Most még csak az elején vagyok ezzel az egésszel, úgy hogy csak egy manuális átkötéssel oldottam meg az átkapcsolhatóságot, de vélhetően az általad javasolt lesz a végleges forma. Igazából még azon gondolkodom és próbálok több, vagy többféle mérést készíteni, hogy ez a módszer valóban célravezető-e vagy sem. Ha ez eldőlt, csak utána készítem el a végleges megoldást. De ha már bejelentkeztél, hadd kérdezzem, hogy a régi mérőknél ez a gázosságmérés adott-e valami konkrét értéket, vagy csak a jó/nemjó állapotot mutatta, illetve van-e ezzel a méréssel kapcsolatban gyakorlati tapasztalatod mire kell figyelni és milyen jelenségek fordultak elő a méréseid során.

Csak olvastam régi szaklapokban erről.
A lényege, hogy ellenállással és anélkül az anódáram keveset változhat (ha jól emlékszem max 10%-ot), pl. -2V rácsfeszültség mellett. Ellenállással nő az anódáram, ha gázos a cső. Ha az áramváltozás magas - tehát magas a rácsáram -, akkor cső kuka.

kb. én is így tudtam, hogy hogy konkrét értéket nem mért, csak %-osan mutatta a különbséget a két érték között, de épp te tettél fel egy adatlapot nem régen, amit egy kicsit átnéztem és abban viszont az adott csőnél meg van adva a megengedhető max. rácsáramértéke, sok egyéb paraméter mellett, úgy hogy az lesz akkor a kiindulópont.

Közben készítettem néhány gyakran használt csőről egy-egy karakterisztikát, szerintem elég tanulságos, hogyan is néznek ezek ki, illetve hogyan és mekkora anódáram változást okoz a sorba kapcsolt 1M-os ellenálláson eső rácsfeszültség.

ECC81-ECC83-ECC85-6N2P

És még négy hogy legyen összehasonlítási alap.

E80CC-6CG7-ECC82-ECC802

Bizonyos csöveknél lényeges a rácsáram konkrét nagysága, illetve megengedett értéke, többnyire ezek műszerekben szolgáltak.
De ha van pontos ellenállásod és rajta tudsz feszültséget mérni, akkor a rácsáram számítható és ha szükséges, figyelembe vehető.
Normál erősítőkbe való csöveknél inkább az a lényeg, hogy a rácsáram hatására torzítani fog, illetve beterheli az előző fokozatot.

Például a rácsáram esetén az élettartam értéket ezeknél a csőtípusoknál 1-2uA-ben adják meg az adatlapok, és valóban arra vagyok kíváncsi, hogy egy erősítőben ezek milyen jelenségeket okozhatnak.

1-2 uA valószínűleg még semmit. Adott csővel, konkrét kapcsolásban lehetne vizsgálódni. Mondjuk a csőzaj is megnő a rácsárammal.

Na jó, én ebbe nem mennék bele mert messzire vezető témakör, maradnék annál a kérdésnél, hogyan is számolnám a rácsáram értékét.

Az előbbiekben felraktam jónéhány grafikont, hogyan is lesz most ezekből a mérésekből tényleges áramérték?
Ha most megnézzük az alábbi képen látható esetben a két grafikont, előtétellenállás nélkül 0,5V nál van ugyanaz az áramérték, mint az előtétellenállással 0,0V esetén, ebből következtetve 0,5V esik az 1M-os ellenálláson, ez pedig azt jelenti, hogy ebben az esetben 0,5uA folyik az előtétellenálláson.

Ezzel módszerrel egészen a jelölt ponttól a 0V-os értékig, a program segítségével a két grafikon közti rácsfeszültség különbségének meghatározásával, nagyon egyszerűen visszaszámolható a rácsáram tényleges értéke, de ez végül is a teljes tartományra is kiterjeszthető.

100K jobb érték. Áthidalva egy nyomógombbal ha picit megmozdul a mutató a 100 mA-es skálán, akkor gáz van. Még kicsi.

Sziasztok!

Szeretnék építeni egy csőtesztert. Esetleg tud valaki ajánlani egy jó bevált konstrukciót, rajzot?
Köszönöm a válaszokat!

Olvass vissza pár oldalt. Teszternél fűtést, katód állapotát, zárlatot esetleg gázosságot szoktak nézni, mérni magát a csövet nem nagyon szokták, nincs is rá szükség csak ha válogatni akarod. Komplett csőmérő rajz van valamelyik RT évkönyvben ha kell megkeresem melyikben.

Rádiótechnika évkönyv 2014.

A hétvégén készültem el egy csőmérővel, a ki-mit építettben közzétettem: Csőteszter

Az anód feszültség szabályozó kapcsolási rajza érdekelne ha publikus. Nálam is aktuális.

Szia!

Az eredetit itt találtam: Bővebben: Link kicsit módosítottam rajta(áramkorlát növelése, zéneres stabilizálás), de teljesen jó az eredeti verzió is.

Lapozz vissza néhányat... Egy olyan mérés nem mérés, ahol is az anódtápfesz nem csak a terhelés függvényében esik, hanem még a hálózattal együtt is ingadozik. Néhány V eltérés van amikor már elég komoly anódáram változással jár, párba válogatásnál ez még fontosabb. Tehát, stabilizált anódfeszre van szükség. Találsz ilyen rajzokat az RT évkönyveiben is, de én is tettem fel, az enyém tulajdonképpen nem más, mint egy nagyfeszültségű labortáp.

Mivel az új csöveknél is jelentős az eltérés, egyszerűen nem tudod megmondani, hogy egy adott cső, amit vizsgálsz, mennyire lehet "elhasználódva" a katódemisszió mérésével, ami úgy történik, hogy a katódot negatívra kötik, az összes többi elektródát pozitív potenciálra (csőmérője válogatja, mekkorára) és megmérik az átfolyó áramot egy közbeiktatott ellenálláson.
Saccolni persze lehet egy "etalon" cső mérési eredményéhez, de ez nem 100%.
Azonkívül pár emisszió teszter akkora áramot folyat ilyenkor a vezérlőrács és a katód között, hogy az a szegény vékony kis vezérlőrács tönkre is megy, ha a kelleténél több ideig mérik. Ilyen pl. a Sencore TC162 is.

Többek között ezért sem építettem bele ilyen lehetőséget az én csőteszterembe. Nekem megfelelnek a gyári diagramok és a mérési adatok, amiket tudok ellenőrizni.

Lehet emissziót mérni úgy is, hogy a diódának kapcsolt csövet telítésbe visszük, de ez egy meglehetősen durva eljárás. A mai modern csöveknél egy ilyen mérés csak azt mutatja, mekkora max emissziója volt a csövednek, mert a mérés után ha nem is rács, de a katód biztosan károsodott.
Elég, ha normális beállításban megméred az anódáramot 0 V vezérlőrács feszültségnél, és összehasonlítod az adatlapból kiolvasott értékkel.
Hosszúélettartamú ipari csöveknél így van meghatározva az élettartam vége is.

Köszönöm a hozzászólásod.

Még egy érdekes dolgot vettem észre. Ahogy nézegettem az EL84 és a 6P14P diagramjait, úgy látom, hogy a névleges 250V anódfesznél a megadott 48mA az EL84-nél -7,3V G1 feszültségnél mérhető, míg a 6P14P-nél ez -6V G1 feszültségnél adódik a diagramok alapján. Vajon az orosz csőteszter, az L3-3 is így méri? Korábban Plachtovics úr is felhívta erre a figyelmet egy cikkében, hogy az orosz cső majdnem ugyanolyan karakterisztikájú, mint az EL84, ezért alkalmazható helyette.

Ha a helyettesítés a kérdés, akkor elsősorban a határadatoknak kell "passzolniuk". Ha ez rendben van, akkor a karakterisztikabéli eltérést lehet munkapont beállítással korrigálni.

Még az új orosz csövek is nagyon szórnak. Volt alkalmam végig mérni egy ÚJ (kék OTK, 100 db-os kartonban, gyári beállításban) trióda szériát, anódáram -35 és + 31 % volt.
A 6P14P helyettesítője az el84-nek, de nem azonos vele, még külsőre sem. Az orosz robosztusabb, a Tungsram EL84 elég elég rövid élettartamú. A TU hangját sokan magasztalják, de a különbség inkább placebo, lévén a vélemények nem azonos környezetben, optimálisan beállított adatokkal születtek. Akkor meg nem ér a nevem..
Az már csak hab a tortán hogy még a különböző orosz 6P14P katalógus adatok, karakterisztikák is eltérnek. Nem kell pánikba esni.

Igaz, de az anódáram csökkenés és a meredekség csökkenése is definiálva van a régi adatlapokon. Ha e 3 tényező közül valamelyik nagyon eltér az adatlapból, akkor kuka. Vagy Vaterán, esetleg E-bayon kötnek ki, sajnos..

Nagy tévedésben vagy, de meg is hagylak abban, mivel elment a kedvem a rajzolgatástól. Éppen a 0V Ug mellett történő árammérés az (amit pucuka javasol) ami szinte semmi infót nem ad egy cső használtságáról, nem kell ezt nekem elhinni, ki kell próbálni, meg kell mérni. A képen van egy karton új cső, amikor megvettem lett a karton kibontva, tehát biztos hogy mind új. Rá vannak írva a 0V Ug melletti áramértékek mindegyik csőfél esetén, van 16% szórás alapból. Ellenben ha katódemissziót mérek, akkor csak 5% szórás van köztük. Na de, nem ez a nagy különbség a két mérés között, hanem az, hogy ha használok belőle két csövet pár hónapon vagy egy éven át, akkor a 0V Ug melletti árammérés pontosan ugyanaz lesz, semennyit nem változik, ellenben az emissziómérésen már látszani fog, hogy öregedett a cső! Lapozz vissza 3 oldalt, ott van a mérés ami tökéletesen cáfolja amit írtál.
Aztán áruld már el nekem, hogy miért menne tönkre egy cső rácsa attól, hogy 2 percen át átfolyatok a csövön 3V mellett 6mA áramot, ami 18mW disszipáció?

Ezt a butaságot honnan veszed? Most találod ki vagy olvastad valahol? Pontosan amit javasolsz, az veszi igénybe a csövet, mert ott ki van hajtva teljesítményhatárig, sőt gyakran még tovább, ellenben a valós emissziómérés esetén csak ezredrésze teljesítményre van igénybe véve a cső!
És, míg a 0V Ug melletti mérés nem ad eredményt arra vonatkozóan hogy mennyit volt használva egy cső (próbáld ki, mérd meg), mert az csak az adott cső tulajdonságait mutatja meg, addig a katódemisszió közvetlen mérése tökéletes képet ad a használtság mértékéről.
A károsodással kapcsolatban is tévedésben vagy, megmérek neked így csövet ha kell akár minden nap, mondjuk 100 alkalommal, és a századikra is ugyanazt az értéket fogom kapni, ugyanis nem károsodik tőle a katód (ezt is kipróbáltam, na nem 100 csak 30 alkalommal). Amitől a katód elfogy, az a használat. Ezzel a méréssel már az is látszik a katódon, ha mondjuk csak 50-100 üzemóra van a csőben. Próbáld ezt megmérni az általad javasolt módszerrel...
Ja, és az sem véletlen, hogy a valós emisszió mérésekről szóló cikkekben éppen 60%-os fűtőfeszültséget javasolnak, de most már ennek a lényegét is megtartom inkább magamnak...

Ma is tanultam valamit....
Azt nem írom le, hogy mit, inkább megtartom magamnak

Igen, olvastam (tanultam) kb. 60 évvel ezelőtt, még a csöves korszakban. Egy wolfram katódos csövet emissziómérésnél telítésbe lehet vinni minden további nélkül, de egy modern katódos csövet már nem., legalábbis tartósan nem. Az ilyen méréseket impulzus üzemben mérik, pl. csőfejlesztés során, ahol nem számít ha tönkre megy.
Az ipari csövek esetén, ahol az élettartam vége definiálva van, ott is (nem véletlenül) a nulla rácselőfeszültségnél van definiálva, itt még azért nincsenek a csövek telítésben, hiszen némileg minden cső pozitívba vezérelhető.
Igaz, amit segítő fórumtárs is írt, a három paraméterről, de nem árt tudni, hogy a meredekség is anódáram függő.

Annak örülök... Nem megsértődni meg a semmiről vitatkozni kell (miközben a kérdéseimre nem tudsz válaszolni), hanem mérni. Parancsolj... A kép szintén azt mutatja, hogy az általam javasolt módszerrel meg lehet mérni azt, amit az általatok javasolt módszerrel viszont nem! Csak hogy tanulj is valamit... A méréseim cáfolatát természetesen továbbra is várom, gondolom várhatom az idők végezetéig...
A csövet az eladott erősítőmből vettem ki másfél év használat után, mivel a vevő új csövekkel kérte.

Az én emissziómérő műszeremen ki van vezetve az összes elektróda: fűtés, ami 0-50V-ig századvoltonként állítható, század amperenként beállítható áramkorláttal, a 0-300V-ig állítható anódfesz is ki van vezetve. Tehát a mérendő csövet egy külső foglalatba dugva, a katódot GND-re kötöd, a többi elektródát pedig összekötve rákötöd az anódfeszre. Kellően kis feszültséggel(ami még nem károsítja a katódot, vezérlőrácsot) megmérheted az EMISSZIÓT, majd akár csökkentve, növelve a fűtést, újra megmérheted több ponton is. Kár, hogy ezt nem láttad a képekről, de így talán leírva már világosabb. A kedvedért majd végzek ilyen tesztet is és beszámolok az eredményekről.
Annyit már most el tudok mondani, hogy hagyományos módon mérve az anódáramot, használt és új csöveknél is egyformán csökkent az anódáram, ha lecsökkentettem a fűtést 6,3V-ról, akár 5V-ra.

Ezen az oldalon részletesen leírják, mi a probléma az EMISSZIÓ méréssel: Bővebben: Link