Ha a táp egység, például kondenzátoros, akkor már ott a gond. Ha transzformátoros nem kevésbé.

Üdv mesterek!

Baj van megint, bár lehet megint túlgondolom ezt az egészet, rám ez jellemző sajnos. Korábban volt ilyesmiből hiba, ezért megint belezavarodtam

+12V tápról megy egy mikrofon és opamp -ok, stb. minden remekül teszi a dolgát. Ennek a jelét kell dsPIC-el digitalizálnom. Eddig minden rendben, mert van 5V-om, 3.3V-om is, szuper lenne minden. De! USB-TTL átalakítóval (esp01-he való van itthon) adatokat is kell küldenem a PC felé, ami később jött a képbe egy hiba miatt. A gondom a következő:

A két táp GND-je be fog zavarni szerintem. Az ok, hogy mintavételezem a jelet, és azt ki is tudom küldeni USART-on az Rx,Tx lábakon. Fogja venni azt az USB? Azaz a jelszintek az USB GND-hez képest jók lesznek? Mert az onnan jövó GND-t, és 3.3V-ot (USB TTL elállítja az ESP-nek is ennyi kell) nem használom.

Korábban igenis volt ezzel baj, mert a logikai analizátor, ha nem annak a GND-ét kapta meg, mint amihez a logikai fesz tartozott, akkor bizony hibás volt minden. Akkor is éppen az volt a baj, hogy az analizátor GND-je a dugasztáp helyett az usb-t kapta meg, de az Arduino a dugasztápról ment. Vagy fordítva volt, nem emlékszem.

Ennek kikerülésére a következőt gondoltam ki:
-Optocsatolóval leválasztom ezeket az Rx,Tx-eket. (de ami itthon van az lassú...)
-Esetleg olyan eljárás, hogy a dsPIC megkapja az USB-ről a feszültséget, és a +12V-ról jövő jelet digitalzálja külön. (persze leosztva 3V alá, itt a két forrás különböző GND-je a fontos) Azt nem tudom, hogy ilyenkor ezt hogyan kell pontosan megoldani? Azaz a dsPIC más feszültség forrásból jövő jelet hogyan digitalizálhat? A Vref-re rákötöm a másik GND-ét, és akkor a digitalizáló láb ahhoz viszonyított feszt digizi nekem? Ez jó lenne, de nem tudom működhet ez így rendesen.

Vagy egyszerűen:

A Vref- megkapja a másik táp GND-t. (Avss, és Avdd ha minden igaz.)
A Vref+ megkapja a másik táp leosztott 3V-ját.

A lábon meg mehet a digitalizálás, azaz a jel.

Ekkor kell 3 vezeték is. De nem lehet ezt aVref+ kihagyásával megoldani? De nem akkora baj, hogy ezt is rá kell kötnöm, ez a könnyebbik út.

Azért jó feltenni a kérdéseket itt, mert utána rájövök, meglelem a válaszokat sokszor magamtól is. A dsPIC tud külső referencia feszültségekkel is ADC-t végrehajtani, csak a megfelelő regiszterben ezt meg kell neki mondani. A Vref_ és a Vref+ szolgáltathatja a referencia szinteket, és a másik lábakon mehet a buli.

Elvileg így kell, és ekkor az USB-ról kaphatja a feszt, a jelet szolgáltató modulból kap egy GND-t és ref feszt, amit leosztással oldok meg, és a jelet továbbító veztéket. Elvileg így mehet.

Nem akkora gond amit nem lehetne megoldani

Én először azt tisztáznám, milyen nyomós okod van a GND-k elkülönítésére?
Ja, egyébként egy mórickarajzból talán jobban érthető lenne a problémád.

Sziasztok! Adott egy rendszer, ahol két eszköznek kommunikálnia kell. Arra vagyok kíváncsi, hogy a kapcsolatot meg lehet-e valósítani összesen 3 vezeték segítségével: 2 táp +1 a jel számára.
A csavar a történetben, hogy a jel nem csak 0 vagy 1 lehet, hanem 5 jelet szükséges megkülönböztetni. (+1 ha nincs jel egyáltalán) Tehát a kérdés, hogy 2+5 kábel helyett meg lehet-e oldani 2+1 kábellel..?
Erre az 'egyvezetékes kommunikációra' létezik megoldás? Ha igen, mit javasoltok, merre induljak? A megoldás lehet digitális vagy akár analóg is. (programozással nincs gondom, ha az is kell)
Köszi előre is! Zoli

Sosem találnád, ki, de erre van a OneWire Illetve van még pár hasonló is.

Talán a legegyszerűbb az egy vonalas, fél-duplex UART: Mindkét oldalon az RX és a TX lábat is az egyetlen drótra kötöd 1-1 áramkorlátozó ellenállás segítségével. (Ennek az értéke akkora legyen, hogy a mikrovezérlő lábán az áramot az adatlap szerint megengedhető értékre szorítsa. Pl. 5V táp, 20mA max áram egy lábon -> 250Ohm) Plusz egy pullup ellenállás kell (1-2 nagyságrenddel nagyobb érték, pl 20kOhm), ami magasra stabilizálja a vonalat akkor amikor nem ad senki. A programokat meg úgy írod meg, hogy aki éppen nem beszél, az a TX lábat bemenetre állítja. Aki meg beszél, az addig az RX-et ignorálja, vagy visszaellenőrzi ütközés-detektálás céljából.
Valahogy kezelni kell az ütközést. Általában a legegyszerűbb egy master slave protokoll, a mester szólongatja a szolgákat (1 vagy több szolga is lehet) egyesével és mindig hagy egy kis csöndet ameddig a szolga válaszol. Így az ütközés lehetetlen. Egy másik megközelítés, hogy ha megengedjük, hogy egyszerre beszéljenek többen, csak felismerjük a hibát (ütközésdetektálás), vagy ismétléssel elfedjük (relatív prím periódusidejű üzeneteket küld mindkét oldal, így mindig lesz üzenet ami átmegy). Ilyenkor mindenképpen érdemes hash védelmet (pl CRC) használni, hogy biztosan fel tudjuk ismerni a hibás üzeneteket a vevő oldalon.
Ez az egy vonalas UART talán a legegyszerűbb megoldás, és tökéletesen működik. NYÁK távolságon túl kicsit zavarérzékeny, de nekem több tíz méteren is működőképes. Nem szabványos megoldás, de hobbira ahol nem kell nagy megbízhatóság jó. Érdemes a baud rate függvényében ránézni a jelformára szkóppal, alapvetően a hosszú drót kapacitása és az ellenállások adják ki a jelformát. Ha már nagyon nem szögletes, akkor egy ponton elkezd hibázni. A megoldás a baud csökkentése, vagy a védőellenállás csökkentése lehet.

Bocs a láma kérdésért

Egy reed kapcsoló adatlapjában a következő sorok vannak :
-átkapcsolási feszültség : 200 V
-átkapcsolási áram :350 mA

Ezen adatok mennyire hághatók át ?
pl :
Ez a cső alkalmazható 230 V háztartási feszültségen, néhány 10 mA kapcsolására ?
Vagy 12V járműrendszerben 500 mA mellett ?

Hello! Maximális határadatokat soha nem illik átlépni, még megközelíteni sem ajánlatos.
Túlfesznél átüthet az érintkező a gázban, megváltoztathatja az érintkező felületét a védőgáz minőségét. Túláram pedig tönkreteszi az érintkezőt, vagy is csökkenti az Reed élettartamát.
A korlátok állandó feszegetése, a gyermekeink előjoga..

Sőt, még a feszültség és áram maximuma is csak egymás rovására közelíthető meg, mert a teljesítmény is korlátozva van 5W-ra.

Nem tudom, milyen sűrűn akarsz kapcsolgatni vele, de minél közelebb vagy a határértékekhez, annál rövidebb lesz az élettartama. Határérték felett pedig valószínűleg nagyon hamar tönkremegy (ha nem azonnal..).
Én néhány milliamperes áramokat kapcsoltam 24V-on Hamlin relékkel, de talán pár másodpercenként, állandóan. Pár hónap alatt tönkrementek... Akkor néztem utána (most nem találok erről doksikat), hogy a milliós kapcsolási élettartam milyen feltételekkel teljesül. A nagyon sok kapcsolást csak a maximális áram töredékénél, és a maximális feszültség töredékénél tudja. Miután kiszámoltam, hogy nálam mennyit kell kapcsolnia, lecseréltem őket tranzisztorra. Kb. 15 éve nem romlottak el (elvégre a tranzisztorokat arra gyártották, hogy másodpercenként akár milliószor kapcsoljanak éveken keresztül...)

Egy excel sablont sodort elém az élet, amiben az alábbi képletet látom:
=DARAB2(Szeptember[@[1]:[30]])
Tudja valaki milyen funkciót képvisel a @ karakter? Általában milyen célja van a használatának?
.

Ezt találtam..
Mit jelent a „@” az Excel képletben?
implicit metszéspont
Tekintsük a következő képletet egy táblázatban =[@Oszlop1]. Itt a @ azt jelzi, hogy a képletnek implicit metszéspontot kell használnia az ugyanazon sorban lévő érték lekéréséhez az [1. oszlopból].

Fogalmam sincs, ezért megkérdeztem a chatGPT-t.
Először a DARAB2() eredetijét kellett megkeresem: COUNTA().
---
Az @ jel a strukturált hivatkozás része az Excelben. Az Excel táblázatstruktúrája új módszert kínál az adatok kezelésére és kezelésére. Az @ jel jelzi, hogy az adott művelet vagy függvény az adott sorra vonatkozik az adott táblázatban.

A Szeptember[@[1]:[30]] azt jelenti, hogy a "Szeptember" nevű táblázatban az aktuális sorra vonatkozó tartomány a 1. és 30. oszlop közötti tartományt jelenti. Ez hasznos lehet, ha olyan függvényeket vagy műveleteket alkalmazunk, amelyeket az adott sorhoz tartozó adatokkal szeretnénk végrehajtani.

Ez azt jelenti, hogy az adott sorban lévő 1. és 30. oszlop közötti tartomány összes nem üres celláját számolja meg a COUNTA függvény.

Például:
=COUNTA(Szeptember[@[1]:[30]])

Ez a formula megszámolja, hogy az adott sorban hány nem üres cella található a "Szeptember" nevű táblázatban az 1. és 30. oszlop közötti tartományban. Az @ jel a strukturált hivatkozás részeként az adott sorra hivatkozik, ahol a formula alkalmazva van.

Proli007, Gg630504!
Köszönöm az útbaigazításokat.
Proli007: Sajnos az "implicit" is utánanézést kívánt, de megtettem -ebben sem vagyok elég okos-.
Gg630504: A függvény valóban összeszámolja a nem üres cellákat.

Köszönöm szépen a részletes segítséget! Valószínűleg másik megoldást fogok választani, mert - bár nem említettem -, de megbízhatónak kell lennie, és 10m+ is elő fog fordulni, ami a távolságot illeti. Tehát van opció más megoldásra, akár több vezetékkel, de keresem a lehetőséget az egyszerűsítésre.

Sziasztok!
Ti a műanyag kis műszerdobozon belül hogy alakítotok ki különböző felfogatási, rögzítési és egyéb pontokat?
Léteznek ilyen elemet, vagy mindenki csak úgy próbál bele tákolni ahogy sikerült?

Pl. itt van egy a panel. az oldalfallal párhuzamosan kéne elhelyezni csak kis távolságtartással, de kívülről nem akarok csavart látni.
Illetve XLR csatlakozókat is kellene a dobozra tenni, de ott meg jó lenne a doboz falát vastagitani, hogy ne lógjanak ki a csavarok nagyon, stb.
Ilyen plusz műanyagok beleragasztásában gondolkodom, de az így nagyon házi barkács. Ezért érdekel, hogy lehet vannak ilyem valami erre kitalált dolgok, csak én nem ismerem.
Köszi.

Kép

Nem tákolni kell, hanem szépen elkészíteni. Kell hozzá azért némi kézügyesség, pontos, precíz munka.
Általában takarólemezt használunk. Pl. előlapnál csak 4 - 6 süllyesztett, lencsefejű kikészített (krómozott) csavarokat használunk, alatta akárhány csavar, átmenő lyuk lehet, és ha takarólemeznek 0,5 - 1 mm -es kemény alulemezt használunk, az rendesen ki lehet készíteni, eloxálással, csiszolással, majd feliratozni, lakkozni, stb. Bellül távtartókat derékszögű füleket lehet használni vékony lemezekből. Fém dobozoknál fémből, műanyag doboznál műanyag tömbökből ragasztással, csavarozással. Bár nekem a műanyag dobozok nem is tetszenek annyira, de a végén azt is lehet polírozni.
Az alap előlapre pedig lehet szerelni bármit, távtartóval akár.
Ha nem szeretnél az előlapon csavart sem látni, akkor a takarólemezt egy szépen el-, kikészített kerettel leszorítod. A keret vastagabb részébe hátulról beragasztasz egy menetes szárat, olyan vastagot, amit az anyag jól elbír, és hátulról anyával rögzítesz.
Az XLR csatlakozók csavarfejeit nem lehet elrejteni, mert akkor az ellendarabot nem tudod rendeltetés szerűen használni. A megoldás krómozott díszcsavar,

Alapeset, nálam: doboz alján vannak rögzítési pontok, ehhez vágok (ha a dobozban nem lenne gyárilag) egy alaplemezt, azon furatok, amelyek illeszkednek a belső egységekhez. Lásd melléklet. Alsó: tápegység (négy rögzítési pont), középső: RF modul (négy rögzítési pont), felső: vezérlő (szintén négy rögzítési ponttal).

Nem méretarányos a rajz, de talán látszik a lényeg a második képen. A fém, menetes távtartó (M3 menettel) magassága normál esetben 5 mm és csavarrögzítővel meg szoktam kínálni, hogy ne fickándozzon feleslegesen.

Ennek a rögzítését hogyan gondolta a tervező?
Kínomban már ott tartok, hogy nejlon zacskó (dobozban ne csináljon zárlatot), befőttes gumi (hogy a zacskó ne csússzon le) és majd a drótok tartják.

Meleg takonnyal leragasztani?
Vagy tüskesor/csavaros csatalkozó kiforraszt, és azon forrpontok segítségével ráültetni egy segédpanelre?

Rugalmas anyagnak én szétvágott biciklibelső darabot tennék alá, és arra rászorítanám kábelkötözővel. Kendácsolás, de attól függően, hogy mennyire permanens amit építesz megfelelhet.

Két lyuk a doboz aljára, és gyorskötöző nem jutott az eszembe.
Annyi hátránya biztosan van, hogy ha felteszem a "Ki mit építettbe", csak kívülről lehet róla képet csinálni, mert különben leszeditek rólam a keresztvizet.

Majd úgy jársz, mint Zsombor barátunk, hogy nem lehet módosítani.
Jobb, szebb megoldás vastagabb szivacsos kétoldalas ragasztó szalag.

Hello! Két 5mm-es PVC csík élével lecsavarozva, oldalában vasfűrésszel bevágva a panel vastagsága.

Köszi a segítséget !

Utánaszámoltam illetve mértem : 12 V mellett kb 50 mA kell kapcsolni -> beleférek a paraméterekbe

Hasonló kérdés : 40 V max feszültségű (adatlap) step-down konvertert nem illene 36V névleges líthiumos akkupakkról (max töltésen ~42 V) járatni ?

E-bicaj "gyári" átalakítója ( inverternek nevezik ) tizenezer Ft, hasonló tudású(nak látszó) modul 500 ... ilyen drága az aludoboz ?

Ha megfordítod a tüskesort, tehát a panel hátulján lógnak ki a tüskék, beforrasztható a jelfeldolgozó nyákba, vagy tüskesor ajzatot is rakhatsz be, és csak bedugod. Ezt a kisméretű panelt vígan megtartja.

A "meleg takonyból", nekem olyan jó rudakat sikerült vennem, hogy melegnek meleg, de képtelen odaragani tőle bármi is...