Kiteszem a fájlokat, ha szeretnél velük "játszani", de még nem rajzoltad be.

Köszi!

Milyen erositod van?

Egy EAR859 másolat.

Akkor nem ertelek mit szenvedsz itt marantz meg krell rajzokkal. Ha beszelsz franciaul kuldok egy linket. Ha erdekel a dolog, angliaban minden evben osszejovunk egy hosszu hetvegere, szoktunk lenni 30-an kb, ott hallgathatsz ilyeneket gyariban is. 4 evvel ezelott hallottam ott ear-t, na annak a hangja dobaltatta ki velem vegleg a felvezetoket a fiókból.

Mar meg ne sertodj, de te annyit ertesz ehhez a temahoz mint en az urutazashoz.

Ő csak egy gagyi troll.

Igen, érteni kell hozzá? Akkor lássuk az objektív magyarázatot! Ja az nincs, viszlát.

Én is trollkodok egy kicsit... : ) Megint a sorok között kell olvasni (aki tud).

https://benchmarkmedia-com.translate.goog/blogs/application_notes/feed-forward-error-correction?_x_tr_sl=en&_x_tr_tl=hu&_x_tr_hl=hu&_x_tr_pto=wapp

https://benchmarkmedia-com.translate.goog/blogs/news-1/137185991-thx-achromatic-audio-amplifier-technology?_x_tr_sl=en&_x_tr_tl=hu&_x_tr_hl=hu&_x_tr_pto=wapp

Én csak annyit kérnék, hoyg az eredetit linkeld, ne a google fordítós szörnyűséget, mert érthetetlen.

[off]Valahogy fordítsd vissza eredetire. De ez szerintem érthető így is. [/off]

De itt az eredeti is. A 13-15. oldalak hozzászólásai elég érdekesek.

https://www-audiosciencereview-com.translate.goog/forum/index.php?threads/audiophiles-generally-dont-like-class-d-amps.42123/&_x_tr_sl=en&_x_tr_tl=hu&_x_tr_hl=hu&_x_tr_pto=wapp

Amíg olvasok, addig sem rajzolok : )

Jobbra fent átválthatod az eredetire. (Forditás / Eredeti combo box)

Köszönöm a file-okat. Berajzolni nem volt kedvem, de így hétvégén majd megnézem én is.

Vannak vélemények a D osztályról, kétségtelen. Ez pont olyan, mint a HE-n, csak nem anyáznak.

A megszállott D ellenzőkre azt tudom mondani, hogy fogalmuk sincs, hogy mennyit fejlődött a D osztály. Fogalmuk sincs, hogy mitől működik és arról sem , hogy a régiek miért voltak rosszak. Egyszerűen előítélet, amit a sok évtizedes cső- és A/B osztály ragasztott rájuk.

Ugye, a középkorban az emberek túlnyomó többsége azt hitte, hogy a Föld lapos... Csak a hajósok tudták az igazságot. Biztos az árbóckosárban jöttek rá...

Az kétségtelen, hogy egy szűrő előttről visszacsatolt erősítő soha nem lesz igazán jó. De volt valaki, aki megcsinálta ezt a szűrő utánról is...

Amit a Purify-ról láttam egy elfogulatlan véleményt, az a YT-ről van. Egy Purify és valami csúcs analóg került összehasonlításra. A D-vel annyi volt a gondja az illetőnek, hogy a mélyek talán kevesebbek. Szerintem azért, mert a D sokkal jobban megfogja a hangszórót a nagyon nagy DF-fel.

Ne oktalanságokat olvass, mert azoknak semmi értelme. Inkább a szakmai részt javasolom. De ezek a hiábavalóságok is adnak támpontot, csak hamisat.

Olvastam a privát üzenetedet... sajnos, nem tudom elfogadni az elvárásodat. Nekem továbbra is csak egy troll maradsz...

Egyébként, már meg is adtad az objektív választ waterhez intézett felszólításodra. Te, saját magad:

"Én csak annyit kérnék, hoyg az eredetit linkeld, ne a google fordítós szörnyűséget, mert érthetetlen."

Ha te ezt a magyar szöveget nem értetted, akkor nem nyelvhelyességi problémáid vannak, hanem hozzáértési.

Azért olvashatom azt is amihez kedvem van? : ) Vannak ám itt szakmai részek is, csak végig kellene kellene olvasni hozzá mind a 20 oldalt. Például:

https://patents-google-com.translate.goog/patent/US8004355B2/en?_x_tr_sl=en&_x_tr_tl=hu&_x_tr_hl=hu&_x_tr_pto=wapp

A lap alján legalább 50 szabadalmi leírás. Írtam, hogy a sorok között is kell tudni olvasni és nem árt figyelmesen. Aztán itt van PDF.-ben a THX szabadalom. Ezt is itt találtam.

Aztán vannak más topikok is, ahol a Benchmark és NAD m22/m23 ill. Hipex tulajdonosok (van aki mindkettőt birtokolja) saját - szubjektív- tapasztalataikat osztják meg. Két szóban összefoglalva: általában az a vélemény, hogy D osztály zeneibb, lágyabb, mélyebb tónusú, a Benchmark a részleteket, a "csendet" tudja jobban - amit úgy kell érteni, hogy addig még soha nem finom részletek tűnnek elő a semmiből... tehát talán kicsit jobb a felbontása. Arról is írnak, hogy sok megszállott csöves hívő tért át a "D" osztályra, mert ebben megvan a csövek nyugalma és félvezetősök színezetlensége. Néhányan azért kitartanak a régi, Ferrari árú és súlyú "A" osztályújuk mellett (ha már összekuporgatta rá a pénzt, hát nem dobja ki egy pici jellegtelen langyos fekete doboz miatt).

Zárójelben ismét megjegyzem, hogy az UcD elvet nem Bruno találta ki, de Ő fejlesztette tökélyre.
És újabb zárójelben, hogy érdekes a két egymással homlokegyenest ellenkező működési elv. Nem arra gondolok, hogy az egyik analóg, a másik kapcsolóüzemű (ami azért szintén analóg). Bruno az állandó hurokerősítére törekszik viszonylag kis sávszélesség mellett, a THX elv viszont 500 kHz-ig végez hibajavítást az előrecsatolás helyes alkalmazásával. Amúgy ez utóbbi sem annyira bonyolult, csak ki kell vonni egy jól eltalált csomópontból a hibajelet és ellenfázisban hozzáadni a kimeneti jelhez úgy, hogy a két párhuzamosan egymásra dolgozó végfoknak éppen nulla legyen a kimeneti impedanciája, a torzítása és ne gerjednek össze egymással. A fél világ ezen töri a fejét, hogy, hogy a fenébe tudta ezt megcsinálni a Benchmark : )

Persze, olvass csak bármit. Küldjek egy mesét amit MI írt?

Mint már említettem néhányszor, nem érdekelnek különösebben az analóg erősítők. Ebből kifolyólag nem is olvasok ilyen tárgyú szabadalmakat. Ha néha eszembe jut valami "különleges" akkor kipróbálom szimulátorban, de mélységeiben nem érdekel. Nem túl vonzó, hogy valakik szerint az EAR 2% THD-val olyan jó, hogy kidobálta a félvezetőit ( nem Ge Lee-ről van szó ), aztán itt a benchmark csoda a marha kis THD-val... Szóval ez nekem nem hiányzik. A Purify-ról még el tudom képzelni, hogy miért olyan, amilyen, de szerintem nem a kis THD volt a cél, hanem az a probléma, ami nekem is problémát jelentett. Ez az 5-öd rendű szűrő mindkét problémámat megoldotta. Az, hogy a THD ilyen kicsi lett, csak hab a tortán.

Egyébként, Bruno nem egy elvet szabadalmaztatott, mert azt nem lehet. Az elv pl: meleg vízben jobb fürdeni, mint hidegben. Ez egy elv. Szabadalmaztatni az ezt megvalósító berendezést lehet, mondjuk a boylert. Feltéve, ha mondjuk kitalálod, hogy nem gázzal, nem villannyal megy, hanem van benne egy mini atomerőmű. Vagy, azt sem lehet szabadalmaztatni, hogyan lehet a fűből tejet csinálni. ( Oda kell adni a tehénnek... ) De ha kitalálod, hogy a tehén a metán melléktermékei helyett hogyan tud több tejet adni, az már újdonságot fog jelenteni.

Ezt Bruno is tudja, nem is a szabályozóhurkot szabadalmaztatta, hanem az áramköri megvalósítását. Vagyis, kapcsolási rajzot. Maga a hurok régen ismert a szabályozástechnikában, legfeljebb nem ilyen célra használták. Van benne erősítő, holtidő, kotyogás, hiszterézis, meg még más is.

Ez a Benchmark szöveg erősen reklám ízű, már ott gyanús, hogy 500kHz a sávszélessége ( hogy a keresztezési torzításnál elég gyors legyen... ) és azt írja, hogy emiatt működik olyan jól ez a hibakorrekciós kompenzálás, vagy mi a szösz. Azért vannak ilyen erősítők, amik ezt tudják... de nem hiszem, hogy ettől lesznek olyan jók. De nem is érdekel nagyon. Highand erről biztosan többet tudna mesélni, kérdezd meg ha érdekel.

Szerintem aki UcD-t tervez ötödrendű szűrővel, annak a kisujjában kell lennie az analógnak és akkor is foglalkoznia kell vele ha nem érdekli.
Emlékszem, nem sikerült eljutnunk addig a pontig soha, hogy mi is a csoportfutási idő. Leírtam néhányszor, hogy analóg módon is lehet szimulálni a berezgés frekvenciáját, de állítólag keverem a szezont a fazonnal, mert egy RC tagnak fázistolása van és nem késleltetése. Te nem tanultál a csoportfutási időről, tehát ilyen állat nincs is.
Ez most onnan jutott eszembe, hogy ebből a "mesekönyvből" mindent letöltök, ha valamit érdekesnek találok azt megtartom (aztán úgysem találom meg soha többé a sok elmentett izé között). Így akadt most a kezembe egy Bruno cikk ismét, ami már lerágott csont, de azért átlapoztam. És valamiért megint eszembe jutottál, meg ez a régi szimuláció is (amit nem találtam meg... hát újra rajzoltam). Akkoriban én sem értettem pontosan és ezzel mindketten így voltunk, de ma már az egyikünk érti. Újra kiteszem neked, hogy a ma se maradj rajz nélkül.
Itt a Hipex-nél, még Bruno is másodrendű szűrőt használ a visszacsatolókörben és az alapelveket ecseteli, valamint az analóg és az UcD közötti különbségekről beszél nagy vonalakban. A mai Hipex nem tudom milyen, lehet már nem ez.

Most visszaolvastam amit eddig írtam... és nem is tudom miért írtam. Talán az bosszant... jobban annál mint kellene, hogy nem tudok neked megfelelni bármit csinálok. Ha rajzolok az nem jó, ha olvasok az nem jó... van rajtam sapka, nincs rajtam sapka (aki ismeri ezt viccet. érti). Jó lenne ha lenne itt is egy "figyelmen kívül kívül hagyó lista", mint ezeken a külföldi fórumokon. Ott bejelölnélek és soha többé nem látnám mit írsz. Ez működhetne oda-vissza. Persze ezt meg lehetne oldani fejben is. Törekedni fogok rá.
Ezt még azért kiteszem, ha már eltöltöttem vele egy teljesen felesleges órát az életemből.

Hát megoldod te ezt fejben is. Azért ennyire nem vagy butuska.

Ez a Benchmark most beindította a fantáziámat. A gondolata sem merül fel bennem, hogy ezt itthon garázsipari technológiával le lehetne koppintani. Még ők sem egyedül "csinálták", a tápegységet másik cég tervezte, az összefonódásokról nem írnak és nem is ránk tartozik. Az elméletekkel azért el lehet szórakozni, mert miért ne?
Nem találom azt az idézetet (és nem is keresem) ahol azt írják, hogy a hibajavítás legegyszerűbb formája az előrecsatolás. Tavaly valamikor kitett ide "Highand" egy általa megmódosított, a végletekig leegyszerűsített Quad-ot, senki nem vette komolyan. Elgondolkodtam a rajzán, leszimuláltam és azt írtam rá, hogy én soha nem láttam a Quad-ban a "hidat". Azt válaszolta, hogy én voltam az első aki ezt észrevette. Tehát, a Quad-ban előrecsatolás (feedforward) van.
A Benchmark egy "magasabbrendű" Quad (viccesen és leegyszerűsítve). A THX szabadalom vázlatai is ezzel kezdődnek, majd ezt az alapváltozatot bonyolítják. Ha jól veszem ki a rajzokból, az "A" osztályú hibajavító erősítő még pluszban ad egy előtorzított jelet a (nem teljesen) "B" osztályban működő főerősítőnek (ami még ráadásul G, vagy H osztályú). Ehhez járul még - a nem látom át mennyire bonyolult - kompenzációs hálózat, ami feedforward kompenzáció része, ill. maga az előrecsatolás, vagy annak a része. Hasonlóan van megfogalmazva az egész szabadalom, olyan nesze semmi fogd meg jól alapon. Azt sem lehet kideríteni belőle, hogy maga a THX elvre keresztelt szabadalom az 5. vagy a 6. ábra, vagy kettő valamilyen keveréke. Néhány hivatkozott alkatrész nincs a rajzokon. Tehát ebből oszt nem lehet kideríteni semmit. Ki kellene találni hány kerék forgott a tervező agyában és merre. Egyelőre reménytelennek tűnik, de még nem adtam fel teljesen... nem is gondoltam, hogy egy nap alatt meg lehetne ezt fejteni. Az azért benne van a pakliban, hogy kevés leszek hozzá... minden esetre (egyelőre) jó mókának tűnik.

Amit "highand" kitett ide anno, az egyszerűsített Quad-ot és egy általa tervezett "B" osztályú végfokot, ezek. Lehet megmódosítottam valamelyest a szimulációimban, már nem emlékszem.
A lényege mindkettőnek, hogy az "A" osztályú fokozat csak hibajavítást végez. A keresztezési torzítást csökkenti. (Az eredeti Quad-ban ez az egész szerintem nagyon el van cseszve.) Jól látszik, hogy a Quad-szerű kapcsolásban a hibaáram 50 mA, a "B" osztályúban csupán 7 mA körüli.
Amikor a mostani (részben) "A" osztályú erősítőt terveztem erősen gondolkodtam azon, hogy beleteszem ezt az előrecsatolást. Le is szimuláltam, teljesen jól is működött, aztán mégis kihagytam belőle. Ma már sajnálom, hogy ki sem próbáltam.

A Benchmark fotóján elég szembetűnő a fojtó a kimeneten. Valószínűleg a bekarikázott rész az "A" osztályú hibajavító fokozat... ami nem is biztos, hogy "A" osztályú, talán csak azt írják "kis torzítású" (vissza kellene keresni). De nem is a Benchmark a lényeg az egészben, hanem az elv. A Benchmark azt bizonyította be, hogy az "ami bejön, az menjen ki". Ne tegyen hozzá az erősítő semmit és ne vegyen el semmit. Természetesen ugyan ez vonatkozik Bruno erősítőire is. Az NHB2 után a Hipex NC400 a második legkisebb torzítású végfok az AudioScience akkori mérései alapján. (A Purifi talán még jobban szerepel, majd rákeresek.)

"...Az NHB2 után a Hipex NC400 a második legkisebb torzítású végfok az AudioScience akkori mérései alapján..."
Sima AB osztály, LM3886 "compozit":
https://www.audiosciencereview.com/forum/index.php?threads/topping-...33374/

szintén:
https://neurochrome.com/collections/power-amplifiers/products/modulus-86

Reggel első dolgom lesz, hogy rendelek két LM3886-ot.

Azóta már láttam az új sorrendet.
De mintha lenne ebben a Topping-ban még más is az LM3886-on kívül.

4-4db LM317-LM337 van benne kétoldalt.

Köszönöm azt a listát, nagyon jó, el is teszem, lesz mire "hivatkozni". Nagy is lett az örömöm, és egyben meg is könnyebbültem, hogy mégsem kell 3886-ot venni. Abban a listában a Topping LA90 a csúcs, vagyis az a világ legjobb erősítője ugye. Hát, van itt nekem ez a fetes vacak az asztalomon. Ha ezt ugyanolyan feltételekkel mérem, vagyis ugyanakkora a be és a kimenő jel, vagyis az erősítés is, akkor ez is tudja nekem ugyanazt. Ott van a képen minden, a bemenő jel szintje, a kimeneti amplitúdócsúcs, meg a 0,00009-es THD is... Szóval van világlegjobb erősítőm. És ezt 70mA-es nyugalmi árammal tudja. Ha felmegyek 3-400mA-re akkor még ez a THD is a felére csökken. A valóságban nincs mivel megmérnem, de ha lenne megmérném, enélkül marad a szimulátor eredménye.

A "lista" megnevezése: "Amplifier SINAD at 5 Watt / 4Ohm load".
Tehát ez egy műszaki paraméter alapján történő sorrendbe rendezés. A többit te költötted hozzá...

Az, hogy egy erősítő - feltételezem, a hangminőségét tekintve - mennyire"jó", az egy szubjetív vélemény, vagy valamilyen statisztika, bizonyos csoportok szubjektív véleményei alapján.
Pl. te a nagymértékű lineáris és nemlineáris torzítások egy adott struktúráját preferálod a zenehallgatás során, ezek tudják legenerálni benned a "természetes hangzás", meg "hű de jól szól", stb érzést.
Nyilván, számodra nem logikus ennek a listának az elejéről válogatni, sőt bármilyen szinten is figyelembe venni.

Szimulálgattam egy kicsit ezt a THX-et, de túl nagy falat ez nekem. Olyan érzésem van, mintha a ház körül fellelhető lomokból próbálnék meg F1-es autót építeni. Ha eltöltenék vele egy csomó időt - és mondjuk működne valamilyen szinten - a végeredmény akkor is nagyon kétes lenne. Inkább valami más után nézek (bár... nem is akarok másik végfokot "csinálni").

Van már bolt is.