Egyébként meg nézz meg pár ilyen videót a jutubon, én egy olyat se léttam, ami akár csak egyetlen másodpercre is tudta volna azt a 200%-ot amit rá szoktak hazudni.

Pusztán arra világítottam rá, hogy nem jól értelmezed az adatlapot. Az, hogy a valóság eltér ettől, már más kérdés.

A második érték az a túlfeszültséget jelenti. Pl ha a hálózat valami miatt 400v felett lenne.

2* rated power = 2* névleges teljesítmény

Sokfelé utánajártam, mindenki ezt mondta, hogy a pl. 3kW-os inverter lekapcsol túlterheléstől, a bypass is csak 3kW-ig terhelhető. Gondolom minden mindennel összefügg, inverter- és a töltő teljesítménye, ha az akksi nem bírja akkor valószínűleg a töltésért felelős áramkör táplálja meg az inverter bemenetét, a hálózatból természetesen, így nincs átkapcsolás sem. Èn erre gondolok.

Ezek az infók alapján egy 5-6kW-os off-grid invertereknél nézelődök. Ha az igazán nagy fogyasztókat, mint pl. elektromos tűzhely, mikró, kávéfőző, tehát az egész konyhát a hálózaton hagyom, akkor az összes többi fogyasztó remélhetőleg 5kW alatt fog maradni.
A mosógép, szárítógép majd kiderül, hova csatlakozik, marad-e neki tartalék (1kWh/1 adag ruha, 2.2kW csúcsfogyasztás). Ezeket újra kell szervezni az elektromos szekrényben, szépen szétválogatni.

Ha minden jól megy, jövőhéten be lesz az óra után egy megszakító építve, hogy áramtalanítani lehessen az utána levő részt, a könnyebb szerelhetőség miatt, és akkor minden fázis (plusz az off-grid fázis is) kap egy teljesítménymérő modult is (A, V, kWh), így ki fog derülni, ha az egyik fázison mégis van valami nagy fogyasztó, meg a spórolást is lehet monitorozni.
Akksit és az invertert a pincébe raknám, és a 230V-os rész menne nagyobb távolságon (az elektromos szekrényig).

Ùgy gondolom, hogy az elektromos szekrénybe beszerelek több lekapcsoló szerkezetet is:
- akksi leválasztása az inverterről (ez még kérdéses, távolról vezérelhető 150-200A-es DC 48V-os kapcsoló kellene (SSR?)),
- napelem leválasztása az inverterről (távolról vezérelhető 150-200VDC 10-20A - még nem fix)
- inverter leválasztása a bemenő hálózatról (32A-es biztosító),
- inverter leválasztása a kimenő oldalon (25-32A-es biztosító).
Füstérzéklő kellene a pincébe, ami az elektromos szekrényben szirénázik baj esetén.

Figyelgetem a témát, mert érdekel, annak ellenére is hogy a megtérülési ideje itt nálunk bőven 25 év felett van, mert ki tudja, lehet hogy pár éven belül lerövidül majd, na nem azért mert olcsóbb lesz a napelem és az akku, hanem mert a többszöröse lesz itt is a villany ára, és addigra jó lenne valamennyire tisztábban látni.
Nem tudom hol laksz, valami iparnegyedben, vagy nem értem mire kell a 10kW. Egy normál háztartásban (lakás, szimpla ház) általában elég a folyamatos 2-2,5kW, ezt a videók is alátámasztják amiket mostanában nézegettem. Ez okból egyre többen gondolkodnak olyanban, hogy az 1 nagy helyett 2 kisebb inverter, illetve a tetőre telepített és délre néző napelemek helyett egy kettős tájolású, délkeleti és délnyugati pakk legyen, hogy ne a déli órákban legyen egy áramdömping amit nem használsz el semmire, hanem legyen inkább kevesebb de folyamatosabb termelés hosszabb időn át.
Nekem ami most nem teljesen tiszta még azok az üzemmódok, és úgy látom, hogy nagyon nem mindegy, hogy melyik invertert veszi meg az ember. Általában van 3 üzemmód, utility first, solar first és battery first, de van olyan inverter amelyikben van egy negyedik is, a utility and solar, és ugye nem mindegy felhasználói szempontból hogy adott üzemmódokban melyik mit csinál, úgy kapcsol-e át ahogy kell, működik-e szünetmentesként, ezzel együtt mennyire terhelhető túl, mert ugye az sem egy jó dolog, ha mondjuk megy egy villanysütő, és az inverter leáll ha elindul mellette a mikró meg a fagyasztó szekrény.
Amiben sikerült részben megvilágosodnom az az akku kérdés, az ólomakkuk, legyenek is akármilyenek, még ha első körben olcsóbbnak is tűnnek, hosszú távon kb. a duplájába, vagy még többe kerülnek mint a LiFePo. Harmada a kivehető kapacitás (ha csak addig merítjük hogy hosszú élettartama legyen), fele az élettartam, és harmada-negyede a ciklusállóság. A LiFePo-val meg csak annyi a baj, hogy ha itthon veszem tízszeres áron kapom meg mintha kínából rendelem közvetlenül, de onnan meg sok a zsákbamacska, az átverés, vagy nem újat küldenek, vagy nem is küldenek semmit stb.

Csak az inverter lesz 5-6kW közötti, mert nem akarom, hogy ha bekapcsol a hajszárító, vagy valami nagyobb fogyasztó, ami csak rövid ideig húz nagy áramot, hogy emiatt lekapcsoljon az egész ház, vagyis minden, ami az inverteren van. Napelem az kb. 2kW lesz, még nem számoltam ki, mi fér ki. A lehetőségeim jelenleg csak déli tájolást engednek meg, ezért is lesz alatta (jelenleg) kb. 8kWh LiFePo4. Azért is veszek egy nagyobb invertert, mert teljesítményben duplája, de nem árban! A két kicsi azért nem jó, mert pl. 2400VA és 3000W kevés lesz gyorsan, ha indul a hűtő, aztán ha leáll a mosógép, több a kár. Terveim szerint, ha végre megtudom a ház alap fogyasztását, akkor az 5kW-os inverter csak 1-2kW-tal lesz megterhelve, ez hosszú élettartamot ígér. Az akksi 48V 166Ah-ból sem szeretnék sok áramot kivenni, ha lehet, C/4-et az pont 2kW. A kisebb inverter meg 330€ körül már megvásárolható, ha szükség lesz bővítésre, mondjuk 48V-os változatban elég nehéz találni...

Megtérülést kb. 3-4 évre saccolom, de csak azért, mert akksit is jó áron sikerült szereznem (600€ a 8kWh-ért, cserébe van vele munkám), inverter olyan 550€ lesz, kábelek, biztosítók, napelem meg 330W-os van kb. 130€-ért, ebből 6db az 780€. Összesen 2000€ plusz kábelek, rögzítési alkatrészek, apróságok. Éves áramkoltségem nem tudom, mennyi lesz, de kb. 1500€, pedig nincs is hőszivattyúm, és LED-es a világítás mindenhol. A 2kW napelem éves szinten kb. 2000kWh-t termel, ami fele annak, amit felhasználok. Egy évben mondjuk 750€ spórolás. Kicsit több napelemmel, ami relatíve olcsó, ha már minden át van építve, még gyorsabban megtérül.

Sziasztok olyan kérdésem lenne ha valaki erre tud valami választ adni hogy melyiket érdemesebb adott egy villanybojler 120 l-es Napelemről szeretném melegíteni a vizet az lenne a kérdésem hogy 12 V-os fűtő betétre cseréljem a benne lévő t vagy a 230 V-os betéthez tegyek inkább invertert melyik a célszerűbb? Illetve melyik a hatékonyabb?

Szerintem egyik sem. Vizet meldgiteni villannyal sajnos a legrosszabb opcio.
Nálam a bojlerhez van 6 panel napkollektor ( meg elektromos betét is) ég és föld. Ha süt a nap a napkollektorbol akár 140 fokos viz is alig fél ora alatt felmelegiti a 600 literes bojlert, a fütoelemnek ehhez 4-5 ora kell. Ennyi napenergia meg csak nyáron van.

Szia igen csak nyáron kell és nappal amikor süt a nap.

Elhisszem, de nyáron is gondban leszel.
Itt egy pillanatkép, most csináltam, süt a nap és árnyékban 15 fok van.
A szines képen láthatod mennyi energiát adnak a napelemek, és ebböl kellene egy 1000 W os fütöbetétet táplálni.
Ugyanakkor a napkollektorbol meg már 9 ora ota több mint 60 fokos viz cirkulál a joval nagyobb felületü spirálisban a bojlerben. A bojler vizfoka már 50 fok feletti. ( az elektromos fütés ki van teljesen kapcsolva). Ha nem süt a nap akkor az elektromos fütéssel még 40 fokot sem lehetne ennyi idö alatt elérni.

Talán még opcio lenne az átfolyo melegitö, ami a csap közelében melegiti a vizet ha az folyik. Persze annak a hátránya, higy csak akkor lenne melegviz, ha süt a Nap.

Ismered a hőszivattyús bojlert? Lerakod a pincébe, biztosítasz neki szellőzést, és készíti neked a melegvizet harmad áron.

Szia a lényeg ez egy meglévő Idropi bojler ,eddig éjszakai áramon ment,2 éve nincs használva.Nyáron kellene csak hogy nappal felmelegedjen benne a víz.Nem lenne használva úgy akkor a gáz.Bár nem azt kérdeztem mit tegyek helyette hanem melyik a jobb hatásfok 12v ról felfűteni vagy 230v ról inverterrel?

Azt úgy egyébként kiszámoltad, hogy mondjuk egy 1800W-os fűtőbetétet ha 12V-tal fűtesz az 150A-nyi áram? Meg hogy ahhoz milyen átmérőjű kábel kell? Meg hogy mivel fogod azt a 150A áramot kapcsolgatni? Meg hogy létezik-e egyáltalán ilyen fűtőbetét? Mert szerintem nem.

Igen ezek a kérdések vetődtek fel pont nekem is.Ehhez ami van 300w 12v os vagy 230v 1200w os betét. Fűteni ráér egész nap.

Ha gázfütésed is van, akkor még mindig a legolcsobb - föleg a nyárra 2-3 napkollektor, amit csak be kell kötni a központi fütés ( gáz) megfelelö ágába, ami a bojlerbe megy. Ettöl jobb hatásfok és olcsobb szerkezet ma nincs. És valoban a 12V-s fütöbetét egy vicc.
A déli országokban készen kaphato az egész, amit csak a tetöre kell állitani.

Szia!
Ez nem lehet kérdés. Mert a 12V-t 30-50A mellett még 10mre is elvezetni?
Egy külön vagyonba kerül!

A 30V feletti DC feszültség is ad problémákat (ivoltás ?)

A "fűteni ráér egész nap" Helyett;
2óra 100% --2óra 80%---max 6óra meg 50% alatti.

Nekem 1db 2,4kW-os (magasabb hatásfokú) kollektor márciustól októberig előállította a 200l melegvizet. Ha volt folyamatos elvétel, akkor elég volt mellé 300l puffer. Ha nem volt elvétel, felforrt 270 fok fölé a primer kollektor része, ami miatt a vész nyomásszelep leürített 200l 86 fokos melegvizet. Ehhez kellett még egy szünetmentes áramforrás, hogy a napkollektor keringetőszivattyúja mindig üzemben maradhasson és mindig legyen hőelvétel a kollektormezőről. De ez a legrosszabb kánikulai állapot volt, amíg nyaraltunk távol a háztól az év legmelegebb időszakában. Nyilván, ha van egy medencém, abba lett volna célszerű elvinni a maradék hőt. Azaz a napkollektorral inkább a túltermelés, a magasabb hő és a fagyállós kör elsavasodása lehet probléma a túl magas hőmérsékletcsúcs miatt. Nyilván a fagyálló sem ingyen van. A napelemnél ilyen vészhelyzet nem tud generálódni, de 3 kollektormező ( még ha 1,8kW-os is darabonként) egy családnak, ha nincs medence, szerintem túl sok. Volt apósom úgy gondolta egyszer él, 6 mezőt rakatott fel 1000l pufferrel. Télen fűt is vele, de nyáron bajban van.

Drain-back rendszernél nincs ilyen probéma, nekem lassan 15 éve működik, sima desztillált vízzel...
Egy darabig rögzítettem a termelési adatokat, itt megnézhető, de már jó ideje nem frissítem. Nekem is kb. márciustól szeptember végéig a napkollektor termel, azzal lefelezi az éves kapcsolt áram fogyasztásomat.
Az ott leírtakhoz képest már pár év óta a 24V-os keringető szivattyú (PLC, routerek) áramát napelem biztosította. Az a napelemes rendszer lett tavaly év végére továbbfejlesztve a mostani sziget üzemre. Maradt 24V-os része is, meg lett mellé a Powland SPH-3K inverter.

Vagy 30 éve van nekünk is 6 panel, soha semmi gond nem volt vele, igaz, hogy 600 literes a bojler.

Redőny...

Drain back nálunk annyira nem volt jellemző, amikor megcsináltam, hogy még csak tanácsot sem tudtak adni ( 2005 táján ).

Üdv!
Előre is elnézést kérek a kérdésért, nem találtam jobb topicot.
Hagyományos régi álló gázkazán ( Thermotéka, Celsius ) kazántestjéről nincs valakinek metszeti képe?
Fűtőpatront ( 3x1500W ) szeretnék beszerelni a felső harmadába, csak nem tudom nincs-e ott tagolva lemezekkel. Napelem biztosítaná az energiát.
Nem találtam képet ami szétvágva mutatna ilyen kazánt.
Köszönöm a segítséget.

Hello.
Érdekességképpen lemértem az 5kW-os inverterem üresjárati teljesítményfelvételét az akkuból, labortápról teszteltem. 52.4V-nál 1.4A-t evett a kicsike, 73W-ot. Ez azt jelenti, hogy egy nap megeszik 1.75kWh-t, egy évben pedig 638kWh-t, ami az éves kb. 4500kWh fogyasztásomnak a 14-15%-a. Tehát ha csak 800W-nyi napelemem lenne felrakva, akkor az kb. annyit termelne egész évben, amiről az inverter üresben elketyegne. Hm. Kiábrándító.
Az adatlapban egyébként max. 50W szerepel, valóságban persze ettől eltér. Típusazonosító a mellékletben.
A ti 5kW-os off-grid inverteretek is ennyit fogyaszt? És nem az adatlapban szereplő érték érdekelne, hanem a pontos értéket mutató lakatfogóval mért áram és az aktuális akkufeszültség szorzata lenne érdekes.

SPH-3k (2,4kW-os) inverterem 26,6V-os akkuról 0,9A-t fogyaszt üresjáratban. Majd napelemről is megnézem, mert onnan más lehet.

Nekem mivel nincs inverterem ezért ilyeneket szoktam nézegetni. A 73W elég soknak tűnik, de ugye az akkuból jóval többet fog felvenni mint a hálózatból vagy napelemből mert ott még működik pluszban egy konverter aminek szintén nem 100% a hatásfoka.

Szia!
Eddig használtam kb 8 féle invertert mindegyik fogyasztása kb 10-15% közötti ha szinuszos.
és kb 8-12% ha négyszöges.
Véletlenül mindig nagyobb mint amit megadnak. Az eddigi legjobb értéket egy régi 75W max. tudta, beérte 1W-al.
De megnézhetnétek az akkutöltését is napelemről? Ott is ilyen 10% feletti veszteségek adódnak +az a akku töltése/kisütése.

Sziasztok!
Van egy Huawei SUN2000-5KTL inverter, mostani napelemes pályázat kapcsán telepítenek majd, ezek az inverterek támogatják a akkupakkot, a pályázatban nem volt akkupakk az ajánlatban, a kérdés az, hogyha utólag telepítésre kerül hozzá akkupakk, arról az MVM tudni fog vagy kell jelezni a pályázat lebonyolítójának, vagy szabad-e?

Sziasztok!
Segítsetek nekem ez az inverter tudja az aksi nélküli hálózat kiegészítést napelemmel?
easun 3 KW inverter
Van angol nyelvű user manual az oldalon.
Ha nem akkor tudtok ajánlani hasonló teljesítményben és árban ilyen invertert?
Köszi előre is!