Szia pucuka! de rég jártál erre, nagyon örülök hogy most végre itt vagy

Tökéletesen egyetértek veled, de ha Sanyesz vesz magának néhány feláldozható csövet, akkor miért ne?
Annak idején én is azt csináltam, hogy volt néhány erre a célra elkülönített darabom és ezekkel végeztem a teszteket. Természetesen a beállítások, tesztek elvégzése után szigorúan csak a megengedett max. értékek(+10%) határáig lehet/szabad méréseket végezni, hogy utána még használható maradjon a mért cső.

Hazai hirdetések értékes (?) csöveknél is:
0-3. szint: fűtésre tesztelve
0-2 szint: fűtőáramra tesztelve. (gyöngyszem)
0-1 szint: készülékben tesztelve
0 szint: gyári munkapontban mérve statikus munkapontot
1. szint: jelleggörbe több pontján mérve, igy már számolható fontos dinamikus paraméter pl.(S)
2. szint: jelleggörbe felvétele a topicban szereplő műszer/ek/el
3.szint : új cső vásárlása megbízható gyártótól, horribilis áron.
Jelenleg a -1 pincében járunk. Ez van, már a 0 szint is jó lenne.

Na ez teljesen tökéletes szimmetrikus trióda, de azért most én is hadd jegyezzem meg, ha ezt a csövet még akarod majd használni, akkor a power görbe fölé nem illik menni, max 10-15%-al. Gondolom valahol ezt be tudod neki állítani.

"0-2 szint: fűtőáramra tesztelve. (gyöngyszem)"

Ezzel is találkoztam, ráadásul azt írta l3-3 készülékkel, hűű mondom van olyan funkció amit még én sem tudok

Accord, mA limitet lehet állítani neki ha egy bizonyos fölé megy akkor az a görbét nem méri tovább, ami praktikusabb lenne ha azt mondhatnám neki amit te hogy power görbe a határ. Sajnos kicsit még kell csiszolgatni a szoftvert de nem veszett ügy, egyébként érdekesség az építés végén sajnos sikerült megölnöm az anódkörben lévő egyik fet-et, hosszú történet... A lényeg hogy persze hogy nagyon ritka, kapni nem lehet, írtam Ronaldnak, ingyen és bérmentve küldött csere alkatrészeket!! Na ez az amit itthon nem szokott meg az ember

Akkor a max áramot kell beállítanod, ez minden cső katalógusában szerepel, (de ezzel gondolom nem mondtam újat) ezt még felszorozhatod kb. 1.15-el így már a biztonságos tartományban maradsz a mérésekkel.

Azé fidelek. . .

A rajzolt görbeseregbe be kell húzni a munkaegyenest. Ennek az egyik vége az alkalmazott tápfeszültség a feszültség tengelyen 0 mA anódáramnál, a másik vége az áramtengelyen 0 V -nál, a max áramnál.
Ennek az egyenesnek max érinteni szabad a disszipációs hiperbolát.
Reaktáns terhelésnél a munkaegyenes ellipszis lesz az egyenes helyett, de az ellipszis is csak max érintheti a disszipációs hiperbolát.
(számolni is lehet, de grafikusan könnyebb, és látványos)

Az ugye magától értetődő, hogy ahhoz, hogy két görbe formájában az eltéréseket észre vegyük ahhoz a két görbét fel kell rajzolni, más különben az eltérést nem fogjuk látni. Na de, kérdem én, erről az ábráról vajon mit olvasol le? Mondd el róla nekem, hogy a kettőből melyik cső katódja milyen állapotban van, esetleg melyik új vagy használt, mennyire használt stb. Csak mert ugye "állítólag" egy ilyen ábra mindent elmond egy cső állapotáról. Vagy mégse?

Ezt a kérdést egyszer már feltetted nekem, akkor is elmondtam, hogy erre csak te tudod megadni a választ, ugyanis a mérési körülményekről semmit sem írtál. Különben pedig ha A-t mondanék B-lesz a válasz, ha pedig B-t akkor..., erről ennyit.

Nem! Erre pontosan az a válasz amit már akkor is leírtam, de valahogy akkor sem sikerült megérteni, annyira nem, hogy azóta is a "grafikon mindent elmond egy cső állapotáról" téveszme van keringtetve a köztudatban. Nem lenne ezzel semmi baj, ha más nem olvasná és nem hinné el. De aki nem ért hozzá, az elhiszi. Egyébként mindkét cső teljesen új, és amelyik a grafikon alapján gyengébbnek látszik annak jobb a katódja úgy kb. 3-4%-kal mint a jobbnak kinézőnek.
Fogsz két használt csövet, összeválogatod őket a grafikon alapján párba, építesz vele egy erősítőt, valaki megveszi, aztán x idő múlva nem érti, hogy miért hervadt el az egyik cső sokkal hamarabb a másiknál. Tán azért, mert az egyikben mondjuk már tízszer-hússzor annyi üzemóra volt mint a másikban, csak ugye ezzel senki nem foglalkozott, a grafikonon válogatáskor meg nem látszott.
Két cső akkor van párban, ha közel egyforma áram folyik rajtuk adott munkapontban, közel egyforma a meredekségük és közel egyforma a katódjaik állapota. Nekem is adtak el régebben két olyan csövet amik "párban" voltak az eladó szerint (persze semmiféle mérést nem volt hajlandó mutatni), a valóságban meg közük nem volt egymáshoz, két külön eszközből lettek kibontva mint később kiderült, az egyiknek 82%-os volt a katódja a másiknak meg 54%-os. Az ilyen eladókat szokták kontároknak hívni, hogy mást ne mondjak.

Én nem szólok bele a vitába, csak egy érdekességet hoztam, bár lehet csak nekem az. Nem tudom hogy a GU50 mennyire 1:1 másolata az LS50 nek. Ma mértem gu50-et, akkor jutott eszembe hogy van a polcon egy LS50 mondom ezt meg kell mérni. Megtekintve az adatlapját más paraméterekkel méri, alapból pozitív rácsfeszültséggel ezért megmértem a gu50 féle karakterisztika szerint. Jobb a cső mint a zsír új orosz társa, pedig 45 februárja már nem most volt:

Sziasztok!

Egy idős szakember ismerőstől kaptam egy tippet, ami kicsit talán orvosolja a fenti vitát, érdekel a véleményetek, bár azt mondta ez mindig pontosan bejött neki:

Fogunk egy csövet, beállítjuk egy munkapontra, megmérjük stb stb, kb 10 perc után a cső fűtését a 2/3-ára csökkentjük ekkor ideális esetben az anódáramnak kb 1 percen belül a felére kell esnie.
Ha ez lassabban történik meg valószínű a cső gázos, ha hamarabb akkor már gyenge a cső lényegében.

Viszont mérésnél ez nem jön ki, jónak mérhetjük a csövet

Már egyszer leírtam hogy hogy csinálom, de akkor most le is rajzolom. Kell hozzá egy stabil DC feszültség forrás amit tudsz állítani 0 és kb. 3-4V között finoman (két darab, vagy egy több fordulatú potival). Sima LM317T is jó csak az nem megy le 1,5V alá és néha le kéne.
Aztán fogsz egy olyan fűtőtrafót ami meg van csapolva a 60%-ánál, nem kritikus ha nem pont 6,3V hanem 6,2 vagy 6,4, az a lényeg, hogy a megcsapolása az pont a menetek 60%-ánál legyen, de használhatsz erre is labortápot vagy akármit, a lényeg, hogy lehessen átkapcsolni a fűtést a névleges érték 60%-ára. Utána fogsz egy 10mA-es (ez sem kritikus) analóg műszert az lesz az anódáram mérőd, azért jó az analóg, mert jól látszik rajta az érték változásának a sebessége is, néha az is plusz infó. Bekötöd a csövet diódaként, bekapcsolod a fűtést. A DC anódfeszültséget addig emeled nulláról amíg a mutató 10mA-t nem mutat, nyilván meg kell várni amíg megáll. Ha már stabilan folyik a 10mA anódáram, akkor átkapcsolod a fűtőfeszt a 60%-ára, ekkor az anódáram elkezd csökkenni, új vagy jó csőnél szintén a 60%-ára, tehát 6mA-t fog mutatni a műszer (5,7 és 6,4 közt lesz valahol). Ha új a csöved akkor ez lesz a 100%-os katódállapot.
Ahogy használódik, öregszik a cső katódja, úgy lesz arányosan kisebb ez az érték, nem lineárisan hanem egy görbe szerint, ezt majd egyszer valamikor talán fel tudom rajzolni, de ahhoz az kellene, hogy egy adott csövet adott üzemóránként újra és újra meg kellene mérni.
Most pontosan meg nem mondom, de emlékeim szerint 50%-os katód esetén, tehát amikor az anódáram mérő 10-ről nem 6 hanem már csak 3mA-t mutat, olyankor a cső diagramja még tökéletes, azaz ebből a katód állapotromlásból még semmi nem látszik, mert névleges fűtésen még az elektronfelhő pótolja az áramot, de ilyenkor a csőben már benne van több száz üzemóra.
Ezért mondom, hiába nézegeted a grafikonokat, mert azokon ebből semmi sem fog látszódni, azaz nem tudod hogy egy új csövet látsz éppen, vagy egy 400 üzemórásat.
Átkapcsolt fűtésnél az anódáram szépen lassan csökken le, viszont amikor már nagyon elhasznált a cső, akkor az áram csökkenésének a sebessége is sokkal gyorsabb, azaz látszik, hogy a katód állapota már nagyon rossz, az már látszani fog a grafikonodon is.

Köszi, lényegében ez ugyanaz amit írtam, csak precízebb verzióban. Akitől kérdeztem megígérte leírja részletesen, majd beírom ide holnap, jó ezeket összeszedni, mert sajna nem lesz itt mindenki örökké. Nekem meg ha fejre állok sem lesz már 50 év tapasztalatom csöves technikában, főleg hogy a világ már nem erről szól csak hobbi szinten.

Én ezt építettem, és használom is a hagyományos mérés mellett, a működését Ge Lee leírta...

A leírás

A GU50 az valóban az LS50 orosz másolata akarna lenni, csak amolyan orosz módra sikerült. Háborús körülmények alatt ez is szép teljesítmény.
Az igaz, hogy a karakterisztika mérésekből nem lehet minden esetben következtetni a cső állapotára, mert az nem fogja kimutatni, hogy 60, vagy 50 % -os. Ez csak akkor látszik a karakterisztikákon, ha nagy az eltérés az átlaghoz, vagy a katalógus adatokhoz képest.
Azonban párba válogatáshoz nagyon is megfelel. Az más kérdés, hogy a gyengébb katódú hamarabb fog kidőlni a párból.
Ezt külön emisszió méréssel lehet eldönteni.
A gázos csőnek pl. nagy a vezérlőrács árama a katalógus adatokhoz, vagy az azonos típusokéhoz képest. Általában ha meghaladja az 1 µA -t akkor gázosnak tekinthető, kivéve a nagy teljesítményű adócsöveket, ott a gyár megadja, hogy mennyi az annyi.
(ezeket amúgy is egyedileg készítik, drágák is voltak, és némi ügyeskedéssel még így is használni lehet őket)
Az emisszió mérés azért nehéz dolog, mert a működő cső a katódáramot nem közvetlenül a katódból veszi, hanem a katód körül kialakuló elektron felhőből. Az már régen rossz, ha a katód nem tud annyit emittálni, mint amennyi a felhőből elfogy.
Ezért az emisszió mérés diódaként kötött cső telítési áramának méréséből áll.
Ez egy igen kényes mérés, mert nem átgondolt mérési módszer esetén könnyen tönkre tehető a katód. Különösen érvényes azokra a csövekre nézve, amelyekben speciális katódanyagokat használnak.

A kérdésem az lenne hogy ezt meg tehetem impulzus üzemben is? Nem csak karakterisztikát tudok rajzoltatni, hanem a "quick test" menü alatt egy fix munkaponton amit én állítok be. Na ha labortápról megy a cső fűtése akkor itt is tesztelhetem ezt a fajta mérést? Elméletben ugyanaz?


Kiegészítem: nem kötöm diódába a csövet, de a fűtést tudom csökkenteni, a csökkentett fűtésű méréssel pedig tudok következtetni elvileg a katód állapotáról, csak mert így nem kellene egy külön célműszert építeni

Igen, impulzus üzemben is lehet, sőt kell vizsgálni. A csökkentett fűtéssel is jelentkezik a telítési jelenség, csak bizonytalan, mert a fűtés csökkentésével változnak a csőparaméterek is.
Van egy jó mérőkészüléked, próbáld ki, csak óvatosan, lehetőleg egy jól elhasználódott csövön.

Igaz. Mind a EL34, vagy ECC83 esetén is. Gyári adatlap. De azért kissé különböző csövek. Tudsz valamit.

Hoztam egy kis érdekességet, érdekelne mi lehet erre a magyarázat, mivel még nincs dobozolva a teszter, és épp gu50 foglalat volt rajta gondoltam azzal megcsinálom a csökkentett fűtés tesztet.

Először egy fix munkaponton mértem:
Ua: 250v
Ug2: 250v
Ug1: -20v

Ia: 119.37 mA 100%-os fűtéssel, 60%-os fűtéssel pedig 105 mA, rakok két karakterisztikát is ide mindkét fűtéssel, a cső új viszont nem értem erre mi a magyarázat a végén még meg kell építenem a műszert.

Annyit hozzá tennék hogy 4.7-4.8 volt fűtésnél esett az anódáram a felére, van még ilyen csövem megnézem azzal is majd.

Csak hogy ne mindig a digitális technikáé legyen a szerep megfogadtam Ge Lee leírását, van itthon két labortáp. A fent mért gu-50 et megmértem, 100, majd 60%-os fűtéssel, a rácsokat összekötöttem és az adódon vannak, itt 31%-os esés van az anód áramban, megpróbálom így diódába kötve digitálisan is mérni, nagyon jó lenne ha nem kellene külön műszer. Az alapműszert természetesen a célnak megfelelően elláttam a megfelelő ellenállással, mérés előtt a digit multiméterrel összevetettem mit mér

Bocsáss meg, de nem értelek. Vettél egy nagyon klassz kis műszert, ami az én ismereteim szerint rengeteg mindent tud, ezek után egy fapados áramkörrel kísérletezgetsz amiről csak Zselé tudja, hogy milyen módon lehet a mérési eredményeket kiértékelni.
Én a helyedben, előszedném az összes csövet amit a fiókjaidban, dobozaidban találsz és azoknak a mérésére, a műszer használatára koncentrálnék. Egy csőtípus méréséből több karakterisztika összehasonlítása, gyárival való összevetése(mint ahogy az előzőekben is mellékelted) ad értékes információt az adott cső állapotáról.(névleges fűtőfeszültség mellett).
Kifog derülni, melyik is a 100%-os cső, vagy hogy mikor az, stb,stb.

Ezt az emissziómérést és nem feszegetném, ezzel kapcsolatban írtam már itt a fórumon egy rövid méréssorról és véleményemről, de ajánlom figyelmedbe pucuka kettővel ezelőtti hozzászólásának második felét, különösen az ott felvetett kétségekre.

Szia!

A helyzet az hogy nem szakmám az elektronika, ez biztos érződik néha, igyekszem tanulni, lassan 3 évtizede ami rám ragadt talán ér valamit. Ebből kifolyólag ismerősöket is meg szoktam kérdezni főleg olyan aki komoly tudással rendelkezik ha felbukkan egy új kérdés, pl ez most.
Többen egyetértettek abban hogy a egy cső bőven produkálhat még jó értékeket aztán lehet két hét múlva megdöglik mert a katód nem volt a helyzet magaslatán. Egyértelműen állást foglalni csak az egyik fajta mérés mellett nem mernék, úgy hogy onnantól hanyagolom a másikat és kijelentem hogy ebben vakon bízom. Egyébként kicsit zavaros vizekre eveztem(lehet csak nekem az) ezzel a méréssel most, mert amit analóg módon szépen meg tudok mérni. Azt már digitálisan nem, valahogy ott az istenért nem jön össze ez a képlet, no de nem akarok szőrszálakat hasogatni a mérések majd úgyis adnak egy kis tapasztalatot idővel.

Teljesen jól érzed a dolgot, Accord okosnak szeretne látszani a témában de sajnos egyáltalán nem ért hozzá, ezt már sokadszorra bizonyítja (ennél fogva a zselé is az ő fejében lehet).
Hogy kinek van igaza nagyon könnyen utána tudsz járni, fogsz egy új csövet, meg fogsz egy olyat (ugyanazon típusból) amiről biztosan tudod hogy már van benne jó sok üzemóra, vagy ha nincs kérsz egyet kölcsön. Ha szerencséd van, a két cső még akár pár is lesz a uTracer szerint. De ha megméred ahogy írtam, azonnal látni fogod hogy az egyik cső jóval használtabb a másiknál, miközben a uTraceren ezt ugye nem fogod látni. Most egy pár hétig nem érek rá, de majd körbenézek itthon, és lehet hogy tudok neked küldeni két ilyen csövet mérésre.
Amiket írok nem az ujjamból szopom ki, van neki irodalma, nem csak idegen nyelven de még magyarul is. Ennyit erről... Egyébként ha visszalapozol tettem már fel ilyen mérést, ahol bizony az öreg cső grafikonja sokkal jobb állapotot mutat mint az új csőé (ha megtalálom azokat is el tudom küldeni, csaj hogy lásd hogy nem a levegőbe beszélek. Sok mindenre jó egy grafikon, de arra alkalmatlan, hogy lásd belőle egy cső használtságát. Használt: a 20 órás cső is használt, meg a 320 órás cső is használt, grafikonjuk nem tér el, de a katódjuk már jócskán.

Cső mérésben benne lennék szívesen, úgy hogy pl te tudod a mérést, én meg itt neki ugrom impulzussal, akár a postát állom az nem gond. Az a baj nekem nagy mániám hogy szeretek megbízni a műszereimben, ill a méréseimben, amíg ez nem 100% addig minden bajom van No de így voltam az l3-3 al is az elején, aztán belejöttem, és már ény gyártottam a kártyákat hozzá, megbíztam benne teljesen.


Egyébként én nyitott vagyok mindenféle elméletre, magyarázatra, mérjünk, dokumentáljuk és a gyakorlat majd igazol, azt meg el kell fogadni.

A korrektség és a tisztánlátás miatt is fontos ez szerintem. Ha már nekünk eladnak úgy csövet, hogy nem teszteltem, meg fűtésre tesztelve, legalább mi ne csináljunk ilyet. Ez olyan mint amikor autót veszel, aminek a km órája mutat egy számot, a valós megtett km pedig egy másik, nagyobb szám, amiről persze az eladó nyilván semmit nem tud...

Mivel egész nap esik, nem tudom csinálni amit kéne így mértem. Újabb bizonyíték arra, hogy melyik mérés mire való és hogy mennyire szemléletes vagy sem. Ez egy 6N13SZ kettős trióda két fele amiket megmértem még új korukban, aztán 1,5 év használat után is, ez idő alatt sacc/kb 120 üzemóra lett bennük. Az erősítő PSE, a két csőfél simán párhuzamosan kötve üzemelt benne. A két grafikon közt semmi különbség nincs, mintha ugyanaz a mérés lenne. Viszont nagyon nem így van ez az emisszió mérésnél! Jól látszik, hogy új korában a cső A fele kb. 6,4 a B fele pedig kb. 6,2mA-t mutatott. Aztán, most az A fele már csak kb. 4,8mA-t mutat a B fele pedig 5,8mA-t. Tehát ennyi idő alatt is öregedtek már a katódok ez tisztán látszik, ahogy az is, hogy a PSE mód miatt a jobbik csőfél még a másik csőfelet is a hátán cipelte, emiatt annak a katódja sokkal többet öregedett.
Ugye, ebből sem látszana a uTraceren az égvilágon semmi...
Ami miatt pl. a diyaudio-n is voltak az ilyen mérésből viták az pedig részben természetes részben félreértés, mert ott gyári csőmérőket vettek alapul, amik valóban akár tönkre is tehetik a diódába kötött csövet egy ilyen emisszió méréssel. Csak összehasonlítás képpen, a gyári csőmérő nagyon durván, 30V-tal megküldi a csövet egy ilyen mérésben, holott nekem elég volt hozzá 1,4V is a 10mA-hez, szóval ahogy én csinálom ez amellett hogy látványos és bevált egyáltalán nem veszélyes a csőre nézve sem.

Szia!

Köszi az írást, most csak egy gyors kérdésre van időm, a grafikonokat milyen teszterrel méred?