Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » [OFF] Pihenő pákások témája - Elektronika, és politikamentes topik
Témaindító: Topi, idő: Nov 18, 2007
Koaxiális érintkezőt szeretnék készíteni, esztergálással. Sárgaréz rúdra gondoltam mint alapanyag, mert már használtam ilyen célra - de ha valakinek van jobb ötlete, akkor kíváncsian várom.
Olyan anyagra van szükség ami: - jól megmunkálható, pl. esztergálással vagy akár reszelővel. - nem hajlamos az erős oxidálódásra - azaz használható mint elektromos érintkező - forrasztható lágyforrasztással (forrasztóónnal) - nem kerül horribilis összegbe (tehát nem aranyból akarom készíteni) - beszerezhető, kapható (tehát nem ritka fém)
Szerintem is a sárgaréz a legjobb, pláne az általad leírtak végett.
Könnyű megmunkálhatóság, jól forrasztható, menetelhető, igény esetén hajtható/alakítható.
A hajlítással óvatosan, mert bizony a sárgaréz sokkal ridegebb, mint pl. a veres.
Igen, vékonyka rúdként hajlamosabb a törésre sajnos.
Nekem a könnyű kalapács a műhelyben réz/bronz ötvözetből lett öntve, majd esztergán kiigazítva pont ezért.
Ha nincs meg az anyagod még: Szabolcs u-ban (Bronzker)nézd meg, milyen van. CuZnAl vagy CuZnCd(Be) ötvözetet keress, hogy jól forgácsolható és rugalmas legyen.
A hozzászólás módosítva: Okt 22, 2022
Köszönöm szépen mindenkinek a választ a székes hozzászólásommal kapcsolatban!
Mondjuk nem írtad milyen stílusú széket keresel és milyen árkategóriában, így nehéz konkrétumot írni. Görgős vagy fix, kis asztali szék, karfás, állítható karfás, nagy főnöki szék, gerinctámasz, állítási lehetőségek, használt vagy új (prémium székeknél elég fontos opció). Illetve esélye Budapesten tudnád a legtöbb széket kipróbálni, mert más véleménye alapján érdemes kipróbálni dolgokat, de vakon venni nem.
Páran írtak hasznos dolgokat, azok alapján "elindulok".
Egyébként valami ilyesmire gondoltam, de nem muszáj ilyen magas háttámla/fejtámla. Gurulós legyen, és ha hátradőlök benne, akkor ne akarjon hátragurulni, illetve legyen stabil a háttámlája. Mert ami most van, abban ha hátradőlök, akkor a háttámla "hajlik" hátrafelé, tehát nem tart meg. Semmilyen bőr/műbőr ne legyen rajta, azt nagyon nem szeretem. Legyen kartámlája. És ami a legfontosabb, amit írtam, hogy elektrosztatikusan ne nagyon töltődjön fel. A keret 50kHUF-ig, esetleg 70kHUF-ig.
Üdv. Az hogy miért szigetelünk homlokzatot, egyértelmű.
Ereszaljzatot miért kell szigetelni? Miért nem lehet egyszerűen beborítani OSB lappal, és azt vakolni?
Inkább venne még egy szál deszkát és bedeszkázná az egészet.
(Nem értek hozzá. )
Ha valaki helytelenül szigetel, és a homlokzati hőszigetelés nem fut fel teljesen tetőig/fóliáig (így hőhidat képezve), akkor még segíthet is az ereszalj szigetelése egy kicsit. De csak tényleg kicsit.
OSB-t eltérő hőtágulási és nedvesség elnyelési okokból nem célszerű direktben vakolni, ha csak nem szereti valaki a repedéseket és leválásokat különösen. Az OSB-t mint teherhordó szabad használni, de közvetlen vakolás azért sem javasolt, mert a nedvesség kizárást meg kell valósítani mindenképp ígyis-úgyis, mert az OSB megduzzad a nedvességtől (vakolat nedvességtartalmától és az idők folyamán a légnedvességtől). Ha "szögletesre" akarod vakolni, akkor a felragasztott és hálózott vékony hőszigetelő is sokkal jobb és tartósabb mint az OSB direkt vakolása. Ebben az elburkolás kérdésben ha a homlokzati hőszigetelés rendben van (és a tető szellőzés is rendben van), akkor több az esztétikai választás mint a hőtechnikai. Én túlnyúló szarufás mediterrán jellegű megoldást csináltam, másnak meg a teljesen lezárt vakolt, vagy a vízszintes régi kinézetű vízszintesre/szögletesre lambériázott tetszik. Ez ízlés dolga. Idézet: „... a vízszintes régi kinézetű vízszintesre/szögletesre lambériázott tetszik. Ez ízlés dolga.” A verebeknek is ez tetszik. Így be tudnak költözni, ha leszigetelik, akkor semmi esélyük. A hozzászólás módosítva: Okt 23, 2022
Nyilvánvaló, hogy a hőszigetelés csökkenti a fűtési költségeket.
De szeretnék már látni egy valós kimutatást (gyakorlati tapasztalatok alapján) hogy: nem hőszigeteltem: fűtés ennyibe került, hőszigeteltem: fűtés ennyibe került, mennyibe került a hőszigetelés.
Kimutatást nem tudok, de van egy hőszigeteletlen alsó épületem bontott vályogból, régi fa ablakokkal és fa ajtókkal, sárpadlással, szigeteletlen aljzatbetonnal. -20 fokos hidegben +8 fok a hőmérséklet kb. fűtés nélkül. +35 fokos melegben pedig +25. Ezt már csak össze kell hasonlítani egy jól hőszigetelt modern nyílászáróval felszerelt zöld minősítésű OSB lapból készített házzal, hogy mennyire hűl le, ill. nyáron mennyire melegszik fel beavatkozás nélkül. Feltételezem, amennyivel drágább a kivitelezése, annyival melegebb is fűtés nélkül, vagy mégsem?
Én úgy tudom hogy a hőátadás, hővezetés kapcsolatban áll a felülettel. Tehát mennyit számít egy 2%- os szigeteletlen rész az összes szigetelthez ?
A helytelen szigetelés miatti hőhidak nem energiaspórolási kérdést érintenek, így a felület arányosításnak nincs értelme. Persze van hatása arra is számszakilag, de ahogy írod, kb. elhanyagolható, annak ellenére is, hogy hatalmas hőmérséklet különbségek alakulnak ki azon a részeken.
Azért kell helyesen hőszigetelni, hogy ezen helyeken elkerülhető legyen a penészesedés például, és az állandó nedvesedés miatti szerkezeti romlások. A hideg fal-födém találkozások télen annyira alacsony hőmérsékletre hűlhetnek, hogy szinte mindegy milyen relatív páratartalom van a lakásban, harmatponti hőmérséklet alatt tud maradni tartósan az ilyen pont (azaz ott csapódik majd le a pára).
A felülettel is, és a hővezető képességgel is. Pontos és 1:1-es összehasonlítást még én sem láttam, amit tudok mondani: 100m2-es régi hagyományos téglaház központi fűtéssel, tűzifa igénye 15m3 fa/tél, 81m2-es könnyűszerkezetes ház 1db cserépkályhával fűtve 4-5m3 fa/tél.
Ha azt veszem, hogy a hagyományos téglaházban 30-40m2-nyi helyiséget lehet csak kifűteni egy cserépkályhával, akkor azt lehet mondani, hogy kb. a fele. Téglaházak szigeteléséről sok információt lehet találni, látni, köztük sok olyat is, ahol 3-4 év után a becsomagolt házat kicsomagolták, azaz leszedték róla az összes szigetelést. Az okot a párásodáson kívül abban kell keresni, hogy a tégla ha tetszik ha nem elég jó hővezető, és attól hogy szigetelést ragasztanak rá kívül még ugyanúgy el fogja vezetni a benti hőt csak lassabban, mert csak az aljzat és a födém fele tudja gyorsabban. Ugye, az alapnak senki nem fog aláásni hogy szigetelje, ahogy egy betonkoszorút sem lehet a falazatról leemelni. Nem vagyok szakmabeli, nem tudom mekkora különbség van anyagban egy égetett tégla és égetett cserép között, de nagyon nagy nem lehet, és míg az egyikből fűtőtest készül (cserépkályha) a másiknak a lakás hőjét kéne a lakásban tartani. A másik negatív tapasztalat a téglára szigetelésnél amit több ismerősnél is hallottam, hogy onnantól az átmeneti időszakokban (tél, ősz) vagy fűteni kell vagy fázás van. Miért? Azért, mert a téglafal felveszi a talaj hőmérsékletét (az alapon keresztül), a napközbeni kinti melegebb hőmérsékletet, esetleg a napsütést viszont már nem tudja, mivel kívül ugye rajta van a szigetelés. Ezért jobbak az olyan házak, ahol tulajdonképpen nincsen olyan hogy falazat, mert az maga hőszigetelő anyag, nem veszi fel, és nem vezeti el a hőt sehova. Nyilván ez nem igaz, mert az is elvezeti, de közel sem olyan mértékben mint egy tégla. Aki tégla házban lakik (mint mi is) az már hetek óta fűt, akkor is ha éppen hogy csak, hogy ne 17-18 fok legyen bent hanem legalább 20-21. A haveromnak a könnyűszerkezetes házban még egyszer sem kellett befűtenie az idén ősszel. Idézet: „Aki tégla házban lakik (mint mi is) az már hetek óta fűt, akkor is ha éppen hogy csak, hogy ne 17-18 fok legyen bent hanem legalább 20-21. A haveromnak a könnyűszerkezetes házban még egyszer sem kellett befűtenie az idén ősszel.” Mi szigeteletlen téglaházban lakunk, mindössze az ablakok vannak felújítva/kicserélve. Idén egyszer gyújtottunk be, amikor 19 °C volt már idebent, de ez egyik napról a másikra jött elő, előtte nap még 20-21 °C volt. Azóta se kellett fűteni és meg van a 20-21 °C a szobámban.
Konkrét adatokkal sajnos én sem szolgálhatok, ellenben egy tapasztalatot megosztanék a T. Nagyérdeművel:
A szomszédom 3 szintes családi házban él (pince, földszint, emelet). Kb. két éve, nyáron, 15 cm vastag hungarocell szigetelést raktak fel, szakszerűen a házukra. A nyílásuzárók nem vadonat újak, de elég jó állapotúak (nem fa tokos, hanem már műanyag/alumínium az ablak, de 2 rétegű üvegezésű). A bejárati ajtó új. A szigetelésre került dryvit háló és nemes vakolat, világos drapp színben (ennek még később lesz jelentősége). A belső hőmérséklet a hidegebb/párásabb idő érkezése előtt 18-20 °C körül volt, fűtés nélkül, a földszinten. Párásodást, penészedést nem talapsztaltak. A tető (magas, sátortető van, cserép fedéssel) külön szigetelést nem kapott. Az emeleti hőmérsékletről nincs információm. A pince nem az egész ház alatt van, csak kb. a fele van alápincézve, extra szigetelés nélkül. Páralecsapódás tapasztalható ugyan, de nedvesedés (talajvíz) nem. Ezek a tények, körülmények. És akkor a lényeg, amiért belekezdtem: A ház külső falain egy éve (tavaly, tél elejeén, vagy már ősz vége felé) elkezdett a fal színe megváltozni. Először csak sötétebb foltok jelentek meg. Azuán elkezdett mohásodni (?), algásodni (?) a vakolat, mára olyan szintet ért el ez az elváltozás, hogy szabályosan "zöld" lett a ház. A szigetelő anyag lapok körvonala jól kivehető a vakolaton keresztül. Lehet, hogy állékonyságban nem okoz problémát, és a fűtési költségen is spórolni lehet vele, de az egészségügyi kockázatokról (ha vannak ilyenek) nem tudunk, és esztétikailag sem épp épületes a látvány! Idézet: „Először csak sötétebb foltok jelentek meg. Azuán elkezdett mohásodni (?), algásodni (?) a vakolat, mára olyan szintet ért el ez az elváltozás, hogy szabályosan "zöld" lett a ház.” Az okokról tudni valamit? Nem minden nap találkozik az ember ilyen jelenséggel, érdekelne hogy miért alakult ki. Az is furcsa számomra, hogy a nemesvakolat egyből hálózás után a hőszigetelőre került fel, azt nem igen szokás alapozás nélkül felhúzni. Én azt gyanítom (bár nagyon nem vagyok ebben szaki), hogy a vakolat alapozó kihagyása miatt van, hiszen a nemesvakolat alapozó feladata nem csak a tapadásfokozás, de nedvesség eloszlató funkciója is van. Gyanítom, hogy ezért látszanak ki a hőszigetelő határok is.
Napfűtés. Házunkat sosem éri nap nagy fáktól, hideg. Másik ház teljes oldala ablak napirányban, sokkal melegebb, fűti a nap hősugárzása. Rengeteget jelent.
Pontos okot nem tudok mondani. Amit láttam, hogyan csinálják: Felragasztották a hőszigetelő lapokat, majd vittek fel rá egy réteg ragasztót (talán, de nem biztosan), majd ebbe ment a háló, egy újabb ragasztó (?) réteggel, és arra a vakolat.
Hogy ez így jó-e, vagy sem, azt nem tudom. Ami még tény, hogy több, elég nagy fa áll a ház előtt, de a jelenség nem csak az utcai fronton látszik, ahol a fák állnak.
Akkor nálatok vagy a fizika működik másképp, vagy a napi átlaghőmérséklet volt több mint nálunk. Amikor reggelente a nappaliban 18,2 fokot mutatott a hőmérő, aztán egyik reggel meg 17,8-at, na akkor mondtam hogy ezt azért mégse, és tettem róla hogy 22 legyen.
Na igen, a tégla a vizet is egész jól vezeti. Én mondjuk kíváncsi lennék rá, hogy a szigetelés óta mennyivel lett kevesebb a felhasznált energia (szándékosan nem fűtésköltséget írtam), mert nem nagyon szoktak 15-18%-nál nagyobb mértékű csökkenésről beszámolni.
Régen, mondták, a tégla egészségesebb, mint a panel, mert a lakás páráját elszívja. A nyílászárók cseréje nagy üzlet. Legfeljebb többet kell szellőztetni, ha nem akarja valaki elpenészesíteni a panellakását. A szigetelt házaknál nagy kérdésnek tartom, hogy a téglafal hogy engedi át a párát? És ha még alulról is kap nedvességet azt hol adja le?
Pár hsz-el feljebb írták le, a szigetelés résein adja le, már amennyit tud. Az "egészséges" falnak teljesen száraznak kéne lennie, de ilyen a gyakorlatban kb. soha sincs. A több évtizede épültek alatt már nem tömít a vízzáró szigetelés, az felszívja az aljzatból. Ami nem, az meg kapja kívülről, vagy ha onnan nem akkor belülről. És azt felejtik el sokan, hogy a téglára megadott hőátbocsátási tényező az a teljesen száraz téglára vonatkozik, nem arra ami nedves, mert a nedves az még jobb hővezető.
Az lehet, de a páraelvezetést figyelembe véve, ha egy falat kívülről leszigetelnek, akkor a szél nem tudja a falakat szárítani, azaz a pára torlódhat benne, így nedves marad.
Sziasztok!
Szerintetek mikor érdemesebb nyugdíjba menni? Ha választani lehet, december közepével, vagy január elsejével? A decemberi esetben a januári emelés hozzájöhet. A januári esetben az akkori számítás szerint számolják ki, ami kedvezőbb lehet mint az egy évvel korábbi számítás. Van valakinek ismerete erről?
Általában akkor marad a falban a víz, ha nem fűtenek rendesen és nincs, ami elvonja a párát a lakásból. Utóbbit egy 150 - 200 W-os kompresszoros páramentesítővel könnyedén át lehet hidalni, mindössze addig kell járatni, amíg meg nem szárad a ruha.
Természetesen itt most nem számoltam bele a hibásan épített házakat, ahol az alap lazán átadja a nedvességet a falnak. |
Bejelentkezés
Hirdetés |