Igen, a csatlakozó alapján felismerni a páka típust valóban jó ötlet. Viszont én szeretném ezt úgy megoldani, hogy a meglevő hardvert egyáltalán ne kelljen módosítani. Persze lehetne egy plusz MCU lábat felhasználni az azonosításhoz, de egy kétpákás állomás esetén az is járható, ha a menüben fixen beállítjuk, hogy melyik csatlakozón, melyik páka van (esetleg szerelhető akár két különböző csatlakozóval az állomás). Nyilván nem ez a legoptimálisabb megoldás, de így egy sima szoftver cserével univerzálisabbá tehető a meglevő állomás.
Mint írtam korábban, ha most terveznék új állomást, akkor valószínűleg a hardvert is másmilyenre készíteném, de végülis ez is teszi a dolgát, és a jelenlegi hardver is használható lesz 210-es pákához...

Kiegészítettem én is a soros induktivitással az állomást, illetve a diódákat is kicseréltem.

Ez jó ötlet.

Írtam neked, hogy milyet tudsz használni. Az jó erre a célra, a többi féle nem kifelyezetten pákahőmérő nem alkalmas pákahőmérséklet mérésére. Legalábbis pontos mérésre semmiképpen.

Értem, oké, köszönöm!

Csak nem akartam venni egy n+1. gadgetet azért, hogy csak álljon a fiókban.

Az "Y" mérőfejeket már megrendeltem, azt hittem használhatóak más hőmérőhöz kötve, de akkor nem úszom meg és meg kell rendelnem a hozzájuk való mérőt is.

Az a műszer elég sok tipusú szenzort tud kezelni. Az Y szenzornál nem láttam leírva milyen fajta...
Aztán hogy kell/lehet-e kalibrálni más kérdés

Köszönöm, utánanézek.

Skori forrasztóállomásáról készítettem egy modellt. Ez persze önmagában semmire se jó, de engem elszórakoztatott a készülés közben.
Ez már tartalmazza az időközi módosításokat, és néhány további részlet is változott. Érdekesség Skori saját készítésű WhitePillje is, ami hasonlit a gyári BluePill-re, de mégis más.

Aztamindenségit! Profi munka!

Azért azt az "Y" termoelemet érdemes magában kipróbálni, mert nekem pl. teljesen kompatibilis a kézi multiméteremmel... Bár az az egy Y amit eddig használtam, mostanáig bírta, és megadta magát...

@ img, Black (és akit még érdekel ):
Felkerült weblapomra egy új TESZT szoftver verzió a forrasztóállomáshoz, ezzel már (elvileg) nem csak 245-ös, hanem 210-es pákahegyek is használhatók lesznek. Menüben kell beállítani, hogy milyen pákahegy van csatlakoztatva, mert nem akartam hardvert is módosítani - hogy a már elkészült forrasztóállomások sima szoftverfrissítéssel alkalmassá váljanak 210-es páka használatára is.
Bővebben: Link

Sajnos nekem még nincsen T210-em, de amikor lesz akkor ki fogom probálni.

Ez jó hír, köszönjük!

Dobozoltam a forrasztó állomást. Rövid tesztek alapján, ez a panelváltozat is kifogástalanul működik.
A dobozolás maszek konstrukció. Az építés kényelmes, és ha bármi miatt hozzá kellene nyúlni, akkor az is könnyen megoldható (azért néhány csavart ki kell venni).
A működést csak a kijelzővel tudom szemléltetni, ezért ebből készítettem egy kombinált képet.
Végül a másik mellé téve is lefotóztam, amin a kijelző fényereje a legszembetűnőbb eltérés, mert egyébként hasonló a szerkezet.
Hátra van még a két pákát fogadni tudó pákatartó, amit a doboz tetejéhez tervezek rögzíteni, a régihez hasonló elvek alapján.
Köszönöm Skorinak a sok programozásba fektetett energiát, amivel az újabb változatot fejlesztette.

A pákákat tartó konzolt is megterveztem. Persze ez szinte pontosan azonos a korábbi megoldással, ami olyan jól bevált, hogy nem volt okom módosítani rajta. Egyedül a dobozhoz való csatlakozás más, ami egyetlen alakra hajlított lemez lesz. Itt fontos volt megőrizni a burkoló lemezek eltávolíthatóságát, ami elvileg meg is valósul.
A pákatartó régihez való hasonlósága ellenére most is létre kellett hozni. Az alkatrész látszólagos egyszerűsége ellenére számos művelet elvégzésével és sok munkával értem célba, de most már kész.

Mennyire melegednek át ezek az alumínium idomok használat közben? Arra gondolok, hogy vajon érdemes-e ennek az idomnak a hőleadó képességével foglalkozni (és emiatt esetleg kicsit nagyobb felületűre tervezni)?

Ezt konkrétan ellenőriztem korábban. Nem egy korrekt műszaki paraméter, de nagyjából semennyire nem melegek, kézzel kényelmesen tapinhatóak. A pákanyélnek az érintkező fém részét csak a hegy melegítené, de annak a hátsó része szintén alig meleg. Esetleg még hősugárzással melegíthetné a hegy fűtőpatronos része, de az onnan több cm távolságban van. Ezek mellett ki-be pakolászáskor hozzáérhetek a meleg heggyel az alumínium tönkhöz, de ez olyan rövid idő, ami alatt nem melegszik meg.
Most újra átgondoltam, és ha feltételezzük, hogy a pákát úgy teszem, amikor a fűtőpatronos részen akad meg (ehhez nagyon bénának kell lenni, és mivel én az vagyok, érdemes számolni vele), ezért itt lehet közvetlen melegítés. Ezt azonban még nem próbáltam ki. (A hibás helyzetet a közelebbi páka mutatja a rajzon.)

Én jobban szeretem ha a müanyag nyél kerül a tartoba. Ez elsö pákámhoz anno söprünyélböl esztergályoztam a foglalat tarto részét. A fiam mai napig azt használja. A Weller pákatartó bakelit nyaka is eltört azt is sikerült egy keményfagyürüvel helyettesiteni.

Itt ez azért problémás, mert az állomás érzékeli ha a páka a tartóban van. Ekkor leáll a fűtés, és a beállított hőfok feléig visszahűl a páka, illetve hosszabb szünet esetén teljesen szobahőmérsékletig. Ha a fém rész csatlakozik, akkor ez automatikusan megvalósul (persze ha be van kötve az alumínium idom a rendszerbe).
Nem gondoltam végig, de valamilyen mikrokapcsolóval is ki lehetne adni ezt a jelet, ha a műanyag részen támaszkodáskor létrejönne a mikrokapcsoló működéséhez szükséges erő (pl. a páka súlya által).

Az en T12-s pákáimban is vannak érzékelök, amik ráadásul függetlenek a tartotol. Lusta vagyok a két Wellert átépiteni a 3. már átépitettem, de ott a hömérséklet stabilitása idézi elö a StandBy állapotot és csökkenti a fütést. A gépen van egy nyomogomb is, amivel ezt elö tudom kézzel is idézni. Szoval több megoldás van, kinek mi tetszik.

Befejeztem a pákatartót, és összeraktam a dobozt. Minden működik, jól kézreesnek a pákák és kezelőszervek, kényelmes használatra számítok.
Még valamilyen feliraton lamentálok, de nem kapkodok vele mert emlékszem mi, mire való.

Készen vagyok. Vettem új pákákat és néhány egyedi helyet is. Újra ellenőriztem a kalibrálást, ezért van minden 320°C-ra állítva.
Még valamilyen színjelzést kell alkalmaznom, ami megkülönbözteti a pákákat, és összepárosítja a tartókat a pákát és a csatlakozót. Színes öntapadó matricát tervezek rájuk tekerni.

Nagyon jó lett! Azthiszem lassan "nyugdíjazhatod" a háttérben pihenő Solomon pákákat

Azokat már az első állomás leváltotta. Csak azért vannak ott, mert részben nem találtam nekik jobb helyet, másik részben ha éppen az állomásban kellett forrasztani, akkor mégis jól jöttek.
Megjegyzem, ameddig nem volt JBC pákám, addig a Solomonokkal is maximálisan elégedett voltam (Weller hegy van benne). Viszont rövid idejű JBC használat után visszatérve a Solomonra óriási hiányérzetem volt.

Kértem színes öntapadó matricákat, és ha már válogathattam, akkor éppen olyan színeket (is) hoztam, amikkel be vannak kötve a pákatartó tönkök (amikor ezeket bekötöttem, akkor egyáltalán nem gondoltam még semmilyen későbbi színjelölésre).
Összejelöltem a pákát és a csatlakozóját. Látszólag ez felesleges, hiszen a kábel is összeköti őket, de a csatlakozón lévő jelölés nagyban segíti hová tegyem vissza az éppen kézben tartott pákát (ha valamiért kettőt is kiveszek.
És természetesen a pákatartó "lyukat" is meg fogom jelölni ugyanezekkel a színekkel, de ennek módján még lamentálok.

Amikor a használt 470-es pákákat megvettem, mindegyiknek szappanos vízzel alaposan átmostam a külsejét, és az egész kábelt is (az elejét bedugaszoltam egy gumidarabbal, hogy ne nagyon menjen bele a víz). A zöld markolat részről a barnás szennyeződés nekem szinte teljesen lejött, és úgy általában is hihetetlen mennyiségű kosz jött le róla. Az első fémgyűrűt mosogató fémszivaccsal átsúroltam. Utána még az egész pákát izopropil alkohollal is átmostam. A végére egész újszerű kinézetet kaptam a pákáim. Feltételezem, hogy Te is használt pákákat vettél, legalábbis a képek alapján úgy tűnik, és a két régebbi pákád nyelén már eléggé látszik a használat.

Az iskolában használt pákák még most is egész jól néznek ki, pedig a takarítás óta több mint két tanév telt el. Még ebben a tanévben lesznek intenzív használatnak kitéve, de ha minden jól megy most tud venni az iskola 6db új (eredeti Japán) Hakko forrasztóállomást - így a saját benti pákáimat részben tartalékká minősíthetem majd, ill. lesz a tanári asztalon (egy saját) forrasztóállomás, egy állomás pedig hazajön itthoni második állomásnak (pl. 210-es pákához) - ha minden jól megy.

Igen, biztosan lehetne fokozni a megjelenést, de egyáltalán nem cél az újszerűnek látszódás. Amikor vásároltam ezeket, akkor megmostam őket (higiéniai okokból), de idő közben már a saját koszom is megjelent.
Nekem az tetszik ha egy szerszám nyelén látszik a használat, azt mutatja, hogy nem csak dísz, dolgoznak vele.
(Melyik típusú Hakko-t nézted ki, mert abból vannak nagyon drágák is? Miért nem JBC, ha az már bevált, és árban akár hasonló is lehet?)

JBC-t szerettem volna, de azt nem hagyták jóvá, az ára miatt. Ez Bővebben: Link kevesebb mint a felébe kerül. Nyilván nem egy kategória a JBC-vel, de azért vállalható. Eddig 6db Hakko, és 6db JBC volt használatban. Mivel a Hakko-val már van tapasztalat, és ez még belefért az anyagi keretbe, ezért esett erre a választás. Szerintem a kattogós Weller, és Solomon kategóriájánál jobbak, kisebb, könyebb pákák, kellemesen hajlékonyak a pákavezetékek is, összességében alkalmas a feladatra.

Az a Hakko széria, amelyik hasonló felépítésű a JBC-hez, az árban is közel ugyanott van, és akkor már inkább a JBC, de ugye aki a pénzt adja rá, azé a döntés, hogy mit finanszíroz meg, és mit nem.

Sziasztok,
Kb 5 éve nem jártam erre és ugyanígy az elektronikát is hanyagoltam, de most ismét rövidülnek a nappalok…
Kedvenc területem volt a digitális forrasztóállomás téma. Az első találkozásom is az volt a mikrovezérlőkkel, hogy fejembe vettem készítek egy forrasztóállomást amit az általam írt program vezérel. Egy Hakko 907 klón készült először. Azóta is megvan, több HW és SW verzuió is készült, jelenleg talán STC15 mikrovezérlővel (8051) működő van dobozolva, de nem szedtem szét, hogy megnézzem. Annyi hogy lekezeltem az A1321 (thermisztor), A1322 (thermoelem) fűtőbetéteket és a T12 -es tipeket is. Az eltelt évek alatt megjelentek az active tip -ek amik nagyon tetszenek, pl.: pinecil. De én most egy másik utat vettem a fejembe, érdekel lát-e valaki itt fantáziát benne.
Korábban is gondolkodtam olyan forrasztóállomáson amit PC vezérel, de nem indultam el ebbe az irányba, mert már 10 éve azt mondtam, hogy nem írok több desktop alkalmazást. Ellenben a mozilla bevezette a webusb -t amit a chrome is megvalósított. Ezen a vonalon indultam most el, mert érdekelt a browserből egy eszközt hogyan lehet elérni. Első körben USB soros portokkal próbálkoztam. FTDI, CP2102 és CH340-eket kezeltem le WEBUSB-vel. A teszthez összeraktam egy T12 tipet meghajtó próbapanelt, felprogramoztam egy STM8-at és készítettem egy teszt HTML-t. Ami belelkesített, hogy az androidos browser is lekezeli gond nélkül, így tableten és telefonon is működik (ellentétben a WEBSERIAL-al, ami nem megy android chrome-ban).
A tervem:
- olyan egyszerű panelt létrehozni, ami elfogadható fűtést és thermoelem kiolvasást biztosít, de viszonylag egyszerű megépíteni és kevés elemet tartalmaz. A próbapanelomon LM358 van az nem a legjobb, de DIP8 -as foglalatot teszek, így ki lehet egy ugyanolyan lábkiosztásúval cserélni. A PWM kitöltésre 10 bites értéket használok és 1kHz a frekvencia. Olvastam Skori megoldását, én is gondoltam arra, hogy lehessen az órajelet módosítani, de mivel a többi megoldásnál sem törekszem a highend-re, ezért akár lehet konstans is. A panel csak a hardverrel kell kommunikáljon, vezérlést nem tervezek ide, azt JS oldalon gondoltam megoldani. Az értékek átalakítását is JS oldalra teszem, azaz ezen az oldalon csak a 10 bites PWM és a 10 bites ADC értéke lenne, semmi hőfokra konvertálás. Hosszú távú tervem, hogy minél több tip-et lekezeljen, lehetőség szerint átalakítás nélkül.
- A jelenlegi STM8-at RISC-V re cserélem. A CH32V003 -nak van olyan verziója ami pinhelyes az STM8S103 -al, de nem ezért, hanem mert érdekel a RISC-V
a tápellátást USB PD-vel megoldani. Van most modulom, arra forrasztottam 25x55 tápcsatlakozót és azzal is próbáltam, ugyan kicsit lassabban de felfűt azzal is. Persze lehet ha a laptop USB-C töltővel próbálnám akkor gyorsabb lenne, de még azt nem mertem, pedig tuti rengeteg védelem van benne, nem hiszem, hogy tönkremenne.
- USB kommunikációt megoldani, hogy USB-C -n device módban legyen, erre a CP2102-es panel amit használok jelenleg nem képes. Lehet CH552-vel oldom meg, de ott az USB kezelést is le kell programozzam, de pont ezért tetszik, csak sajnos idő.
- A felületet responsive megoldani, hogy értelmes legyen mobilon és tableten is. A PID vezérlést is itt gondoltam JS-ben. A távlati elképzelésem, hogy úgy működjön mint a VIA a mechanikus billentyűknél, hogy online a felület, nem kell semmit letölteni, hanem behívja a HTML-t, engedélyezi az USB elérést és már forraszthat is.
- Én is gondoltam referencia feszültség-re és külső hőmérséklet mérésre is

A felületre gondoltam streaming chart-ot a felfűtésről. Az előző értékek elmentésére (EPROM) a local storage-et használom máshol is, itt is jó lenne.
Rendeltem kínai klónt a C210-es tipek befogására. Arra gondoltam, hogy a thermocouple-t összekötném a heaterrel és akkor ugyanaz lenne mint a T12, de lehet inkább a T12-őt teszem külön és átkötöm a két lábat. Mivel a TC-nek semmi baja nem lesz több áramtól és úgyis csak akkor mérhetek hőmérsékletet ha a PWM-et leállítottam, ezért az összekötés is megoldás. Egyedül az A1322-es fűtőbetétes handle ami nem common negatívot használ, majd ott is kipróbálok az összekötést.

Az ötlet érdekes, és biztosan jó kihívás, de... én pl. biztos nem akarnék olyan forrasztóállomással dolgozni aminek a használatához folyamatosan szükséges egy okostelefon vagy egy PC (tablet stb...). Ha számítógépes kapcsolatot, ill. kezelőfelületet akarnék készíteni, akkor ESP8266 vagy ESP32 MCU használatán gondolkoznék el, és lehetővé tenném az állomás webfelületről való kezelését, és az adatok monitorozását. De ettől függetlenül lennének saját kezelőszervei, és valamilyen kijelzője is, hogy ne legyen "kötelező jellegű" egy plusz hardver hozzá.

Másik út (amit tulajdonképpen részben tud is az állomásom) az USB kapcsolat a külvilág felé. A BluePill-en levő USB-t, PC-re csatlakoztatva, az soros portként jelenik meg az operációs rendszerben. Jelenleg csak hőmérséklet és pwm adatokat tud küldeni itt az állomás (ha aktiváljuk benne ezt a funkciót), de nem lenne túl nagy kihívás a soros porton bejövő parancsokat is fogadni és feldogozni - ez csak azért nem került bele mert nem éreztem szükségesnek. Viszont a weblapomon levő hőmérsékleti grafikonok adatai gyakorlatilag ilyen módon kerültek be a PC-re és onnan pedig excelbe.