A zománckopás működés közben jelentkezik, ha tudnak mozogni a szálak.

Ez így nem játszik, messze túl laza a szekunder, baromi hangos lesz és menetzárlatosra fog rezegni. Nem így kellett volna, tekerheted le, huzalt egyengetni és újrafűzni kell, nem egy vészes menetszám, de el leszel vele, az biztos.

Hááát, ez így katasztrofálisan néz ki. Ezt jobb lenne leszedni és újratekerni...

Túl hamar nem kopik az le, mert a napokban bontottam legalább 30+ éves Kaposvári biztonsági trafókat, azok úgy voltak tekerve mint az "ökörhugyozás", mindenféle lakk és sorszigetelés nélkül, és egyik sem volt menetzárlatos, de van 50 éves működő kimenőtrafóm is, hasonló "rezgésvédelemmel" tekerve, ami azért egy hálózati 50Hz-től szélesebb spektrumban rezgett valami zenegépben....

Terheléstől is függ, meg attól is, hogy mennyire van gerjesztve a vas. A kimenőtrafó pláne nem volt túlgerjesztve.

Mindenképpen elkerülném a letekerést, 4,5 kg a trafó, így is leszakadt a kezem az órák alatt..
Most a tervem a következő, szerintem működnie kell:

Kívülről (- mint egy szalagos fánk -) kap egy többszörös pántolást trafószalaggal, ezalatt egy polifoam aljzaton lesz. A terv az, hogy a szekunderek így felfele és befele eltávolodnak, de kívül, és alul ülni rendesen fognak.
Ezután kiöntöm a közepét egy csavarhellyel és ez az öntés megfogja a befele lazán álló drótokat.
Már csak felül lesz laza, lehet azt meg nem is piszkálom, úgyis a közepénél az öntés lenne lefogva.

A trafó nagyon rövid időkre és 99%-ban közel se a maxon lesz terhelve (labortáp).

Ilyen kereszteződéseknek eleve nem kellene lennie a trafóban. Egy korrekt módon elkészített trafón, egy sor feltekerése után, kellene egy vékony szigetelő réteg, és csak úgy mehetne rá a következő sor...

Kellene...
Pedig ez egy gyári trafó és esztétikailag szép is volt mielőtt megfogyatkozott a szekundere.
Típus a csatolt képen.

Ha el tudnak mozdulni egymáson akkor van rá esély hogy eldörzsölődik. A másik gond olyankor szokott lenni, amikor nem hagyják meg azt a pár mm hézagot a primer kezdete és vége között hanem összeérnek, és ott lesz valahol két menet közt a teljes csúcsfeszültség, amihez ha hozzájön egy néhány száz voltos feszültségtüske (tettem erről be mérést már nem emlékszem hova) akkor átüthet.
Én szedtem le nem egy olyan 40 éves trafóról huzalt amiről centis darabokban pattogott le a lakk, merthogy a lakk is öregszik, folyamatosan szárad és emiatt egyre ridegebb lesz.

Gépi tekerésnél azt nem lehet megcsinálni mert macerás, ezért a primert elosztják a körön és szó szerint csak fel van hányva rá, de azzal sincs baj ha impregnálva van utána.

Na igen, attól a gyártótól én láttam már korrektül és nagyon hanyagul elkészített trafót is, mintha az egyiket vagy munkakezdéskor álmosan, vagy már késő délután hazafele készülve csinálta volna valaki. A szekunderen több helyen is olyan laza volt a huzal hogy 4-5mm-t is tudtam mozgatni ide oda, de volt egy olyan menet is ahol 8mm-t.

Ezen szerencsére a megbontásig passzos volt. A zotek.hu linket köszönöm szépen, berendeltem pár dolgot.
Mostmár eldöntöttem, hogy kiöntöm, kb 2 hét mire el tudom készíteni az öntőformát, utána jelentkezem a fejleményekkel.

Kellemes hetet mindenikek!

Üdv a csapatnak! L200 szabályzóval néztem két kapcsolást. ezt(1) és ezt(2) . Mi a véleményetek? A (2)-nél mi szerepe van a T6-oa tranzisztornak és a LED1-nek, az áramkorlát minden esetben megszakítja a tápot? Az(1)-nél az áramkorlát átmegy egyfajta áramgenerátorba? A kezdőfeszültséget miértnem "0v"-ról lehet indítani? Egyáltalán életképesek ezek a kapcsolások? (L200 ic van a birtokomban) Szép estét!

Szerintem ha már lineáris tápot építesz akkor nézd meg ezt: Bővebben: Link
Ezt garantáltan le lehet tekerni nulláig, és nem csak 2.8V-ig. Ami hasznos ha teszem azt 1db ceruzaelemről működő dolgot tesztelnél. Ennél ráadásul lehet állítani hogy az áramkorlát elérésekor limitáljon vagy tiltson. A fórumban is sokan megépítették már és bevált; segíteni is könnyebben tudnak.

A T1, és a T6 egy olyan önzáró kapcsolást alkot, hogy amikor a T1 tranzisztort a komparátor kinyitja, meghúz a relé, és egyúttal a T6 -os tranzisztort is kinyitja, ami pedig a D1 diódán keresztül a T1 tranzisztort nyitva tartja. A LED1 a relé kör reteszelt állapotát jelzi. A relé meghúzása a 6 db szabályzó (áteresztő) tranzisztor bázisát letesteli, ezáltal lezárja, ezáltal megszünteti a kimeneti feszültséget.
(megjegyzem, en nem egy igazán hatékony védelem, mert egyrészt a relé miatt lassú, egy relé meghúzási ideje 10 - 20 ms körül van, másrészt ha akár az egyik áteresztő tranzisztor zárlatba kerül, akkor mindentől függetlenül a nyers egyenirányított feszültség ki fog kerülni a kimenetre)
A reteszelést a nyomógombbal T6 tranzisztor bázisának rövidre zárásával lehet feloldani, ha a komparátor már nem tartja nyitva a T1 tranzisztort.
Ahhoz, hogy a tápegység kimenetén 0 V lehessen, ahhoz a szabályzó körnek negatív feszültségről kell indulnia, esetünkben legalább 2,8 V -al.

exabit és pucuka köszönöm a válaszokat.

Tervezek egy komolyabb labortáp építését. Ehhez kapcsolási rajz elég sok elérhető a neten. Viszont a kijelzésével bajban vagyok, mert vagy analóg műszer, vagy 2-4 soros LCD-s a 99% amit találok. Nincs véletlenül valakinek olyan rajza ami szebb, nagyobb méretű lenne, mint ezek az átlagos LCD-k?

Vannak ilyen “majdnem” kész müszerek más szinben is. Itt a LEDek kb 12 mm magasak és alapbol 2 szinü a két sor. Persze a táplálást kicsit modifikálni kell, esetleg a merési tartományt is.

Én ilyet alkalmaztam. Itthon is kapható, de olcsóbb Kínából beszerezni. A 2 jobb oldaliban ICL van korrekt módon foglalatban.

Köszönöm, de nem ilyenre gondoltam. Kerestem egy képet a neten, ideteszem, hogy érthetőbb legyen.

Ez mindegyik van itthon. Egy nagyobb méretű tápegység elején ezek szinte elvesznek. Már hozattam nagy méretű LCD-ket, meg 7 szegmenses LED kijelzőket is, de egyik sem az igazi. Nem ilyen jellegűekre gondoltam, de azért köszönöm a segítséget

Utóbbi képen egy programozható eszköz(arduino stb) és program kérdése, továbbá egy szines tft. Vannak kész projektek is PL. Kérdés megéri e a többletbefektetés, mert a giccs nem olcsó.

Hát igen azok a nagy displayek már grafikus displayek s csak a meghajtásuk megtervezése és a programozása bonyolultabb lesz, mint maga a tápegység.

Szerintem ne görcsölj sokat a kijelző esztétikáján! Nem az fogja meghatározni a cucc használhatóságát.
A legjobban használható tápomon két deprez műszer volt, "V", "A", meg egy áramkorlát led.

Általános használatra nem is kell több. Esetleg ha több csatornás a táp, akkor csatornánként kellhetnek ezek, bár a jelenleg használt tápom 3 csatornás, és mindössze egy 4 digites kijelzőt építettem bele, amit kapcsolgatok csatornára, feszültségre, meg áramra.

Igaz, a feszültség beállítás óra potival megy, így azt a kijelző nélkül is tudom állítani.

Ezek pontmátrix kijelzők, és a mikrovezérlőnek kell megoldani a karakterek megjelenítését rajta. Nem olcsó, és nem is könnyű feladat. Nem apró, nem bélyeg méretű oled kijelzők ára kb. 20eFt-ról indul felfelé a csillagos égig... Az LCD talán valamivel olcsóbb. Ha normális megjelenítést akarsz, akkor modern 32 bites MCU kell mellé, meg sok programozás.
Némelyik gyáriba belevágnak egy RaspberryPi-t vagy hasonlót, ott van elég teljesítmény, viszont emiatt vagy fél percig "bootol" a tápegység mire használni lehet - engem pl. nagyon zavarna bekapcsolás után már 5...10 másodperc várakozás is. Más gyári cuccokban meg egyedileg gyártott LCD van, amin esetleg minden kijelezhető karakternek megvan a helye.
Azt kellene végiggondolni, hogy mi az, ami ráfordításban nem aránytalan a labortáp lényegi részéhez képest.

Igazatok van ebben a kijelző témában. Van három különböző tartományú labortápom, az első még két deprez műszerrel van, a második két soros LCD, a harmadik meg LED kijelzős, ja meg van egy Fok-Gyem is. Most arra gondoltam egy komolyabbat kellene építeni. Egy előszabályzós rajzot néztem ki, de még ez is csak terv. A munkahelyemen van kettő gyári labortáp, jó nagy kijelzővel, mindent mutatnak, beállított- tényleges értékeket. Arra gondoltam, hogy valami nagyobb kijelző tetszene az enyémen is. Ezért Írtam ide a fórumra. Igazából, még csak tervezési időszak van. Hátha van valaki aki valamilyen komolyabb kijelzőt tett, vagy tervezett a tápegységére. Hát lehet, hogy elengedem ezt a kijelző dolgot. Azért köszönöm a tanácsokat.

Labortápnál egy ilyen funkciónak nem tudom mi a szerepe? Páka állomásnál világos, de tápnál ha beállítom 20V-ra, szeretem ha nem 34V jön ki belőle ténylegesen.

Beállítod 20 voltra, és mellé 2 amperes áramkorlátot. Ott azért jó látni, hogy nem megy 10 volt fölé, mert már 2 amper folyik.

Van feszültséggenerátoros üzemmód, ott a beállított áram max értéke is jól jöhet, meg az áramgenerátoros módban a feszültségmaximum is jó lehet. De ez már csak maximalizmus.

Ez eddig világos, de ehhez miért kéne külön kijelzés mutatós műszerrel is működik jól.