Az írásodból nem tűnik ki ( mert nem követted le a 24 voltos ELSŐDLEGES feszültség kialakítását ), hogy a relé simán 24 voltról húz meg és adja tovább a 7805 felé, vagy már a relé meghúzása is feltételhez van kötve és egy kis tranyó húzza meg?
Ha feltételezem, hogy nincs meg a 24 volt környéke sem, akkor azt az elkót kell megtalálnod, ami a "24 voltot" szűri.
Oda aztán külső áramhatárolt tápról fokozatosan beadhatsz 5-10-20 volt feszültséget, 100 mA max is bőven elég.
Ha nincs ilyened, akkor Ohm-törvény, soros ellenállás..
Valami biztos jelezni fogja, hol a gond, vagy éppen működni fog az egész, ha szakadás van a "graetz" környékén.
Saját tápot azért nem javasolok, mert ha ezeket se viszed végig, akkor hogyan csatlakozol be 2 feszültséggel (?) is, illetve miért..
A zárlatos vagy szakadt alkatrészt meg kell keresned, kezdve azzal a résszel, ami a 0.33 µF és a gnd között van..

Én erre szavaznék, amikor valamibe kellett fóliakondi, négyet is néztem bontottból és mind jóval kisebb volt már....
De valóban csak a kondis táp kimenetére be kéne küldeni relé tekercs feszültség +-10%-ot és ha működik akkor ez az oka.

A relét egy tranyó működteti és közben megtaláltam az smd zénert is. Kiforrasztom és kimérem hogy nem zárlatos, vagy szakadt. Ha az a ludas, akkor csak azt kellene kitalálom hogy milyen feszültségű zénert tegyek bele.

Először kint megméred: min 24 V táp, soros 2k2-vel megmutatja.
Ha 24-es, akkor több fesz kell kicsit.
Polaritásra figyelj, ne diódát mérj.

Ha 24V-os a relé, akkor 24V-osat.

Ha mindent jól néztem akkor lekövettem az áramkör táp részét.
A D1, D3, D5 adatait nem tudom, üvegtokos SMD-k. A D1-en kék csík van, a többin fekete. Ha működne a kondis táp, akkor a 220µF-os kondinál 5V feletti feszültséget kellene mérnem?

7-8 V minimum!.

Jó a rajz egyébként? Mert most én megkavarodtam hogy van-e benne egyáltalán zéner.

Biztos nem tökéletes a rajz..kellene zener is, még a relé kör előtt.
A tranyó npn, a nyilat fordítsd meg...emittere a negatív tápon legyen.

Igyekezz úgy rajzolni, hogy az elektronika gnd legalul legyen, úgy áttekinthetőbb.
A hálózatból a D1 biztos nem mehet a 7805 bemenethez..- valahol előtte már kell a zeneres rész, de még a relés rész előtt is.
A graetz is szebben legyen kirajzolva... gyakorolj.
Keresd meg azt a pontot, ahol a gnd és a D5 katód között van (?) legalább 20-24 V dc. Ez a relé táp - onnan még elágazthat a 7805 bemenete felé, de lehet MÉG közben egy feszültségcsökkentés is.

Hello! Ilyen a tápod felépítése. A két M7 lesz a két 24V-os zéner..

6 diódának lenni kellene. 4db a graetz, egy a relé behúzójával párhuzamos és 1db zener, ami a stab IC előtt kell legyen és párhuzamosan a táppal, a katódja a +, az anódja a test. A graetz 4 diódájának illik egyformának lennie.
A rajzod kesze-kusza, kicsit belebonyolódtál. Szerintem pont a zénert nem találtad meg.

Basszus!
Köszönöm a linket!
Közben próbáltam egy másik rajzot csinálni ferci kívánalmai szerint, de ezek szerint javíthatom ki és nem kell tovább keresgélnem a zénert. Ez azért jó, mert miközben keresgéltem az M7 smd alkatrész paramétereit, találkoztam olyan linkkel, ahol azt latolgatta az illető, hogy ugyanilyen jelzéssel van zéner is.
Fercitől elnézést, jobb rajzot nem tudok csinálni kétoldalas nyák lekövetés közben nekem nehéz, meg amúgy is és mostmár egész biztos hogy ez a kapcsolás, mert újra átnéztem meg kimértem a vezetőket. A tranzisztort tovább nem követtem le.
Itt a javított kép.

A tranzisztort leforgathatod, hogy az emittere a gnd vonalra csatlakozzon.
A kapcsolás elvileg működhetne, a zenerek feszültségének megfelelő értéket kellene mérned az elkón.
A relé viszont 24 voltot kér, mintha olyan lenne bent ( több szempontból is ).

Azt javasolom, hogy ha nem akarod tovább keresni az elveszett feszültséget, rakd össze ezt a kapcsolást, amit rajzoltál 2 db 1N4007-tel, 2 db egyforma 12, majd 24 voltos zenerrel és elkó a végén. Mérd meg, mennyi a dc, utána terheld le pl. 100 ohmmal ( zárlat ) és meglátod, hogyan marad csak 1-2 volt az elkón.
Modellezed a panelen lévő kapcsolást.

Hm...
Mivel a 0,33uf kondin kívül semmi nem tűnt hibásnak, visszaraktam mindent, de a 220uf-os kondinál, mindössze 4,2v-ot mértem, ami még a 7805-nek sem elég.

1 hiba: 2 D5 van a skicceden, a reléé legyen Dr .
Kár, hogy visszarakás előtt nem tesztelted le a 2 zenert, pedig volt róla szó.

Elvileg és az utolsó skiccedet nézve a 220 µF-on fél volt eltéréssel azt látod, mint a D2 vagy D5 zener katódokon..( teszteld le ).
[ Ugyanezt kell mérned a BC kollektoron is, ha nem zárlatos a Dr-rel együtt, mert így leszívnák a tápot .. ]
230 V nélkül (!) egy szabályozható kis tápból, lassan növelve 5-6 voltról, adjál egy 220-330 ohmon keresztül feszültséget a D2, vagy D5 katódokra és folyamatosan mérd a 220 µF-on, mit látsz.
A táp negatívja az elkó negatívon legyen.
Ezt egészen 24...28 voltig megteheted, ha közben a soros ellenállás nem sül meg.
Ha két multid lenne, mérhetnéd közben a befolyó áramot is, mikor akar növekedni kb. 25...30 mA fölé.
Tegnap írtam azt is, hogy rakd össze ezt a táp részt és tanulsz is rajta, hol mit mérsz, ha jó.
A 220 µF-ig elég, rajta egy 10k+led, mint "terhelés nélküli helyzet".

Ha rövidrezárod a nagy sárga kondit és 12V egyenfeszültséget adsz a hálózat helyett a bemenetre, akkor a táp működése vizsgálható egyszerűen. A 100 ohm megvédi az áramkört zárlat esetén is.
A polaritás átváltásával a zéneres táp mind két fele vizsgálandó/vizsgálható lesz és áramütés veszélye nélkül!

Ezt még nem próbáltam, de megcsinálom, mivel most ott tarok hogy a 220uf-os kondenzátorig mindent kiszedtem az áramkör táp részéből és külön összeraktam. Így terheletlenül 29,5v-ot (egyenáram méréssel) mértem a "táp kimeneten". És azt is kipróbáltam, hogy így a táptól teljesen megfosztva, egy 12v-os aksival + egy 3,7v-os li-ion aksival (17-18v-nak mértem) a mozgásérzékelő tökéletesen működik, a relé meghúz amikor kell.
?

Adottak egy épület különféle automatikák által vezérelt DIL mágneskapcsolói 24 V -os behúzótekercsekkel. Ezek, meg egy időlegesen használt műhely törpefeszültségű fogyasztói, jellemzően műszerek, pákák az elmúlt 16 év folyamán 400 kWh -t fogyasztottak, ami döntő többsége a 100VA -es 24V -os trafón folyt keresztül. Ez folyamatosan a hálózatra van kapcsolva, de a mágneskapcsolók csak ritkán működnek, pl: fürdőszobai szellőzés, mágnesszelep, különféle egyéb 3 fázisú motorok indítása, stb. A cél az energiatakarékosság lenne. Az elképzelés az, hogy valamennyi automatika már beszerzett 5, 12 és 24 V -os kapcsolóüzemű tápegységekről működne, amikor meg szükséges, akkor különféle változatok szerint indítanák a DIL -ek energiaellátást. Tehát szükség lenne az optimális stratégiára, nem is kifejezetten kapcsolási rajzokra.
I. alternatíva: Marad a 100 VA -es trafó, ami csak akkor lesz rákapcsolódva a 230V -ra, valamely automatika ezt igényli. Pl: működtetni kell egy mágnesszelepet 8 másodpercig, indul egy időzítő és a 8 másodperc után még 30 sec áramot kap a trafó, majd kikapcs. Fölkapcsolják a műhely főkapcsolóját, indul az időzítő és egy másik mágneskapcsoló, ami kiadja a műhely felé a szekunder 6, 8, 12, 16, 24 V -okat, a trafó ugyanis egy mestertrafó, sok variációval. Lekapcsolják a műhely főkapcsolóját, kikapcs a trafó - hacsak épp más miatt nincs szükség 24V -ra, de a szekunder mágneskapcsoló ilyenkor már nem ad ki feszültséget.
II. alternatíva: A 100 VA trafó kikerül a főelosztóból és a továbbiakban a műhelyasztalon a kísérleti tápokat szolgálja, megszűnik a központi 6, 8, 12, 16, 24 V ellátás. Helyette triakos, vagy thyrisztoros előtét oszt le a 230 -ból 18-24 V -ot. Ugyanis AC 18 -ra már meghúz a DIL, sőt DC12-16 -ra is. Az előzőnél trafóról 800 mA az áramfölvétele, DC -ről 1,2A. A fázishasítós előtéttel ennél nagyobb áramok állnak elő, sőt két mágneskapcsoló egyidejű meghúzásakor a dimmer tekercse melegszik. Ha egy graetz hídon keresztül tápláljuk az így leosztott feszültséggel meghúz ugyan, de már egynél is melegszik, ha meg kondenzátort is teszünk a graetz -re akkor majdnem elfüstöl. Van régről jópár 15A -es thyrisztorom és bevált kapcsolásom, valamikor hasonló módon fűtőbetétet működtettem róla, csinálni egy ilyen egyedit, megfelelő hűtőbordákkal.
III. alternatíva: új trafó beszerzése csak a 24 V -os fogyasztóknak (8-12 eFt)
IV. alternatíva: bazi nagy kapcsolóüzemű tápról adni DC16 V körüli delejt ugyanúgy folyamatosan, mint most, csak sokkal kisebb veszteséggel készenlét idején. Ára kb, mint előző, de 12 és 24 V között nem találtam gyárit. Gondoltam esetleg bontott PC tápegységre.
V. alternatíva: nem cicózni, az összes DIL behúzótekercsét lecserélni 24 V -osról 230 -asra. (horror ár, 4,3 eFt/db és legalább 5 db kellene)
Számomra a II. alternatíva lenne a legszimpatikusabb, mivel félvezetőm van jó sok és 24V -os DIL -em is. Így különösebben nem kellene költeni rá, de valahogy ez fázishasításos teljesítmény leosztás nem akaródzik működni.
Ki mit ajánl?

Ezt gyorsan felejtsd el. Csak osztottcsévés leválasztó trafóról lehet táplálni, semmi tirisztor-triak biz-basz, mert ott lesz a fázis a játékos kezében.

Amúgy meg akarsz spórolni úgy 2000 Ft/év fogyasztást ezekkel?

IV.
ha elegendő a DC 15V is, akkor óriási a választék >>> link

Remélem nem Gréta agymenéseit tanulmányoztad, amikor ez az ötelt megszületett. Amig nem hülyitették meg a népet a 400 kWh egész pontosan 20 euroba került a szabad piacon ( otthon még annyiba sem), és ezt 16 év alatt! Szoval sporolni nem itt kell. Lenullázni a fogyasztást aligha fogod tudni, de minden más beavatkozás nagyságrenddel több pénzbe = azaz energiába fog kerülni, ha nem is látod azonnal a villanyorán.

Nekem ez a rész ütött szöget a fejembe:

Miért kell mágneskapcsoló?
Tényleg mágneskapcsoló kell, mondjuk egy fürdőszobai elszívó kapcsolásához? Lehet hogy többet fogyaszt a mágneskapcsoló, mint a ventillátor...
Nagyon jó szilárdtest reléket lehet már kapni (jó pénzért persze).

Az nyilvánvaló, hogy 24 Vac tekercsű mágneskapcsolót nem lehet 24 Vdc-ről táplálni, mert le fog égni. Itt az egyenáramú ellenállás határozza meg a tekercs melegedését, az az AC tekercs esetében sokkal kisebb mint a DC tekercs ellenállása. Tehát kisebb DC feszültségről kell táplálni.

Számomra izgalmas kérdés a fázishasítás és az AC behúzótekercs viszonya. Végül arra jutottam, hogy nem olyan egyszerű a kérdés, mint amilyennek látszik. Mivel az AC mágneskapcsoló "mező torzítással" dolgozik, az meg szinuszos táplálásra van kitalálva, ami itt nem teljesül, mert nagyon kicsi folyásszögről beszélünk. Nagyon sok felharmonikus lesz a jelben, amit tapasztaltál is a nagyobb áramfelvétellel. Hogyan álitsuk be a fázishasítót? Ugyanakkora feszültségre, ugyanakkora áramra, vagy ugyanakkora teljesítményre? Mindegyiknek van valami gondja. Valahová abba a tartományba, ahol már biztosan meghúz, de még nem melegszik túl. Végül magamban arra jutottam, hogy erőt kellene mérni. És akkora fázisszöget kell beállítani, hogy ugyanakkora erőt fejtsen ki, mint 24 Vac szinuszos táplálás esetén. Érőt mérni kicsit macerás, de lehet például súlyokat emelni. Ha van kedved, csinálhatsz ilyen mérést/kísérletet. Engem legalábbis érdekel az eredmény. Egy biztos: A kiszámolásának hozzá sem merek fogni...

Hello!
- Tekintve hogy alternatívákat kértél nem megoldást, megmértem egy UBT100-as trafó primer felvételét. Látszólagos teljesítmény 15VA-ra esett, melyből a hatásos (mért valós) teljesítmény 3W. Mivel egy évben 8760 óra van, ez a 400kWh-ból 26kWh fogyasztás. Ez a teljes fogyasztásod 6,6%-át teszi ki. Tehát, ha más fogyasztók fogyasztását nem ftudod csökkenteni, sok értelme nincs a dolognak.
- Egy váltóáramú működtetésre tervezett mágneskapcsolót nem lehet egyenáramról működtetni. A váltóáram esetén nyitott vasnál lényegesen nagyobb az áram és ezzel az erő is, mikor záródik a mágneskör leesik az áramfelvétel. Egyenáramnál szinte az ellenkezője van, sokkal lassabban fog meghúzni így a kontaktusok igénybevétele nagyobb lesz, hamarabb tönkremegy. Az egyenáramú gerjesztés miatt a vasmagban remanens mágneseség marad vissza, idővel betapadhat a mágneskapcsoló. Egyenáramú mágneskapcsoló mágnes pofái nem záródnak, pont a betapadás elkerülése miatt.
- Ha hálózatról üzemelteted a mágneskapcsoló működtető részét, megszabadulsz a működtető körök kellemes hálózatfüggetlenségétől. Érintésvédelmileg más helyzetbe kerülsz. A munkapadon elhelyezett törpefeszültségű lecsatlakoztatások miatt ellenőrzött biztonsági trafóra van szükség.

Az egész problémakör számomra kissé kusza képet mutat. Műhely-munkapadok-fürdőszoba szellőzés-8 másodperces mágnesszelep működés. Valahogy nem áll össze a kép, sem műszakilag, hogy mi ez, sem az anyagi megfontolások sem. A tirisztor-triac elgondolás, meg gombhoz-kabát megoldást jelent. Az Ohm-os terhelés és az induktív terhelés egész más tészta, mint tapasztalhattad is. De egyszerű dolgokat bonyolítani több sokkal megbízhatatlanabb áramkörök beépítésével, nem az észszerűség irányába mutat.

Igen, hát igazad van a bonyolultságot illetően, ez egy olyan családi ház amit 1990 -ben kezdtem építeni és sok gépészeti rendszert állítottam bele. Akkoriban például még a napenergiahasznosítás is gyerekcipőben járt, nekem a nap mozgását követő kollektorok kerültek a lapostetőre. A 8 másodperces mágnesszelep az egyi WC vízöblítése 1" -os csőről, az időtartam kísérleti úton lett meghatározva, a vezérlések fogyasztása pedig egy saját almérőjükön keresztül. Mivel évek alatt mindig fejlesztgetve készültek az újabb részek valóban nagy a kuszaság, ezen próbálnék most segíteni. Energiatakarékosság: most cserélgetem le a műhely armatúráit LED -esekre, amiket SSR -rel kapcsolgatok,pl: a ritkán használt területén mozgásérzékelővel. A DIL -eket is 2A -es SSR -rel kapcsolnám - ha a hálózatról táplálnám, tehát érintésvédelmi probléma nem lenne, van az SSR-ben optocsatoló. A trafó Trakis NK 100 T

A fázishasítást úgy gondoltam el és a több darab DIL rákapcsolása is erre mutat, hogy visszacsatolással a folyásszöget szabályozni kell. Évekkel ezelőtt készítettem egy olyan autóakkumlátor töltőt, amiben 24V -os trafó primerét dimmerrel szabályozom, aszerint, hogy milyen töltőáramot kívánok beállítani. A csepptöltéstől 8A -ig működik ma is. A feszültséget egy bontott autó műszerfalából kiszerelt eltolt nullpontú V-mérővel mérem. nagy előny, hogy mindjárt a színsávokban mutatja az aktuális értéket, nem csak számokkal.