Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Ki mit épített?
 
Témaindító: Dióda, idő: Jan 26, 2006
Ez a téma ha úgy tetszik a mi "kiállítótermünk", nem pedig a ki mit csinált volna másképpen, mások helyett, és legfőképpen nem javítós téma. Minden készüléknek van saját témája, ott kell kitárgyalni a részleteket!
FONTOS! A kapcsolási rajzok keresésére is van saját téma, ott keressetek rajzokat!
Lapozás: OK   1664 / 1685
(#) Thomas10100 válasza Jonni hozzászólására (») Nov 25, 2023 / 2
 
Helyette videókat raktam fel
(#) Jonni válasza Thomas10100 hozzászólására (») Nov 26, 2023 /
 
Igen , azt láttam . A kijelzőt hogy hajtod meg SPI? I2C? Mibe irod a kódot? Ha nem titkos akkor megosztassz csak annyit hogy hogy jelenik meg a kép?
A hozzászólás módosítva: Nov 26, 2023
(#) Bakman válasza Jonni hozzászólására (») Nov 26, 2023 / 2
 
A kijelző egy ún. HMI. Programot kell rá tölteni, UART-on lehet vele kommunikálni. Bővebben itt: Bővebben: Link.
(#) Thomas10100 válasza Jonni hozzászólására (») Nov 26, 2023 / 2
 
Nextion kijelző sajnos csak soros portot tud, így soros adat küldés és fogadás van a megfelelő parancsokkal(nem használok nextion libeket, saját függvényekkel küldök és fogadok). VS Code Platmormio amiben a C kódot írom. A kijelző felületét a Nextion Editor programban állítottam össze. A panelon a különböző modulok között i2c-t használok (giroszkóp, eeprom adc ic), másik i2c csatornán van az oled kijelző.
A hozzászólás módosítva: Nov 26, 2023
(#) Jonni válasza Thomas10100 hozzászólására (») Nov 26, 2023 /
 
Köszi! (Bakmannak is) . Ettől egyszerübbre gondoltam , elgondolkodtam , hogy veszek egyet de úgy látom nagyon macerás , és ha neked is 2 éved ment rá akkor nekem még több lenne.
(#) Thomas10100 válasza Jonni hozzászólására (») Nov 26, 2023 /
 
Időhiánya miatt tart kettő éve, illetve mindig akad amin módosítok hogy egyszerűbb és átláthatóbb legyen a szoftvere. Most féléve nem csináltam semmit, aztán jött az ötlet hogy Adobe Illustratorban vektorgrafikával csinálom a képernyő képeit. Eddig úgy ollóztam össze a képeket.
(#) bbatka válasza bbatka hozzászólására (») Dec 10, 2023 / 12
 
Készül valami. Elszántságom bizonyítéka. 4 órába telt feltenni a chip-et a hetven valahány rézhuzallal. A Positiv20 régi volt és sikertelenül készült előzőleg néhány nyák 0,2mm-es huzalozással, közvetlen IC felforrasztással. Utána készült ez a segédpaneles verzió már újabb Posiziv20 használatával. Ekkor jöttem csak rá hogy a Positiv20-al lehetett probléma. 0,5mm-es lábtávolság, 80 pin.
(#) metabo123 válasza bbatka hozzászólására (») Dec 11, 2023 /
 
húú...
Ehhez kellett elszántság..
(#) wbt válasza bbatka hozzászólására (») Dec 11, 2023 / 4
 
Működik a régi P20 is... mondjuk ezek a panelek 20 évesek, de akkor is a "használhatatlan" P20-al készültek. (szegény ember kővel főz). Türelem, csodát terem!!! Ügyes vagy!

panelek.jpg
    
(#) bbatka válasza wbt hozzászólására (») Dec 11, 2023 /
 
Az újabb P20-nak még a színe is más. Értsd úgy a régebbi vagy nyolc éve van a hűtőben az újabb meg kb. 3 éve. Úgy veszem észre, hogy idővel csökken az érzékenységük. Öregszenek.
Ez a fajta nyák , amiről a képeket készítetted nagyon jófajta. Szerettem.
A hozzászólás módosítva: Dec 11, 2023
(#) AoC válasza bbatka hozzászólására (») Dec 12, 2023 / 3
 
Megkönnyíti a munkát egy TQFP-DIP átalakító, párszáz forint darabáron:
https://www.hestore.hu/prod_10038842.html
https://www.aliexpress.com/item/1886269288.html
(#) bbatka válasza AoC hozzászólására (») Dec 13, 2023 /
 
Pedig kerestem a Hestore oldalán. Majd legközelebb.
(#) Bender hozzászólása Dec 13, 2023 / 28
 
Saját tervezésű, 50x50mm-es SOM. 8 rétegű, 1mm vastag PCB-n.

CPU: 4x1,2 GHz ARM Cortex-A9
RAM: 2GB DDR3@64bit
eMMC: 16GB
A hozzászólás módosítva: Dec 13, 2023
(#) szendi001 válasza Bender hozzászólására (») Dec 13, 2023 /
 
Mi is pontosan az a SOM? Egyebkent jol nez ki!
(#) pipi válasza szendi001 hozzászólására (») Dec 13, 2023 /
 
(#) Bender válasza szendi001 hozzászólására (») Dec 13, 2023 / 1
 
System On Module. Vagy SBC is lehet, mint Single Board Computer.
(#) Jonni válasza Bender hozzászólására (») Dec 14, 2023 /
 
Nagyon király ! Ez minek a "lelke"? Itthon gyártottad a nyákot is (nem jlpcb)?
(#) Bender válasza Jonni hozzászólására (») Dec 14, 2023 / 21
 
Csak egy kisebb teljesítményű, kisméretű raspberry CM alternatíva. Yocto linuxot forgattam rá. A pcb jlc-s természetesen, itthon egy kisebb vagyon lenne 8 rétegű nyák gyártása. Ezen 0.2mm-es viák és néhol 0.09mm-es vezezősávok vannak. Baromi jól megcsinálják, a QFN ic haslába alatt 31 via van, ami nem is látszik, mert fel vannak töltve és fémezve.
(#) gerry válasza Bender hozzászólására (») Dec 14, 2023 / 1
 
Eddig 4 rétegű nyáklap volt a max amit gyártattam a JLC-nél, de ezek szerint 8 rétegnél is profi munkát csinálnak! Nagyon jól néz ki az SBC-d, grat!
(#) vagnerjazon válasza Bender hozzászólására (») Dec 14, 2023 / 1
 
Ezeken a részeken a p-n kiegyenlítést oldottad meg így a hosszkiegyenlítéssel egybekötve?

pn.jpg
    
(#) Bender válasza vagnerjazon hozzászólására (») Dec 15, 2023 /
 
Nem, csak így jött ki a hossz. A ramnál jobban odafigyeltem, ez csak a hdmi.
(#) sargarigo válasza Bender hozzászólására (») Dec 21, 2023 /
 
Lenyűgöző!
Mindig is érdekelt, hogy az a sok cikcakk hogyan kerül be egy alaplap rajzolatába! Tudni vélem hogy ilyen tempónál már a vezetősáv önmagában is képes induktivitásként viselkedni (vagy a jelúthossz számít?), de ezt hogyan tervezted meg? Szórj ide tudásod morzsáiból egy keveset légyszi!
A hozzászólás módosítva: Dec 21, 2023
(#) vzoole válasza Bender hozzászólására (») Dec 22, 2023 / 3
 
Töröld ki a belső rétegekről a nem használt via pad-eket majd frissítsd a polygon shape-et.
Így valószínűleg átfolyik a furatok között a réz és nem lesz kettévágva a föld akkora szakaszon.
(#) Suba53 válasza sargarigo hozzászólására (») Dec 22, 2023 / 3
 
Azokon a frekvenciákon, amin egy alaplapon a jelek rohangálnak, ezek a vezető csíkok már tápvonalként funkcionálnak, és ezért ezeket elosztott paraméterű hálózatként számolja a tervező szoftver, úgy mint a nagyfrekvenciás készülékeknél. Ott a hullámimpedancia, a reflexiós paraméterek, meg a futási idők, és egyéb RF paraméterek döntően számítanak.
Például amikor egy 64 bites memória címet elküld a vezérlő a memóriához, akkor az lényeges, hogy mind a 64 vonalon egy nagyon szűk intervallumban lehetőleg azonos időben billenjenek a bemenetek. Azért látod azokat a sokszor feleslegesnek tűnő meandereket a vezetékeken, mert így adódnak ki megfelelő tűrésen belül a futási idők.
Ezt csak gép tudja kiszámolni.
(#) bbatka válasza Suba53 hozzászólására (») Dec 22, 2023 /
 
Nem volt rá szükségem. Úgy láttom az Altium Designer is tudja ezt.
(#) sargarigo válasza Suba53 hozzászólására (») Dec 22, 2023 /
 
Köszi! Tehát a tervező szoftver magától betekergeti ahol kell?
A hozzászólás módosítva: Dec 22, 2023
(#) Suba53 válasza sargarigo hozzászólására (») Dec 23, 2023 /
 
Igen.
(#) H2opok hozzászólása Dec 25, 2023 / 23
 
"Nem tudhatjuk mit hoz a jövő".
BTTF óra.
Elkészült,működik. Dobozolás van még hátra.
A 6 és 9 számok módositva. USB C tápcsati, 3 gombos beállitás.Mind a három sor külön állitható (fényerő is 1-5 közt),a zöld sor a valós idő. A két fix sor váltogatja a filmben szereplő dátumokat, és ennek idejét be lehet állitani, (vagy kikapcsolni) 0-30perc közt. De ugy is be lehet állitani,hogy,mind 3 sor a valós időt jelzi.
A kijelzőket kinában gyártattam, igy nincs szineltérés.
(#) Bakman válasza H2opok hozzászólására (») Dec 25, 2023 /
 
Van abban az autóban még egy-két műszer, amit meg kell építeni.
(#) proli007 válasza H2opok hozzászólására (») Dec 25, 2023 /
 
Hello! Időgép lesz? "Vissza a jövőbe!"
Következő: »»   1664 / 1685
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem