Hello! Áramgenerátor akkor szükséges, ha kicsi a feszültség különbség a táp és a Led(ek) nyitófeszültsége között. Vagy változó számú Led-hez használják ugyan azt az áramkört.
Mellesleg a "Fet-es" áramgenerátort kapcsolni (vezérelni) is lehet.
De ennyi információból érdemi tanácsot/megállapítást nemigazán lehet adni.

Van valami kikötés? Hogy milyennek kell lenni? Értem ezt az alatt hogy másmilyen kell ha "folytonosan világít, vagy más, ha egy magas"abb" frekvenciával van villogtatva?

Egyáltalán mi az a "legegyszerűbb" ami még működik és elegendő?

Áramgenerátor
ennél szépen le van vezetve a működés, de elvisel ez egy relatív gyors kibekapcsolgatást?

Az én esetemben, Modellrepülőre kerülne 1 illetve 3 wattos ledekből világítás.

Lenne olyan (3x1W vagy egy darab 3w) ami folyamatosan világít, a Fet csak ki illetve be kapcsolná,
szintén 3x1w "ledcsoport" ami kb 2 herz-es frekvenciával villogna,
illetve 1x1w és 3x1w os "ledcsoport" ami pedig 5herz szünet megint 5 herz stb stb

Tápfeszültség nincs kőbe vésve mehet 2s-3s-4s Lipo celláról

Mondjuk szívem szerint elkerülném ezt a megoldást, úgyhogy szívesen alakítom úgy a dolgokat hogy megfelelő legyen áramgenerátor nélküli üzemre.. de ha kell akkor kell

Van a LED-nek egy bizonyos maximum árama (ez az adatlapján van). Annál inkább kevesebb legyen, amit az áramkorláttal létrehozol, több ne.
Ha még kikapcsolgatod akkor halbányabban világít, semmi baja nem lesz.
A TV-kben a háttérvilágítás csökkentését is ilyen kikapcsolásos módon csinálják. Van egy maximális áramkorlát, aztán egy PWM-et állítsz be, és akkor kevesebb lesz az átlagos áram -"kisebb fény".
Azért az nem árt, ha minél kevesebb a tápfeszültség és a LED-nek szükséges feszültség közt, mert a köztes az veszteség...

Sajnos ennek adatlapja nincsen.. de elvileg "analóg" műszerrel 3,8v on 130mA mérek, nem tudom reális e

Az baj, ha nincs adatlapja. Viszont ha annyit biztosan tudsz, hogy 1W-os, akkor maximum 300mA-el hajthatod (ha fehér, mert az kb 3,2-3,4V nyitófeszültségű lehet). Ha ennyit sem lehet tudni, akkor csak teszt dönti el -ha sok van belőle...
Bár számomra az, hogy 0,13A-nél 3,8V feszültségesése van, az azt jelenti, hogy kevesebb áramú lenne (mármint:ha fehér).

Fogalmam sincs, de még azt sem írtad le, milyen színű, mert attól is függhet a nyitófeszültségük.
Általában az 1W-os fehér Led nyitófeszültsége 3,2V környékén van és 300mA áramú. (De szerintem 300mA-al nem érdemes már hajtani.)
- A 2 és 5 Hz, az nem "frekvencia" semelyik meghajtónak sem.
- Az áramgenerátort nem kell külön kapcsolni, lehet az áramgenerátort is ki-be kapcsolni, csak nem a dióda fölé kell tenni mint a rajzon.
- Ha energiatakarékosság kell, akkor a kapcsolóüzemű áramgenerátor lehet a megoldás.

Piros fehér zöld és lila a ledek szine!

Kapcsoló üzemű pl egy lm317-es ahol az ellenállással van beállítva az áramerősség? Mint a csatolt képen?

Ezzel csak az áramerősséget állítom be mivel mindegyik lednek más és más a nyitó feszültségé, ezért lehet, hogy érdemesebb lenne egy stabilizált 5v-ra tervezni a betápot?
Inkább úgy kérdezem, hajthatom 5v-ról az egészet?

Még mindig nem érted...
Ne feszültséggel hajtsd. Stabilizált árammal. De ezt is kérdezted, és jól gondoltad.
Egy darab LED-nek van egy nyitófeszültsége. Annál persze nagyobb legyen a tápfeszültség. Az áramkorlátnak (áramgenerátor) is van egy feszültsége. A kettő összege mindenképp kell, de a LED semmiképp ne kapjon több áramot, mint a maximuma. Ezt állítod be az áramkorláttal.

Hát őszinte leszek! csak a felszint kapirgálom! De közbe rájöttem hogy az LM317 az nem az áramerősséget hanem a feszültséget állítja be, és igen azt tudom, hogy nekem pont fordítva kellene!
Driver LED chip megoldás lehet nekem? Célszerű dolog lenne minél kisebb és könnyebb valami!

Áruld már el nekem, hogy egy disszipatív soros áramgenerátor(?) hogy fogja áthidalni neked periódusidőnként kétszer a nullátmenetet és körülötte azt az időt, amíg a dcbusz feszültsége a led nyitófeszültsége alatt van?
Meg miért van 2 diódahíd és 3 bemeneti láb meg úgy minden?

Pedig de, a csatolt kapcsolásodban az LM317 az áramot állítja be (ugyanis ott áramgenerátor kapcsolásban van), a potival szabályozható.
A kimeneti feszültség a ledek nyitófeszültsége lesz...

A rajz, amit mellékeltél, az pont az áramot állítja be. Bele is van írva (hozzávetőlegesen) 1,2V/ellenállás

Az hogy valami ki-be kapcsolható, nem egyenlő a kapcsolóüzemű vel. A kapcsolóüzemnél úgy hajtanak végre feszültség vagy áram átalakítást, hogy agy tekercsben tárolt energiát kapcsolgatnak 20kHz-től akár 1MHz-es frekvencián. Ennek segítségével "hidalják át" a feszültség többletet vagy épp a hiányát.
Az LM317 analóg szabályzó, nem kapcsolóüzemű. Tehát az elfúti a két energia különbségét, mint egy ellenállás is ezt tesz. Ráadásul ugyan egyszerű, de számodra célszerűtlen. Mert nagyok a működéséhez szükséges többletfeszültségek. A ki és bemenete között, kb. 2V szükséges, a szabályzó ellenálláson pedig még 1,2V fog esni. Az már összesen 3,2V. ami azonos egy fehér Led nyitófeszültségével.
Egy mezei Fet-es áramgenerátor, bár nem lesz olyan precíz, mert az áramérzékelést egy tranyó bázis-emittere végzi, de megelégszik 0,8V feszültség veszteséggel.

Elsőként célszerű a Led-jeid nyitófeszültségét megmérni, akár egy sima áramkorlátozó ellenállással kipróbálni a kiválasztott áramon. Aztán tisztázni hogy a fényerő sok-kevés-vagy épp jó, hogy mekkora áram kell hozzá. Aztán lehet gondolkodni, hogy mi a célszerű és számodra az egyszerűbb megoldás.
Van komplett kapcsolóüzemű éramgenerátor, melynek árama beállítható, a feszültsége illeszkedik a Led feszültségéhez és hatásfoka akár a 90%-ot is elérheti. De SMD Ic ez, és tekercs-kondi is kell hozzá. Viszont nem fog veszettül fűteni.

Kérd már számon azon aki rajzolta az adatlapba! Sok LED-es példában van puffer, de az is semmi, 75 LED-re 2,2uF, 1 LED-esben nincs, mint ahogy láthatjátok, pedig enélkül 525µF kéne Skory számolója szerint. Az én rajzomnál meg írtam, hogy azért, mert azok adottak, és mivel a 2 kapcsoló a hálózati feszültséget kapcsolja, ez jutott eszembe, hogy kapcsolónként jelezzen. De ez volt a kérdés, hogy lehet-e egyszerűbben. Meg, hogy probléma-e a közösítés.

Az egész hülyeség, ahogy van. De az én kérdésemre a válasz a sehogy, 100Hz-en vibrálni fog baromira.
Ha meg külön kapcsolod a két bemenetet a kapacitív előtéten eső feszültség változni fog a terhelés változása miatt, látszik az alapvető működését nem fogtad fel a kondis előtétnek... Vagyis itt az áramgenerátor talán elfűti, de az adatlapi értéken belül lesz? Mik az adatai a meghajtandó lednek?
Ez íg ysemmi info, mintha beírnál, üdv, van egy autóm, milyen erősebb motort rakjak bele?
4 ábrából egyen nincs kondi, a többin van. A célját sem írtad le a kapcsolásnak, 1 ledhez ez az egész fölösleges, 2 ledet meg sorba kötsz és simán egyiket rövidre zárod, ha áramgenerátor van...

Gondoltam együtt feleannyi áramot kapnak és halványabbak lesznek, és ezzel nekem nem volt bajom. Azért arra nem mondtál semmit, hogy hogy elég 75 LED-re 2,2u simító. Mert ezt nem én találtam ki, ahogy az 525u-t sem.

Nem fele lesz az áram. A kondi és a fogyasztó sorba van kötve és a kondi 50Hz-es impedanciájának és a fogyasztót impedanciájának arányában fog a feszültség esni rajta. Vagyis az áram nem fel meg kétszerese lesz, hanem a diódahíd utáni feszültség fog változni és ezzel az áramgenerátor által disszipált hő, ami a rajta eső feszültség négyzetével arányos.
Ripplet meg te is tudsz számolni, van rá kalkulátor, matematikailag nem szükséges levezetni hozzá.
C = I / 2 x f x V_{hullámosság}
Nyilván akkora hullámosságot akarsz, hogy a ledek nyitófesze+áramgenerátoron eső fesz összege alá ne vágjon be semmikor. Ezt a kapcsolás adatainak ismerete nélkül nem lehet tudni.

Le van írva a célja. A glimm helyettesítése az olajradiátorban. A kapcsoló mondjuk a biztonsági bimetál után a nullát kapja, azt kapcsolja a K1-re és a K2-re. A K1-ről kb. 560k ellenállással ment a glimm foglalat egyik hegyéhez, a K2-ről egy másik a másikhoz. A fázis a fűtőszálakon, és a glimm közös foglalatán van. Ez a 6 csatlakozási pont van.

Ilyen célra abszolút felesleges és nem is jó a kapcsolás, egy led és egy előtét ellenállás kell, esetleg egy másik antiparalel led vagy egy dióda még rá. Esetleg kondis zeneres előtét és arra a led az előtéttel, ha nagyon profi akarsz lenni, de kondit meleg cuccra rakni hülyeség, még a fóliakondi is idővel elfogy az öngyúgyulása miatt. Az ict felejtsd el, de én kapásból glimmet raknék. 200Ft és erre van kitalálva, az áramgenerátorod meg megveszed és kísérletezel vele, de nem erre való.

Olcsóbb.

Attól függ. Mint írtam 3 lemezből áll a 2 E10-es foglalat. Először E10-es glimm lámpákat kerestem. És kb. ezertől többezer Ft közt árulták. Ekkor gondoltam arra, hogy belerakok egy LED-et. Először megnéztem az itteni előtétellenállás számolóval, amin tán több mint 7W jött ki, és ebből kéne 2. Az azért sok. Akkor néztem az előtétkondenzátorost, és akkor találtam erre az áramgenerátorra, mert túl nagy kondik kellettek, és pont azért kerestem mást. De először mindent az E10 foglalatba akartam tenni, de aztán csak 2 tüskefoglalatot tennék bele, és abba szúrnám a LED-et. És persze jobb híján lenne vagy 60Ft 2 legolcsóbb lábas glimm, de viszont azt is csak rendelni tudnám. Szóval a LED-es is olcsóbb mint az E10-es glimm, és a szállítási költséghez képest eltörpül az is, és a lábas glimm is.

Mert van otthon készleten 450V-os előtét fóliakondid meg speciális áramgenerátor icd... Az ics cucchoz is kell előtét kondi nyilván. De ha ledet tudsz foglalatba tenni, akkor glimet miért ne tudnál? Ugyanúgy ki tudod törni belőle a régit és raksz bele másikat. Ha meg tüskesort raksz, abba a glimm is bele megy. De az egész érintésvédelmileg nem megfelelő lenne, maradj a glimmnél és akkor nem kell túlságosan belenyúlni. Amúgy meg nem létezik nincs a közelben bolt vagy valami bontó, ahol ne tudnál világítós kapcsolót szerezni, amiből ki lehet szedni.
Ez sem igaz, E10 glimm 250Ft szállítás, 150Ft darabja:
Bővebben: Link

Jó, mivel ez is régi, azért nem világít, nem régit akarok venni. Azt meg én is írtam, hogy lábas glimm is belemenne.

nem azért nem világít, mert régi, hanem mert sok óra van benne. De ennyi elég volt, old meg ahogy akarod, ezek nem érvek, csak kifogások meg felesleges komplikálás.

Sziasztok!

Azt szeretném kideriteni, hogy egy egyfázisú kapcsolószekrénybe a betáp vezetékek sorkapcsait hogyan szokták jelölni? Eplannal nyűglődök és érdekelne van e erre valami szabvány vagy direktíva?
Például beérkezik az L az N és a PE az X1, X2 és X3-ba és ott a sorkapocs csatlakozásipontok számaival jelölöm, hogy az X1-1be beérkezik, 2ből pedig elmegy.
Vagy lehet az egész X0 és majd a szerelésen úgy is a fáis szürke a nulla kék a védő meg zöldsarga lesz, bár ekkor a csatlakozópontok számozása lesz bajos
Tudnátok egy képpel segiteni?

Sok esetben (de nem mindig) a megrendelő kéri a szekrények kábelei jelőlését, azaz ha a megrendelő azt mondja a piros kábel legyen X1 jelőlésű akkor a gyártó úgy jelöli. De van az az eset is, ahol a gyár mérnőkei döntik el, hogy melyik kábel hogyan legyen jelőlve (kapcsolódási logika szokott benne lenni).

Nem olvastam végig az előzményeket, de ha egyszerű jelzőlámpának kell a LED, akkor létezik egy nagyon egyszerű megoldás. Van olyan led, ami két antiparalel kötött chipet tartalmaz, AC-Led néven is árulják. Ezek között van olyan tipus ami már 1mA áramerősséggel is kimondottan nagy fényerőt produkál. Ennek a két lábára forrasztok egy-egy 68k ellenállást, majd a vezetéket. Az egészet zsugorcsövezem külön-külön, majd együtt is, és mehet a 230V-ra.
Azért kell két ellenállás, mert a kicsi fémréteg ellenállások feszültségtűrése csak 200V, de ezek elférnek a zsugorcsőben.

Tisztelt szakértő Urak!
Először is elnézést kérek, ha nem jó topikban teszem fel a kérdésemet. Koromnál fogva sem, megy egyébként sem sokat értek az elektromos kapcsolásokhoz. Tudom, akkor forduljak villanyászhoz. Így tettem, de nem lettem okosabb. Segítséget kérek egy időkapcsoló beépítéséhez a központi fűtés rendszerbe. Elnézést a kontár rajzokért, de csak ennyire futja. A jobb oldali rajzon látható a jelenlegi bekötés. Dugvilla nélkül, FI-relén keresztül közvetlenül be van kötve a kazán a hálózatra. Eddig szobatermosztát vezérelte a kazán be-ki kapcsolását. Most azonban egy időkapcsolót is szeretnék beépíteni, kordában tartani a fogyasztást, mellőzve a komfortérzetet. De nem tudom hogy ( A B C D ) pontok valamelyikére, vagy hová kellene beépíteni, ill. hogyan? Villanyászom szerint - ami valószínű nem jó - a baloldali rajz szerint egy sorkapcsot kellene berakni a kapcsoló doboz és a Fi-relé közé. Az ebből kijövő vezeték másik végére egy dugvilla, ez menne az időkapcsolóba, az meg a dugaljzatba. Pl. időkapcsolón beállítom, hogy 10-12 óra között adjon áramot a kazán felé, egyébként zárjon. Ilyenkor elméletileg az áram halad a dugaljzat-időkapcsoló-sorkapocs-Fi-relén keresztül a kazánhoz. Ugyanakkor a dobozból IS megy áram a sorkapocs- Fi-relén keresztül a kazánhoz. Azonban, ha az időkapcsolón keresztül nem mehet áram a kazán felé -pl- 13 órakor- akkor viszont az eredeti rejz szerint - doboz-sorkapocs- Fi-relén keresztül mégis kap áramot a kazán. Így nincs értelme. Akkor viszont mi a megoldás?
Erre kérem segítségetek.
Köszönettel:
Joetata

Úgy látom, mindenképpen kínozni akarod magad. Ám legyen, első a kuncsaft. Lásd melléklet.