"Esküszöm nem értem mi folyik itt..." ? - Hát Te!

Úgyis unatkoztam, így megmértem egy HiVi F5 impedanciáját reflex dobozban, különböző anyagokkal töltve a dobozt, hátha működik a térfogatnövelő elmélet.
Ha jól emlékszem, az elmélet úgy szól, hogy, a hanghullámok terjedése lassabb a laza szerkezetű anyagokban és emiatt alakulhat ki virtuális térfogatnövekedés, mivel tovább tart a hanghullámok útja.

A doboz űrtartalmát a mért hangolási frekvencia és a reflexcső méretei alapján kalkuláltattam ki.

Üresen 8.4L 60Hz-et mutatott a dobozka, ami stimmel is, szilárd anyaggal csökkentve a térfogatot 7.4L 65Hz lett az eredmény.
Most jön az érdekesség, szivaccsal a falon valamelyest csökkent a doboz térfogata 7.9L 62Hz-re, mondjuk azt érdemes hozzátenni, hogy elég kemény szivacsot használtam, míg téglává széthúzott vatelinnel úgy tűnik működik az elmélet, ugyanis 9L 58Hz lett a végeredmény, ami bevallom engem is nagyon meglepett.
Ha eredeti állapotában hagyom a vatelint, tehát nem húzom szét a szálait, akkor lényegében nem változik, vagy csökken az űrtartalom, attól függően mennyire van megtömve a doboz. Azt még hozzátenném, hogy a látszólagos térfogatra való hatástól függetlenül ezúttal is az derült ki, hogy a doboz kiemeléseinek csillapítása a vatelinnel a leghatékonyabb, bár a szivacs a falon is javítot rajta valamennyit, régen én is azt használtam

Szóval a tanulság részemről továbbra is az, hogy a falra szerelt szivacs jó lehet a hallgató helység akusztikájának javítására, de a hangdobozban a vatelin a leghatékonyabb és tényleg működik a térfogatnövelő hatása is bizonyos körülmények között. Amikor anno ennek utánajárva mértem, csak behajtottam a vatelinlapot (egy 100L-es) a dobozba és nem húztam szét, ezért nem látszódott a térfogatnövelő hatása.

A hangszóró rezonanciafrekvenciája az adatlap szerint 52Hz lenne, de a gyakorlatban 70Hz felett van, ez látszik az impedanciamérésen is.

Nem a hang terjedési sebessége lesz lassabb a szálak között, hanem a levegő és a töltőanyag egy olyan mixet képez, ami együttesen nagyobb fajsúlyú mint a levegő.
A laza töltőanyag együtt mozog a levegővel, annak tömegét növeli. A nagyobb tömegű gázokban vagy gőzökben lesz lassabb a hang sebessége. De a túl sok töltőanyag már nem tud együtt mozogni a levegővel, ezért egy bizonyos mennyiség felett már térfogat csökkentő hatása lesz.
Most az jönne, hogy akkor hol legyen a töltőanyag helye. A falak mentén nagy delta p, és kis delta v miatt nem sok vizet zavar az odabiggyesztett vatelin. Oda kell tenni, ahol a delta v nagy, a delta p kicsi. Azaz zárt láda esetén a hangszóró mögé, reflexnél pedig a reflex csőben lenne a leghatásosabb. Persze ott nem lehetne stabilan rögzíteni. Ha pedig nem tud együtt mozogni a levegővel, akkor meg inkább árt mint használ.

Én lényegében kitöltöttem vele a dobozt és működött.

Ebben a virtuális térfogatnövelés működésben alapvetően kétféle fizikai folyamat zajlik. A ritkábban említett: az adiabatikus --> izoterm konverzió
A membrán mint dugattyú mozgása a doboz állandó térfogatával egy térfogatváltozást, ennek eredményeképp nyomásváltozást ( kompresszió/dekompresszió ) hoz létre a doboz belsejében.A nyomásváltozás kompresszió fázisában felmelegszik a levegő. Üres doboz esetén csak a dobozfallal közvetlenül érintkező molekulák tudják ezt a hőt átadni. Ha viszont olyan anyagot helyezünk a dobozba, amely nagy belső felülettel rendelkezik ( sok gázmolekulával képes érintkezni ), és képes a ezt a hőt gyorsan ( közel valós időben ) elvezetni, akkor az eredetileg adiabatikus folyamat izoterm folyamattá válik, a "visszahűtött" közeg kisebb nyomást hoz létre, mint az üres dobozban lenne. A kisebb nyomás ugyanazt a hatást jelenti, mint ha nagyobb lenne a térfogat.
Azok az anyagok, amelyek nagy hatásfokúak ebben a konverzióban, nem feltétlenül a legjobb hangelnyelő tulajdonságúak, akár jelentősen is eltérhetnek a szokásos szálas hangcsillapító anyagoktól. ( pl. üvegszálas, nanocsöves, grafén struktúrák, stb )

De működik szivacsban is, főleg ha nyitott cellás az a szivacs. Sokféle fizikai tulajdonságú hab létezik...
( egy hangcsillapító anyag, amelyet kimondottan ezzel a fizikai működéssel reklámoznak:
https://learn.sonicelectronix.com/what-is-polyfill/ )

Ostobaság. A keletkező állóhullámokat csak a hangdoboz méretei határozzák meg. Fizika.

Igen, és ki mondta ennek ellenkezőjét?

Egy RIAA korrektort készülök elkövetni. Matatva az LP-im között találtam egy tájékoztatót a 70es évek végéről. Akit érdekel, és nem látott ilyet, az a mellékletben megszemlélheti.

A tájékoztatóval nagyjából megegyező időben, alapján vásároltam a D 258 A hangfalaimat (egyenként, OTP-re). Nem volt semmi hazavinni őket... Hosszú évekig volt bennük örömöm. Aztán egy ideig nem használtam őket. Meg is sértődtek, mert kiszáradt a felfüggesztésük. Akkoriban a Kálvin térnél kifogástalanul újra peremezték, és indult az új korszak. Következett a kábelezés cseréje a Szondi utcai hifibolt kábeljavaslata alapján (most már csak a Jászberényi úton van boltjuk). Az a bizonyos OFC sodort vegyesbandázsú kábel a Koronában nagyobb változást mutatott, mint a boltbeli demoban hallható volt. Aztán jött a KT féle erősítőcsalád, és fájón tapasztaltam, hogy a kedvenc hangfalam immár kevés. Monacor hifihangszórókra cseréltem lépésről lépésre benne a régi hangszórókat. Nekem gatyaszaggató árakon. A legnagyobb gurítás anyagilag a 250mm-es kevlár volt. Ahogy alakult időközben a hangfalam hangja cserék nyomán, eljött a pillanat, amikor zavart az alsó tartomány homályossága. Nos 84-be fájt a tiszta basszusgitár, vagy bőgő hangja. Ha nem hallott ilyet az ember, ahol a régi szólt, nehéz elmagyarázni. Kicsit olyan, mint amikor olyat ír az ember, hogy a K701, és HD6..-as hallgatók csak középszintűek. Persze, ha valakinek meg adatott, mint nekem egy Sony Qualia 010-et a fülére tenni, az megérti, hogy miről van szó, szavak nélkül. Szóval sokat számít a tiszta alsó-közép, és mély egy jó felvétel esetén.
A D 258 A nem egy kis darab. És amikor még ezzel foglalkoztam, találkoztam egy olyan információval, Hogy bizony egy nagyobb hangfalnál a hosszú oldalai képesek frekvencia függő vadrezgésre, azaz merevíteni illene, hogy ne köpjenek a levesbe. Gondolkodtam is sokat, hogy ezt a Koronám esetében hogyan lehetne megcsinálni, de akkoriban már a nejem a szomszédok prókátorává lett, így ez az egész véget ért. Volt ennek a dolognak szép szakirodalma is. Amit még tudok ajánlani építőknek az egy speciális csillapítóanyag. A mellékletben ajánlom megnézni. Én használtam ezt két helyen. Egy kis tévénéző 2x1W-os hangfalacskához, ami más anyag híján olyan anyagból készítettem, ami fehér műanyaggal volt borítva. Általában régen ezt használták a konyhaszekrényekhez, mint fapótló anyag. Ez egy kis doboz volt pici gumiperemű hangszóróhoz. Nos a vatta nem használt, siralmas hangokat adott, mintha valami vacak zsebrádió hangja lett volna. Hát kínomban elővettem eme kártolt gyapjú csillapítót, és megtömtem vele a kis dobozt. Azóta is ezt használom, ha épp adódik a dolog. A célnak, és elképzelésemnek megfelelő hangot értem el vele. A Korona esetében más megközelítés adódott. Már nem emlékszem pontosan, hol hogyan érdemes a csillapítást kialakítani. Tóth Béla fórumtársunk ajánlása azt hiszem elég mérvadó. Az viszont a tapasztalatom, hogy ez a bizonyos kártolt gyapjú tapasztalataim szerint veri a müszálas alkalmatosságokat, ezért a használata óvatosságot igényel. És még egy, csak zárt hangfalnál ajánlatos a molyok miatt!

A VT pár jó hangdobozt és hangszórót is csinált anno. 50 éves dolgokról beszélünk 1970-
Micromax, Minimax, Brillant, és még 1-2.
Az 1980-as években jött a "HIFI" és beindult a szoci biznisz. 3-4-5-6 hangszót építek egy dobozba, feleslegesen, a nép meg vette, mint a cukrot. Szarul szóltak.
A VT végjátéka alatt született pár egészen jó doboz is, de már késő volt. Remélem, jól foglaltam össze röviden.

Pl Hypermax.

Sziasztok! Milyen hangszóró lenne ajánlott kis dobozba (hordozható) max 10 liter, ami nagy érzékenységű (akksis üzemhez), és könnyen beszerezhető, akár használtan is kis költségvetésű projekthez. Pl xy. autó gyári hangszórója. 20 voltról működő class d erősítőhöz.
Jelenleg két 110 mm-es nokia hangszóróm van kis zárt dobozban (nagyon lágy felfüggesztésű). Valami kicsit hangosabbat szeretnék.
Köszönöm ha tud valaki ilyet ajánlani.

Minél régebbit, amit csöves rádióhoz terveztek.

Az már majdnem PA.

Most is jól szólhat, akár más dobozban : Bővebben: Link

72-ben még csak a TBA 810AS-nél tartottam. Ugyanakkor egy kis csoda révén az egyik barátom stúdiós lett egy klubban. Egy tenyérnyi műszakihelység, és egy nem nagy helység volt a "lovarda", és a bejáratnál még ruhatárra is telt. Ez egy "kicsípett" pince-helység volt. A barátom révén bemehettem egyszer-kétszer. Annyira bejött a miliő, hogy elmentem segédmunkásnak a céghez, hogy saját belépőm legyen a klubba. Akkoriban csodaszámba ment egy ilyen kultúrális program hozzáférési lehetősége. Hallhattam ott, többek között az akkor Napraforgó néven ismert leány gitártriót Beatles számokat előadni akusztikus gitárokkal. Élmény volt abban a helységben. A stúdió gerince egy Tesla sztereó magnó volt a lemezjátszó mellett. A teremben pedig két Brilliant hangfal biztosította a szórakozást. Volt, hogy a barátommal együtt készültünk egy esti programra, így az üres terembe is hallhattam a hangfalak hangját. Mivel megtetszett, elhatároztam, hogy építek magamnak egy ilyen bútort, mert egy lakásban egy műszaki berendezésnek bizony bútor jellege is van. Egy akkori Rádiótechnikából koppintottam a méretezést, és egy pacsirta hangszóró kapta benne a címszerepet. Kónuszfelülete körülbelül megfelelt. A kivágás persze ovális lett. No meg jobb híján vattával lett csillapítva. És ami még költséghatékony volt benne, hogy nem kellett hozzá hangváltó. A TBA 810AS-nek elég is volt.
A fejhallgató erősítő témában, már szó volt arról, hogy a mai elérhető zenei felvételek tengerében egy erősítőfajtával nem lehet a legalkalmasabb lejátszást biztosítani. Véleményem szerint a fiatalságom zenei élményeit nem valószínű, hogy egy kevláros hangfal hangképe megfelelően tudja reprodukálni. Itt azonban visszaköszön a több hangfal elhelyezési lehetősége. Többek között ezért tartom előnyösebbnek a fejhallgatós üzemmódot. Ha viszont valaki ragaszkodik a kizárólagos hangfalas üzemmódhoz, és sokféle zenét hallgat, az jelentős kompromisszumokat kell, hogy tegyen a műszakilag erősen eltérő zenei anyagok között.
A képen látható hangfalakon látszik, hogy bizonyos elveket már ismert a készítője. Nem emlékszem, hogy a hangszóró középpontól eltérő szerelése milyen hatással van az oldalak merevítési szükségletére. Azt viszont elmondanám, hogy én a "koronáim" alá, mögé, mindig rakok párnákat, mivel a sarokban vannak.

Kedves Segítő!
Azért módosítottam az azonosítód elejét, hogy ne hasson "nemecsekesnek".
Szóval:
"Az 1980-as években jött a "HIFI" és beindult a szoci biznisz. 3-4-5-6 hangszót építek egy dobozba, feleslegesen, a nép meg vette, mint a cukrot. Szarul szóltak."
Ha az ember véleményt alkot, akkor nem árt, ha körültekintő. Például, hogy ez a Te külön bejáratú, álláspontú értelmezésed. Mert ugye, ez csupán a Te meglátásod manapság, ami nem veszi figyelembe az akkori helyzetet, amiben éltek az emberek. Nem mindenki járatta a rádiótechnikát, vett Ezermestert, és sajnos ugye nem ismert Téged, hogy tanácsaiddal az átlag fölé emeld a tudását vásárlás előtt. Arról nem is beszélve, hogy az akkori lehetőségek növekedésével, az emberek vásárlási lehetőségét az inspirálta, hogy mikor vegyen mosógépet, hűtőszekrényt, és elviselhetőbb bútort. Annak akinek a zene élete része volt, addig is rendelkezett jobb hangú rádióval (URH), zenegéppel (rádióban lemezjátszó). És voltak ezek között "széphangúak". Ám jöttek a modern idők. És voltak, vannak akik a zenei eszközök státuszszimbólumát, a lakás bútorzatához való illeszkedését teszik első helyre, nem a hangját.
Az egyik barátomnak HS400-as hangfala volt (1978). Az akkoriban, az (Ezermester alapján) készített elvileg 8ohm/8W-os erősítőm (2N3055-el), baxandall, jelenlétszabályzós hangszínszabályzóval, bizony előnyösebb hangzást mutatott nála, mint nálam a 8 ohmos gumiperemesebbekkel. Azonban ez más ellentétek miatt nem volt egyértelmű. Nála a donor egy Akai GX volt, akkoriban csúcsnak számító lemezjátszókról rögzített korabeli minőségi, külföldi hanglemezekről. Szóval a felvételek minőségi anyagok voltak. Jobbára Pop, Rock, Jazz. LP- akkoriban kevés ebből a műfajból, viszont klasszikusból inkább. Na most most ehhez a korona jobban ment. És, hogy alpárit is mondjak, a korona hangfalnak furnér a felső borítása, mint az akkoriban vásárolt bútorelemeinknek. És nem egyedül éltem a lakásban. A HS400 meg sárgásbarna középmélységű tapétázott. Azzal együtt jó hangfalnak tartottam, jobbnak, mint a HS500-at.

Ránéztem az említett Napraforgó együttesre, hát már nem a régi a felállásuk. Igaz én sem vagyok a régi... Hanem a hangfalaim felújítása nem volt 10 éve. Azt hittem rosszul látok a hangszóróim jelenlegi árát illetően... Ma a kétszeresébe lenne a felújítás költsége.
A képek: Csere 1= a régi, Csere 2= a magas, és a kosaras közép, a textiles mély-közép kikötve, és helyette a Csere 5,6 lett rákötve a nagy-hangfal tetején, a Csere 3-as= a bekötések egy része, a Csere 4= az új mélysugárzó.

Ezermester, Rt újságot is vettem anno. Évkönyvet is. A HFM-et is vártam az újságosnál. Pár hónap késéssel meg is jelent. Volt H400-am IS. Innentől nem tudom követni hozzászólásodat. Bocs.

Abban az időben nekem nem ment ilyen jól, hogy újságokra ennyit költsek rendszeresen. Mint írtam az egyik barátomnak volt HS400-a. A Brilliantot egy klubban hallottam, HS500-an egy rokonomnak volt, és amit nem említettem, egy másik barátomnak meg volt egy MC hangszedője, és a végére Minimaxa. De szerintem ez talán most nem is olyan fontos, mivel más idők,más lehetőségek vannak manapság.

A csere4-en a háló mi célt szolgál?

Vagy a madarak ellen, vagy azért, hogy a lazán behelyezett csillapítóanyag ne érhessen a membránhoz.

Nem láttam még ilyet.

Nos, én sem így születtem. Azonban amikor először kábelezést cseréltem a hangfalban, akkor láttam meg a gyárilag szerelt membránvédőt. A csere 1 képen látható is a maradék belőle. Az új hangszóró eltérő méretei miatt újat kellet készíteni. Azonban az új hangszórók méreteltérései máshol is korrekciót igényeltek. A magas kisebb volt a réginél, a felső-közép magassága volt sok gyárilag szerelt hátsó műanyagkosárnak, így magasítani kellett kívülről. A gyártónál beszerezhető, elképzelt mély-közép (kevlár) meg sokat vett volna el a belső térfogatból, ezért került külön dobozba. A külön doboz mélysége megegyezik a hangfal mélységével, így a membránok homlokzata is kb egy síkban van. A doboz súlya, a gumilábakkal az alján jól tapad a hangfalhoz. Mivel a feladatuk nem a teljes sávra adódik, így egy egyszerű alulméretezéssel készültek.

Hogy szép lassan ne másszon be a csillapítóanyag a membrán és a kosár közé. Anno a VT (is) alkalmazta, Nem így, tettek egy nagyméretű gézlapot a mély beszerelése előtt a hangszóró mögé.. Régen..

Hasonlót láttam régen, ha jól emlékszem egy autórádiók javító könyvben. Ott az egész hangszóró volt rongyba csomagolva a kalaptartóban.

Gyerekkoromban apám hordta haza a buszhangszórókat az ikarus-ból, azok is ronygyban voltak.

Nincs ebben semmi csoda. Az autóban nem a szöszmösz a probléma. Egy időben az autóhangszórókhoz, az ajtóba, adtak a hangszóró felső részére rögzíthető műanyag idomot. Nevezzük esernyőnek.

Sziasztok!

Kérném a segítségeteket...van egy pár JAMO Studio 180-as hangfalam. Azt több helyen olvastam, hogy a gyári "hangváltója" elég "eccerű"...a közép előtt van egy 1µF-os kondi, a magas előtt egy 2.2 µF-os + egy légtekercs, a mély minden frekvenciát megkap.
A kérdésem az lenne, hogy a leírt értékek alapján a közép és a magas sugárzók milyen frekvenciákat kapnak?
Előre is köszönöm a válaszokat

Amit átenged a szűrő!!

Édeskevés az infó...