Olyat, hogy ideális nyugalmi áram azért nem lehet meghatározni mert az leginkább attól fog függeni, hogy a vasmag hogy van összerakva. Ha gyárilag gép szerelte össze, ragasztva és impregnálva van, azt szétszedés után már sosem fogja tudni ugyanúgy összerakni. Ezért az egyetlen amire így méretezni lehet az a delta T vagyis a hőmérséklet változása. Az 55 fokos vasmag elvben nem sok, gyakorlatilag tűnhet annak. Ha csak néhány fokos melegedésre méretez (25 fokos helyiségben 30 fokra melegedjen csak a vas) akkor biztos hogy jócskán kell a gerjesztésből csökkentenie, vagyis több menet kell ami csak vékonyabb huzalból fér bele, azaz kisebb teljesítményt fog tudni átvinni rajta. Amilyen munkával és költséggel ez járna, annak a töredékéből meg lehet támogatni egy ventilátorral a trafót.

Ez nem csoda, hogy ennyire melegedett, ill. nagy volt a nyugalmi áram... spóroltak rendesen.

Éppen azért kérdeztem, mert nekem sem a nyugalmi áram, sem a melegedés mértéke nem tűnik túlzónak, azaz nem piszkálnám azt a trafót.

Hát igen.
0,8as primmer volt rajta és pont annyi fért rá amennyi rávolt tekerve. 0,5ös még ráfér 1T-val számolva 230V ra.
Ez a trafó 150W -nál többel nem lessz terhelve ez biztos. 2x35/50W os erősítőbe megy. Ne a trafó melegítse a tranyókat.

A 0.5-ös kevés lesz 150 watthoz, de a 2x50 wattos erősítőhöz még elmegy, ha nem ordít állandóan...

0,5-ös primer szerintem simán el fogja vinni.
Bár konkrétan nem tudjuk hogy miféle trafóvas.
E I vagy hipersil vagy M.
Egy fotó róla is sokat segítene.

Bocs, de én a 150 wattra keveselltem ( 0.5 A * 230 V = sacc 115 W ) ), nem a 2x50 wattos erősítőhöz és azzal a feltétellel.
Persze mindenki úgy tekeri magának, ahogy tetszik.

A 0,5 vezetékkeresztmetszet nem amper.

Szerintem meg a 0.5-ös drót itt nálunk átmérő, de egész véletlenül 0.5 mm^2 is és az sacc 0.5 ampert bír 2.5 A/mm^2 esetén..
Téma zár felőlem, mindenki másképp csináljaaa...
( a villanyszerelők szoktak " fél kvadrátos" drótról beszélni, mert ott a keresztmetszet játszik..)

Én is keveslem a 0,5mm átméröjü rezet, de muszáj némi kompromisszum. Még átszámolom lehet befér 0,6-65mm.

Még egy kérdés. Jól számolok.?
Egy teljesen másik trafó. Elég vékony lemezekkel. Rátekertem 5 menetet ebből 2 Volt jött le. Tehát durván 2,5 menet/Volt az arány. Magkeresztmetszet 3x4cm 12cm2. Ha ebből visszaszámolom a gerjesztést 1,5T ra jön ki. A trfó egyáltalán nem melegszik üresjáratban.
Bmax=1/ 2,5x4,44x50x12x0,0001=1,50T

12 cm^2-re kevesellem a 2.5 menet/voltot..- egy kis terhelést azért tegyél rá, úgy mérjél..
Zárójelet kiraktad, ahová kell?
Nagyon minőségi lemez lehet, ha a 2.5 menet/V igaz terhelve... azért bírja az 1.5 T-t melegedés nélkül.

Messzemenő következtetést ne vonjál le belőle, de nagyságrendileg helyben van a dolog.

Sziasztok.
Érthetetlenül állok egy probléma előtt.

Szinuszos inverter projektbe vagyok, a vezérlőt és a nagyáramú részt készen vásároltam, sajnos ez már meghaladja a képességeimet.
A kész panelhez már csak egy 12V/230V transzformátort kell csatlakoztatni és kész a színusz inverter.

Elsőre egy UPS trafóját kezdtem méregetni. 6-700VA szerintem ez az UPS trafó EI magos.
230-as oldalról nyugalmi áram 172mA, ez 40w azaz VA nyugalmi. Nekem sok mert a legtakarékosabban szeretném megcsinálni, akkuból ne vegyen ki 40-50wattokat óránként, az egy nap alatt 1kWh. Ez rengeteg.

Vagyis, trafó 230-ról 40W.
Bekötöttem a panelbe, üresjárat 87W...!!! Nem tudom ezeknek a lelkivilágát de trafó nélkül 2W vagyis a trafó veszi fel ezt.

Szereztem egy 12V/230V 500VA toroidot.
Üresjárat 230-ról 41mA, ez már sokkal barátságosabb, ez 10W, nagyon jó az előző 40W helyett.
Bekötve az elektronikába, 96!!W. Micsoda, de ennyi.


Volt itthon egy ugyanilyen toroidom 500VA csak az 24 voltos.
Üresjárat 230 voltról 42mA 10w vagyis valóban ugyanaz a toroid csak 24 voltos.
Barbár módszerrel a tekercs felénél kívülről lekaparásztam a zománcot, így próbára 12 voltos lett a trafó.

És most a meglepi.
Ez a trafó így az elektronikával 14 wattot vesz fel.
Az előző ami ugyanilyen csak gyári 12V az meg 96 wattot.
Valaki tud erre nekem magyarázatot?

Amit így mérsz áramot, annak a legnagyobb része meddőáram, ami azt jelenti, hogy nincs fázisban a feszültséggel. A meddőáram a trafó induktív jellege miatt van, a mértékegysége VAr, vagyis voltamperreaktív. Ez egy energia jellegű mennyiség, de valójában nem hordoz hatásos teljesítményt. Ennek az áramnak csak kis része ami melegedést okoz, pontosabban elvesző teljesítményt az akksiból. Ezt a kis részt úgy tudod megbecsülni, hogy bekapcsolod inverterrel együtt, terhelés nélkül és nézed, mennyire melegszik a trafó. Ha ez kézmeleg körül van, akkor nyugodt lehetsz.
Egy trafó felvett árama, ( meddő, meg hatásos ) elég sok mindentől függ, ez már nem egyszerű.

Ahogy compozit már írta, meddőáramot is mérsz. Meg az is lehet hogy valamit nem jól kötöttél be. Az viszont biztos, hogy akkuról az ilyen vasmagos trafós projekt felejtős, mert jóval nagyobb vesztesége van mint a nagyfrekis inverternek. Meg kell csinálni azt a 300V körüli DC-t ferritmaggal, aztán arról kell szinuszt csinálni, így van a gyári inverterekben is, akár négyszög akár szinusz.
Jut eszembe, ha nincsenek precíz kívánalmak akkor a négyszögjel áramát is tudod némi veszteség árán szinuszosítani egy LC taggal.
Kicsiben nekem olyan közel tízszeres különbségek adódtak, a nagyfrekis inverter felvett 250mA körül az akkuból, a vasmagos 50Hz-en meg 2A körül.

Felhasználói kérésre a hozzászólás törlésre került.

Köszönöm a törlést. Nem vettem észre, hogy a Fórum fejlesztése miatt változott az új hsz hozzáfűzése. A más hsz-re történő hozzászólásom így félreérthető lett, elnézést!

Engem csöppet sem zavart meg. Néztem is hogy miért kellett kitörölni.

Iskolában úgy szoktuk tanítani, hogy a tekercs és a kondenzátor valós teljesítményt nem vesz fel.
Parasztosan: Amikor áram van, akkor nincsen feszültség. Amikor feszültség van, nincsen áram.
DE: Ahol áram van, ott ellenálláson veszteség is van. Ezért (is) a meddő áramot irtani kell.

Azt is szoktuk tanítani, hogy transzformátorban kétféle veszteség van: Réz és vas.
A réz a terheléssel arányos. A vas meg nem.
Vasveszteség egyik része magából a vasmag anyagából következik. Minél nagyobb területet "ölel körbe" a mágnesezési görbe, annál nagyobb. Ezt jó anyagválasztással lehet csökkenteni.
Másik része pedig az örvényáramú veszteség. Mondhatni vasmagon belül rövidrezárt menetek vannak. Ezt jó konstrukcióval (például vékony lemezek bevonattal, nem hegesztjük össze, stb.) lehet csökkenteni.

És compozit. Nem köthettem be rosszul, a trafók 12 voltos tekercsének 2 vége van és 2 nagyáramú csatlakozó van a panelon. Ezt még én sem tudom rosszul bekötni

Nem nem így van hogy meddőt meg négyszöget.
Az inverter modul amire a trafókat kötöm, egy szinuszos PWM vezérlő,visszacsatolással a 230V szekunderről.

Az inverter DC 24 volt betápon mérek 2 egyforma toroiddal, az egyikkel 96W a másikkal meg 14W áramfelvételt. Így a meddő meg minden ilyesmi kizárva, az egésznek mérem az üresjárati áramfelvételét a DC ágba.
A toroid nem menetzárlatos, teljesen egészséges. Mitől vesz fel 7x többet mint a másik?
És ez a toroid transzformátor iszonyat melegszik üresbe is, a másik, 14W az teljesen hideg órák múlva is.

Nem lehet menetzárlatos, a primeren 230v ágon megtáplálva a hálózatból, az egyik 41, a másik 42 milliampert vesz fel. Hálózatról táplálva a rossznak tűnő trafó is hideg órák múlva is.

Két őtletem van:
1. A melegedő transzformátor vasmagja nagyfrekvencián nagy veszteségű.
A PWM vezérlés miatt sok felharmonikus van, ami nagyrészt hővé alakul.
Érdekes lenne szkóppal megnézni a kimenetet.
A melegedő transzformátor kimenő feszültsége sokkal jobban kell hasonlítson a szinuszhoz, míg a nem melegedőn nagyrészt a PWM jel látszana.

2. Esetleg a melegedő transzformátor szórt kapacitásán-induktivitásán valamelyik felharmonikuson rezonancia alakul ki.

Hát azt írtad, hogy 230-ról mekkora teljesítményt vesz fel. vagyis, nem a DC oldalról... erre írtam, hogy annak a nagy része meddő teljesítmény.

Ha a DC oldalról, tehát a 12V-os tekecset megtáplálva ekkora teljesítményt vesz fel, az már hatásos és persze, hogy melegszik. Az okai egyrészt a trafókban, másrészt a kapcsolástechnikában keresendők.
Ennek méréséhez egy szkóp elengedhetetlen.
Egyébként, ennyire kevés információ közlésével senki nem tud érdemi választ adni.

Az ugyanolyan toroid ami 12V-os gyárilag nem halogén izzók táplálására készült? Ebben az esetben az névlegesen nem 12 hanem valahol 11,6V körülre van méretezve, azaz kevesebb menetszám mint a 24 voltos szekundered fele. A 12V-os oldalról megtáplálva hamarabb telítődik mint a 24/2 tekercsről megtáplált.

Üresjáratban 230V-ról megtáplálva hány V-ot mérsz az egyiken (12V) és másikon (24/2) ?

És compozit.
Totál egyformák a 2 toroid.
Erre utal a 230-as üresjárási áram , hajszálpontosan 41,4és 42mA.
Ugyanannak a cégnek a termékei.
A szekunder huzal a 12 voltoson 4*2mm átmérőjű, a 24 voltoson 2*2.
Dekára egyformák.
Mindkettő adattábláján 500VA van.
230V/12V 500VA
230V/24V 500VA.

230-ról megküldve üresbe:
a 12 voltos 12,57V,
a 24-est 12,7 voltnál sikerült megcsapolnom.

"A 12V-os oldalról megtáplálva hamarabb telítődik mint a 24/2 tekercsről megtáplált."
Igen de 7-szeresen? 14W kontra 96W?
Itt valami más lesz de hogy mi, arról gőzöm sincs.

Biztosan közrejátszik hogy a 12 voltos oldalról PWM-et kap, így rakja össze a szinuszt.
De ekkora eltérés nem lehet.
Ha esetleg a rosszabbikat valahogy túlterhelték, nagy remanens mágnesezés maradt a toroid magba, akkor a 230-as oldalról is durván sokat kéne felvennie.

Mindjárt megküldöm őket egymásról, és így mérek a 12 voltos ágban áramot.
230-->12-->12--->230

Ha mindenáron tudományoskodni akarsz, megmérheted a trafó primer tekercsének induktivitását háromvoltmérős módszerrel. (ami igazából csak kettő, mert a harmadik az a meghajtó feszültséget méri, az meg eléggé állandó)
A mérőkapcsolás úgy néz ki, hogy a trafó primer tekercsével sorbakötsz egy R_N 1 - 10 Ω közötti pontos értékű ellenállást, és egyidejűleg mérsz rajta, és a primer tekercsen (üresjátatban) feszültséget. (előtte megméred a tápfeszültséget)
Az impedancia abszolút értéke: lZl = U_Z / U_N * R_N, a fázisszögének koszinusza pedig: cosφ = (U² - UN_{[/sub]² - U[sub]Z}²) / 2*U_N* U_Z
Ennek ismeretében kiszámítod a fázisszöget.
A φ ismeretében X_Z = sinφ*|Z|, és R_Z=cos|Z|
Az R_Z (veszteségi ellenállás), és az X_Z ismeretében pontosan kiszámíthatod a trafó primerjének fogyasztásait. (üzemi frekvencián)
Az R_Z tartalmazza a réz, és vasveszteséget is.

Bocsánat, a fázisszög számolása helyesen:
cosφ =U² - U_N² - U_Z² / 2 * U_N * U_Z

Azonos gyártó azonos toroid trafói között semmiféle különbség nem lehetne. Más esetben szokott lenni, az pedig olyankor van, amikor nincs rendesen elvégezve a mag hőkezelése, de annak látszani kéne a 230-as mérésen is. Nekem volt ilyen, ugyanakkora teljesítményű és méretű toroid, az egyik 1,85T mellett is csak 11mA-t vett fel a hálózatból, a másik 1,4T mellett 40mA-t.
Mondjuk igazából arra sem találni sehol hitelt érdemlő információt, hogy a világ mely gyártója milyen ötvözetű anyagból vagdossa a szalagokat, bár mára szerintem nem sok helyen gyártanak a nulláról lemezt, hanem azt a cégek is eleve úgy veszik meg.

Sziasztok

Adott egy 110VA-es 24V-os trafó. (hagyományos)
Arra lettem figyelmes, hogy eléggé melegszik üresjáratba, összehasonlítottam egy teljesen azonos (gyártó, tipus...stb) másik trafóval, ami nem melegszik annyira.

A melegedős:
primer tekercs: 24,5 ohm.............................10 watt

a nem melegedős:
primer tekercs: 21 ohm.................................7,1 watt

szerintetek ez, hogy lehet? Gyárilag elszúrtak valamit? Pedig még nagyobb az ohmikus ellenállása.


Másik kérdés:

Szintén 24V-os 100VA, de ez toroid trafó

primer tekercs 28 ohm......................................... 1,2 watt (!)

Ez, hogy lehet? ennyivel jobb a hatásfoka a hagyományos trafóval szembe? Mivel magyarázható, ez a majd 10x-es külömbség?

Szia!
Ha visszaolvasnál több oldalt is, láthatnád, hogy a vas minősége ( vasveszteség, ami melegít ), az összeillesztett felületel "hézagossága" ( induktív ellenállás különbözősége ), a menetszámok mind bejátszanak.
Az ohmikus ellenállás is egy dolog: lehet, hogy kicsit a vékonyabb huzal miatt nagyobb, de a menetszám sacc ugyanannyi.

Épp pár napja volt róla szó, hogy nem W-ot azaz nem hatásos teljesítményt mérsz. Úgy lehet, hogy annyival kevesebb légrés van a vasmagban. Meg még ott van az is, hogy a hagyományos trafó EI lemezei nincsenek, míg a toroid magja még hőkezelve is van, nyugatiában GOS-nak (grain oriented steel) hívják, azaz irányított szemcseszerkezetnek ami állítólag még csökkenti a vasveszteséget.