Az nagyban befolyásolja az életét hogy menyire pörgeted, de 40ft-os fúrótól nagy csodákat nem kell várni

Egyenlőre még csak az újságban láttam. Ott azt írja hogy nyomtatott áramköri lapokhoz, akrillüveghez, műanyaghoz

A múltkor is volt. Kb féléve. Akkor vettem. Vékonyabbat is, vastagabb is. Nekem bevált. Az is lehet, drágább volt mint most.

Az "akrilüveg" az valójában akril (műanyag), vagy üveg? Már máshol is hallottam ezt a kifejezést, és ott is dilemmát okozott.

Ez egy olyan kifejezés mint a "led izzó" természetesen akril csak átlátszó mint az üveg

Vagy nevezik plexinek is. Müanyag az ,csak viztiszta így teljesen átlázszó.

(az akvarisztikába vannak "átlátszóbb" plexik mint az üveg, de ez csak nagyobb vastagságnál lehet észre venni)

Az egyszer biztos.

De törik is mint a fene, csak kicsit másképp mint az üveg.

Császkáltam egy csomót a boltban, a finomechanikai fúrónak nyomát sem leltem. De ez nem sokat jelent, mert hirtelen egyszercsak meg fog jelenni a polcon, amikor nem számít rá az ember. Valahol a sportmelltartó, és szaloncukor között.

Én is vettem már innen, és folyadék, továbbá légnemű anyagok fúrásán kívül alkalmatlan volt mindenre.

A plexi más mint az akril üveg. A plexi valójában lehet nagyon törékeny, hasadó. Hajlítani nehézkes, ragasztani csak a saját kloroformos oldatával. A fúrása is macerás. Az akril egy jó hajlékony anyag. Azt nem tudom mivel lehet ragasztani, de akár élre is hajtható. Mini zsanérokat készítettem belőle.

Nagy fordulat és kottyanás mentes tengely elengedhetetlen a használatához ,mivel keményfém attól is eltörik ha leejted. Viszont ha tudod hogyan kell használni gyönyörű furatokat "alkot" a nyákon ... Ha ez az amire gondolok én kb 5 évig használtam saját készítésű cnc gépen nyákfúrásra.

Ebben a posztban közzétettem egy elég felületes és nem túl jól sikerült videot.
Ezt szeretném kicsit javítani, bemutatni azt ami kicsit misztikusnak tűnt az évek során olvasott hozzászólások alapján. Tartózkodnék attól, hogy bárkit rá, vagy le beszéljek, csak azt szeretném megmutatni nálam amiből áll ez a folyamat, minden titok és ködösítés nélkül, mit, és milyen felkészültséget igényel.

A negatív filmet hogyan hozod létre. Amikor én még próbálkoztam, akkor ezt nem tudtam itthon jól megoldani. Fóliát sem találtam egyből megfelelőt, és nem takart kellően a fedett rész.

először egy papirra kinyomtatom a panel méretét / helyőrzőjét, igy tudom hova nyomtatódik a rajz
Erre a papírra a rajz méreténél nagyobb mezei FF nyomtatóhoz való irásvetitő fóliát etikett cimke darabbal felragasztom, ablaktisztitóval áttörlöm ne legyen zsiros és inverz nyomtatok. Aztán mégegyet. A két fóliát cellux-al összeragasztom és kész.

A nyomtatóról az ECO módot érdemes levenni erre az időre.

Akkor a két nyomat együtt adja a kellő fedést nálad. Én már ezt nem fogom kipróbálni, mert ugyan vettem korábban egy egész tekercs fényérzékeny fóliát, de sikerült megszabadulni tőle.
A két egymáson lévő fólia (dupla vastagsága) nem okoz a felületek szélén torzulásokat? Korábban itt olvastam valakitől, hogy még az egyetlen fóliára is úgy jó nyomtatni, hogy a nyomat a panellel érintkező oldalán legyen a fóliának, hogy a fóliavastagságban se világítson alá a fény (tükrözni kell).
Nálunk van egy kis nyomda/grafikai vállalkozás, ahol tökéletesen fedő nyomatot tudnak fóliára készíteni, és ugyan minimum A4-et ki kell fizetni, de pár százas az ára.

A nyomdai fólia és a lézerrel nyomtatott dupla fólia között annyi különbséget láttam, hogy az utóbbit túl lehet világítani, az okoz problémát. De ezért van a faliórán másodperc mutató.
De ez nem azt jelenti, hogy a 30sec jó, a 31sec meg kuka.

Ha valami nem sikerül, az hajlamossak az emberek túlmisztifikálni, mintsem a hibát megtalálni.
1988-ban még pauszpairra volt megrajzolva tussal, a panel P20-al lefújva, és 4db 40W-os fénycsővel vlágítva, vagy letört búrájú HGL izzóval.

Csináltunk olyan dolgot is , hogy a pausra-fóliára készült nyomatot egy nagy befőttes üvegbe raktuk és egy acetonba vagy nitrohígítóba "áztatott" papírzsepit dobtunk mellé majd lezártuk az üveget pár percre . Az oldószergőzgőz megpuhította a tonert és a festékszemcsék közti hézagok bezáródtak , sokkal fényzáróbb lett a nyomat . És van erre egy gyári megoldás is a nyomatsötétítő spray , az is működik .

Érdeklődöm a tapasztalt kollégáktól, hogy ti hogyan és mivel tisztítjátok le-ki az smd alkatrészek lábai közül a folyasztószert, gyantát, stb ki mit használ.
Én forrasztózsírt használok és az a problémám, hogy a nyáklap vegyszeres tisztítása után mindig marad az alkatrészek lábai között folyasztószer. Ha sikerül is kitisztítanom, akkor is marad az smd ic-k alatt valamennyi, ami kiszivárog.
Arra gondoltam, hogy ha egy ultrahangos tisztítóba tenném a nyáklapokat és izopropil alkohollal tölteném meg a mosót, akkor az kitisztítaná? Köszi!

Tisztítás, sűrített levegővel szárítás (ez kifújja az alkatrészek alól is az ott maradt folyasztószert), tisztítás, sűrített levegős szárítás...

Két-három ilyen kombó elég szokott lenni.

Mi az a "forrasztózsír"?

Pro Clean és ecset.
A folyasztó mennyiségét csökentsd, nem kell megfürdetni benne a panelt.

Forrasztózsírt szerintem már vagy 30 éve nem gyártanak, krémeket gyártanak de azok vezetőképesek, azok használatát kerülni kell a nyákon, mert letakarítani is alig lehet. Ha az SMD alkatrészek alatt folyasztószer marad az szerintem helytelen forrasztási technika, hacsak nem ónpasztát használsz. Kézi SMD forrasztás esetén elő szoktam ónozni a pad-eket, letisztítom, utána már vagy egyáltalán nincs is szükség folyasztószerre, vagy az a kevés ami az ónban van épp csak a pad körül fut szét egy picit, az alkatrész alá nem nagyon megy.

Ezt nevezem forrasztózsírnak! Hívhatnám tepertőkrémnek is mert az állaga olyan!

Így igaz. Erősen savas anyag. Elektronikához nem alkalmas. Idővel elmarja az alkatrészek lábát.

Kaptam olyan forrasztópasztát, ami még a nyers nyákot is oxidálta. Amit most használok nem vezet, csak nehéz kimosni. Most 150db nyáklapot kell letakarítani, itt az idő, hogy kiprobáljam az izopropilalkohol ultrahangos tisztító kombót!

Láttam termelésben, pont ezt tették, IPA ultrahangos tisztítóba, és ebbe a nyáklapok. Kárt nem okoz szerintem.

Megrendelem, kipróbálom, referálok!

Sziasztok,

Elkezdtem próbálkozni NYÁK készítéssel kicsit másképp.
Alapvetően a film-, P20 + UV részt szeretném átugrani egy lépésbe. Van ehhez egy CNC3018-am, rajta egy lézer. Kék színű egyébként.
Érdekes eredmények születtek. A fekete vezeték 20mil, a tokok egyébként IPC low density-k az Altiumból, wizard-al készítve. A "fedés" snassz fekete festék vékonyan, de ezt ugye égetni kell lefelé annak minden hátrányával a maradó rész határfelületére értve. Az eredmény ilyen méretben számomra kétes. Erősítőt tápegységet simán lehetne csinálni vele, de erre a 27x16.70mm-es panelra ez sok.

És ekkor jött az UV a P20 felől. Rákeresve, igen, létezik CNC-re UV laser. Ráadásul dícsérik mert szebben dolgozik sokkal kevesebb hőhatás mellett. A P20-at még hajlandó lennék visszahozni és így az előhívást is, ám pont azért használnék CNC-t hogy ne kelljen fóliát nyomtatni, meg pozícionálni stb.

Kérdés: Van -e itt valaki aki NYÁK-on, Pozitv20-on használt már UV lasert? Keresem sok helyen, de nem találom hogy a Pozitív20 lakk pontosan milyen UV hullámtartományra érzékeny leginkább. Mert akkor ahhoz venném az UV laser fejet.

Van bárkinek bármi (rész)tapasztalata ebben a témában?

Szia!
A P20 papírja azt írja, hogy 360-410nm közötti hullámhosszra érzékeny.
Volt itt korábban olyan videó linkelve, ahol egy szokásos UV LED volt fényzáró tokban elhelyezve, amin egy pontszerű furat volt kizárólag.
Emlékeim szerint egész jó eredményt sikerült vele - a videó szerint - elérni.

Közben meg is találtam: PCB UV LED-del

Közben tovább próbálkoztam. 15W-os lézer, 25% power. 4 ismétlés, vízszintesen pásztázva. A régebbiekhez képest határozottan állíthatom, hogy a kissebb power nem eszi meg a "maradó" szomszédot, így az irány jó. Tény, hogy a kondik pl 0603, a sorkapocstól balra meg egy SOT23/5 van. Holnap beviszem a mérőlaborba, és megmérem hogy a 20mil vezetősávok mekkorák maradtak feketének, és hogy a PAD-ek mennyit "olvadtak".

Szia!

Ha már van 3018 CNC-d, akkor igazából egy V bittel akár ki is marhatod egy menetben, de a lézer is tud működni. Én mind a kettőt szoktam alkalmzni.
Lézer esetén pár dologra figyelni kell, nekem is van egy 3018 CNC-m, meg egy 100x50-es lézerem NEJE A40640 lézerrel, a CNC-t arra használom, hogy egyből gravírozom vele a panelt, a lézer esetén meg a festékes módszert.

Előkészítés:
Fontos, hogy a NYÁK teljesen tiszta legyen és így legyen lefújva egyenletesen. Én matt fekete festéket használok ehhez, de szinte bármi jó ami nem kék.

Lézer fókusz:
A lézer legyen a lehető legjobban fókuszálva. Ha nincs fókuszban, akkor bukó lesz a dolog.

DPI és lézer pont formája:
Ha ez megvan, akkor utána meg kell ismerni, hogy mekkora területet éget a pont, hogy be tudd állítani a DPI-t. A lézer pötty ritkán szimmetrikus, vagy szélesebb, vagy hosszabb az egyik irányba, azaz már DPI-vel tudsz égetni vízszintesen, mint függőlegesen. (mintha egy téglalap alakú ecsettel festenél, ugye nem mindegy hogy milyen irányban húzod)
Ha széles, akkor jobbra-balra, ha hosszú, akkor előre-hátra érdemes vele gravírozni. Ezt könnyen ki tudod deríteni. Fogsz egy NYÁK lemezt és gravírozol rá vonalakat vízszintesen és függőlegesen is, 0,05, 0,1, 0,2, 0,3, 0,4 mm-es távolságokkal. Ebből fogod látni, hogy melyik legkisebb távolság ami között még látszik a vonal és a vonal mérete is azonos a tervvel.
Ez nagyon fontos, hogy túl magas a DPI, akkor nagyobb területet fog égetni, mint amit akarsz és vékonyak lesznek a vezetősávok vagy akár el is tűnnek, ha kicsit, akkor meg túl kicsit és nem szedi le mindenhonnan a festéket.

A lézer ereje:
Fontos aztán a lézer ereje. Ha túl erősen égetsz, akkor sérülni fog a réz, ha túl gyengén, akkor meg nem jön le a festék. Ezt az eddig kiderített beállításokkal tudod tesztelni értelemszerűen.

Most már megvan a fókusz, a DPI, a gravírozási irány, a lézer ereje és, hogy mi a legvékonyabb vonal amit tudsz gravírozni vízszintesen és függőlegesen.

Mechanika:
A CNC mechaikája az egyik ellenséged a kotyogás miatt. Nagyon fontos, hogy ne legyen kotyogás, mert ez el fogja rontani a rajzot, hiszen itt nagyon pici dolgokról beszélünk. A másik ellenséged a rezgés és a vibráció, ez sem segít. Ezt két dologgal tudod elkerülni, az egyik, hogy lassan gravírozol, a másik, hogy GRBL beállítások között a gyorsulást leveszed alacsony értékre.

Utókezelés:
Ok, most megvan minden beállítás, jöhet az éles égetés. Beteszed alá a panel, végigégeted. Kiveszed és azt fogod látni, hogy a réz nem tiszta, marad rajta egy kis "kosz". Fogj egy kis alkoholt és töröld át vele a panelt, az lehozza a "kormot" és mehet a maratóba. Ha nem jön le mindenhonnan, ha szürke marad a réz, akkor vonalak maradtak, kicsi az erő vagy nagy a DPI, ha túl sok jön le, akkor túl kicsi a DPI beállítás.

Két oldalas panel maratása:
Egyszerű, csak kell hozzá egy kis ügyesség. Több módszer is van:
1. Fogsz egy darab fát és rögzíted. Rágravírozod a panel kontúrját, erre ráilleszted a panelt és start. Ha kész megfordítod, ráilleszted a panelt és start.
2. Fúrsz 2-4 lyukat a panelba és a fába, odacsavarozod, első oldal start, ha kész megfordítod, másik oldal start.

Forrasztásgátló lakk:
Ez hasonló, mint a kétoldalas. Maratás után ráteszed a forrasztásgátló lakkot, fóliát, amit akarsz, felkeményíted UV-vel, visszateszed a lézer alá és a forrpontoknál leégeted róla.

Sajnos csak olyan képeket találtam amivel kísérleteztem, de ez is valami.

P20-al még nem próbálkoztam lézer alatt, egyrészt mert más hullámhosszra gerjed, mint az én lézerem, másrészt azért, mert pont el akarom kerülni a vele való bíbelődést, harmadrészt meg szerintem nehéz megóvni a szórt fénytől.