A masina lényege ez: "az AC áram nagyjából arányos a vezérlő tekercsen áthaladó egyenárammal"

Az előző hozzászólásodhoz...
Itt van a kutya elásva. Az áram nem konstans, hanem színuszosan változó. Más hatása lehet a fogyasztóra nézve, ha lecsapod színusz tetejét, mintha arányosan csökkented az amplitúdót minden ponton. Mindkét módszer azonos hatással van egy egyszerű fogyasztóra (pl. fűtőbetét), mert csökken az effektív érték, ugyanakkor egy aszonkron motor már furcsán nézhet a lecsapott hullámra.

Fogalmam sincs, hogyan lehet jól megugrani egy ilyen feladatot, csak dobálózok azzal, miért nem olyan egyszerű.

Persze, de (főleg, ha az utolsó mondatod is figyelembevesszük) érted te, mire gondoltam.

Pár éve törpölök ezen a témán, de (mivel megfelelő képzettségem sincs) nemigen jutottam előrébb.
Igaz az is: néhány éve már nem kap áramot a szomszédgyerek. Most amúgy is a neki megfelelő helyen van. De a kérdés továbbra is érdekes.

Hogy mik jutnak erről eszembe...
A "szinusznyaszatolásról": csináltam már tirisztoros szabályzót, azzal agyusztálom a forrasztóm. De az csak teljesítményszabályozás, semmi külön áramkorláttal nem bír.
A villanymozdonyok egy jó része is tirisztoros szabályzású. De az ha hegymenetben megy (netánn áll az emelkedőn) miközben teljes "gáz"-t kap, hát leégne a villanymotor hamar. Hogyan korlátozhatják az áramot, hogy az a "kitöltés"-től független legyen?

persze, a kitöltés szó nem biztos, hogy helyes kifejezés volt, de remélem, érted/értitek...

Szinuszos terhelés torzítás nélküli szabályozására a legbiztosabb módszer a toroid szabályzó transzformátor. Ugyanez használható áramkorlátozóként is, ha nem transzformátorként, hanem szabályozható fojtóként alkalmazod. Ekkor korlátot kell beépíteni, hogy ne tekerd le túlságosan, mert hamarabb leég, mint a védett fogyasztó. De a határain belül képes a feladat ellátására.

Igen. Erre keresem én is a megoldást. Nem megszakítani, hanem korlátozni. Amit eddig javasoltak/ kipróbáltam az megszakít és vele együtt ugrik a kismegszakító is. Gondolom, váltóáramnál a "visszacsatolás" megoldása adja fel a leckét. Ami "egyszerű" egyenáramnál, (lásd témanyitó kérdésem rajzmelléklete) váltóáramnál "Nobel-díj"-as probléma.

Valami megoldást tudnál mutatni? Kapcsolási rajz, link, stb. De ha egy alkatrésznek 3-nál több lába van, az már nekem gondot okoz.☺

Hahh! Nem vagyok én "Krőzus". Már egy hárompólusú hálózati feszültségű kontaktor beszerzése is érezhető anyagi terhet jelent. Toroidos szabályzó... Álomvilág.

Van mozgó alkatrész nélküli automatikus megoldás is. Úgy hívják, transzduktor. Mágneses erősítő. Egyenáramú gerjesztéssel nő vagy csökken az induktivitása, így az átbocsátott áram is. Kimenő oldalon egy trafó, ami egyenáramot ad a középső törzsre, így kicsi az induktivitás. Túlterhelést kap, a segédtrafó feszültsége leesik, csökken az egyenáram, nő az induktivitás, ami az átfolyó áramot visszafogja.

Beiktatsz az áramkörbe egy mondjuk 2300W -s rezsot, az 10 A-ig akár rövidzárba is csak 10 Ampert fog engedni. Ha nagyon preciz akarsz lenni, akkor párhuzamos elektronikával is kiegészitheted. Ma már vannak 400V 50A-s FETek stb, amivel a rezson pontosan kezelni tudod az áramot. Ez nem szakit meg semmit.
Kisebb áramokhoz ( erösitök élesztése ) 100 W-s izzokat használtunk, az egyik kolléga tulzásba vitte egy panelon 6 foglalat volt, azaz akár 6 izzot is be tudott iktatni az áramkörbe. Az izzok másik nagy elönye volt, hogy hidegen alig volt ellenállásuk, igy majdnem normális feltételek között müködött a berendezés. ( ezzel csak sietni kell, mert ugy a boltokbol kezdenek eltünni a valodi 100W-s izzok).

Igaz, hogy szép nagy, 10 kilós darabok, de működnek.

Mágneses erősítő: gyakorlatilag úgy működik mint egy triac ,ha telitesbe vezerelsz egy vasmagot , csak az ohmos tag korlátoz.
Elvileg két egyforma toroid tafoval meg némi DC körrel meg tudod csinálni , de ha telit a vasmag mint ha kapcsoló (Triac) működik , a félvezető tirisztorok előtt és csövek helyett használták.
Ha " bekapcsolt" már nem tudod kikapcsolni, abban a felhullamban átad , előtte meg alig vezet.
Szerették pl hegesztő tafok fokozatmentes szabályzására használni.

Max 90 fokig tudod használni, míg a tirisztorok akár 180 fokig vezérelhető.
Nem Celsius...

Még mindig a trafó a legjobb erre a célra , 3-10 szeres áramnál határol, levalaszt , nem kell kapcsolgatni mint egy kapcsolót (amíg nem lesz túl meleg) , de nagy és nehéz.

Persze, tudom, hogy biztonságként szokták így csinálni, de arra, amit szeretnénk -pont nem jó.
Képzeld el: két 100w-os izzót sorbakapcsolsz. Nem az alakul ki, amit felvázoltunk.

Ez érdekesnek tűnik, utánanézek.
Köszönöm, hogy felhívtad rá a figyelmem (figyelmünket), -én például életemben nem hallottam róla.
Ennek a fórumnak ilyen különös a haszna, mindig lehet érdekes dolgokat találni, tudtok mutatni -ha sikerül jól körülírni, mi a vágy

Az izzokat eleve párhuzamosan kell kapcsolni ilyen áramkörökben.

De:
Nem arra van szükségünk.
És:
Ha párhuzamosan kapcsolok két izzót -akkor nem is korlátoznak semmit. Mindkettő éli a külön életét.
Szerintem elkerülte a figyelmed, mit is szeretnénk. De leírtuk, most mégegyszer már nem szeretném leírni.

Amennyire tudom követni a beszélgetést valami olyat kerestek, ami védi a rákapcsolt berendezést, de ha az rossz vagy zárlatos akkor limitálná az áramot mondjuk 10 Amperre, de ne vágja le a kismegszakitot, és nem bontja az áramkört.
Javits ki,ha rosszul értem, vagy elvesztettem valahol a fonalat

A példád nagyon rossz mert bonyolult.
Elöször is manapság többfajta villanymozdony van üzemben a primitiv elektromechanikus kapcsolo szerkezettöl kezdve a tirisztoros/GTO vezérlésen át a modern aszinkronmotoros hajtásig. Mindegyikben alapbol másképp kezelik ugyanazt a problémát.

Igen, elveszítetted a fonalat
Nem baj.
Szóval (mégiscsak leírom újra) olyan dologra volna szüksége az eredeti kérdezőnek is, nekem is, amelyik tényleg csak áramlimiter, áramkorlátozó.
Példaként hoztam fel, hogy 0-10A-ig vidáman átereszt, 10A-nél többet semmiképp nem enged, akkor is 10A-t ereszt át, ha mindjárt rövidzár áll elő (a 10A csak példa, nem az a leglényeg).
A kérdező is ezt kérte, egyenáramnál ő is, én is meg tudjuk oldani, de váltakozóáramnál: lövésünk sincs, hogyan kéne.
Többen igyekeznek nekünk segíteni ebben, ha te is tudsz ötletet rá, azt nagy örömmel fogadjuk.

Pont azért nem rossz a példám, mert kíváncsiság hajt: HOGYAN?
A fagyit is sokféleképp készítik, de ha válaszolni szeretne a cukrászember, akkor részletezi.
Ha nem szeretne válaszolni, akkor azt mondja: sok mód van rá, -van jó, van rossz.
Válasz az is, csak nem megyek vele semmire.

Szerinted mit csinál egy izzo vagy rezso ha sorba van kötve a terheléssel? ( egy 100w os izzo pontosan 0,43 Ampernél szabályoz le. 500 W izzo ennek az ötszörösén stb).
Ezért irtam, hogy a kollégám munkaasztalán a panelon 6 izzofoglalat volt mint párhuzamosan kapcsolva. Azaz akár 5 darab 500W izzot is be lehetett csavarni. Az izzo leszabályozása sokkal meredekebb mint a rezsoé, de kombinálni lehet.

Nem azt csinálja, amire szükségünk lenne.
Persze, jó dolog arra, hogy ne süssük meg a dolgokat -de most másra lenne szükség.
Háromszor biztosan leírtuk, mire.

Ha mégegyszer kimondod a rezsót -hozzádvágok egyet.
És most úgy kell tennem, mint Kudarauszkasz: TRÉFA vllt...
(Bulicsov: Utolsó háború. De bizzosan olvastad -ha valaki nem, olvassa csak)

A mozdinyok többségén automata kisemgszakitok vannak. A klasszikus mozdonyon ott van a mozdonyvezetö elött az amperméter és ugy kell kapcsolnia fokozatokat ( vagy a trafo kiágazásait, de akár sorbakötött ellenállásokat vagy a motor állorészének az áramát, hogy mindig a megengedett áramhatár alatt legyen a fogyasztás. ( ez akár szakaszonként változhat).
Ha ezt elmulasztja, akkor old az megszakito, vagy ami még rosszabb a felsövezeteéket biztosito automata old le. Ilyenkor megáll minden.
Alapbol a mozdonymotorokat nem igen lehet tulterhelni, mert gyakran a tapadoerö kisebb, mint a motor ereje, azaz a kerekek kipörögnek.
Az elektronikus vezérlésü mozdonyokban meg már az elektronika határozza meg az áramot amit a mozdonymotor kaphat ( egyenként). Ha DC motorok vagy alacsonyfrekvenciás ( 16,7 Hz )motorok vannak, akkor, ahogy mi is szoktuk, a motorral sorba van kötve egy méröellenállás és azon mérik a motoráramot és ezt használják fel a motor vezérlésére kikerülve a mozdonyvezetöt.
Az aszinkron motoroknál meg a meghajto elektronika ( szintén egyenáramu) egy olyan tápbol kap delejt, amiben benne van az áramkorlát.

Ettöl meg nem tudom, higy szerinted mit csinál egy izzo.
Majd Szilveszter este meséld el, mert ma ugy látszik képtelen vagy erre.


Segitség: egy 100W izzonak hidegen kb 30 Ohm az ellenállása

Aha, tehát ott nem automatikus, a vezető képzettségére van bízva. Hm, akkor tényleg nem érvényes a hasonlatom.
Köszi.

Figyi!
Többször elmondtuk, mit szeretnénk.
De nrm baj, nagyon nem tudok haragudni azért, mert nem érti meg mindenki.
Segíteni szeretnél, az a lényeg. A rezsót még eldobhatom?

Ha végigolvasod a mondokámat akkor esetleg látod, hogy miért rossz a példád.

Tudod, ha még elméletben sem tudid mit akarsz megoldani, akkor jobb ha elöveszel egy pezsgöt.
BUÉK!

Folyamatosan korlátoz, ilyen-olyan mértékben, de nem ez a kérdés. 0-10 A-ig ne korlátozzon, csak felette, mint egy áramhatárolós labortáp kimenete. Mindezt átültetve AC feszültségre.