Anélkül, hogy ismerném a konkrét szerkezetet, szerintem ezt valami nagyon gyors DSP-vel lehet rendesen megcsinálni.

Lehetséges, nem értek az ilyen mikro izékhez. Az tény, hogy a szimulátorprogram is valami ilyesmi alapján működik. Vagyis nem analóg, nem diszkrét, hanem kvantált mennyiségekkel számol.

Működik az aktív szűrős megoldás, amiről délután írtam. Ez a Bruno egy zseni... Az sem zavarja, ha megterhelem a kimenetet 1 µF-dal. A többit holnap.
Most jön majd a pwm-ben ugyanez.

Szeretek csapongani. Most a termikus torzítása jutott eszembe. Nálunk Sípos Gyula és Piret Endre foglalkozott ezzel a problémával, aztán feledésbe merült. Huszti Zsoltnak volt még egy gyakorlati kísérlete ahol a bemeneti diff. erősítőt termikus munkapontba állította (féltápfeszre) és megállapította, hogy teljesen megváltozott a hangkép (pozitív irányba), csak hát nagyfrekveciás problémákat okoz - és nála is ennyiben maradt - azaz nem foglalkozott vele tovább. Maradt minden a régiben.

Valamikor tavaly mértem ki egy IRF540 "termikus torzítását" (nem először mértem ilyet, de ezt le is fotóztam) és ki is tettem valamelyik topic-ba, de senki nem foglalkozott vele. Úgy emlékszem nem is kommentáltam a szkóp képet, csak megmutattam. Szerintem most sem kell különösebb magyarázatot fűznöm hozzá. Ha valaki szán rá 5-10 percet és elolvas minden betűt amit odaírtam, mindent megért.
Lehet, mindennél nagyobb gond ez a torzításforma. Úgy tűnik a "nagyok" legújabb kapcsolási rajzaiból, hogy tervezéskor figyelembe is veszik a termikus torzítás jelenlétét, de nem tesznek említést róla.
A szkóp képen jól látszik, hogy egy teljesítmény MOSFET-nél a lapkahőmérséklet változása még simán követi jelet 5 ms/osztásnál. Nyilván a frekvencia növekedésével a "követés" mértéke kisebb lesz, de jelen lesz a teljes hangfrekvenciás sávban. A MOSFET meredeksége tizede sincs a teljesítmény tranzisztorénak, a BJT-nél a hatás még durvább. És ott vannak kisjelű tranzisztorok 2-3 nagyságrenddel kisebb hőtehetetlenségű szilícium morzsákkal...

Volt ez téma régebben több topikban is, a youtube-on is van egy halom olyan videó ahol kizárólag ennek tulajdonítják a félvezetős erősítők rossz hangját. Szerintem ennél jóval összetettebb a dolog minthogy egyedül erre lehessen fogni.

Nem állítottam egy szóval sem, hogy ez tehet mindenről, csak azt, hogy egészen biztosan sok gondot okoz és talán kezeljük "érdemeihez" méltóan. Természetesen ezer más torzítása van még egy erősítőnek ezen kívül is, amikkel szintén nem foglalkozunk, részben amiatt, hogy nem is tudjuk mik azok amik a hangminőséggel szoros kapcsolatban vannak. De ez közhely.

Majd kijavítasz ha tévedek. Elkezdtél elmenni abba az irányba pár éve, hogy jó gyors erősítőt kell építeni, mert ha már a MHz-es tartományba is jó lesz, akkor hangfrekire pláne, vagy valami ilyesmi. Csakhogy, ahogy a sebesség növekszik, az nem megoldja a problémákat hanem egyre többet teremt. Meg itt van ez a termikus dolog is amit írtál. Itt írta a Zoli az előző oldalon a stúdió magnó példáját. Attól jobb forrás nem nagyon van, pedig az átvitele jócskán korlátolt. Nálam véletlen volt, A osztály, izzó katód, kimenőtrafó, se hőtorzítás se MHz-es katyvasz. Nyilván, ebből sem jó akármi, sőt, a zöme nem az, de erről is írtam már. De ezt odateszem bárki félvezetőse mellé mert tudom hogy megállja a helyét, sőt.

Üdv!
Amire unszolnám a nagyokat.
Általában nem különösebben veszik komolyan a közös pufferról való működtetés okozta áthallást.
Nem kell különösebben ragozni, hogy sztereo lejátszásnál jelentős hangerő intenzitás eltérés is lehet, de jelentősnek gondolom az egyéb, magasabb frekvenciákon és kisebb intenzitású kivezérlések okozta egymásra hatást.
Nagyon sajnálom, hogy elkevertem egy külföldi író ezen ügyben írt dolgozatát. Bizony, igen csak mellbevágó eredményeket mutatott be. El szokták a kérdést intézni, hogy micsoda tápzaj (hullámzás) elnyomása is van egy végfoknak, aztán a kezdő és valaha jómagam is a gyári beállításhoz ajánlott szűrő és puffer és ebben már nem is kerestünk tökéletesítési lehetőséget.
Valamikor a hifi gyártók áldoztak arra és az értő vásárló is, hogy kettős-mono volt a tápellátás.
Ezt pedig, ha valaki olyan erősítőt szeretne építeni, ami talán végleg kielégíti a kívánságát az erősítőt illetően, meg lehet építeni, érdemes rá áldozni.
Most az egyenirányítás, félvezetők témát nem is feszegettetném, de ha annyi csodakábel és drága alkatrészek pár darabjának a beépítésétől általában csodát várnak sokan, meg kéne próbálni a pénzkidobásnak titulált mono blokkos felépítmény összehasonlítását az 1 trafó, 1 szűrés megoldással. A japán gyártók annyit finomítottak az értő fülűek fogyásával a zsebüket kímélendő, hogy egy trafó, de 2 szekunder és külön szűrésre is áttértek. Aztán az egészet ma már senki sem csinálja. Mármint komolyabbnak tekinthető gyártó...
Nem is a maiak ígérte elégséges és kiváló erősítő eredmények érdekelnének, hanem a közös táp, csatornák okozta feszültség rángatásnak a hatására. Abban az angol nyelvű leírásban az írója számszerűen is levezette ezt a nem kívánatos hatást és az nem kevés.
A mezei füllel érzékelhető különbséget minden bizonnyal érzékelni lehet.

Nem érdemes, mert: Ma már nincs jelentősége, mert: Drága és annyit nem ér STB.
Megfelelő aláhúzandó

A múltkorában egy analóg, talán Kenwood rádió erősítőt mutattak be honi Szerzőtől és a kettős mono készüléknél azon vette észre a próbán, hogy egymás után teszi fel a kedvenc zenéit, annyira pihentetően és kellemesen szólt, nem fárasztotta egész nap sem.
Maga az erősítő pedig rém egyszerű, ha azokat az alkatrészeket tudnám beszerezni - időgép rulez - biztosan megépíteném.

Ez az NFB és opamp egy "mátrix világ", ebben élnek az emberek, már az URH frekvenciákat és az ehhez valö alkatrészeket használják
Igazi labirintus, amiből nincs kiút, màr ami a magasabb szintű zenehallgatást tűzné ki céljának...inkább rámolják a tranzisztorokat számolatlanul a cuccba
TJ.

Nem akartam belekeveredni az itt folyó gondolatokba, pedig olvasom minden sorát, csak hát messze le vagyok maradva.
De a közös puffer használatához szólnék egy kicsit. Úgy gondolom, nem a közös puffer a gond maga, hanem a közös tápegység miatti közös GND. Gyakran egyszerűen a bemeneti GND-t leválasztják a nagy áramúról hogy ne legyen földhurok, de az többet ront mint használ. A kimenet ugyanis ettől kezdve már nem tudja követni a bemeneti jelet, mert nem lesz közös referenciapont amihez képest működne a visszacsatolás.
Természetesen van rá orvosság, de nem nagyon láttam még hogy használták volna kevés kivételllel. Mindössze nem hárompólusként, hanem négypólusként kell tekinteni a kapcsolásra.

Dual monó, külön földeléssel.

Ezt a szalagos magnó dolgot már többször feltettem. Még senki sem válaszolta meg, hogy mitől szól jól... Régen egy M11-esem volt, még fiatal koromban, aztán lett egy GX 620 Akai. Meghallgatva nem sok különbség van. Egy studiómagnóval sem igazán lenne, de a studiómagnó évek múlva is hozza ugyanazt a minőséget. ( Ha karbantartják. ) És kis hazánkra a kgst-n belül ezeknek a gyártását bízta ránk a nagy testvér. Ahogy olvasgattam erről, nem vallottunk szégyent. Élőben láttam a Mechlabor utolsó magnóját, ML 800 ( vagy 820? ), hát legfeljebb a szolgáltatásaiban körözi le a Studer. De Willi Studer egy megszállott volt... Persze csinált egyszerűbb magnókat is, ezeket Revox-nak hívják.
Én nem hiszek az ilyen hőtorzítás, meg PSSR, stb hatásokban. Amelyik erősítő ilyesmivel küzd, abból a kellő mértékű negatív visszacsatolás hiányzik. Az sem oldja meg 100%-osan a dolgot, de ha jól van megcsinálva, akkor nagyon hatásos. Vagy a 2...5 millás erősítőkben nincs hőtorzítás?
Ezeket a dolgokat olvasgatva mindig az jut az eszembe, hogyha valamiről nem tudják, hogy mi az, akkor gyártanak valami elméletet, amihez senki sem ért, nincs is megoldása, de legalább meg lehet magyarázni, hogy miért rossz, vagy miért jó. Szerintem mindössze arról van szó, hogy mindenki a saját, felállított eszméit akarja bizonygatni. De igazi háttér nincs mögöttük.

Igen. Pl. az Ncore-ban ez meg van rendesen csinálva. Amatőr berkekben inkább az a probléma, hogy mitől búg? Ez csak a hobbi szint...

Csak tippelem, de a sárga zöld vezetékek a pufferkondik közös pontjáról mennek az alu lemezre. Ennél sokkal jobb megoldás, ha nincs vezeték, hanem a kondik a lehető legrövidebb dróttal mennek a az alu lemezre. Ugyanis, egy ekkora lemeznek biztosan kisebb az impedanciája, mint két drótnak... Azt nem hiszem, hogy lenne hallható különbség, de ha már szőrőzünk...

Ez valami vicc? Miattad fogok rosszat álmodni...

A pufferek közös pontja nincs direktben a földre kötve.

Nem látszik, hogy miről jönnek a drótok.

Ha tudnád, hogy a képen látható erősítőben nincsen visszacsatolás, 80kHz-ig visz át, és 50W-ig A osztályú.... De persze ahhoz esetleg utána is kéne olvasni.

Azért írtam le.

Nem tudom kik azok a nagyok, de nálam pl. két független szekunder, Schottky Graetz, lebegő föld, stabilizált tápegység a buffernek, 600 mA nyugalmi áram, nulla vezeték a trafótól hangszóró csatlakozóig, 5x25 alusín a táp és a földvezetéknek, duál monó meghajtó fokozat söntstabilizátorral, hibajavítás, 5 mOhm kimeneti impedancia és a méréseken az a -110 dB brumm amivel "küzdök".

Ez megint inkább csak a régmúlt problémája volt. Az áthallás oka tapasztalatom szerint sosem a táp, hanem a bemenő jeleket fogadó, illesztő áramkörök, a hangerőszabályzó stb. nem megfelelő kialakítása. Nekem még nem sikerült olyan erősítőt építenem, ami alulmúlta volna a mérőeszköz korlátait, vagyis kb -95dB áthallást, ami maga a némaság.

Azok a zöld-sárga vezetékek a trafóból "mcc"erősítőjében árnyékoló tekercsek.

Hogy ne álmodj rosszakat: a tunerman által kitett képen egy Dan d' Agustino látható. Azért kell néha olvasni, tájékozódni, hogy felismerjünk legalább a világ legjobb végfokainak egyikét (még tanyáról is).

Aha... értem. Szóval ez a világ legjobb végfokainak egyike... Na, akkor már ezt is tudom, bár nálam más a mérce.
Egyébként sosem gondoltam, hogy közel 70 évesen villanymérnök létemre egy dizelmotor szerelő fog kioktatni. Igaz, egyéb szempontból a hobbi szintet képviseli.

Mi lenne, ha leszállnál rólam? Hidd el, sokkal arrogánsabb vagyok, mint te gondolnád! Nem érdemes versenyezned... ott maradsz, ahol most is vagy... alul!

Ja, elindult a Beatrice szindróma. ( Hát, ma rövidebb ideig bírtad... )

Értelmet nyer az a mondás, hogy Amerikában minden tízszer nagyobb.

Power Consumption: Standby: 40 W Idle: 480 W Maximum: 10 kW

Hát, erről csak annyit, hogy nálunk a ház fűtését gázkazán végzi.

Bizonyára rosszul fejeztem ki magam. Az egyik csatorna és viszont semennyire nem hallatszik át a másikba. Az egyik terhelés okozta változás "modulálja", érzékelhető a másik csatornán is.
Az a valaki, akinek az írását olvastam, csöves erősítőt hozott példának, amikor az egyik csatorna terhelésváltozása a másik, kevéssé terhelt csatornát befolyásolta. 15-20V-os aszimmetrikus lengedezésekről volt szó, pro és kontra.

Nem fejezted ki magad rosszul. Ha ez történik, akkor nagyon rossz az az erősítő, szóval nem a dual mono felépítés fogja ezt megoldani, ráadásul ebben az esetben ez a legkissebb gondja az áramkörnek.

Úgy látom kell ahhoz tanyára költözni, hogy paraszt legyen valaki.
Ettől a Diesel-mozdony szerelőtől azért elég sokat tanultál az utóbbi tíz évben, mégis hülye maradtál.

Ti ketten, elő a 100V-ra feltöltött puffereket és rendezzétek villanyászokhoz méltóan.