Amit 1970-ben írtak egy eszköz adattáblájára azt még el lehet hinni, szóval igen. De igazából nem a vasmag viszi át hanem a huzal ami rá van tekerve, szóval annak az átmérőjétől függ. Illetve a képből nem derül ki, hogy ez tényleg egy trafó (le is választ) vagy csak autotrafó.

Teljesen újratekerem, LF inverter projekt,
csak azt szeretném tudni, a csupasz vas átviszi-e a 3kW-ot.

A vasmag mérete a menetszámot határozza meg nem a teljesítményt. Kicsi vashoz sok menet kell, nagyobb vashoz kevesebb. A huzal pedig az áramot határozza meg, az áttételi viszony pedig a feszültséget.
Amikor azt olvasod valahol, hogy egy vasmag ilyen-olyan teljesítményű, akkor az kb. azt jelenti, hogy optimálisan elfér benne annyi huzal, ami a megadott teljesítményhez szükséges.

Szerintem ez sima állítható autotrafó - 230 V fölé lehet tekerni az adatlap alapján ( 220> 240 )
Általában így tekerik meg.
A huzal végig egyforma, tehát a 3 kW nem akármelyik csapolásnál igaz.
Nincs külön szekundere.
Ha áttekered stabil feszültségűre, biztos rá is fér a 3 kW-hoz megfelelő primer és szekunder tekercs.... végülis kiszeded a mechanikát, kellő primer-szekunder szigetelés után csak a szelundert kell rátekerni.

Nem vagyok vérprofi trafóba. Ezért is kérdeztem.
De amit írtál, lagalábbis ahogy én értelmeztem, szerintem abszolút nem így van, egy adott teljesítmény átviteléhez kell egy adott keresztmetszetű vasmag is.
Van tól-ig határ pl. 1kW-t átpréselnek egy 5-600 W vasmagon úgy hogy agyongerjesztik a vasat. Pl. mikró trafó.
De ha a Te állításod igaz, 5cm2 vason át lehet vinni ezekszerint 10kW-ot...?
Valami köze csak van a vaskeresztmetszetnek at ávitt teljesítményhez.

Ezért kérdeztem hogy az állítható toroidok vasa alkalmas-e átvinni a ráírt névlegest mert azok nem tudom pontosan hogyan működnek ebből a szempontból.

Valójában kis keresztmetszeten is át lehetne vinni nagy teljesítményt, de nem érné meg.
A trafóméretezés egy optimális egyensúlyon alapszik. Ha kisebb a vas, akkor több rézhuzal kell, és amit nyernél a vason, azt elveszíted a vezetéken, és fordítva. Illetve az össztömeg és teljesítmény aránya is lényeges, valamint a vas és rézveszteség is durván elbillen ha kilépsz az ideális zónából.
A gerjesztés úgy keveredik a képbe, hogyha jobban gerjeszthető a vasmag a telítődés veszélye nélkül, akkor kevesebb menetszám is elegendő. De a jobban gerjeszthető vasak kifinomultabb ötvözetekből és bonyolultabb hőkezeléssel készülnek, ezért megint mérlegelni kell megéri-e, hoz-e annyi réznyereséget és súlynyereséget, ami kompenzálja a drágább vasmagot.

Ha van egy ismert wattos "halálraítélt" toroidod, amin csak a primer tekercs van már meg, megcsapolhatod pl. 2 helyen.
A skicc szerint tudsz méricskélni és megtudhatod az igazságot erre a típusra. Teszel mindenhová egy-egy rövidzárdugót és 1 ampermérő is elég lesz.
A skiccen az írás csak azért van, mert ott láthatsz autotrafós számolást.

Kísérletezhetsz egy 20-30 VA-es nyáktrafóval is jobb híján, amin van 2x115/230 voltos primer, mégis mit látsz autotrafó üzemben, passzoló terheléssel. A szekundert hagyd ki a játékból..

Az átvihető teljesítmény szempontjából a megvenni kívánt toroidod vasa nagyjából ugyanolyan, mint egy másik 50 Hz-re készült trafóé.
A wattokhoz még annyit, hogy semmi sem mindegy - meg kellene mérned 5-6 pozíciót, mikor érvényes és hogyan a 3 kW.
Rögzített feszültségű autotrafókon a pimer és a szekunder huzalátmérők (-keresztmetszetek ) természetesen nem egyenlőek.
Ha pedig áttekered ezt a 3 kW-os autotrafót normál trafóra, megszámolod a meneteket és könnyen ráfűzhetsz .../10 menetet, ahol már pl. 22 volt feszültségen letesztelheted megfelelő fogyasztóval.

Nem, biztosan nem gerjesztik túl a vasat annyira, hogy ez igazán számottevő legyen. ( Már kis hálózati feszültség növekedésre is akkora mágnesezőáram folyna, hogy terhelés nélkül is nagyon meleg lenne. A mikrótrafók is ugyanabból a serblivasból készülnek, mint az általános erőátviteli trafók, csak azok hűtve vannak ventillátorral. Egy nagyobb indukciót elbíró vas már nem férne bele egy olcsó mikró árába. Egy trafónak nagy a termikus időállandója, úgyhogy nem nagyon szokott túlmelegedni.
Persze, simán át lehet vinni 10 kW-ot is, csak a tekercselésnek kell kibírnia a nagy áramot. Ha esetleg szupravezetőből készülne, akkor öklömnyi méretben is elférne. A vas keresztmetszetnek semmi köze nincs az átvihető teljesítményhez csak a vasban fellépő indukcióhoz van köze ), csak közvetetten. Ha ez túl kicsi, akkor nagy menetszám kell, ez persze nagy veszteséget okoz, tehát, ahogy Alkotó is írja, egy kompromisszum a trafó méretezése. ( Akkor igazán a legkisebb méretű, ha a vas- és rézveszteség kb. egyforma.)
Ha feltételezzük, hogy egy változtatható toroidot teljesen feltekerünk maximális kimeneti feszültségre, akkor a toroidon csak a mágnesező áram fog folyni, tehát akármekkora teljesítményt átvisz. Ha csak egészen kis feszültség a kimeneti feszültség, - mondjuk 10V, akkor nehezen elképzelhető, hogy a kimeneti áram 300A legyen, hogy a 3kW meglegyen. Miután végig azonos keresztmetszetű drótot használnak, kb félig feltekerve tudja a toroid ezt a 3 kW-ot. ( A gerjesztések,- N x I-ből levezethető. ) Azért ráírhatnák a "szekunder" oldal áramterhelhetőségét...

A 3000VA a maximális teljesítmény amit ki lehet belőle venni, azt pedig a maximális feszültségen, azaz 240V-on, ebből adódik, hogy a szekunder terhelhetősége 12,5A.
A te példádban a 10V-nál csak 125VA.

Ez akkor van így, ha a vezeték végig állandó keresztmetszetű. De éppen az ilyen toroidoknál szokás megbontani a tekercset, és az elején jóval vastagabb, majd egyre vékonyabb huzalokat használni. 3-4 lépéssel már egészen hatékonyan kihasználható a skála.
Illetve korlátozható az elfordulás, azaz mondjuk nem 0 és +10% között szabályoz, hanem pl. -30% és +10% között. Ilyenkor is jól kézben tartható a teljes skála terhelhetősége.

Nem láttam még olyat, aminél nem állandó keresztmetszettel tekercselték végig, csak fix feszültségűben. Tudsz mutatni példát?

Az általános célra szánt toroid szabályozási tartománya kb. 0...110% között lehet,
ha korlátozni lehet a tartományt, akkor lehet a keresztmetszettel játszani, de itt nem nagyon.

A primer és szekunder közös részét kellene kis keresztmetszetű huzallal tekercselni, mert azon csak a primer és szekunder áramának különbsége folyik, és az e feletti részt pedig a teljes szekunder áramot elviselő nagyobb keresztmetszetű huzallal, azaz minél kisebbre állítod annál nagyobb keresztmetszet kellene a felső tekercsrészre. Ezt így nem lehet kivitelezni lépcsősen.

Pedig van ilyen, egyszer egy rákospalotai galvanizálóüzemben láttam ilyet, akkora volt mint egy kerti budi. Motoros volt, volt egy szabályozóköre, de persze csak kis tartományban szabályozta az áramot. ( álomszép dolgokat csináltak )

Nem kétlem, hogy van, csak nem ilyen teljes tartományt átfogó általános célra szánt változatban.

Sziasztok,
Villanypásztorba szeretnék inverter transzformátort tekercselni, azonban nem sikerül a menetszámokat eltaláljam, segítséget szeretnék kérni a kiszámolásban. Ennek a transzformátornak az a szerepe hogy a 12V-ot annyira feltranszformálja hogy egy 30µF-os kondenzátort egyenirányítás után tudjon feltölteni 670v-ra.
E30-as vasmagot szeretnék használni, a vasmag telítettsége (Bs) 510mT (5100 gauss), a vasmag pedig 61mm² méretű, 0.2mm-es hézaggal a belsejében.
Ami a frekvenciát illeti 20kHz-től 160kHz-ig bármennyi lehet, a pwm jel pedig szeretném ha 50%-os maradhatna annak érdekében hogy ne fogyasszon sokat.
Eddig a 20:245-ös menetszámmal 50%-os PWM jellel 660mA-es átlagfogyasztással 614V-ot tudtam elérni, ez volt eddig a legjobb eredmény, viszont szeretnék elérni 670v-ot 600mA-es fogyasztással, hasonlóan a többi villanypásztorhoz.
Azért szeretném ezt a vasmagot használni mert fénymásolókból jó néhány egyformát kitudok bontani.
Tud-e valaki segíteni kiszámolni a transzformátor tekercseinek menetszámát?
A választ előre is köszönöm.

Az inverter sokféle lehet, emiatt különböző trafókra van szükség. Tegyél fel egy kapcsolási rajzot.

Ha már annyira szőrözünk, hogy kHz, meg pwm, átlagfogyasztás, akkor nem ártana megnézned azt is szkópon, hogy amikor felfut áram maxra ( ha felfut addig..), meddig tart tovább ott az áram, mert az már túlfogyasztás lehet..
A ferrited mégis hol működik a fénymásolóban, hány kHz-en..- talán az az optimuma.
Az 50 % ezekből a szempontokból nem lehet kikötés - egyáltalán nem mindegy az előzőket nem figyelembe venni.
Ezek után variálhatsz a menetszámokkal és az áttétellel.
A másik: folyamatosan vasmagot emlegetsz.. - gondolom, ferritről írsz inkább a kHz miatt.

Csatoltam a kapcsolási rajzot, ezt a Villanypásztor topicban találtam volt, nálam egyedül annyiban változik hogy nem egy 555-ös IC hajt meg egy tranzisztort hanem egy mikrokontroller hajt meg egy MOSFET-et.

Ez a kapcsolás egy rezgőkörös kényszerkommutációs elrendezés tirisztorhoz, vagy triachoz. Nem egyszerű, triac-kal még sosem láttam ilyesmit, a triac nem erre való. A trafó1 és trafó 2 kimenetre kell egy második trafó? Ott már kV-okat lehet csinálni, ezt nem értem.

Ha jól gondolom, akkor a 12V-ból akarsz 670V-ot csinálni, erre van a kapcsolás eleje. Most tud 614 V-ot. Ezt a 670 V-ot akarod megterhelni 600mA-rel? Ez 400W. Ezt nem fogod elérni semmilyen frekvencián, semmilyen vasmaggal, már ha a vasmag egy E30-as ferrit. vagy az akksiból felvett áram a 600 mA? Ha ennek a trafónak a szekundere van egyenirányítva és rajta a 30 µF kondi, akkor nem szabadna ekkora áramot felvennie ( terhelés nélkül ).
Ez a 20/245-ös trafó nem tud visszamágneseződni, valószínű telítésbe megy, azért vesz fel 600 mA-t. Ennyire egyszerűen nem lehet ezt megcsinálni, csodálom, hogy a FET nem ment tönkre túlfeszültségtől...
Nincs a HE-n egy olyan fórum, ami villanypásztorral foglalkozik? A netről kinézett kapcsolások többnyire hibásak. Inkább valami megbízhatóbb helyeken keress.

Valószínűsítem hogy 614/12=51 a trafó áttétele.
Ezen megbontás, áttekercselés nélkül se pwm, se frekvenciával se semmivel soha nem tudsz változtatni.
Labortápról, ha van, menj fel a táppal 14-14,5 voltra, én nagy összegbe fogadnék hogy ekkor kijön belőle 700V.

Amúgy valami nem gömbölyű mert feltöltődött pufferrel gyakorlatilag nulla kéne legyen az áramfelvétel, 1W körül, nem 7W.

Én 25 éve építgettem mezei trafóval 80W invertereket, 50Hz. 2x9V szekunder, push-pull, kb. 65-70 hertzen ennek volt a nyugalmija 4W pedig ez egy 80W cucc.

Mivel, hogyan hajtod a trafót, egytekercses a primer, vagy push-pull, erről semmit nem tudunk.
Ha push-pull, ott a fetek egybenyitás is gond lehet.

Köszönöm a válaszokat, találtam egy olyan fajta villanypásztort amelyikben alapból egy kereskedelemben kapható transzformátor van, végül azt a típust használom.

Megvettem a variacot.
Máris jöttem ide nyűglődni

3kW variac, állítható toroid, autotrafó. Szép darab, a rajta lévő 294 menet rézdróttal 21 kiló.
Így megvan ugye a primer, mivel meg van tekerve 240 voltig.
Lebontottam a tekerőt meg a leszedő keféket.
Rá kell majd tekernem 16 menetet, 14V/200A lesz a szekunder de nem ez a lényeg.
Konnektorba dugva 0,91 ampert vesz fel, ez rettenet sok üresbe.
Mivel hozzáférhető minden menet az odalán, végigmértem mind a 294 menetet. Mindegyik 0,751-0,752V, 221V bemenővel mértem. 294*0,752=221V vagyis nem menetzárlatos.
Akkor mitől vesz fel 0,91 ampert, 210 wattot? Nem meddő, tettem mellé kondit is, ez a valós.
Van egy kistesója, 600VA és az 35mA-t azaz 8 wattot vesz, nem majdnem 1 ampert 210 wattot. Ennyivel nem vehet fel többet egy 3kW toroid üresbe.
Más fórumon ugyanilyenből csináltak ilyen trafót és ott 35-40W üresjárásit mértek, nem 210-et.
Mi lehet a baja szerintetek hogy ilyen brutálisan fogyaszt üresbe?

Szerintem ez ilyen...
Fűzzél rá 20 menet valamilyen k
ábelt próbára sorban a primerrel és teszt.

A 3 kVA nem 600 VA... nem lineáris a nyugalmi áram növekedés. A " másik" nem biztos, hogy ugyanilyen vasminőség.

Pont ezt csináltam, 19 menet ment rá, ennyi madzagom volt.
Lement 8,3 amperre, ez még mindig durván sok. +100 menet meg irreális szerintem.

Hová???? 8.3??? NEM 0.83? Jól kötötted sorba?

Persze hogy 0,83, elnéztem a tizedest.

Kapcsold be, hagyd menni üresen 1 órát, majd nézd meg, hogy milyen meleg a vas. Mégjobb ha meg is tudod mérni.

Holnap megmérem az 500 VA-est, mennyit eszik. Tuti nem 100 mA-t, mert jól morog és nem az utcán szedtem össze.

Ne aggódjál.. TD-501, Trakis, 0.96 A, MX-25 304-gyel mérve.
Lakatfogózni analóggal lusta vagyok már.
Kefe nélkül lehet, hogy csak 0.93 lenne.

Hát eembörök...
erre sose gondoltam volna.
Másik fórumba írta egy emberke hogy ne multiméterezzek mert az induktívra nem a legszerencsésebb hanem használjak fogyasztásmérőt.
Va itthon, 3000 forintos lidlis.
És nem hittem a szememnek.

30 azaz HARMINC watt...!

3 órája be van dugva a trafó, jéhideg, a környezetnél 1 fokkal nem ment feljebb a hőmérséklete sehol, végigtapiztam.

Már majdnem elkezdtem lebontani a 294 menetet, hátha mégis menetzárlatos.
Dejó hogy nem ugrottam neki.
Itt a kép, bár számomra még mindig nem világos hogy a 30 wattból hogyan lesz 221V mellett a multi szerint 0,9A azaz 200W.