Nincs erről fotód véletlenül?

Elkészült a kombinált tartóbak (itt is köszönöm!). Azért kombinált, mert elsősorban a 2x16-os LCD-t rögzíti egy pontosan elképzelt pozícióban, de másodlagosan a nyomógombokat tartó segédpanelt is ez tájolja és rögzíti (a segédpanelt is most bütyköltem).
A bakot odaragasztottam az előlap hátához. Kellően nagy az érintkező felülete, ezért arra számítok véglegesen stabil lesz a tapadása.
Nem babráltam sokat a tartóbak alakjával, mégis nagyon praktikusra sikerült megtervezni. Mint korábban említettem az én konkrét LCD-m kijelzője egyik irányban sincs a panel közepén (nem értem miért, de az adatlap szerint is el van tolva??). A képeken lévő bak akár ezt, akár egy középen lévő modult is képes fogadni, de természetesen az előlapi nyílást a valós kijelzőhöz kell tervezni (ez azt jelenti -mint nálam is-, hogy az előlapi nyíláshoz képest a tartóbak nem szimmetrikus).

Felragasztottam a homlok oldali takarókeretet is, és összemaszatoltam egy kis festékkel. Minden porcikáján látszik az amatőrség, de nekem tetszik, szebb lett mint amiket én általában építeni szoktam.
A fotókat szándékosan olyan szögből készítettem, ami rámutat minden apróságra, mert nem a leplezés, hanem a megmutatás volt a cél. Szemből nézve, a matt fekete festék szinte hibátlanul homogénnek látszik (érdekes részlet, hogy a matt festék határozottan csillog bizonyos szögből).

Sajnos elkallódott az a kulcstartó, amit így csináltam, de gyorsan reprodukálható a technológia. Gyakorlatilag a nyákmaratás eszközeit használtam Alu laphoz. tetszetős feliratozási mód.

Hasonló dobozkonstrukciót készítek megint, de érdekesség a középtájon lévő belső tagoló elem, ami részben merevíti a nagyobb méretű dobozt, és részben tartja a vastag belső lemezt.
Továbbra is megőriztem a betolható oldallapokat, amik alul és felül a tagoló elem miatt 2 db-ból lesznek majd.
Továbbra sem vettem igénybe külső segítséget, saját készítésű asztali körfűrészemmel alakítottam ki a profilokat.

Kifurkáltam a rögzítő lyukakat és meneteket, majd összeállítottam a vázat a szerelhetőség ellenőrzéséhez. Egyenlőre minden a tervek szerint alakul, és arra számítok ez nem is fog változni.

Ahogy látom neked bejött az előlapi táp-csatlakozás.
Milyen készülék kerül a dobozba?

szerk: rákérdezek - tápegység?

Az előlapi csatlakozás egyetlen hátránya az esztétikai otrombaság. Egyébként csak előnye van. Tökéletes a helykihasználás, betolható falig a doboz, ha ki kell venni sokkal egyszerűbb kiszabadítani, és nekem még a huzalozási logikába is jól beleillik. Mindezzel együtt, senki sem buzdítok hasonló konstrukcióra, mindenki a belátása szerinti legígéretesebb megoldást válassza. Igen, labortápegység, Attila86 SMPS-II kapcsolásának 70V/5A-es változata, ami nem mellékesen a tanácsaidat követve alakult át. Mellékeltem az elképzelésem.

Nem olyan ronda az, ha 90 fokos tápdugó kerül bele

Igazából a 90 fokos dugó csak rontana a helyzeten, mert azok jellemzően úgy vannak kialakítva (és én csak egy féle kialakítással találkoztam) hogy a vezeték rálógna a banán aljzatokra. Akkor működne csak, ha a földelő tüske lefelé állna, így akkor szemből nézve balra távozhatna a vezeték egy 90 fokos dugóval.
A doboz amúgy tetszik, szerintem príma lesz ez is.
Egyébként nem tudom miért terveznek olyan panelműszert aminek a négyzet alakú kivágás nem elég, hanem még plusz beszögellést is kell neki reszelni...

Ha nincs megfelelő irányu csati, az aljzatot el lehet fordítani 180 fokkal (persze előre kell gondolni a kivágásra, vagy "tégla" kivágás kell)

Ha már 90 fokos a tápdugó, akkor annak hátul sem kellene sok hely, csak kb. 3cm, ami hasznos lehet a hűtés miatt is. És így a vezeték is eltűnne elölről, és hátul (és a doboz alján) elférne néhány szellőző furat, mert tartós használat esetén trafó által termelt hőnek is valahol távoznia kellene.

Az én asztalomon van épp elég vezeték, (esetenként gubanc), nem nehezíteném a helyzetet még a betáp kábelekkel is. Már régen szerettem volna az asztal hátsó részére valamiféle "kábellétrát" szerelni amelyben elférne pár kábel, és nem kellene mindig eltávolítani az elosztóból, de ezidáig csak terv maradt...

Megérkeztek a porfestésből a dobozok és a fali konzolok . . . Sajnos úgy érzem most egy kicsit rossz döntést hoztam.
Selyemfényű feketét kértem, de ez annál fényesebb lett mint amit szerettem volna -> matt feketét kellett volna választanom.
Valamint az apróbb csiszolási nyomokra azt mondták jobban eltűnnek ha alapozó réteg is van . . . rábólintottam. Ennek az lett a következménye hogy a szép éles sarkok jó tompák lettek - kicsit "tukmának" tűnik így, tudjátok hogy néz ki valami amin túl vastag a festék.
Most már mindegy, szerencsére látszódni ebből csak a teteje fog, a fali konzolok meg jók lesznek így is.

És a hátulja is alakul . . .

Milyen kenőanyag vált be a "körfűrészlap VS alu" viszonylatban?

Feliratokat hogy csináltad?

Valószínűleg a marógépeknél is használt emulzió jó lehet. Igaz, kicsit fura a kérdés, mert nem egyszer láttam élőben körfűrészes alumínium idomok vágását és mindenhol szárazon verették, alumínuimra való, lapkás tárcsával.

A fotón úgy látom, hogy a rudakra a forgács valami nedvesség miatt ragadt fel, ezért merült fel bennem a kérdés.
Köszi azért!

A múlt században petróleummal kentük,a gyorsacél fűrésztárcsát. A keményfémbetétest szárazon használtuk.

Lézergravírozással lettek csinálva a feliratok. Sajnos hiába terveztem meg és vittem el .dxf formátumban, ezt valamiért nem szerette az SW ahova vittem, ezért ott rajzolták meg, de nem ugyanolyan lett mint amit én terveztem (betűméret, vastagság szempontjából). De azért nem lett rossz így sem

Jogos az észrevétel, nekem nem tűnt fel.

A vektoros formátumoknál csak a nyomvonalon halad végig a lézer. Ez úgy nem jó.

Gondolom a dxf verziójával lehetett gond. Cégnél sem mindegy, honnan származik a fájl. Van, amelyiket megnyitva a program nem lát semmit vagy formátum hibával eleve elutasítja. Nálunk az innen konvertált fájl jól működik (vektoros pdf-ből dxf): Bővebben: Link.

Librecad-ben terveztem és azt a dxf-et vittem. A műhelyben ahova vittem ott pedig Corel Draw-t használnak . . . Dobott egy hibaüzenetet, de végül megnyitotta, csak éppen nem pontosan azokban a pozíciókban voltak a feliratok ahol annak lennie kellett volna. Hogyan kellene ezt csinálni hogy jó legyen? .svg file-t is lehet generálni librecad-ben, lehet az jobb lett volna?

A tutit nem tudom megmondani neked. Az elsőket szárazon csináltam, de így kicsivel nehezebb tolni, és jobban melegszik. Utána volt még egy kis üregelő spray-m, amit ráfújtam a tárcsára, és sokkal jobb lett, de ez elfogyott. Végül valami közönséges olajat cseppentettem rá, és az is szinte azonos volt az üregelővel.
Itt egy sok fogú gyorsacál tárcsával készítettem a vékony rést, és egy kevés fogú vídiás faforgácsolásra optimálissal a szélesebb rést. Ráadásul egy faipari megmunkáláshoz való magas fordulaton (kb. 4-5000 f/perc) forogtak a szerszámok, tehát nagyjából semmilyen körülmény sem volt ideális.
Mégis, nagyjából problémamentesen meg tudtam oldani a réseket, pedig itt még az alapanyag is egy kenődősebb fajta valami.
Szerintem éppen az a tanulság mindebből, hogy nem csak ideális viszonyok között lehet megvalósítani ezeket a réseket, hanem mostoha körülmények mellett is.

Nem tudom, hogy a mi lézeres mérnökeink milyen programot használnak. Próbálj vektoros PDF-et készíteni, azt konvertálni a linkelt oldalon és vidd mindkettőt, hátha. A CorelDRAW elvileg kezeli a vektoros PDF-et, abban nem nagyon lehet tévesztés, a DXF-fel lehetnek variák. Ahány helyen konvertáltam a PDF-et, annyi különböző DXF lett a végeredmény, eléggé változatos eltérésekkel a lézeres kollégáknál.

Rendben, köszi. Legközelebb viszek több verziót.

Nekem azt tanácsolják általában, hogy az alapformátumot (amivel készül a terv) célszerű elvinni. Persze nem biztos, hogy azt meg tudják nyitni, és fel tudják dolgozni, de ha konvertálni kell belőle, akkor általában ez a legjobb kiindulás. Aztán a helyi viszonyoknak megfelelően majd ők legenerálják a szükséges állományokat.

Köszönöm.