális érték?
Mire ujra szigetelem le megy a nap.rengeteg

Sokkal jobban jársz ha veszel olyan vastag tekercselő huzalt amilyen a primeren van ,és újratekered . Vagy megtekercselteted .....

Szia!
Miből állapitottad meg a menetzárlatot?

Mennyire használod azt a trafót? Mert soknál a B/Bi=20% !(az adattáblán )
Tehát óránként 12 perc hegesztés!
Ezen egy ventillátor segit valamennyit.

Az új huzalt lehet-ne javasolni. Mert ha külső szigetelést használsz akkor 1,3---2,5 X akkora helyre lenne szükséged.(a primer tekercshez.)

Ez inkább az olcsó gépek velejárója. Ilyen hiba "javításában" volt már szerencsém. Kivülről nagy, masszív gépnek nézett ki, belül pedig egy kis trafócska.Ésszerű keretek között kb. semmivel. Új huzal, ha valóban menetzárlatos.

Én nem fürdetem meg.

Nekem ez vált be, hálózati trafókat tekerés után vasastól meg szoktam mártani AC43 lakkban, ez impregnál, így nem alakulhat ki menetzárlat, meg az esetleges laza huzalvezetés, vagy egyenetlen vasalás miatt nem kezd el zúgni üzem közben.

u.i Bocsánat, most tűnt fel, hogy nem jó személynek válaszoltam!

Tévedésben vagy, ha egy kész trafót lakkba mártasz az mindent csinál csak épp nem impregnál. Ugyanis, a lakk az pont oda nem fog tudni bejutni (még vákuumban sem) ahol a legnagyobb szükség lenne rá, az alsó sorokba, és ugye az impregnálásnak meg pont az lenne a lényege...
Házilag két lehetőség van, az egyik a soronkénti lakkozás ami hosszadalmas, macerás, de működik, a másik pedig a korszerű szigetelés öntapadó fóliákkal. Utóbbi minden szempontból jobb, a szigetelőanyagon lévő ragasztó tökéletesen rögzíti a meneteket, nagyon jól (és a papírral ellentétben tartósan) szigetel, és a trafó könnyen bontható marad szemben egy impregnálással. Ráadásul pl. a kapton még komolyan hőálló is, nagyobb hőmérsékletet visel el mint a huzalon lévő lakkréteg (zománc). A régi weller pákám fűtőbetétjére rátekertem egy darabot, rajta volt 2 évig miközben a pákát heti szinten használtam, majd adtam a kaptonnak 8kV-ot és bírta, nem ütött át.

Én nagyobb trafókat készen szoktam bevasalás után megmártani, kisebb trafóknál, ahol vékonyabb a primer tekercs, rétegenként juttatok fel impregnáló lakkot vékony ecsettel a primer sorokra, majd a szekunderre is, eztán vasalás után mártom meg a lakkban ismét.
Bár ennek jobban a zajtalan működés elérése az indok, nem is annyira a szigetelés.
Csöves erősítő táptrafónál a primer sorok közé is raktam vékony papír szigetelést, itt azért mégiscsak nagyobb állandó terhelés van, valamint a szekunder sorok közé is, lévén 330V AC feszültségről beszélünk.

Sziasztok

Adott egy talán csöves készülékből bontott régi trafó. A bekötésében kérnék segítséget.
0.5mm-es dróttal a tekercs vasmagján 7Ohm.
0.2mm-es drót a 0.5mm-estől teljesen elválasztva 307Ohm.

Kimenő transzformátorra gyanakszom. A kisebb ellenállású lesz a hangszóró felőli oldal. Ha tévedek akkor egy képet kérünk róla.

Kép a transzformátorról.

Nagyon úgy néz ki, mintha légréssel lenne, tehát kimenő. (egyoldalra vasalva) Köss 12 vagy 24 V-ot a kisebb ellenállású tekercsre és mérj feszültséget a másikon. Az áttételből kiderülhet, hogy mire való lehetett.

Sziasztok!
Lehet hogy buta kérdés, de azért felteszem. Az emberfia mindenből tud tanulni.
Szeretnék impedanciát illeszteni. Ha autotrafóként tekerek meg egy illesztőt azzal mekkora hibát követek el?
Elmondom miről van szó. Egy átlagos fejhallgató az 16-32-100 ohm impedanciával rendelkezik. Ami nekem van az 600 ohmos. Ezt szeretném illeszteni. Vagyis semmi nagyfesz dolog nincs a buliban, nem csöves kimenetet akarok hangszóróhoz. Arra gondoltam hogy keresek valami jobbfajta trafóvasat (kimenőnek valót) és arra megtekerem az illesztőt. Az hogy autotrafó az csak azért jutott az eszembe, mert nem akartam külön primert és szekundert tekerni, valamint nem fontos a galvanikus elválasztás. Tudom ez inkább kimenőtrafós téma, de az egyéb okok miatt már zárolva lett.

Ha nem kell galvanikusan elválasztani a két oldalt, akkor szerintem sokkal jobb paramétereket tudsz elérni autótrafóval.

Szia!
Nem hülyeség az autotrafó, mert jobb az átvitele mint a sima trafónak. Én bár nem füleshez, de szoktam tekerni ilyet. Nekem zenekari erősítők és hangsugárzó közti illesztés miatt kellett.
Egy példa:
600W teljesítményű basszus fej, és egy 1000W terhelhetőségű láda. Ez rendben is van. Csak az a gond, hogy a láda 8 Ohmos, a fej pedig 2 Ohmon ad le 600W-ot. Ez 8 Ohmon csak150-200W.

Másik: 400W-os erősítő minimális terhelő impedanciája 4 Ohm. Van egy 300W-os 4 Ohmos láda, meg egy 300W-os 8 Ohmos. Jó lenne mind a kettőt rákötni.

Nekem is az autotrafó jött be, mert legrosszabb esetben is kétszer akkora teljesítmény vihető át mint normál elválasztó trafóval.

De! Van egy kis hátránya, és ebből adódik egy extra megoldandó feladat. Ez nem csak autotrafónál, hanem mindenféle trafónál ott van.
Egy csöves végerősítő kimenetén nincs egyenfesz, mert a kimenőtrafó leválasztja. Tehát itt nem gond ha újabb trafó a terhelés. Félvezető erősítők esetében ha az DC csatolású, azaz nincs kicsatoló kondi, akkor lehet a kimeneten valamekkora ofszet. 50mV ofszet egy 8 Ohmos (5 Ohm DC ellenállású) hangszórón 10mA ofszet áramot kelt. Ez nem akkora gond. Viszont én úg, tekerem az illesztő trafót, hogy annak DC ellenállása legfeljebb tizede legyen a névleges impedanciának. Tehát a 8 Ohmos tekercs az legfeljebb 0,8 Ohm DC ellenállású. Ez az előbbi erősítővel már 62,5 mA ofszet áramot jelent. Ezt kell megoldani.

Mindenkinek köszönöm a segítő választ. Ha jól emlékszem akkor a füles kimeneten láttam kicsatoló kondit. Viszont hogy pl a telefon kimenetén van e olyan azt nem tudom. De szerintem nem csinálok nagyon nagy bajt, ha mondjuk odarakok egy kb 1000 mikrós kondit. Ne feledjük, hogy ez csak füles kimenet. Majd kotorászok a cuccaim között hátha rátalálok valami pofás vasra ami jónak ígérkezik. Minden esetre ki kell próbálni, hátha. Én már tekertem hálózati vasra kimenőt csöveshez és meglepően jó lett. Lehet ha műszerrel mértem volna akkor meg sem említeném, de mivel azok az első kimenőim voltak így meg kell mondanom hogy bőven többet hozott mint amit vártam. Amit meg akarok hajtani ez egy Beag FDS 26-600.
Ez 2*600 ohm és 2*200 mW Na majd próbálkozom. Csak találjak egyforma vasat.

A telefon kimenete gyárilag védett a rövidzár és kis impedancia ellen, tehát ott nem lehet gond. Gyakorlatilag egy 10 Ohmos ellenállást tehetsz a bemenetre, amit áthidalsz egy elkóval. Mondjuk 1000µF-al.

Viszont vasmag gyanánt nem ajánlom a sima trafólemezt. Vannak speciálisan kis veszteségű vékony lemezek hangfrekvenciás célra. Nos ilyeneket kellene szerezni.

A két tekercs között légrés van.

AC 28V a 7Ohm-os tekercsre, AC 169V a 307Ohm-os tekercsen.

A két vas -E-I- között inkább. Ez 6-os áttétel. Nincs ötletem, mihez lehetett.

Most a nagyobb ellenállású rá tedd a 28VAC-t a 7 Ohmoson mérj. Ezt azért írom, mert ha telít a vas, csalhat a mérés.
A 6X-os áttétel 36X-os impedanciaáttételt feltételez. 15 Ohmos hangszórónál ez 540 Ohm primer impedancia. De rémlik hogy régi csöves ff TV-ben a képeltérítő fokozat is kimenő trafós volt. Talán ez éppen az.

A másik oldalon a csévetest sérült. Az E és I vasak egy oldalon vannak.
4.3V a 7 Ohm-os oldalon.

Itt is 6,5X-ös az áttétel, tehát 40X-es impedanciaáttétel.
Azért van így pakolva a lrmezcsomag, hogy legyen légrés, mivel SE topológiájú teljesítmény fokozat kimenője. Utánanéztem, nagy valószínűséggel TV függőleges eltérítő kimenője. Szávszélesség nem igen van, nem igazán hangfrekis trafó.

Úgy van, az impregnálás, Hv-trafóknál indokolt lehet, vékony soronkénti, akril-lakk, "használatával,.
pl.hőálló lakk, akril spray
Az ilyen spec. Hv-trafók, tekercseléséhez, mindig, 2xZ-s huzalt használunk, vagyis, dupla zománc szigetelésűt !
Hf, trafók kimenő transzformátorok, tekercseléséhez, ugyancsak, ilyen huzalok, szükségesek.
Ezek szigetelő képessége, huzalátmérőtől függően,350-500V/ de ennél is jobb lehet.

A 2Z-s mai huzalok sokkal jobb feszültségtűréssel rendelkeznek.

Gyartó: BQ CABLE
Ezek a vezetékek az EI/AIW Class 200 2. osztályba tartoznak, ami kettős zománcozott
poliészterimidből és poliamidból álló szigetelés -65 oC üzemi hőmérséklettel
+200 oC-ig. Az ilyen bevonat használata kivételes puhaságot, túlterhelésállóságot,
termikus és mechanikai stabilitás, és lehetővé teszi a szúrási feszültség jelentős növelését >-ig
7,5kV. Ezt a terméket a 20 legnépszerűbb átmérőben kínáljuk  0,15 mm / SWG 38-tól -ig
2,00 mm / SWG 14

Jók ezek az adatok, nekem teljesen megfelelnek kimenő tekercselésre. Csak a jó fülűek a poliuretán zománcot. Pontosabban lakkozást, mert szakemberek szerint a zománc annyira téves, mint a bakelit lemez. Az ugyanis vinil, pontosabban pvc-pva kopolimer.
De a lényeg (bár én nem hallom), hogy nagyobb impedancián a menetek közötti kapacitás feszültség függő. Ez a jelenség legkevésbé poliuretán lakkszigetelésű huzal, cellulóz papír, valamint impregnálásra poliuretán lakk vagy méhviasz esetében zavaró.
Ha kedves ügyfél így kéri, rajtam nem múlik.
Az olajpapír kondenzátorok is ezen okból kedveltek, de elektromos gitár hangszín áramkörében szerintem már inkább csak elvi alapon van létjogosultsága. Ott ugyanis 1V alatti feszültség van.

Ha úgy volna pénzem, mint nem annyira, vannak külföldi nagyon jó - tiszta réz - huzalok, de úgyse hallanám meg, csak a "péztárca" kongását...
Néha bontottam le olyan, Német o.-ban készült amatőr trafót, amiben a huzal olyan lágy, kis túlzással, mint a madzag.
Valaki ember mondta a valamelyik öregnek: Ugy-e, az idős, öreg kornak is vannak előnyei!
Egyet mondj, válaszolta az illető.
Az az "előny" megvan, hogy romlik a hallásunk - is.

Azt nem tudom hogy a tiszta réz jobb e mint a huzal ötvözet, de a halláskárosodás hifire vonatkozó javító hatására itt már páran rácáfoltak.
Régen a normál TV pixeleit láttam, ma már a 4K TV pixeleit nem. Viszont a rossz film ugyanannyira nem tetszik mint régen.
Na jó, ez nem jó hasonlat. A madzag dolgot pedig ezen a fórumon nem tudjuk kitárgyalni, ezt inkább Hadházi Lacira bízom. Ő kimondta a frankót.

Szevasztok Mesterek! Adott egy 40 éves csöves hálózati trafó, 220 voltra tekerve a primer. Most, a 230-235 volt hálózati feszültségből 7,2 volt fűtőfeszültséget produkál. A trafó nagyon is impregnálva van, szétszedése reménytelen. Fázishasításos feszültség szabályzóval leszabályoznám a hálózatot 220 voltra, sok veszteségem lenne? Köszönöm a választ.