Sziasztok!
Főleg régi rádiókban előforduló un. méhsejt tekercsek készítéséhez szeretnék tekercselőgépet készíteni. Az elképzelés az, hogy a tekercset egy 1,8° lépésű léptetőmotor forgatná, a huzal mozgatását pedig egy CD-olvasó fejmozgató mechanikája (ez is léptetőmotoros). Az elektromos és mechanikus kialakítás nem okoz nagy fejtörést, de a leprogramozásával megakadtam.
Mivel itt egy fordulat alatt majdnem egy teljes oda-vissza utat tesz meg a huzalvezető, így a forgató motor egy lépésére a huzalvezető motornak (egy megadott, több változós képlet szerint) több lépést is kellene mozdulnia. A képletben szerepelnie kellene a menet hosszának és egy x értéknek, amivel be tudom állítani, hogy egy fordulat alatt egy teljes oda-vissza löketnek hány %-át tegye meg.
Lehet hogy valamelyik programozós topicba jobban illene?
Hasonlóra gondoltam, csak nem szervómotorral.

Ezt eleink megcsinálták mechanikusan , egy excenteres kerékkel , minél jobban eltoltad a középpontól a kerék közepét annál nagyobb volt a tekercs szélessége és természetesen pont körbeért a menet mire kellett Bővebben: Link

Granpa magévá tette apám szent méhsejt tekercselőjét, majd biztosan tesz fel róla képet.

Jó, hogy említed; jól el van téve, de megkeresem.

Evőkanál mint huzalvezető

Az ötlet briliáns, a kivitelezés már más lapra tartozik.

Sziasztok!

Kicsit kihalt a topik... Hátha sikerül feléleszteni.
Elkezdtem tervezni egy félig-meddig automata tekercselő gépet. A menetszámlálást nagy felbontású encoder fogja végezni (2048inc), ennek a normál A és B mellett van A/ és B/ kimenete is. Mivel a számláláshoz nagy sebesség kell, nagy sebességű mikrokontrollert is fogok használni (PLL 64MHz.) A szálvezetést léptető motorral szeretném megoldani. Ezt egy DVR8825 fogja vezérelné remélhetőleg mikrolépéssel. Ennek szintén teljesen különálló mikrovezérlőt szánok, Ő rá érkezne az encoder A/ és B/ jelei, hogy a számlálónak csak számolnia kelljen. Az adatokat a számlálóról soros porton küldöm át a léptetőmotor vezérlőnek mint "konfiguráció". A kérdésem az volna a szálvezetővel kapcsolatban, hogy vajon melyik megoldás lenne a jobb? A léptetőmotorral diszkrét lépésekkel lépegetni a huzalátmérőnek és a teljes fordulatoknak megfelelően, vagy folyamatos előtolást alkalmazni a huzalvezetőnek szintén huzalátmérő és teljes fordulatnak megfelelően?

Nem tudom milyen méretekben gondolkodsz, de kisebb trafokra, tekercsekre tulbonyolitod a dolgot.
A huzalvezetés csak nagyjábol függ a motor poziciojátol, sokkal lényegesebb a konstant feszültség a huzalban, mert akkor az magátol oda fekszik ahova kell. A motornak csak némi elötolás kell.
Azt sem tudjuk milyen sebességekre gondoltál, igy azt sem tudjuk miért is kellene valami szuper gyors proci hozza. Egy léptetö motor kb 2-500Hzig képes forogni, ami egyáltalán nem kozmikus sebesség. Ha DC motorral kivánsz tekercselni az megint más dolog.

Szervusz!
Bakman fórumtárs volt olyan jó, hogy egy programozható enkóderes számláló terveit közkinccsé tett. A szálvezetést a régi gyári tekercselő gépemen be tudom állítani, de 0.3 mm alatti huzaloknál így sem tudom beállítani, hogy egy egész sort végigvigyen igazítás nélkül. A tekerő gépeknél a pontos cséve befogás az igazi pontosságot igénylő, mert ha kicsit "hajít" a cséve, akkor kézzel még jobban lehet vezetni a huzalt, mint géppel. Persze akinek nagyon jó a szeme, kézügyessége, annak a kézi vezetés nem nagy ügy. Jó neki...

Az stm32 mikrokontrollerek hardveresen is tudnak inkrementális enkóder jelet feldolgozni, így a MHz nagyságrendű sebesség sem okoz nekik gondot.

Szia!
DC motor lesz, méghozzá egy akkus fúró belsősége. Kap egy analóg áteresztős motorvezérlőt, ami képes a nyomatékot is szabályozni. (RT1997/10-11). Az előtolás sebessége nálam nagyban függene a fordulattól, mivel az egyetlen visszacsatolásom az az encoder által szolgáltatott jel. Logikailag vegyük mondjuk a léptetőmotor teljes fordulatát. Az 200 lépés fullsteppben. Az encoderem 2048 inkremenst küld egy teljes fordulatra. Tehát 2048/200 = 10,24 inkremensenként kell egy step jelet küldenem a motornak, így fog adódni a 200 lépéshez (teljes fordulathoz) 2048 inkremens az encodertől. Valami ilyesmi megoldást alkalmaznék a huzal vastagságának beiktatásával, és ehhez még nyilván hozzá jön a fullstepp/halfstepp/Microstepp alkalmazás. Elméletben. A léptetőmotor sebessége annyira szerintem nem lényeges. Inkább az, hogy stabilan tudja tartani a lépést, ne tévesszen. Így nyilván nem fogom 500Hz-el megküldeni, egy jó 20-25% tűrésen belül maradnék.

Még mindig nem tudjuk milyen méretben is gondolkodsz. Én talán 2 eve csináltam egy kis tekercselögépet kisebb - kb max 7 cm széles és 6 cm átméröjü tekercsekre és max 0,5 mm huzalra.
Teljesen feleslegesnek tartom azt a felbontást, hiszen fordulatonként csak max 0,5 mm kell elmozdulnia a szálvezetönek. Az enyém kb 10 cm-re van a csévetesttöl, azaz a huzal játszva kompenzálja az esetleges eltérést. Elég sok idöt vett igénybe a feszesség beállitása, de már müködik.
Nekem mindkét mozgást léptetömotor biztositja, igy aránylag könnyü szinkronba hozni a fordulatszámot meg a szál vezetést. Nem kellett sem mikrolépés sem szuper gyors proci.
Sokkal több energia kellett a huzaldob felszerelésének a kialakitására, illetve a lágy inditásra. Én elég sok kistekercset csévélek 0,1 mm meg vékonyabb huzalokbol, amiket eddig csak 0,5 kg kiszerelésben tudtam beszerezni. Elinditani egy fél kilos dobot 0,1 mm-s huzallal nem éppen leányálom. Ma már a tele huzaldobokat csagyágyazott pontos tengelyre fogom fel és a csévét lassan inditja a motor. A többit a szálfeszitö hivatott kiegyenliteni.

Szia!
Elég vegyesen tekercselek trafókat, elég vegyes huzalokkal. Általában 0.5, 0.8. 1, 1.5mm-es huzallal. Ettől lejjebb előfordulhat bizoní a 0.1....0.13mm-es huzal is. Csévék is vegyesek. SM74, SM85B sokszor akad. 3-400W-os hálózati trafókat is szoktam tekercselni. Ugyan csak ritkán, mert gyűlölök kézzel tekerni. Próbálom amennyire csak lehet unuverzálisra és precizre készíteni a gépet ahogy tőlem tellik.
Nálam a huzalvezető fölé lesz felfogatva a huzaldob, nálam is csapágyazva lesz, de fékezése is lesz filces szorítóval, vastagabb huzalnál ez előny lehet.

Ja igen! A motor indítás... Lágyindításra viszonylag egyszerű lehetőséget ad a kapcsolás amit az egyik ismerősöm ajánlott. 10 éve használja tekercselőgéphez. Mindösze csak egy R-C tag.
Az RT "műtachométer"-ként hivatkozott rá. Próbálkoztam PWM-es szabályzókkal is. Nem jöttek be.

Ennek már a NYÁK terv is elkészült.

Azért ehhez a kapcsoláshoz az akkufurogép motorja meg a mechanizmusa nem lesz a legjobb. Azon motorok többsége kb 775-s tipusu, amik vigan huznak több 10 ampert is, szinte függetlenül a feszültségtöl.

Ismerősöm is akkusfúró motorral használja.

A lényeget megint nem irod, milyen az a motor. Csak az ujabbakban, a LiOn akkus gépekben vannak a 775-s motorok, a régebbiekben mindenféle elöfordult.

Sziasztok,

Toroid tekercselőt épített már valaki?

Segiccség...
Egy Kolléga tekercselő gépén a következő a számlálási metódus:
2 számláló van, egyik fel, másik lefelé számol. Egy a jeladó és programozva a leállás.
Mi van ekkor: 200 menet kell, 100-nál hiba van, visszatekerés...

Az egyik számlálás 0 -> 200 menetnél ér véget, a másik nyilván 200-ról --> 0 lefelé.
100. menetnél mindkettő 100-at mutat.
Visszatekerek 10 menetet +110 az egyiken - 90 a másikon.
Ezután tekerek előre 110 menetet.
A pluszoson 220 lesz, (200-nál kikapcsol) a lefelé számolón ??? Az 0-nál kapcsol ki...

Vagy fáradt vagyok és nem értem, de lehet ez így jó?

Miért mi számolgassuk ? Kérdezd a kollégádat, hamár ilyen ügyesen kitalálta ......

A leírtak alapján mindegy merre forog a tekercs, azonos irányba számol a gép.
A kívánt menetszámból visszafelé, a feltekerthez meg hozzáadja. Olyan kellene ami letekerésnél visszafelé számolna. Valószínűleg a jeladó nem tesz külömbséget az irányok között.

Kicsit egész nap fejfájós voltam és nem láttam át és nem is értettem a dolgot. Elsőre mindig magamban keresem a hibát, párszor már bejött...
Szóval enkóder a jeladó, de ahogy néztem a számlálók típusát, tudnak előosztani, tehát egy alacsony osztású enkóderrel létrehozható a pl. 60-360 fokos jelet 1-nek értelmezni, (OMRON H7CX)
De irányváltoztatásnál hogy jöhetne össze a korrekt számlálás attól hogy egyik fel a másik lefele számol? Amíg nincs irányváltás, addig minden klappol, de ha nem? Valamint melyik, vagy hogyan ad a kettő korrekt kapcsoló jelet?
Még nem használt a gépezet, tehát a pudingolás hátra van, csak elméletileg érdekel a dolog.
Nem is értem, ha nem rendes enkóder jelfeldolgozás van, minek az impulzus számlálókhoz?

Elképzelhető, hogy az enkóder A és B kimenetét a számlálókkal meg tudja különböztetni, de nem írt a Kolléga valami elektronikai okosságról a jelfeldolgozásnál...
A saját gépemnél ez 100%-osan megoldott, elméletileg érdekel a másfajta megközelítés.

Szerintem magánemberként nagy ritkán 1 toroid tekercselésére, nem épít azt ember ilyen bonyolult gépet!
Akinek meg kell, az megveszi, gyártat, vagy gyárt.

Úgy tűnik, a gép tervezője nem gondolt minden eshetőségre. Ettől függetlenül több módon is megoldható a feladat...

Ugy látszik a tervezöje nem számolt ilyen lehetöséggel, mert alapbol minden enkoder kezeli az irányváltást ( más az idözitése a két impulzusnak). Azt már tervezönek kell tudnia, hogy mit kezdjen velük.
Persze össze lehetne adni a két számlálo értékeit, hogy megkapd a különbséges vagy az összeget, de az egy extra feladat lenne

Nagyon várom a Kolléga beszámolóját, működik és hogyan?
Már ott elakadtam, hogy egyik számláló fel, a másik lefelé számol?
Nekem ez rejtvény...Én már nem akarok semmilyent csinálni, csak mégis érdekel, ha működik hogyan és ha nem...?

Mert már a második sornál (aláhúztam, vastagítottam) elrejtetted a hibát.
Ha +100-ról visszatekersz, az +90 (nem +110), és ha -100-ról vissza, az -110 (nem -90)
Tehát ha 110-et hozzátekersz, akkor a "pluszos" 200 lesz, a lefelé számolós nulla.

Nem értem. Az egyik lefelé számol. a 100-as értékné a bejövő impulzus lefelé viszi a számlálást - a valós irány lényegtelen a kijelzés szempontjából. Ugyanígy a pluszosnál, mindegy merre megy a forgás, az impulzus pozitívan változik. A valóságos menetszámok viszont a leírtak. De tévedhetek, ha nagyon akarod...

Azt akartam az egészből kihozni, hogy azt a célt, hogy az esetleges, menet közbeni előre-hátra tekerés ellenére is a valós menetszám megvalósuljon.

Tehát biztos vagy benne, hogy a "pluszos" akkor is hozzáad, amikor visszafelé forog a gép?
Ha ez így van, akkor nem kell gondolkodni semmin. Csapnivaló konstrukció.

Ui: azaz van min gondolkodni. Egy tekercselésszámlálónál erre is kell gondolni, hogy visszaforgáskor vissza is tudjon számolni.