Nem, nem ismerjük, egy pár ezres multival mérte meg, amit valószínűleg nem kelvin csipesszel használt. Ha az a 2.5 ohm valójában 2.2 ohm akkor bőven 10% feletti hibát ad a módszered, méréstechnikailag ordítóan nagy hiba lenne.
Amire válaszoltál ott leírtam hogy működik a dolog kevésbé rosszul, ha a 75mV nem ismert, akkor is ugyanaz a módszer, ismert műszerrel egyszerre mérsz, abból meglesz az áramhoz tartozó kijelzett érték és a jelenlegi méréshatár. Ekkor végkitéréshez közeli áramot áthajtva a műszeren meg tudod mérni a műszeren eső feszültséget, ami még mindig pontatlan lesz eléggé, de mV-ot multiméterrel jobban tudsz, mint kis ellenállást mérni 2 okból:
Egy olcsó műszert, pl MX25201-et nézve 200mV méréshatárban a hiba 0.5%, míg 200ohm állásban 0.8% (Komolyabb műszer esetén ha nem százalékban van megadva a hiba, akkor az is sokat számít, hogy 200mV-nak a 75mV elég nagy része, míg 200 ohmnak a 2.5 ohm nagyon kis része, tehát a skála alján lesz a mért érték, tovább növelve a hibát)
(Sőt, megnéztem az én régi multimat amiben még más chipek vannak és ott a rendes képlet szerint van a hiba megadva: ±0,5% rdg+1digit , vagyis a ±h=±(hrdg+ D/Nk∗100%) képlet szerint számolva 3 és fél digiten nagyon nem mindegy a kiírt digit hiba az 1/0025*100% vagy 1/0075*100% )
Illetve ellenállás mérésnél a vezetékek és a kontakt ellenállását hozzáveszed, ami azonos nagyságrendben van a mért érték első tizedesjegyével, míg a mV mérésnél egy 5 megaohmos műszer ellenállás esetén ezek a hibák elhanyagolhatóak.
De igazából bármi mérés felesleges, ha a műszer hibátlan, mivel rá van írva, 75mV-os. Csak mielőtt 5-6 ezerért műszer söntöt vesz, egy összehasonlító méréssel lehet ellenőrizni működik-e a vártak szerint.

szerk.: JZoli jóval megelőzött, mivel nem keresett elő egy 14 éves műszer dobozát benne a papírjával
Illetve nyilván ha 20A-t akar mérni, akkor ne 20A-re vegye a söntöt, a kérdező kifejezetten 20A méréshatárt írt, így annál maradtunk.

Jó, én elhittem, hogy van egy biztos érték, amihez viszonyíthatunk. (Akkor neg is áll a módszerem).

A műszerem egy Unit -t 33b Típusú készülék 2 hónapja vettem 13000 ft ért ez az egyetlen multim van nekem.

A műszerem egy Unit -t 33c Típusú készülék 2 hónapja vettem 13000 ft ért ez az egyetlen multim van nekem.
Ha kel 12 Voltrol meg nézem nektek mit mutat?

Nem is annyira a műszered drágaságával/olcsóságával van a gond, félre ne értsd.
Azt mondják a fórumtársak, hogy ha azzal mértél ilyen kis ellenállást, az már nem igazán megbízható. Az enyém is olyan: még ha egy darab drótot is mérek, akkor is valami 1,2-1,5Ω körüli értéket mutat, de még a 4,7Ω-ot is jóvaltöbb, mint 5-nek méri. ( 10Ω környékén kezd kb pontos-félét mutatni,)
Tehát ha tényleg multival mérted a 2,5Ω-ot, az valószínűleg nem is annyi.

Sajnos annyira kis ohm et nem tudok mérni pedig sokszor kellene.most is jól jöt volna.

Ha van otthon ellenállásod valahol 47 és 470 Ohm között, és egy ceruza elemed, akkor kösd őket sorba a műszerrel és diktáld be, hogy mit mutat.Ha nagyon jó akarsz lenni hozzánk, akkor az elem feszültségét is megméred közben, és az ellenállás értékét is megmondod...
Másik kérdés, hogy venni, vagy csinálni akarsz söntöt?

Igazad van, nagyjából én is ugyanezt akartam érzékeltetni.

(21cm 1mm² tömör rézvezetékből...?)

Ahogy már említették, feszültségméréssel is meg tudod állapítani a műszer belső ellenállását.
Összeállítod ezt a mérési elrendezést. U1 a tápfeszültséged legyen az elem, tápegység bármi, a lényeg, hogy a multival mérd meg a pontos tápfeszültséged kapocsfeszültségét az áramkör összeállítása után.
R1 az árammérő műszered, R2 egy ismert értékű ellenállás pl legyen 10kΩ, lehetőleg ötkarikás.
Ha megvan az öszeállított áramkör, elmész erre a linkre, és a harmadik kalkulátorba beírod a mért értékeket "R1 ellenállás számítása R2 és a kimenő feszültségből (U2)".

Tehát U1 pontos tápfeszültség, U2 az ismert ellenállásodon mért pontos feszültség, R2 az ismert ellenállás pontos értéke a gyűrűk szerint, vagy műszerrel megmérve mérési elrendezés előtt.
Rákattansz a számítás gombra, és megkapod a műszered belső ellenállását amit R2 képvisel.

A mérést elvégzed több ismert értékű ellenállással (4.7kΩ, 1kΩ, 470Ω amit a műszer kitérése enged), felírod mindet, és átlagot számolsz, így pontosíthatod valamennyire a mérésedet.

Ha így áll a dolog, hogy tényleg a multi mutatta a 2,5Ω-ot, akkor nincs mit tenni: az elméleti utat (a számolásomat) most félre kell tenned.
Gyakorlati módszer;
Mivel mondtam (és mások is említették egyidőben) azt, hpgy 75mV van a műszerre írva, abból induljunk ki.
Ha úgy gondoljuk, hogy 75mV-nál fog 20A-t mutatni a műszer, akkor az 0,075V/20A,azaz 0,00375Ω összellenállást jelent (ezt ki is számolták neked, úgy emlékszem)
Ha van (ha nincs, veszel) 1mm² tömör rézvezetéked, annak a méterenkénti ellenállása 0,0178Ω. 21cm lesz 0,00375Ω.
Sorbakötsz eg akkumlátort, agy 60W-os autóizzót, a multidat (árammérés állásban), és a kipróbálandó árammérődet., kisöntölve. Ha nem pont jó 21 cm-ol, akkor igazítasz..

Elvileg lehetne rézből is csinálni, de inkább manganinból szokták a kisebb (gyakorlatilag nulla) hőfoktényező és nagyobb fajlagos ellenállás (rövidebb vezető is elég) miatt. Ha ez nem fontos, akkor bármiből (a konkrét műszer nem laborműszer).
A geometriai kialakítás viszont nagyon fontos, az a bizonyos "négypontos/Kelvin" elrendezés, hogy a hozzávezetések és az érintkezési hibák nem okozzanak pontatlanságot.

Nem azt fogja mutatni, ez hülyeség! 20A-t átküld rajta a műszerből semmi sem marad, ha a söntje megszakad. 75mV jelentése az, hogy végkitéréshez annyi kell a söntön essen. A mért ellenállás alapján a gyári sönt 30mA körüli végkitérésű. Rendes söntöt kéne rárakni, nem egy darab random drótot.
De ahogy Gafly is írja a söntnek kell a fő áramútban lennie és a műszer van ráakasztva, nem az árammérő bekötve és kisöntölve. Mert ha csak 0.25ohmos kontakthiba van a söntön, máris 60W esetén közel 0.5A fog folyni a műszer belső söntjén.

Ami le lett írva: sorba kötsz mindent, 9V elem, 860 ohm, multiméter 200mA állásban és az analóg műszer. Leolvasod a multit és az analóg műszert.
Utána multit kiszeded, helyét átkötöd.
Ezután megmérheted a terhelt elem feszültségét, az analóg műszeren eső feszültséget és az ellenállásod is, de igazán a műszeren eső feszültség a fontos.

Ha a sönt megszakad, akkor mindegy miből volt. Ugyanúgy elszáll a műszer.

Az meg hogy a műszer van párhuzamban a sönttel, vagy a sönt van párhuzamban a műszerrel... nem ugyanaz?

(Légy szíves, ne hülyézz engem. Én igyekszem egyszerűen megfogalmazni -te félmondatokat löktél neki, mintha szakemberek közt vita lenne. Nem azok vagyunk.)

Írd le légy szíves közérthetően, jól megfogalmazva a megoldást, ne szakmai szlenggel, félmondatokban.
Nem fogok akkor gondolkodni rajta, hiszen meglesz a megoldás.
A kérdező is erre vár -nem a multija lekicsinylésére.

Oké,-csak nem gondoltam, hogy a sarki boltban kap manganin izét...

Azt a négypontos/Kelvin elrendezést elmondanád? Nem tudom mi az, nem tudom, miért az.
(Bár láttam söntöt, négypontos is -de eljött az idő, hogy megtudjam, miért)

Ez is sönt

Legalább háromszor leírtam úgy, hogy bárki aki fogott már multimétert tudja követni, meguntam, olvass vissza.
És mindenhez ami nem tetszett naaagyon részletesen leírtam miért nem optimális, az ellenállás vs feszültségmérést és a sönt helyes bekötését is.
szakmai szlengben meg te írsz félmondatokban, én ízt is leírom a műszereket hogyan kösse:
Bővebben: Link
Bővebben: Link
Bővebben: Link
Túl lett ragozva a dolog, azért van ráírva 75mV, hogy arra tervezett söntöket mérés nélkül rá lehessen kötni, amit írtam az csak az alapműszer helyes működésének ellenőrzéséhez ajánlott sönt vásárlás előtt.

Ezen ne veszekedjünk, mert én nem is tudok szakmai szlengben írni
Igyekeztem átlagrmbereknek (mint én is) érthetően fogslmazni, és olvashatóan (bekezdések, pontok, vesszők, nagybetűk)
Most sem kárhoztattalak, ne érts félre. Csak elmondtam (megint) hogy nem mindent vágunk élből, amit te igen. Tényleg nem kekeckedés

Idézet:
„Sorbakötsz eg akkumlátort, agy 60W-os autóizzót, a multidat (árammérés állásban), és a kipróbálandó árammérődet., kisöntölve”

De, te írsz szlegben amiből nem jól jön ki a dolog és nem is figyelmezteted arra, hogy úgy kösse be a műszert, hogy a sönt sosem szakadhasson meg és tökéletesen legyen kötve, ha csak összesodorja a kábeleket és 5A-t átküld rajta, minimum kicsapódik a műszer elég durván.

Idézet:
„te félmondatokat löktél neki”

Erre meg mutass egy példát, extra szájbarágósan írtam mindent, már akkor is amikor azt állítottad a 75mV a másfélszeres kitéréshez tartozik (???)
Három kommentet is belinkeltem, de csak annyit sikerült leírni, hogy nem beszélsz szlengben. Amikor mindhárom hsz külön is megállja helyét válaszként. Azt nehogy már el kelljen mondani, hogy a csavar merre lazul meg szorul és a műszert hogy kell bekapcsolni. Műszerek bekötése, méréshatárok és mérendő értékek teljesen egyértelműek.
De mérést kiváltja a költekezés is, vesz egy söntöt 75mVra és ha jó a műszer örül, ha nem jó akkor Puskás (most mi a neve?) börzén vesz egy jó műszert is

Amíg minden jól működik addig elektromosan majdnem ugyan az. De ezt a gyakorlatban úgy szoktuk kivitelezni (ajánlott), hogy a söntöt kössük sorba a mért áramkörrel és a mérőkört külön alakítjuk ki, vagyis az alapműszert két külön dróttal kössük be (bal oldali ábra ezt nevezzük Kelvin bekötésnek, itt az alapműszerhez tartozó vezetékek, kötések nem befolyásolják a mérést). Ez azért is jó mert így az alapműszert le lehet választani a mért körről anélkül hogy az áramkör megszakadna (pl. több áramkör mérése egy alapműszerrel és egy ú.n. műszerkapcsolóval lehet köztük váltani).
A kolléga arra gondolt, hogy ha a műszerre kötöd a fő áramkört és a söntöt is, akkor sok lesz a kötéseken és a vezetékeken a veszteség (jobb oldali ábra).
Az általad linkelt söntön is ezért van két-két csavar a végeken.

A két bekötés közül a bal oldali állandóan pontosan fog mérni, a jobb oldali csalni fog, ráadásul minél nagyobb az áram annál jobban. Mivel több a kötés is így nagyobb a sönt leszakadásának esélye amikor is az alapműszer tönkre megy.

Tényleg azon voltunk (te is) hogy mérjen, ha van lehetőség, ha van mivel, és ha van mihez képest. Ez a lényeg.
Kapott még ötletet. Biztosan olvasta

Így értem, köszönöm!

Ez egy cikk az ellenállásmérés problémáiról. Benne van a "négy vezetékes" elv.

Ezen a képen meg nagyon jól látszik a sönt tipikus kialakítása.
Két réztömb, közötte manganin rúd.
Két végén a nagy csavaron csatlakozik a mérendő áramkörhöz, ott folyik a nagy áram.
Középen a kisebb csavarok mennek a műszerhez.
Ha bárhol nem érintkezik valami rendesen, semmi nem megy tönkre, legfeljebb a mérés lesz pontatlan.
Az is látható, hogy a műszer kivezetése fix helyen van, elvileg nem lehet úgy bekötni, hogy mondjuk az alátét, stb. plusz hibát vigyen be. Látszik is az árnyékokból, hogy a bekötö huzal/alátét/saru nem ér hozzá a réztömbhöz, el van emelve tőle ugyanezen okból.

Köszönöm a magyarázatot!

Üdv mindenkinek!
Adott egy forrólevegős sütő amit sikeresen kinyírtunk a cégnél, túlfeszültséget kapott. Üzemelt egy nagyobb áramfelvételű daraboló miközben a műhely N vezetője megszakadt a földkábelben. Aszimetrikus volt a terhelés, hiszen 1 fázist 20A-al terheltünk míg a többin szinte csak a világítás ment így nulla vezető nélkül eltolódott a hálózat csillagpontja, 230V fázisfeszültség helyett jóval nagyobbat kaphatott a konyhában lévő sütő.
Az alábbi linken látható PCB található meg ebben is:
https://ineedparts.eu/products/power-board-princess-aerofryer-1500w-t91706
Erősáramos vagyok, elektronikát csak középiskolában tanultam, de ezeket a méréseket, megállapításokat tettem:
ACL1-ACN1 pontokba megérkezik a hálózati feszültség ahonnan kikerül a nyákot szegélyező vezetősávra F1 biztosíték nem szakadt. RT1 ellenállás viszont a felismerhetetlenségig /leolvashatatlanságig/ égett és mérésre szakadást mutat. Ahogy az RV1 varisztor épnek tűnik, talán CX1 0,1μF kondenzátor olvadt meg egy picit. Ezeket cserélem majd, illetve kiforrasztás után bemérem.
RT1 értékét nem tudom 100%-ra megállapítani az elszíneződés miatt, de mintha 28Ω-os lenne. Nagyságrendleg ez stimmel egy ilyen rendszerű tápegység kapcsolásban?

Ha minden igaz, RV1 tette a dolgát és megvédte az áramkört, azt is érdemes cserélni. RT1 10-20 Ω körüli, a pontos érték nem kritikus, az viszont igen, hogy biztosíték is egyben (fusible resistor).

Köszönöm szépen a segítséget, sikerült megjavítanom!

Üdv!

Szerintetek az alábbi képen látható LM317 -el felépített milliohm mérőt milyen funkcióval lehetne még kiegészíteni? Arra gondoltam, veszek hozzá egy több áramkörös forgókapcsolót, így "egy dobozba" be lehetne még tenni egy-két funkciót az ellenállás mérés mellé. Lényeg, hogy azért ne legyen túl bonyolult.
Annyira nem akarnék foglalkozni vele, hogy panelt gyártsak, tehát valami légszereléssel is megoldható egyszerűségű áramkörökről lenne szó. Az alapműszer egy 200mV -os panelmérő ami szintén a dobozba lenne beépítve. Söntölni is ér. Várnám a kreatív ötleteket.

Én felkészíteném LED (fényerő / szín / nyitófesz) tesztelésre. A 10 mA áramgenerátor már megvan, de a csatlakozást külön kapcsokra tenném, mondjuk 100 mil raszterű bedugós csatira a kényelem érdekében. A 200 mOmhos csatlakozásnak amúgy is precíznek, stabilnak kell lennie